Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-05 / 257. szám
Molnár..f&ég'ti. .• Harcosok és hóhérok Automata rajzolőgép Amikor a konstruktőr rajztábláján nekikezd a tervezésnek. az előre kiszámított adatok alapján, a műszaki rajz« technika egyezményes ábrázolási jelei segítségével veti papírra elképzeléseit. Olyan munka ez — különös tekintettel a gyakori ismétlődésekre —, amely kellő felkészültség mellett programozható, automatizálható. A Bjelorusz Tudományos Akadémia kutatóinak munkája nyomán elkészült az „ITYEKAN” nevű automata rajzológép, mely lyukszalagos programozó berendezés vezérlésével, emberi kéz beavatkozása nélkül készíti el a műszaki terveket, az emberi munkát sokszorosan felülmúló teljesítménnyel A bonyolult automatikai elemekből álló rajzolófej a lyukszalagon rögzített utasításokat követve látja el a feladatát. Ezzel egyszerűsödik ugyan, a konstruktőrre háruló mechanikus munka, de a lyukszalagra felvitt program elkészítését továbbra is neki kell elvégeznie. Az „ITYEKAN” főtervezője az automata rajzolőgép mellett. — Hát nem érted?... Magda arca megfeszült. — Minden pillanatban itt lehetnek a csendőrök. Az az öreg nagyon jól tudta, mit beszélt— — Gondolkozott. — Én kimegyek az útra figyelni. Gyorsan kapkodjátok össze a holmit. Kilépett az esőre. Néhány perc múlva vállukon megtömött hátizsákkal ők is ott voltak mellette. Az eső ömlött, alacsonyan lógó szürke felhők úsztak fejük felett. — Na te szegény, bújdosó, hazátlan magyar, most aztán hová? — kérdezte mintegy önmagától Jenő, nehezet sóhajtva. Fájt a pzíve itthagyni ezt a jó kis vackot, ezt a dugott menedéket. — Itt mindjárt bevesszük magunkat a kukoricásba s átvágunk a földeken. Sziget- csép után, Pest felé, van egy kis megálló. Azt kell elérnünk. — Az állomás közelebb van a faluban — kockáztatta meg Jenő. — De tele van csendőrökkel. Nem is mondtam még nektek. Többent Jenő sem szólt. Követték, amit a lány jónak látott. Óvatosságra intette őket: észrevétlenül mozogjanak a kukoricásban, a sorok között haladjanak, ne csapjanak zajt. Nem volt ez egyszerű, a hátizsákokkal és bőröndökkel. A kukoricaföld messzire nyúlt, egészen a szőlőkig. Mielőtt kiléptek volna az útra, Magda megállította őket. Óvatosan kilesett, visszakapta a fejét, lihegve állt, szívére szorított kézzel. —■ Ne mozduljátok. Ott vannak a csendőrök a ház előtt. Két csendőr, meg a pöstás. 6. — Az eső elmosta a nyomókat — suttogta Jenő. Laci megindul tan gondolta: Magda mentette meg őket. Sokáig álltak, mozdulatlanul, míg a lány újra kikandikált. — Elmennek. A Duna felé mennek. •ló órát rostokoltak a kukoricásban, mind a hárman pacallá áztak, hátukon is folyt a víz, az ing alatt. Hogy elkerüljék a tüdőgyulladást, megittak egy fél üveg kisüstit. A szőlőkben behúzódtak egy elhagyott csőszkunyhóba, s amennyire tudtak, tűz nélkül, tiggyel-bajjal megszárítkoztak. Meg kell vámunk az estét — sóhajtotta M,agda — így szétázva, ilyen füligsárosan nem szállhatunk fel a vonatra. Beszalonnáztak, megitták a maradék pálinkát. Jenő egy- szercsak felkiáltott: — Megvan! Tudom már hová kell mennünk. Papír Marcihoz. — Hová?... — Papír Márton főportás nagybátyámhoz, köznyelven szólván, egyszerűen: Papír Marcihoz. — Ne hülyéskedj, ilyen név nincsen. — Isten az atyám — erős- ködött Jenő — A családban mindenki így hívja őt. Budán laknak a Lánchíd utcában, mindjárt az alagút mellett. Papir Marci a Fortuna-biz- tosító főportása, amellett házmester az igazgató magán- nalotájában. Lent van a lakás a szuterénben, Boris néni segít a szobalánynak. Marci bátvám télen a kazánt is vigyázza. Van lent az alagsorban elég hely. ott a világ végéig is kihúzhatjuk. — Az ám, téged biztos szívesen látnak, de mit szóinak egy idegenhez?... — kérdezte Laci — Aki még ráadásul bajt hozhat rá luk... — Mit szólnak... Ugyan mit szólhatnának?... — Jenő vállat vont — Nézd, Papir Marci sohase volt más, mint egy ügyes dunántúli paraszt, aki feljött a városba megcsinálni a szerencséjét. Befúrta magát az urak hóna alá. Megbízható, igaz hazafi, megvan a nagyezüstje, kisezüst- je, meg a szolgálati bronz a világháborúból, kapja a jó pénzt, mint főportás, az ingyen lakást, mint házmester, bent ül a húsosfazékban, csak legyen ereje eleget zabálni. — És retteg, hogy megváltozik a világ — mondta tact — Pontosan. — Dehát akkor mi a nyavalyát akarunk tőle? — fakadt ki ingerülen Laci. — Én se értem — mondta Magda csodálkozva, — Persze, mert még nem fejeztem be. Nézzétek én ismerem jól a magam fajtáját. Nálunk az úgy van. hogy van egyszer az élet amelyben meg kell élpi, ügyesnek, ravasznak, okosnak kell lenni, mert ki kell kapaszkodni a nyomorúságból, meg kell szedni magunkat, fel keii nevelni a gyerekeket, iskoláztatni kell őket, gyönyörködni bennük, hogy urakká válnak — Jenőt fűtötte a pálinka, nekitüzesedve egyre hevesebben beszélt, átszínesedett gesztusokkal, iróniával: — Igen — igen, a külső életről, a külvilágról beszélek. Hogy értessem ezt meg veletek? A mi életünk különbözik a tiétektől, ti munkásgenerációkból jöttök, proletárok vagytok, osztályszellem, közösség, satöbbi. De nálunk mindenki magányos vadásza a szerencséjének. Nálatok egy tömbből van az élet, nálunk ketté vált. Én protestáns vagyok, nálam a hit belső valóság, kegyelem ajándéka és kötelessége. Marci bátyám akkor kezdett istentiszteletre járni, amikor megtudta, hogy a Kormányzó úr is protestáns. Ha valakinek olyan nagy szerencséje van, hogv főportás a Fortunánál, akkor más nem lehet, mint a legbuzgóbb hazafi, frontharcos, protestáns. Csakhogy van ám nekünk is egy nagy közösségünk: a család. Ez a másik világ, *> belső világ. A család, a rokonság mindennél szentebb. Annál fontosabb nincs, minthógy te is a családba tartozol. Akkor érted mindent meg kell tenni, de neked is bármikor bármit a többiekért. Ha tehát én veled ma este beállítok hozzájuk, hogy: „Marci bátyám el kellett jönni hazulról, mert megkaptam a SAS-behívót, s a barátommal szeretnék itt maradni, hisz máshová nem mehetünk. . ” — azt a választ fogjuk kapni: ..Öcsém, hozott Isten benneteket.. ” (Folytatjuk.) V an-e., balkezesség A tudomány még ma sem tud megnyugtató magyarázatot adni arra, hogy az emberiség túlnyomó többsége — mintegy 95 százaléka — miért használja szívesebben a jobb kezét, mint a balt. De vajon mi a helyzet az állatvilágban? Van-e ott is jobbvagy balkezesség? Rhesus majmoknál megfigyelték, hogy többségük előnyben részesíti egyik kezét a másikkal szemben. 84 kísérleti állatból 46, tehát több rrJnt a fele határozottan „egykezes** volt. Azonban a 46-ból pontosan « : az állatvilágban? fele, 23 jobbkezesnek, és 23 bal- kezesnek mutatkozott. 30 csimpánz közül 18 szintén egyik kezét használta gyakrabban, de itt is fele- fele arányban oszlottak meg tí jobb- és balkezes csimpánzok. Azt, hogy a majmok között is vannak egykezesek, az élelemszerzés gyakorlatával igyekeztek megmagyarázni. Arra azonban nincs semmiféle ok, miért éppen a jobb vagy a bal kezét részesíti a majom előnyben; a megfigyelések arra engednek következtetni, bogit az tisztán a véletlen dolga. HTTYTT'» AYYTVYVYYYVVTTTVTYTYYTYWTVTWVYrVYmrTTTTTTTV'rr? rYTYTYTVTYTTYTTYrrTTVTVTVTVTTTTTT'rVYTTYTTrTYYVTYTTTTTTTYTYTV ► » ► > *• ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► t ► : ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► > ► Sxctm.tr} KnoUtf MAIHTTM 1943 nyarán Mussolini megbukott, a király Badogliot nevezte ki a római kormány elnökéül és a szicíliai maffia urai elérkezettnek látták az időt a földközi-tengeri sziget függetlenségének kikiáltására. A maffia szeparatista, szakadár, illegális kormányt alakított, sőt egy Giuliano nevezető közismert szicíliai gengszter vezetésével megszervezte „legális” fegyveres erejét is. Salvatore Giuliano négy esztendővel később, amikor végül is az észak-olasz nagyburzsoázia, mint annyiszor az olasz történelem elmúlt évszázadában, megegyezett a szicíliai földbirtokosokkal, nem akart lemondani a maffiától kapott ezredesi rangról, nem akart lemondani arról az álmáról, amelyet fél évtizedes pályafutása során száz és száz gyilkosságban táplált benne a maffia. Giulianonak végül is 1950-ben hatezer csendőrrel és katonával vivott harcban saját társai árulásaként kellett áldozatul esnie, mert kényelmetlenné vált a maffia urai számára. A szicíliai maffia 1947-ben Harry Truman elnöktől kérte, hogy Szicíliát 49-ik államként vegyék fel az USA tagállamai sorába. Montelepre királya lelkét — ahogy Giulianot nevezték — mintegy félezer gyilkosság terhelte és vannak Szicíliában városkák és falvak, ahol a felnőtt férfilakosság kétharmadát kiirtották a maffia-bandák. a kábítószer központja A Cosa Nostra a kapitalizmus farkastörvényei révén teremthette meg azt a kiterjedt és immár nemcsak Amerikát behálózó gengszter-szindikátust, amelynek ma a „donok” szolgálatában mintegy 10 000 gengszter a tagja, illetve alkalmazottja. Az amerikai hivatalos uralkodó körök, a konszolidált nagytőke birtokosai gyakran felhasználják a Cosa Nostra-t a munkásmozgalom ellen. így például a New York-i kikötőmunkások szakszervezetének elnökét, egy bizonyos Ryant, akinek gúnyneve a „The King” (király) volt, vásárolta meg a Cosa Nostra. 1948-tól Joe Ryan uralkodott a kikötőmunkások szakszervezetében. Amikor 1951-ben Ryan akarata ellenére a munkások mégis sztrájkolni kezdtek, Truman életbe léptette a Taft-Hartley törvényt, a maffia urai pedig azon törték a fejüket, hogyan tehetnének szívességet hajdani pártfogoltjuknak, az Egyesült Államok elnökének, Harry Truman- nek. Na és természetesen e rendkívüli helyzetben, miképpen tudnák tovább szélesíteni a New York-i kikötőt és dokkokat behálózó „ellenőrző és vámszedő” szervezetüket. Évtizedek óta dolgoznak már maffia-rakettek a szakszervezetekben. így többek között a gengszter-szindikátus ellenőrzése alatt áll a hollywoodi filmalkalmazottak szakszervezete, a detroiti Ford-művek munkásainak sárga szakszervezete, Pittsburgh, New York, Chicago, New Orleans, Miami kikötőmunkásainak szakszervezete, stb. A New York-i szakszervezeti főnök, Joseph Ryan — széles vállú ember, egészségtelen arcszínén a tüdőbaj nyomai látszódnak már az első pillanatra is — közel harminc éve kötött szövetséget a Cosa Nostra egyik leányvállalatával, az Anastasia fivérek megteremtette bérgyilkosok kft- jével. Az ő segítségükkel lett az International Longshoremen Association (ILA) elnöke. Közreműködésével sikerült jó néhány munkásvezetőt a Cosa Nostra-nak meggyilkolnia és a gengsztereknek behatolnia az amerikai hajómunkások szervezeteibe. 1951-ben a Cosa Nostra és az amerikai hivatalos hatóságok közös érdeke volt az Egyesült Államok eddigi legnagyobb kikötő- sztrájkjának letörése. A gengszterek 1951 októberében száznál több dokkmunkást és munkásvezetőt gyilkoltak meg, míg az amerikai hatóságok ötvennégyet letartóztattak. Érthető, ha a hivatalos Amerika olyan nehezen tud leszámolni a banditizmussal. Nyílt titok, hogy az amerikai szenátusban, illetve az államok szenátusaiban nem egy város polgármesteri székében, sőt államügyészi hivatalában ott ülnek ma már a Cosa Nostra tagjai vagy legalább is megvásárolt képviselői. Az Amerikában félelmetes méreteket öltő nyílt erőszak, a kábítószerek elterjedése és minden olyan erkölcstelen üzlet mögött, ahol nagy sápra nyílik kilátás, megtalálható a maffia keze. Hol Szicíliában, hol Amerikában bukkannak fel a maffia emberei és vezérei. A földközi-tengeri sziget a központja és elosztója a keletről érkező kábítószer-cserApészet- nek és míg a török mákföldeken egy kiló mákgubó egy dollárba kerül, mire ez a maffia titkos útjain Szírián, Libanonon, Szicílián keresztül eljut New Yorkba a heroin kilója már 20 ezer dollár lesz. A világ kábítószer-csempészetét a szicíliai és chicagói maffia tartja a kezében és az utóbbi időben, a Cosa Nostra a rangsorban a tizedik amerikai milliárdos (évi tiszta bevétele kétmilliárd dollár!) megkísérli szervezeteit más államok területén is kiépíteni. Franciaországban és Korzika szigetén elsősorban a keletről irányuló kábítószer-csempészés útvonalának és a heroin finomításának biztosítására épültek ki a maffia lerakatai. 1965-ben például legalább 1300 tonna ópiumot csempészett a maffia. Ám tagjai számára valahányszor lebuknak valahol, rejtélyes utakon megérkezik a kaució, s nem egyszer egymillió dollár lefizetése ellenében engedik szabadon az amerikai hatóságok a maffia jelentősebb tisztségviselőit. 3 4 4 4 4 * 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 * * V v . . ^ M V “ “ ti ii 11 i 1 IliitAlAAiAAlilAiAAAAAAAAAAü kkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkukklkkkkkAkkAkAAkkkAAkkAkkkAk..
