Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-04 / 281. szám
Mehiv Szekszárdi Bí •.■•eitemi Köny-v'^-3 Pécs,Leonardo da TOLNA MEOYEÄ'd' VILÁG PROLÉTÁRlAf EGYESÜLJETEK!"1 niEPUJSAG jf A MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 281. szám ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1969. december i. rja Megkezdődött a moszkvai tanácskozás Moszkvában i megkezdődött Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság Románia és a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek találkozója. A résztvevők véleménycserét folytatnak az időszerű nemzetközi problémákról. Mint várható a találkozó egy-két napig tart, Hável -József, az MTI tudósítója jelenti: Valamenyi moszkvai lap előkelő helyen közli a szocialista országok párt- és állami Vezetőinek — köztük hazánk képviselőinek, Kádár Jánosnak, Fock Jenőnek, Komócsin Zoltánnak és Erdélyi Károlynak — Moszkvába érkezését. A szovjet fővárosban a szocialista országok vezetőinek szerdán reggel megkezdődött találkozója iránt különleges érdeklődés nyilvánul meg. A Moszkva felé fordul '• figyelmet teljes mértékben indo-. kolja egyrészt a találkozó részvevőinek „protokollja”, mind a hét szocialista ország a legmagasabb szinten van képviselve, másrészt a megvitatásra kerülő témakör: a nemzetközi helyzet időszerű kérdései. Megfigyelők véleménye szerint a találkozó egyetlen „napirendi pontjának” átfogó jellege lehetővé teszi, hogy a részvevők a nemzetközi helyzet egészét tekintsék át. s mind az állandó jellegű, mind pedig a változó tényezők mérlegelésével jussanak egyeztetett következtetésekre. A szovjet főváros lakói elégedettek, hogy házigazdái lehetnek a nagy fontossági találkozónak, melynek puszta ténye is a szocialista országoknak a béke és biztonság megteremtésére irányuló nagy fokú aktivitásáról tanúskodik. Hogyan lehetne több hús? Egyforma elbírálást az állami iparral Fontos kérdésekről tanácskozott a szekszárdi tsz-szövetség elnöksége A Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége tegnap ülést tartott. Részt vett az elnökség munkájában Bucsi Elek, az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője és Horváth József, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese. Hornok István elnökletével napjaink egyik legjelentősebb problémájáról — a mezőgazdasági szövetkezetek melléküzemági tevékenységéről — tanácskoztak Tóth István ügyintéző jelentése alapján. A tájékoztató szerint a szövetséghez tartozó gazdaságokban napjainkban már nem fogadják olyan nagy lelkesedéssel a mezőgazdasági árukat feldolgozó üzemek létesítését, és ezért a fejlesztés üteme is lassúbbodott. A tájékoztató megállapította, hogy a »segédüzemági tevékenység különösen az olyan területeken fontos, ahol a lakosság ellátása nincs biztosítva. E tevékenység a szövetkezeteknek nem hoz hasznot, de a tagság érdekében kénytelenek ezzel is foglalkozni. A feldől- gozó-üzemág — hús, gyümölcs, zöldség stb. feldolgozása — pedig akkor válna gazdaságossá, ha a tsz-ek is úgy kapnának minden vonatkozásban támogatást, mint az állami ipar. Gond a melléküzemágak fenntartása is. A téglagyártás, a seprűkészítés, a fűzfonás stb. A piac nagy fokú ingadozása miatt kockázatos Ilyen tevékenységre ráállni, pillanatnyilag nem érdemes. A kereskedelmi tevékenységről szólva úgy foglalt állást a jelentés, hogy elsősorban a szövetkezetek termékét forgalmazó üzleteket kell létrehozni. A szövetség területén egyébként 49 ilyen kereskedelmi egység működik. A tájékoztató élénk vitát Váltott ki. Többen hangoztatták, hogy nagy a vállalkozói kedv, de az állami támogatás hiánya az ilyen kedvet megszünteti. Széki János, az őcsé- nyi tsz elnöke elmondotta, hogy a város és Öcsény ellátása érdekében létesítették hús- feldolgozó üzemüket, több mint 700 ezer forintot fordított az üzem létesítésére a tsz, de állami támogatást ehhez nem kaptak. Néhány termelőszövetkezet vezetősége azzal a gondolattal foglalkozik, hogy Szekszárdon nagyobb üzletet működtet majd közösen —> amennyiben ehhez sem kapnak állami támogatást, az üzletet nem tudják felépíteni. Sok bírálat érte a TÖVÁL- ok tevékenységét. Most olyan helyzet is előfordul, hogy a TÖVÁL-okat fenntartó tsz- eknek kell néha arról is gondoskodni, hogy munkabért tudjanak fizetni. Ugyanakkor a TÖVÁL ' nagyobb összegű munkáért nem kapja meg időben kivitelezői díját. Nagy vitát váltott ki a húsellátás kérdése. Abban teljes volt' az elnökség egyetértése, hogy a tsz-eknek kell a húskérdést megoldani, nem az ipari üzemeknek. Ehhez azonban néhány fontos kormányintézkedésre van szükség, amely egyrészt az állattenyésztéshez, másrészt a tsz-ek esetleges tőkehús-forgalmazásához ad nagyobb kedvet, lehetőséget. A tsz-ek tevékenységi körét abban az irányban kell bővíteni — állapította meg az elnökség — ahol a megtermelt termékek a legjobban tudják értéküket növelni, tehát elő- feldolgozás, és más tevékenységi kör bővítése ajánlatos. Az egyéb ipari bedolgozói tevékenység csak ideiglenesen oldja meg a jelenleg is fennálló gondokat. Azonban most a falusi foglalkoztatás, a tsz-be- vételek növelése és más szempontok értelmében szükség van „Ipari bedolgozói tevékenységre” is. Számos ellentétes rendelet, utasítás azonban még most is akadályozza a tsz-ek tevékenységi körének bővítését. Az elnökség megbízta a titkárságot, hogy ebben a kérdésben folytasson vizsgálatot és az eredményről a TOT-ot és más országos szerveket tájékoztassa. A tsz-szövetség elnöksége végezetül elfogadta a közgyűlésre készítendő beszámoló vázlatát, a közgyűlés idejét pedig december 17-ben határozta meg. Az elnökség egyéb ügyek tárgyalásával fejezte be tegnapi ülését.-PjMEGHALT V0R0SIL0V Világszerte nagy részvéttel fogadták azt a hírt, hogy elhunyt K. J. Vorosilov marsai, az SZKP KB elnökségének tagja. A Tolna megyei képviselőcsoport ülése Szekszárdon, ' a Hazafias Népfront helyiségében, idei munkájának eredményeiről tanácskozott az országgyűlési képviselők Tolna megyei csór portja szerdán. Az ülésen Kaszás Imre iskolaigazgató, a megyei képviselőcsoport elnöke számolt be és összegezte a tapasztalatokat, amelyek szerint az egyéni problémák helyett ma már elsősorban a közérdekű kérdések foglalkoztatják a választópolgárokat. Ezt főleg annak is tulajdonítják, hogy kiszélesedett a tanácsok hatás, köre. A képviselői munka- módszereiben újabb vonás, hogy a nagygyűléseken lezajlott találkozókon kívül előtér* be kerültek a választókkal való személyes beszélgetések is. A parlamenti bizottságok üléseiről szólva: helyes az, hogy nemcsak szakemberek foglalnak bennük helyet, s így a kívülállók észrevételei, véleményei is érvényesülnek. Ez történt a külpolitikáiban Több mint négyórás megbeszélést tartottak a négy nagyhatalom EN£Z-küldöttségének vezetői a közel-keleti kérdésről. December 6-án újabb ülést tartanak. Brüsszeli. képünk Rogers amerikai külügyminiszter megérkezéséről ad hírt, míg Nguyen Thi Rinh asszonynak, a Dél-vietnami Köztársaság ülügyminiszterének magyar- országi látogatásáról két képben számolunk »be. Végül egy tokiói jelentés: újabb szemtanú vall a My Lai faluban lezajlott vérengzésről. » Közel-Kelet Több mint négyórás tanácskozás A Waldorf-Astoria nevű híres New York-i szállodában újra megkezdődtek a Közel-Kelettel kapcsolatos négyhatalmi tárgyalások. Képünk: balról jobbra) Berard, Francia- ország, Lord Caradon, Anglia és Yost, az Egyesült Államok, valamint Malik, a Szovjetunió képviselője. Kedden több mint négyórás tanácskozást tartottak a négy nagyhatalom — a Szovjetunió. az Egyesült Államok, Nagy-Britaimia és Franciaország — ENSZ-küldöttségei- nek vezetői _a közel-keleti helyzetről. A * megbeszélésen, amely a megfigyelők; szerint meglepően hosszú volt. jelen voltak a delegációk helyettes vezetői, valamint politikai tanácsadóik». 'ENSZ-körökben •Ugyancsak meglepőnek minősítették. hogy az ülésről nemcsak a szokásos formáiig közleményt v adták ki. hanem részletesen körvonalazták a négy nagyhatalom álláspontját a közel-keleti helyzet rendezésével összefüggésben. A közlemény a többi között megállapítja, hogy az említett országok lENSZ-delegátusai szerint a közel-keleti helyzet „súlyosbodik, és a megoldás egyre égetőbbé válik.” Egyetértettek abban, hogy az arabizraeli ellentétek békés rendezését a lehető leggyorsabban meg kell valósítani. Állást foglaltak a Biztonsági Tanács 1967. novembeer 22-i határozata mellett, hangoztatva, hogy annak minden szakaszát végre kell hajtani. A négy delegátus ugyanakkor késznek mutatkozott arra, hogy a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtásával összefüggő minden részlet(Folytatás a 2. oldalon)
