Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-21 / 296. szám
/ a gyakorlatban A konzervgyári „második vonal44 / Hivalkodás nélkül, teljes joggal lettéinek arra büszkék a Paksi Konzervgyárban, hogy sikerül megvalósítaniuk a párt káderpolitikai elveit, gördülékeny és biztosított a tervszerű utánpótlás. Mindezeket példázza az alábbi összehasonlítás; Legmagasabb iskolai végzettséggel két érettségizettet és egy mérnököt tartottak számon a második világháború utolsó esztendejében, amikor hatszáz főnyi lett a munkás-alkat- mázott! létszám. Huszonöt etetendő múltán, ms-ben már U egyetemi, » felsőfokú, 34 középfokú technikumi végzettségű é& 130 másutt érettségizett ember dolgozik az W*0 főt íoglaikoataté,. korszerű üzemben. A káderek kluxávetését saját erejükből érték el, a különböző szinten vezető beosztásba került embereik szorgalma» önművelésével jutottak el ide. Kész embereket Pakson sém kaptak, sőt nekik kellett vállalni, hogy a fejlődő konzervipar its«re adjanak, képezzenek néhány saakeinbert máshova is. Látogatásunk idején távol voltak az üzem veeetői, örvös Ferenc igazgató bogyiszlói telepükre utazott, Váczi József pártiitkár pedig Balatonaligán, továbbképzésen vés® részt. Lássuk a „második vonalbelieket’’. Ninos semmi zavar* nem mertünk hiába. Kródi József főmérnök — igazgatóhelyettes, Keszthelyi Ferenc, a pártszervezet titkárhelyetteoe meglepődés és vonakodás nélkül vállalkozik a káderhelyzetről folytatandó beszélgetésre. Mindkét helyettes frappáns bizonyítékot szolgáltat arra. hogy nem üres formaság á második vonal okos kiépítése, imponáló biztonsággal bizonyítják a helyettesek tartalmas munkálkodását. A titkár helyettes másnap számol be a járási párt-vb. ülésén a pártszervezet tevékenységéről, a főmérnök an igazgató twuotiétébee határozottan intézkedik. Leküzdötték a szakmai féltékenységet tek-e ellenállást. volt-e feszültség? — Természetesen nem ment simán, zökkenőmentesen, különösen a szemlelet terén. Eleinte volt bizony ellenállás, s ez az idősebbek és fiatalok közti ellentétnek tűnt. Néhány an bizalmatlanok voltak, nehezen akarták átadni tapasztalatukat és gyakorlati tudásukat a felsőfokú technikj- mott' végzett ifjú helyetteseknek. Türelemmel, a munka oldaláról é6 konkrétan bíráltunk, javasoltuk, hogy adjanak a fiataloknak megbízatást. Miért sikerült leküzdeni? Döntőnek bizonyult a pártszervezet. a szakvezetés és az szb. között meglévő jó munkakapcsolat az egységes szemlélet. Nemcsak abban volt döntő, hogy senki nem akadály (»ott, (ez sem mellékes) hanem mindenki az ügy érdekében segített is az első- és másod- vesetésnek Sikerült leküzdeni a szakmai féltékenységet, rájöttek a huzódoKÓk arra. hogy nekik is könnyebb, fejlődhetnek és jobban halad a termelés. Mindezekkel szinte egyidejűleg harcolni kellett a nagyüzemmé válás során a A téma kapcsán, eiöijápóóan az üzem sajátos fej romláséiul ejtenek szót. Az MiákiVÍP Vul, es iX kongresszusa óta tervszerűbb lett a kádermun- ka, s ennek következtében négy-öt évvel ezelőtt stabilizálódott a vezetői gárda. Á" személyi feltételek megteremtése náluk érdekes módon megelőzte az anyagiakat igénylő technikai és szociális fett tetelek biztosítását. Az üzemben 1967-ben hozták létre a «ociális létesítményeket, a modern technikai bázis pedig az idén vált teljessé. Erre az időre még inkább „beérett’’ a módszeres tevékenység, a kádermunkában sikerült létre- bozniok a második vonalat, a helyettesi gárdát is. — E szerint nem annyira a szükséghelyzet, mint inkább a £ előrelátás szülte a .személyi feltétetek megte- wtwél? ] — Valóban így igaz, noha az üzem fejlesztése, a perspektíva megkövetelte az előrelátást. Felismertük és elismertettük, hogy ami jó volt huszonöt évvel ezelőtt, az ma már kevés. Rátermettség, szakmai, politikai fejlődés nélkül akadozik a fejlesztés — válaszolja főmérnök. Tervbe vették, hogy az üzeműén a tagam com jj aubtm a legmagasabb puszuang mindenütt meptuk a maeouik vonalat, az utódlásáé* és a nővén vo termelési igényekhez biztosítsák a megfelelő helyettest Nézzük a számokat, a káderfejlesztósi terv adatait Meglehetősen «ok, a tisztségére alkalmassá tett emberről van sző. Az irányítók száma a művezetőkig bezárólag harminc három, és az alsóbb szinten tevékenykedő csoportvezetők — a külső telepekkel együtt — harrainjaa vasinak, — Mi a feeiynl * telke sAlíséggel? — t Minden vesetönek és helyettesnek megvan a múlt évi vezérigazgatói utasításban előírt képesítése. — mondja Keszthelyi Eenen« iitkárhe- ly etted— Kevesen lWbafcétkeő beinek eaaek __ Nyíltan és időben mo'*m ondtuk mind a v~ mind a helyettecélja az intézked. szeresen tuttgfl^snak bizonyult a második vonal kiépítése Serkenti a vezetőt a tanulásra, a jobb munkára, ezzel együtt megszünteti a pótolhatatlan- ság érzékét, szellemét. A másik haszon, hogy nem érheti az üzemet kínos meglepetés, ha valami történik egy vezetővel, vagy nyugalomba vonul. — mond ja Kródi ‘ József főmérnök. — Több helyeit tapasztalható, hogy a szakmai féltékenység visszatart, félnek a „lekörözés tói”. 'iá pasctal régi kisüzemi szemlélettel, a prakticista felfogással is. Ha túl is jutottunk a káder- kérdésekben a nehezén, természetesen ma is folyamatnak tekintjük, kisebb mértékben ugyan, de ma sem befejezett a küzdelem. Leváltani senkit nem kellett, ösztönöztünk mindenkit a tanulásra. Megesett, hogy a művezetői poszton jó munkát végző vezetőt nem neveztük ki főművezetőnek. Tapasztalataink szerint nagy emelőerő a serkentés, az önművelésre szorítás. Csinálhat-e „karriert44 ma egy munkás? A kissé szokatlan kérdésre egyértelmű és határozott igennel válaszolnak a Paksi Konzervgyárban. Tehetség, rátermettség szakmai, politikai fejlettség kell hozzá. Kifejlesztheti, megszerezheti, elérheti a mai munkás. — Ekkora özemben nem kallódik-e el az előbbiekre alkalmas, tehetséges ember? — Ha megfelelően képezi magát, a kádermunka hármas követelményei szerint, nyitva az út előtte. Észrevesszük, felfigyelünk, lehetőséget is kap rá, tudjuk, hogy nem várhatunk a spontán jelentkezésre. Mindenütt ott vannak a kommunisták, a szakmai vezetők, akik felkarolják őket, az üzem pedig hozzájárul, hogy képez zék magukat. — Nagyon sokat mond az akarat, az általuk tapasztalt jó hozzáállás. Az illető először kisebb megbízatásokat kap, figyelemmel kísérjük fejlődését. Tudatosan növeljük a feladatot, s akkor kiderül, képes-e nagyobb megoldására is — mondja a tttkárb&iyettes. Nem dívik nálunk a szakember-bűvölet, elválaszthatatlanul mind a három feltétel- oek meg kell feleljem a kiszemelt Bet pedig „tettben szabják”, pontosabban, a tiset- aég kívánalmaihoz mérik. A csoportvezető-helyetteseknél a többi követelmények mellett elengedhetetlennek tartják, hogy értsen a munkaszervezéshez, tudjon bánni a beoszr tottakkaL Másként csinálhat ma szerintük karriert egy konzervgyári munkás, mint húsz évvel ezelőtt. Akkoriban „kiemelték”, és utána kellett alkalmassá o-nni tisztségének ellátására. >. már végig kell járni a cnglétra különböző, közbülső fokáig. flam megy elcsapásra, mint akkoriban. Az utóbbi másfél évtized tapasz laia- tait így általánosítják: ivnaoz- ben fokozatosan előlép, megismeri az üzemi munaa különböző fázisait, értékes tapasztalatokat szerezve fejlődik az egyén, gazdagodnak tulajdonságai, gyarapszik szakmai, politikai tudása. Rengeteg példát sorolnak a gyakori lépcsőzetes fejlődésre, annak egyéni és üzemi hasznosságért. Körzeti felügyelőként kezdte pályafutását a konzervgyár jelenlegi igazgatója, a főmérnök 1955-ben kőművesként került a gyárba, a laboratórium vezetője segédmunkásként indult, a termeltetési osztályvezető és a kö- zépkádérek zöme, akik időközben felsőfokú képesítést szereztek, hasonlóképpen. A bizalommal párosult ösztönzés meghozta gyümölcsét, érdemes volt vesződniük. A Paksa Konzervgyárban megnőtt a tanulási kedv, mert tudatosan, időben és kedvezően befolyásolták. Az üzem társadalmi szervezeteinek és körültekintő szakmai vezetőjének tudható be, mert olyan légkört teremtettek, amelyben a nagyabb tudásnak van becsülete. Utoljára a kádertartalékról ejtünk szót. Káder hiányra nem panaszkodnak, az utánpótlás mellett van tartalékuk is. Bíznak bennük, építenek saját embereikre. Számításba veszik azokat a jól képzett, jelenleg szakmunkásként dolgozó, technikusi oklevéllel bíró gyári embereket, a szákközépiskolát végzetteket, akik utánpótlásként szóba jöhetnek. Csinálhat karriert ma is, vannak ehhez lehetőségei a munkásnak. Elérheti, kezébe veheti az iszákjában hordozott marsallbotot, ha alkalmas válik a vezetői tisztségre. enai R.Rjhfi.aMmiui,: A hó és a napirend 4 megyei tanács vb. ülése Szombaton délelőtt Szekszárdim ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A vb a megye áldatlan útviszonyai ellenére is határozat- képes volt, de a meghívóban feltüntetett egyik fontos napirendi pont — beszámoló a Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról — elmaradt, mert Tamásiból lehetetlen volt a megyeszékhelyt megközelíteni. Az anyaggal az új év első vb- ülésén foglalkoznak majd. A végrehajtó bizottság szombati üdésőn megtárgyalta és tudomásul vette dr. Szily Lászlónak, a megye; bíróság elnökének tájékoztatóját a kisajátítási, kártalanítási perek tapasztalatairól, majd az 1969. december 30-i tanácsülésen megtárgyalásra kerülő anya- gokkal foglalkozott. Az év utolsó megyei tanén* ülésén megtárgyalják a vég» lehajtó bizottság idei munka» ját, foglalkoznak a mezőgaad»* sági árutermelés alakulásával a gazdaságpolitikai össdönafitt érvényesülésének hatásával a megyére vonatkozó termekül- fejlesztés; úényuivafe és ttr- vek érvényesülésé ved az áfc gazdasági meckanianustan. Nagy érdeklődéssé sáMk tartó napirendi pent hem m megye közművetódésl hely an- téröl szóló oe&immctó, « «SK a tanácsülésen iansrMék a. megyei tanács 1970. évi ÓdO- ségvetését, és tájékozódnék a megyei tanácstagot a megye iparfejlesztéssel inigrroűttáu elképzeléseiről, k/mcepctedaái. A megyei tanács vtt gsfiSP- haiti ülésén utolsó napirendi pontként bejelentátMlrk«) flag lalkozott. Társadalmi összefogással a téli szünetben Az idei tanév -szokatlanul hosszú szünetének okai ismertek. A tízévenként esedékes népszámlálásra készül az egész ország, de különösen a pedagógusok, hiszen az összeírások zömét ők fogják végezni. Az oktató-nevelő munka óhatatlanul kisebb-nagyobb mértékben megsínyli ezt a lekötöttséget, de egész éves távlatokból tekintve, nem jelent különösebb kiesést. Ennél sokkal fontosabb a januári teljes két hét szünet. Köztudott ugyanis, hogy a tulajdonképpeni munkát, január elsejétől teljes két hétig végzik a pedagógusok, s az idejükből a gyerekekkel való foglalkozásra nem futja. Megnövekszik tehát a társadalom segítségének a jelentősége, hisz a nevelés nemcsak az Iskola szűkkörű ügye, de társadalmi feladat is egyben. Mire gondolunk? Az egyes üzemek, a nőtanács, a szakszervezet, a KISZ, fontos segítséget tud nyújtani a szünidei foglalkoztatásban. Elképzelhető, hogy az üzem dolgozóinak gyermekeit, — osztályok szerint, vagy brigádok alakította tagolódásban — meghívják néhány napos üzemlátogatásra, ahol a termelés folyamatát, s a szüleik munkáját tanulmányozhatják az ifjú látogatók, segítve egyúttal a pályaválasztást is. Munkadíj fejében foglalkoztassák napi 3—i órán keresztül a gyerekeket, könnyű és veszélytélen munkával. (Leltározási anyagok számlálása, sorba rakás, stb.) Az üzemi kultúrosok a fentebb említett szervezetekkel együtt, fűtött helyiségben rendezseuMt a gjs» rekek részére játékos foglalkozásokat, dia-, vagy irr il-ny film-vetítéssel egybekötve. Ugyancsak bekapcsol ódhitwafc; a munkába a művelődési otthonok, hol saját művésaetl áF. szakköri vezetőik irányításával rendezhetnek műsoros ciátiittr nakat A Könyvtárakra is STfauttMé lebet. Ha a gyermek-olvasó» mozgalmat sikerrel leaMNtM, s a Művelődés hasábjain rése- letezett módon a gyermek Könyvtári munka STi'nvn—Jtt. s a foglalkozások számát «N» iik, felbecsülhetetlen nrgilnfgu nyújtanak az iskoláknak. Ugyancsak kapcsolódhat a tár» .sadalmi szervező munkákat », Moziüzemi Vállalat is. Segítséget tudnak »yújtari. az MHSZ szakkörök és a különböző sportegyesüleíefc Is. Modellező bemutatók, autós, rádiós, repülő és motoros sask- körök munkájának megismer- tetése, valamint az ügyessé®, és a küzdő sportágak váltótáros bemutatása révén. De se» Idegenforgalmi Hivatal és a Turista Svövetség is teile* egyet, s mást az ügy ói (teáit- ben. Erek mellett, a helyi isméit tek birtokában még báeovjM- ra sok más, itt fel nem töröli: lehetőség is van. Kisek ki ha»: - náiása a gyermekek nevelésének hasznos időszakává változtathatja a szürke, aggttaóttá napokat, ugyanakkor nagy ae- gítséget is nyújtanak agom szülőknek, kik az ünnepnapok kivételével, naoa tudnak a gyermekükkel i-eeóiaereeee foglalkozni. SZMT-elnökségi ülés ÍJj irányelvek a politikai oktatástan „Társadalmunk időszerű kérdései” szakszervezeti politikai oktatás tapasztalatairól és a további termi valókról számolt be Palotás József, az SZMT kulturális bizottságának vezetője tegnap az SZMT elnökség; ülésén Szekszárdon, a váeusí művelődési házban. Az 1969—70-e$ évadban bevezetett új oktatási forma szervezeti kereteiben és tartalmi vonatkozásaiban az előző évekhez képest megváltozott, előreltaladt. Jelentős, hogy a szakszervezeti bizottságok időben és 'intenzíven bekapcsolódtak a tanfolyamok szervezésébe, s az oktatásban részt vevők száma 10, ill«'---« 15 százalékkal emelkedik . A hallgatók össze te tele jó irányban alakult: megnöveltedéit Ä fiatal résztvevők száma. Iá százalékkal emelkedett a nők és 13 százalékkal pedig a 3HU- kásbaligatek száma. A propagandisták feMréwítése komoly előkészületeket igényel, de megjelenésük aránya énetek ellenére nem jó. Például a KPVDSZ részéről a 17 propagandista kőéiül az ei«v előkészítőn csupán 5, a másodikon 3 fő vett részi. A megye- bizottság nélküli üzemek részéről a felkészülés jó, m kell emelni a Tamási Oriont, viszont e; kell marasztalni a Bőrdíszműt és a Mérőműszer- gyárrt — ?*•••••>. eayr feikészí- ' ■•ni ve eddig részt propagandist.
