Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-07 / 259. szám
/\ cpu: HOGY ESZ Fel kellene újítani Amikor még kereskedelmi központ volt Meglehetősen zárt helyen fekszik Hőgyész, vasútállomása sincs, ám ez a község valamikor mégis nagy kereskedelmi központ volt. Az ember alig akarja elhinni, ám ami tény, tény. A tanácsnál úgy tartják nyilván, hogy Hőgyé- szen a felszabadulás előtt 320 kereskedő lakott. A megye történetére utaló, tudományos szintű okiratok is gyakran utalnak Hőgyész kereskedelmi jellegére, a virágzó kereskedelmi múltra való utalás tehát nem amolyan időszépítette emlék. Dr. Szilágyi Mihály a hő- gyészi kereskedelmi múlt első emlékeiről a következőket írja a Tolna megye kereskedelme a, török kiűzésétől 1848- ig című tanulmányában: „Hőgyész földesura, Mercy gróf a birtokain átvándorló német mesterembereket hajdúival összefogatta és Hőgyészen letelepítette, s Hőgyészt ezzel jelentős ipari gócponttá tette.” Végeredményben ez a kényszeripar alapozta meg a kereskedelmi életet, ami később önmagában is fejlődött, virágzott hosszú időn keresztül. A XIX. Század elején már hőgyészi kereskedők társulásáról is történik említés. Az egyik szerint nagy vitát váltott ki egy dióeladási ügy. E község nagy kereskedelmi fellendülése egyébként a XIX. századra esik. És most folytatódik. Az fmsz sokoldalúan fejleszti a kereskedelmi és vendéglátó hálózatát. Számos terv már megvalósult, némelyik pedig a tervezés stádiumában van. Messze vidéken nem találni olyan szép kastélyt, mint amilyen a hőgyészi. Gyönyörű park veszi körül. A kastélyt jelenleg gyermekotthon céljaira használják. A szülő nélkül maradt, vagy elhanyagolt családi körülmények közt levő gyermekek találtak 'tt megfelelő otthonra. Bekopogtattunk az intézet igazgatójához, Bardócz Lászlóhoz: — Száznyolcvan gyermekünk van. A kastélyt teljes egészében az intézet céljaira használjuk. Sőt, tavaly miiliós költséggel egy új épülettel is gyarapodtunk. Sajnos, a kastély egyre öregszik, mindinkább igényelné a felújítást, tatarozást. De csip- csup javítással nem sokra lehetne menni, generál felújítás kellene, az viszont esetleg több millió forintot igényelne. Szó is van a restaurálásról, mert nemcsak az intézet igényelné, hanem mint műemjéket iis meg kellene óvni, de egyelőre még nincs révben az ezzel kapcsolatos tárgyalás. — A gyermekek hogyan veszik. hogy a lakásuk, otthonuk egy volt főúri kastély? — Minden kényelmet biztosítunk számukra, s természetesen jól érzik magukat benne. Mayer János, a művelődési otthon igazgatója: — Hőgyész örvendetes iparosodásnak indult, s ennek a kedvező hatását mi is érezzük. Nagyobb az érdeklődés a kulturális rendezvények iránt, mint más, hasonló nagyságú községekben. Leginkább talán a bevételi statisztika mutatja, hogy milyen is az érdeklődés. Nem dicsekvésként, de mi elmondhatjuk, hogy elég magas a bevételünk a jegyes rendezvényeken. Ha valamit rendezünk, tudjuk, hogy az jelentős bevétellel is jár, tehát elő Nagyon érdekes, figyelemreméltó. hogy érdeklődést tanúsítanak a kastély története iránt. Amikor újak jönnek, szinte valamennyien tudni akarják e kastély múltját. Ez nagyon jó, mert hiszen ezen keresztül bővíteni tudják történelmi ismereteiket. Hogy ne csak egy-két monda terjedjen szájról szájra, írásos dokumentumokkal próbáljuk megeleveníteni ennek az egyébként híres épületnek a múltját. Az egyik . leírás szerint, amelyet vagy másfél évtizede állítottak össze házi használatra, a hőgyészi kastély 1760. körül épült. Építtetője Mercy gróf volt. a környék teljhatalommal rendelkező földesura. Az Apponyi-család tőle vásárolta meg. A földszintes kastélyra ők építtettek emeletet, így a végleges — mai — formát már az Apponviak idejében nyerte el. A kastélyhoz természetszerűleg kínzókamra is tartozott. A kastély mindenkori ura ennek segítségével gyakorolta hatalmát a környék jobbágyai felett. A hagyomány szerint a kastélyból alagútszerű kijárat vezet a Csicsói hegy alatt a szabadba. Ez azonban feltáratlan. A Budapesten megjelenő Szalon Újság 1901. május 31tudjuk teremteni a költségeket. Jelentős Hőgyészen az ipari munkásság, kialakult az üzemekben dolgozó intellektuális réteg is, s elsősorban ezzel magyarázható, hogy nálunk viszonylag magas a művelődési igény. — A parasztság? — Hőgyészen elenyésző, szinte jelentéktelen a kimondottan paraszti foglalkozású lakosság. Akik paraszti foglalkozásúak, tehát tsz-tagok, többségükben idős emberek, a közművelődés szempontjából nem túlságosan számottevő az ő szerepük. én hosszasan foglalkozik e kastéllyal s lakóival. Közli a kastély homlokzati képét, de a kastély belső életét is felvillantja. Bemutatja például a billiárdszobát. Ebben a fényes helyiségben játszották el néhai főuralnk fél óra alatt azt, amiért a jobbágy egész éven át verejtékezve dolgozott. A pletykaújság terjengős cikke így kezdődik: „Lélekemelő nagy ünnep folyt le április 24-én a tolna- megyei Hőgyészen, mely ünnepén a magyar nemzet két hatalmas nemzetsége volt közvetlenül érdekelve, de melyen részt vett mint barát, ismerős és rokon az egész magyar arisztokráczia, ha másképpen nem, akkor egy táviratban foglalt jókívánság révén, mely e napon elárasztotta a hőgyészi kastélyt. EzüsUakodalmát ünnepelte e napon gróf Apponyi Géza csász. és kár. kamarás, a ki ezelőtt huszonöt észtén dóvei vezette oltárhoz Becsben gróf Széchenyi Paulát, csillagkeresztes palotahölgyet, a kivel a legboldogabb családi életet éli. Joggal nevezhető ez az ünneplés a ragaszkodó szeretet és őszinte hála ünnepének, mert az ezen alkalommal oly meghatóan tört magának utat a szívekből, hogy nem egy forró könnyet csalt ki az ünneplők és főleg az ünnepeltek szemeiből.” Kár, hogy nem volt — nem lehetett — velem a minap a Szalon Újság ezen sorainak írója. Felolvastam volna „a ragaszkodó szeretet és őszinte hála” részt, majd megmutattam volna neki a község főterén épülő felszabadulási emlékművet ... Mini mezőváros A Magyarországnak és a hozzá kapcsolt tartozékoknak mostani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben című művében Fényes Elek érdekes képet fest Hőgyészről (A mű, filmen sokszorosítva, megtalálható a Tolna megyei Levéltárban.). „Hőgyész. német m. v. egy igen kies erdőkkel, szőlőkkel körül vétetett környéken s völgyben. Ékesíti a dombon épült derék paroch. templom, egy jól elrendelt triviális oskola ... Az uraságnak is számos épülete és majorjai, de legfőbb díszére szolgál mégis a roppant kiterjedésű, csinos ízléssel készült ángol kert. melynek szinte közepében látni az uraság négy szegletes, sok drágaságokkal megrakott, pompás kastélyát.. . Van itt továbbá egy zsinagóga, vendégfogadó, kávéház, patika. Szántóföldje nem sok, de termékeny s a lakosok leginkább dohánytermesztésre használják. Szőlőhegye tágas. Erdeje szép. Jobbágytelek van 38." Egyesek állítása szerint Hő- gvésznek már az Árpád-karban temploma volt, ami a Község centrális jellegére utal. írott források először az 1330- as évektől említik Hőgyészt. 1369-ből egy birtokháborítással kapcsolatos okirat utal rá. Csak akkor még Heulgecz volt a neve. Cj házak, új munkaalkalmak Trick Ferenc, vb-elnök: „Mi is érezzük az iparosodást“ A község tőtere., az új autóbusz-váróteremmel. — Két nagyon lényeges dolog jellemzi a mi falunkat. Az egyik: sok új ház épül. A másik: iparosodunk. Nem vagyunk, járási székhely, ennek ellenére kedvelt település a mi falunk: sokan orientálódnak hozzánk, alig győzzük kielégíteni a házhely-igényeket. Évente átlagosan 30—40 ház épül. Többfelé terjeszkedik a falunk: részben a Szakály felé vezető út mentén, részben pedig a sportpálya környékén s a templomhegyen. Az építők egy része nem hőgyészi, hanem kalaznói, murgai. duzsi és teveli. Naponta legalább százan járnak be dolgozni Hő- gyészre, s ezek egy része igyekszik is letelepedni a mi falunkban. Ezzel magyarázható, hogy az utóbbi években már nem csökken a lakosság száma, inkább növekvő tendenciát figyelhetünk meg.' Körülbelül 3300 lakosa van jelenleg Hőgyésznelc. Ez ugyan még kevesebb, mint amennyi a legütóbbi népszámláláskor volt, de reméljük, hogy azt a létszámot is elérjük pár éven belül. Az építkezési kedvvel és a lakosság számának kedvező alakulásával függ össze a község iparosodása, mégpedig úgy. hogy éppen az iparosodásnak köszönhető a község nagy vonzó hatása. — Hőgyészt úgy könyvelték el sok helyen, hogy az ipar- fejlesztést illetően egy órával korábban felébredt, mint a többi község... — Valóban, már elég régóta foglalkozunk e témával. Már akkor megpróbáltuk megteremteni az iparfejlesztési alapokat, amikor tulajdonképpen még nem is igen volt téma a falusi iparfejlesztés. Fenntartottunk nem egy régi épületet, hogy ha majd esetleg szükség lesz rájuk... És szükség is lett. Előbb, mint gondolták. Amikor a párt- és kormányprogram alapján az iparvállalatok, szervek szimatolgatni, kutatgatni kezdtek a falvakban, hogy hol mit lehetne fejleszteni, nem utolsósorban azt nézték, hogy hol tudnak biztosítani a helyi szervek az ipari bázishoz megfelelő épületet. Mivel mi tudtunk épületet biztosítani, bizonyos mértékig előnyös helyzetbe kerültünk: viszonylag gyors ipari fejlődésre került sor. A mezőgazdaság gépesítésével párhuzamosan nálunk nem következett be időszakos munkaerő-felesleg, nekünk nem kellett küszködnünk a foglalkoztatási gondokkal, mint némelyik más községnek. Aki Hö- gyészen dolgozni akar, el tud helyezkedni, sőt, még válogathat is a helyekben. BODA FERENC
