Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-20 / 269. szám
„'társadalmi igények és iskolapolitikánk“ A gyakorlati foglalkozásokról A csaknem egy évtizede Űrömmel számolnak be az tervek teljesítéséhez s ez toréletbe lépett iskolareformtól számítjuk a gyakorlati foglalkozás tantárgy születését, egészséges fejlődését. Mint szocialista rendszerünk szülöttjét, tiszteljük, szeretjük _ és dolgozunk eredményességéért fáradhatatlanul, mi gyakorlati nevelők és vezetők. Ha a 10 év nevelési hatásait vizsgáljuk megállapíthatjuk, hogy vannak szép számban pozitív eredményeink és feladataink egyaránt, amel-ek- ből csupán a legfontosabbakat igyekszem kiemelni. Kedves kollégáimat viszont arra szeretném kérni, hogy ez esetben is működjünk együtt, közösen tárjuk fel mindannyionk örömére és gyermekeink, az egész társadalom javára elért eredményeinket. Amikor gondjainkat, meg nem oldott feladatainkat említjük, azt azzal a szándékkal tesszük, hogy kollégáink, vezetőink, megyénk érdeklődő társadalma figyelmét, segítségét kérjük. Tárgyunk a társadalmi igények hatására indult el és vált örömmé, esetenként még megoldandó feladattá valamennyi család érdekében, dolgos hétköznapjaiban. E rövid tíz év legfontosabb eredményeként tartjuk számon azt, hogy beillesztettük az V egész iskola össznevelési mun' kájába, a termelőmunkát. Kezdetben féltünk, hogy a tanulók nem szeretik meg a mezőgazdasági munkát. Már ak■ kor, és azóta is kellemesen csalódtunk, örömmel tapasztaljuk, hogy a megfelelő tárgyi adottságokkal, rendelkező ■ iskoláinkban a csaknem mindenhol párosuló nevelői aktivitás eredményeként tanuló-' ink megnyugtató lelkesedéssel vesznek részt és érnek el sikereket úgy a . gyakorlókerti, a téli műhely és háztartási gyakorlatokon, akár a kisállat- tenyésztés több külön munkával járó területein. Úgy érzem, nem szerénytelenség, ha tolmácsolom a szülők körében tapasztalt véleményeket, mert ma már legtöbben boldogan számolnak be gyermekeik otthoni segítő munkáiról, gyakorlatiasságukról. Úgy tapasztaljuk, hálásak a szülők az iskolának, amiért gyermekeik ügyesebbek, sokoldalúbbak, gyakorlatiasabbak, mint amilyenek ők voltak. édesapák fiúk egyszerű hasznos és szórakoztató munkáiról. Megköszönik az édesanyák leányuk főzési tudományát, örömszerzését, ' a számukra mindennél értékesebb apró, magakészítette ajándékokat. A falusi gyermekeknek azt a komoly és felelősségteljes tevékenységét, amelyet tavasztól őszig a szülők távollétében a házikertben és a kisállattenyésztő telepen lelkiismeretesen, tudásuk legjavával eredményesen végeznek. Gyermekeink helyesebb, egészségesebb életritmusa szempontjából is örülnek a szülők a gyakorlati foglalkozásoknak. Hisz a szellemi munkában elfáradt felnőttek is sokszor a fizikai munkában keresnek felfrissülést. így van ez a gyermekeknél is, mert az elméleti tárgyak sorában — szintén a hasznosság mellett felüdülést jelent a rövid ideig tartó és nem megerőltető fizikai munka. Hazánk minden dolgozó állampolgára tudja, hogy a mi társadalmunk alapja a munka, a termelés. Ez társadalmi életünk központi kérdése. Ha az iskolareform célkitűzéseinek megfelelően az iskolát az élethez közelítjük, akkor nem lehet egyébről szó, mint arról, hogy az iskolai munkát a termelés által támasztott igényekhez igazítjuk. A szocialista iskolának alapvető jellemvonása a tanulás összekapcsolása a munkával. Ami a jelen 'feladatait illeti,. két pontban foglalhatnám össze. 1. Fokozott társadalmi igényként jelentkezik, rbogy a tanulóknak'a murikában, a termelőmunkában való részvétele döntően a nevelést szolgálja. Azt hiszem, elegendő csupán a falu legégetőbb problémájára: az elöregedésre utalnom, amely a fiatalok elvándorlása folytán jelentkezik. Nem újszerű feladatok ezek, bizonyítékként elég utalnom a tantervűnkre és annak utasítási részére. A munkára nevelés szorosan összefügg az erkölcsi neveléssel, de a kommunista nevelés valamennyi területével is. Például: őszi betakarítási munkák során tudatosítsuk tanulóinkban azt, hogy ők is hozzájárulnak a népgazdasági maija politikai tudatukat. A termelőmunkában való részvétel a termelt érték értékesebb bizonyítéka a hazaszeretet bármiféle megnyilvánulásánál. A gyakorlókertben ,,édes hazánk egy darabján" végzett oktatási-nevelési eredmények is azonos értékként jelentkeznek. 2. A munkára nevelésnek az egész testület ügye kell, hogy legyen, mert nem érvényesül másként kellően a munka nevelő hatása. Mi azt valljuk, hogy a mi erkölcsünk, a szocialista erkölcs egyik alapvonása éppen kollektivizmusa. Ha a mi szocialista pedagógiánk egyik leglényegesebb jellemzője az, hogy közösségi jellegű, akkor nagyon is idevágó terület, amit megemlítek. Ha egyértelműen valljuk, hogy a helyes,. szép magyar beszédért az iskolában nemcsak a magyar szakos tanár a felelős, akkor szükséges, hogy a gyakorlati foglalkozás, a munkaoktatás fontosságáért, jelentőségéért, nemcsak a gyakorlati foglalkozást vezető tanárnak, hanem valamennyi nevelőnek harcolnia kell. Eredményes nevelői hatást csak úgy érhetünk el, ha egész szívvel, ismét - „teljes erőbedobással” látjuk el pedagógiai feladatunkat. Egész emberségünket, minden erőnket latba kell vetnünk, ha eredményesen akarunk dolgozni. Ennek érdekében a nevelő első és legfontosabb személyiség- jegye az eszmeiség,, az erős ’ meggyőződés. Csak az képes hatni az emberekre, az isko- lábari‘ a tanulókra; :» aki- meg van győződve álláspontja helyességéről, az általa képviselt ügy igazáról. így a gyakorlati tanárnak és a tantestület valamennyi tagjának mélységesen kell hinnie" a politechnikai oktatás sikerében és látnia kell a munkára nevelés nagyszerű társadalmi perspektíváját. Feltétlen meggyőződésem, hogy ez az eszme győzni fog, győznie kell, mert ez a fejlődés útja és így nevelhetünk egészséges magyar ifjúságot! MOLNÁR IMRE szakfelügyelő, Dunaszentgyörgv 99 Bélelik a Tisza! tá Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság nagyszabású partvédelmi munkát kezdett Csongrádban. Csánytelek község határában rőzseszőnyeggel „bélelik” a Tiszát, megerősítve a megrongálódott mederszakaszt. Képünkön: 210 méter hosz- szú rőzseszőnyeg a folyóban. (MTI foto — Tóth Béla felvétele) Gerjeni anziksz Szélesíteni a szülők tájékoztatását A gerjeni szülők és az iskola szülői munkaközössége, valamint a nevelőtestület örömmel értesült arról, tíogy az országgyűlés új köntösbe öltöztette az ipari képzést. Régen vártuk, s most, hogy elsőként értesüljenek a gerjeni szülők, a legújabb döntésekről. A szülői munkaközösség felkérésére Jeszenszky László, a szekszárdi 505. szakmunkásképző iskola igazgatóhelyettese tartott tájékoztatót, ahol 49 hetedik, nyolcadik osztályos tanuló szülője jelent meg. A paksi járás munkaügyi főelőadója véleménye szerint is — aki az előadást végighallgatta — érdemes lenne a járás nagyobb községeibe meghívni az illetékest, vagy illetékeseket, akiktől tulajdonképpen a határozat alapgondolata származott. A gerjeni szülők ezúton is köszönetüket fejezik ki Jeszenszky László igazgatóhelyettesnek az értékes és hasznos tájékoztatásért. FORINTRA VÁLTÓIT JÓ KAPCSOLAT Nehéz lenne megállapítani, mikor szövődött barátság és ez mikor vált önzetlen segítőkészséggé, a gerjeni iskola és a helyi termelőszövetkezet, valamint a helyi állami gazdaság között. Ha a tanulók táborozást szerveznek, jelentkezik mindkét szerv, s felajánlja segítségét. A segítés nem egyoldalú. Legutóbb a helyi tsz szőlőjét segítettek tanulóink megszedni, de a menet közben jelentkező munkaerő-problémáikban is készséggel segítünk. Ezt a kapcsolatot váltotta a tsz vezetősége és tagsága forintra. A televízióajándékozáson kívül a közelmúltban 3000 forint értéiben vásárolt az iskola részére ülőgarnitúrát. A tsz elnök szavai szerint: „Magunknak adunk, mert a mi gyermekeink, nevelőink élvezik.” Az általános iskola nevelői és szülői munkaközössége Melyikre van szükség ? Sáros, lejtős út vezet az iskoláig. Rossz arra gondolni, mi van itt az őszi tartós esőzések idején. Az út állapota kimerítheti a tengelyig érő sár mindenféle értelmezését. No, de miért is lenne feltűnő a sár, és éppen egy falusi általános iskola előtt? , Az iskola homlokzati része hosszan elnyúló, lapos tetejű, a két világháború között, vagy még korábban épülhetett. A harmincas években itt székelt a községi elöljáróság. innen igazgatták a falut. Amikor — még a háború alatt — felépült a méreteiben impozáns községháza épülete, az elöljáróság helyét a falu lakossága — zömmel férfiak — foglalták el, kivált esténként. A helyiséget ugyanis kocsmává alakították át. 1949- ben az iskola került ide. Azóta is ott van. De miért szólunk az öreg csapszék épületében működő iskoláról? Nincs rá elég példa? Azok, akik hajdani pajtában tanítanak, még irigykedhetnek is. Némi átalakítással, toldozgatással-foldozgatás- sal ott tartanak, hogy nagyjából biztosították a tanítás feltételeit. Igaz, hogy négy helyen is tanítanak: a két templom melletti volt felekezeti iskolák tantermeiben, a központi épületben és egy. a cigányosztályt befogadó kis szobácskábán A 250 főt megközelítő tanulólétszám indokolttá teszi a napközi üzemeltetését, s ezenkívül a sok munkás- és bányászgyerek léte nélkülözhetetlenné. A napközi ebédlője kicsiny, alig helyezhető el néhány asztal benne, levegője kevés és egészségtelen. A konyhában nincs előkészítő, nincs tálaló, s a legnagyobb elővigyázatosság mellett is állandó a fertőzésveszély. Iható vizet nem leltek a közelben, pár száz méterre van a legközelebbi használható kút. Az iskolában hiányoznak a szertárak. mindennapos ügyeskedés kell ahhoz, hogy a szemléltetőeszközöknek úgy, ahogy helye legyen. Az óvoda közvetlenül az orvosi rendelő mellett van ott, ahová hetente kétszer gyűlnek össze a betegek, járványok idején zsúfolásig megtöltve a helyiséget. De miért szólunk mindezekről? Ha az ember végigsétál Váralján, az említett iskola, a vegyesbolt és a vendéglő után két szép épület ötlik a szemébe. Az egyik a modern, kellémes látványt kínáló művelődési ház, a másik pedig — vele átellenben — a tanácsháza: Ezt az épületet, mint említettük, a háború alatt emelték. Masszív, tágas egészséges építmény, jelenleg az emeleti részét használják; itt van az irodája a tanácstitkárnak, a gazdasági előadónak, és a hetenként meghatározott időpontban idelátogató adóügyi előadónak. Tanácselnök — a várható tanácsi egyesülésre való tekintettel — jelenleg nincs. A földszinten lakásnak berendezett helyiségek vannak, melyekben nem lakik senki. Az egész, legalább nyolcszobás épületből tehát mindössze kettőt használnak. s a tanácstermet időnként. Világos ugye, miért szóltunk az iskoláról is? A szűkös körülmények közt dolgozó, állandó helyhiánnyal küszködő iskola problémája, ha a józan ész törvényei szerint nézzük, egyértelműen megoldható. Ha a váraljai tanácsot a nagymá- nyokihoz csatolják, talán minden akadály elhárul, s a tanács mai helyiségeibe beköltözhet az iskola. Ez az elképzelés egyelőre csak terv, nem lehet tudni, hogy mikor valósul meg. Addig is... Széles körökben elterjedt az a túlzott és egyoldalúan praktikus szempont, mely az iskolákat sújtja. Az állami és társadalmi szervek vem szívesen támogatják az oktatás ügyét anyagiakban, a szokásos kereteken felül. mondván, hogy nem térül meg olyan kézzelfogható módon és olyan gyorsasággal, mint a gazdasági életben történő beruházás. Valóban jóval lassabban térül meg a befektetett összeg, de hatványozottabban. és kamatait a népgazdaság egésze fogja élvezni a jövőben. Azt is tudjuk, hogy a múlt öröksége és a társadalom hatalmas ívű célkitűzései között óriási szakadék tátong, s e szakadék áthidalásához bizony szívós, hangya- szorgalmú évtizedek munkája szükséges, hiszen az ország gazdasági potenciálja más utat nem tesz lehetővé. Éppen ezért: miért ne használnánk ki máris a kínálkozó lehetőséget, s miért nem egyszerűsítjük le a dolgot ott. ahol igenis le kell egyszerűsíteni? Hogyan is kérdezték az ókorban, ha egy döntésre két fél is aspirált? „Cui prod est?” kinek használ? A tanács jelenlegi berendezkedése teljesen ésszerűtlen; különösen, ha a nyomorgó általános iskolával vetjük össze. Egyetlen pillanatig sem lehet vitás, hogy az iskola igényei megalapozottak, s kérésük társadalmi hasznossága is jóval súlyosabban esik latba a mérleg serpenyőjén. S egy szintén nem utolsó szempont: a tanács épületének átadásával igen olcsón és gazdaságosan s ugyanokkor tartósan orvosolhatók az iskola baiai is. Cs. T.
