Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

FÓKUSZ imnimiüiiiimiiiii Szemelvények külföldi újságokból- . Januári reménységek Sok program, koncepció, elv és kiáltvány hivat* kozott a kultúrpolitikát illetően a múlt évben I960, ja­nuárjára. Kevésbé mérlegelték azonban azt, hogy mit is jelentett tulajdonképpen január a pártvezetőségben történt változásokon kívül. Nem értékelték helyesen a januári változások okát, és nem hasonlították össze a következményekkel. Pedig akkor kissé másképpen né­zett volna. ki. a népnek és., gondolatainak az az oly­annyira magasztalt egysége, mint ahogyan lefestették. Nem ismerték fel, mi volt az, amit a szocializmus íejr lődésének objektív tényezői és annak szüksége váltot­tak ki. hogy a szocializmust a január előtti időszak összes tévedéseitől, hibáitól és torzulásaitól mentesít­sük. és mit adtak hozzá ehhez a fejlődéshez január utáni szubjektív nézeteikkel olyan egyének, akik a január utáni fejlődésben saját érvényesülésük új le­hetőségeit látták. így könnyű volt elfelejteni, hogy a párt és az ál­lam kultúrpolitikájának alapvető elveit, melyek a XIII. kongresszus határozatában megfogalmazásra kerültek, egy sor olyan általános elvet és konkrét intézkedése­ket tartalmaznák, amelyek nélkül a kultúrpolitika el­veszti szocialista jellegét. Egy kissé más formában megismétlődött az, aminek a múltban gyakran voltunk tanúi: az. hogy egyének szubjektív nézetei és annak lehetősége, hogy ezeket tekintet nélkül a társadalmi szükségletekre, érvényesítsék, komolyan .veszélyeztetik a szocialista kultúra fejlődését. 1968. januárját a kulturális dolgozók többsége csak­úgy. mint a párttagok többsége, pozitívan üdvözölte. Üdvözölte abban a meggyőződésben, hogy végül is hozzáfoghatnak a XIII. kongresszus ' határozataiban lefektetett kultúrpolitikai elvek, gyakorlati megvalósí­tásához. Úgy látszott, kedvező feltételek alakulnak ki és széles térség nyílik a szocialista kultúra fejlődése előtt. , .... Ez azonban csak látszat volt. És miközben a téve­dések és hibák fő okozóit azok között keresték, akik nem féltek dönteni és viselni a felelősségét, ’sőt még az egyszerű pártfunkcionáriusok, a szakszervezetekben és az állami apparátusban lévő kommunisták között is, akik védték és keresztül akarták vinni a párt határo­zatait, addig a valódi ellenség csendben, de nagyon meggondoltan felvonulásra készülődött. (Rudé Právo) pbboIdaIi opportunista erák Ságnak, hogy Szlovákiában ilyen erők nem voltak. Csak más formában léptek fel. A történelmi fejlődés objektív oldala szociális és politikai szempontból ked­vezőbb volt, mint a köztársaság másik részében. A nacionalizmus alapján törekedtek a politikai funkciók megszerzésére, miközben teljesen figyelmen kívül hagy­ták az internacionalizmus elveit. Szovjetellenes hangu­latot szítottak és azonosultak a csehországi szélső- jobboldal nézeteivel. Készt vettek a párt, az államhata­lom aláásásában és hozzájárultak a szövetségesekhez fűződő kapcsolataink megbontásához. Tavaly augusztus­ban felkészültek a párt „illegális munkájára", egye­sek közülük a szövetségesek ellen munkálkodtak és egymással kapcsolatban álltak. Mi lett egyes „kommu­nistákból"! Milyen súlyosan megbetegedett a pért a jobboldal miatt, melyet Szlovákiában a ludák ideo­lógusok, a bűnöző elemek és a nyugati kémháló 2atok támogattak A CSKP Központi Bizottságának ez évi, szeptem­beri plénuma nemcsak fellépést jelentett a jobboldal ellen, hanem elsősorban az eddig ismeretlen tények megvilágítását. Nagy felvilágosító munkára van szük­ségünk, hogy rámutassunk a jobboldali erők és né­zetek keletkezésének politikai és szociális okaira, és hogy valamennyi becsületes polgárt megnyerjünk a CSKP programjának. (Tvorba) Kedvezően fejlődik a jugoszláv - magyar árucsere A jugoszláv gazdasági szakemberek szerint igen kedvezően alakul Jugoszlávia és Magyarország áru­csere-forgalma, és a két ország között folyó idei ke­reskedelem értéke el^ri a 80 millió dollárt, 30 száza­lékkal lesz több a tavalyináL A két ország kereskedelmi kapcsolatainak elmélyí­tésével foglalkozó jugoszláv bizottság csütörtöki ülésén azt is megállapították, hogy az idén kilenc hónap alatt a két ország 65 millió dollár értékű árucsere-forgalmat bonyolított le, tehát jóval nagyobbat, mint tavaly az egész évben. A kedvező eredményhez minden bizony­nyal hozzájárult az is, hogy a két ország között folyó kereskedelmet sokkal szabadabbá tették. Nehézségek csak az ipari és műszaki együttműkö­dés terén merültek fel. A tervek szerint ugyanis az ilyen fajta kooperáció útján 8 millió dollárt kellett volna megvalósítani az idén, a két ország azonban máig csak 3,2 millió dollár értékű árut szállított egy­másnak. A gazdasági szervezetek ugyanis lassan lát­nak hozzá az együttműködéshez, ezenkívül a vámren­delkezések terén is sok megoldatlan kérdés van. Sokszor hangsúlyozták, hogy a jobboldali, opportu­nista erőknek nem, volt olyan tere Szlovákiában, mint Csehországban. Az azonban nem felel meg a való­A gazdasági szakemberek véleménye szerint Jugo­szlávia és Magyarország árucsere-forgalma jövőre minden bizonnyal eléri a 105,5 millió dollárt, ami az idei árucsere-forgalom összértékéhez viszonyítva 28 százalékos növekedést jelent. (Magyar Szó, Üjvidék) A Szovjetunió segítsége A terv írtelmében 1975-ber. (1970-hez viszonyítva), 4,1 milliárd koronával emelkedik Csehszlovákia nyers­anyag-behozatal» • Szovjetunióból. Csehszlovákia en­nek tejében mintegy I.» milliárd korona értékű nyers­anyaggal, valamint 1,4 milliárd korona értékű köz­szükségleti cikkel többet szállítana a Szovjetuniónak. Ezenkívül növelné a gép- és gépberendezések klvite­Csebazlováklának elsődleges érdeke az alábbi nyersanyagok behozatala: Kőszén: 1975-ben 1,7 millió tonnát hozunk be. Ez a mennyiség teljes mértékben fedezné a Vajánl Hő­erőmű szükségleteit. A Szovjetunió kedvező választ adott a csehszlovák kérésre, de még tárgyalásokon rögzítik az egyes évekre szóló behozatal mennyiségét. Földgáz: 1975-hen a tervek szerint 3,9 milliárd köb­métert hozunk be. A földgáz-behozatal Jelentős részét az 19M. szeptemberében aláírt szerződés biztosítja. A többit az Ausztriába és Olaszországba vezető, új gáz­vezeték építésének és az Ausztriába Irányuló, köztársa­ságunkon keresztül történő szállítás ellenértékéként kapnánk. Csehszlovákia az 1961-ban megkötött egyez­mény értelmében a földgázért acélcsövekkel és teher­gépkocsikkal fizet. Kőolaj: 1975-ben a tervek szerint 14,5 millió tonnát hozunk be. A Szovjetunió a kivitel növelésének bizto­sítására 560 millió rubel hitelt nyújt Csehszlovákiának és ebből köztársaságunk 1970-ig 230 millió rubelt ki­merít. A Szovjetunióval tárgyalások folynak a meg­állapodáson kívül még egymillió tonna kőolaj szállí­tásáról az Iráni kőolaj helyett, amelyből Csehszlovákia a hitelegyezmény szerint 1975-ben csak 1,5 millió ton­nát hozhat be. Nyersvas: 1975-ben a tervek szerint 1,2 millió ton­nát hozunk be. Ilyen óriási mennyiség behozatalát az teszi szükségessé, hogy mo-ben a csehszlovák kohók újjáépítését tervezzük. Vasérc: 1975-ben a tervek szerint 11,1 millió ton­nát hozunk be. Emelkedni fog a koncentrátumok részaránya, így a behozott érc vastartalma az eddigi 50 százalék helyett eléri az 55,5 százalékot. Nikkel: A terv szerint 5000 tonnát hozunk be. Gyapjú: Ebből az 1900. évi 00 000 tonnával szemben évente 70 000 tonnát hozunk be. A növekedést szükség­lett cikkek kivitelének növelésével biztosítjuk. (Ui Szó, Pozsony) Az APN munkatársa beszél­getést folytatott Mrs»® • dahl-lal ós útitársai1 ősi afrikai „recept" szerint ké­szült papiruszba,jóval kísérelték meg átszelni az Atlanti-óceánt. Céljuk az volt, hogy bebizonyít­sák, bogy az ókori afrikaiak ugyanilyen módon eljuthattak Beszélgetés Thor Heyerdahl-lal és útitársaiyal Dél-Amerikába. Bár Heyerdaiil- ék nem érték el teljes célju­kat, vállalkozásuk , érdekes volt,-, az egész világ figyelemmel kí- skaianclos útjukat. Kérdés: Élni fóg-e Heyer­dahl úr az Egyesült Arab Köztársaság kormányának ja­vaslatával, s megismétli-e ex­pedícióját egy uj papiruszba-’ jón? Ha igen, miként válogat­ja megútiársait? r. •’ Heyerdahl: Az EAK kormá­nya valóban kilátásba helyez­te segítségét, ha igényelnénk azt. Itt szeretném megjegyezni, hogy az expedíció legnehezebb részét a hajó felépítése je­lentette. Ha kész papiruszha- jó állna rendelkezésünkre, in­gadozás nélkül vállalnánk az új expedíciót. Kérdés: Melyik- volt útjuk legkritikusabb szakasza? Heyerdahl: Ami az út leg­kritikusabb szakaszát illeti, azt hiszem, erre vonatkozóan el­térő választ adnának az expe­díció tagjai. A partmenti vi­zektől jobban tartottúnk. mint a nyílt óceántól. A kormány- szerkezet ős; mintára készült, a modem ember számára is­meretlen. ezért gyakran eltö­rött. Néhány héten át kormány nélkül hányódtunk a nyílt ten­geren. A legveszélyesebb sza­kasz azonban a Barátság-fok­nál várt ránk. Észak- és Dél- Afrika találkozási pontjánál. BHHB Népújság 12 1069. november 30. A történelem’ során rengeteg hajó szenvedett itt hajótörést. Lehetséges, hogy útitársaim viszont azt a napot tartanák a legkritiküsabhhak, amely megelőzte távozásunkat a ha­jóról. Hasonló körülmények között bizony bármilyen más hajó elsüllyedt volna. Papíruszhajónk azonban fennmaradt a vizen. i' Amikor a segítségünkre siető emberek ránk találtak, nem akartak hinni a szemüknek. Pedig ilyen körülmények között tet­tük meg kéthónapos utunk utolsó két hetét, összegezésül annyit mondanék, hogy a pa­piruszhajó számára nem a hullámok, de a zátonyok je­lentik a legnagyobb veszélyt. Kérdés: Bizonyos adatok azt bizonyítják, hogy a maximális napfolttevékenység idején nemcsak a légkör „háborog”, de az óceán is. Az ön expedí­ciója éppen erre az időszak­ra esett. Lehetséges-e, hogy távoli ciseink tisztában voltak ezzel az összefüggéssel és nyu. galmasabb időszakra tették utazásaikat? Heyerdahl: Expedíciónk időpontját úgy választottuk meg, hogy kedvező szél járás kísérjen bennünket. De a szél útköziben gyakran változtatta irányát, s gyakran keletkezett a hajótestre merőleges hullám­zás. Ez felesleges megterhelést jelentett a papiruszhaj '• szá­mára, amely így állandó túl­terheléssel küszködött. De nemcsak az időjárás miatt voltunk kénytelenek 5000 km- es út után elhagyni hajón­kat. Az ősi néDek ismerték a papiruszhajó építésének min­den csínját-bínját. Tapaszta­latuk nemzedékről nemze­dékre öröklődött. Mi azonban csak menetközben tudtuk ész­lelni a hibákat. Kérdés: Melyik volt az út legemlékezetesebb napja? Heyerdahl: Minden bizony- nval az á nap volt a legem­lékezetesebb. amely félúton talált bennünket a régi és új világ között, s amikor ren­geteg táviratot kantunk, töb­bek között Nvikolaj Podgor- nijtól, Richard Nivon*ól, 31u- sepne Saragattói és TJ Thant ENSZ-főtitkártól. Kérdés: Miiven hibákat kö­vettek el a „Rá” építésénél és hogyan javították azokat ki? Heyerdahl: Egy ilyen haji felépítése — tudományos kí­sérlet. Indulás előtt nem fe­dezhettük fel hibáit, és csak az úton tudtuk meg, mit csi­náltunk helytelenül. Kiderült, hogy a terhet nem úgy kel­lett volna megosztani a ha­jón, mint ez más tengeri jár­műveken szokás, hanem egyenletesen. Az ókori egyip­tomiak rendkívül meredekre építették a hajó farát és or­rát. A „Rá” fara viszont lé­nyegesen alacsonyabb volt a hajó orránál. A hiányosság­ra. hamar fény derült: a ha­jó hátsó része egyre mé­lyebbre süllyedt, a hullámok átcsaptak a fedélzeten, a pa­pirusz átnedvesedett. S ilyen körülmények között kellett használnunk az ősi kormány- szerkezetet. Ha új útra indu­lunk, más típusú kormány­szerkezetet használunk. Kérdés: Véleménye szerint a „Rá’ útja nem alapozza-e meg egy új sportág, a papi- ruszcsónak-versenyzés „karri­erjét?” Heyerdahl: Sajnos, igen. Évente indulnak útnak Peru­ból olyan emberek, akik a mi „Kon-tiki” expedíciónkat akarják utánozni. Feltételez­hetően tehát a „Rá’-expedí­ciónak is akadnak majd utánzói, akik legalább 509 kilométerrel szeretnék túl­szárnyalni „rekordunkat”. Sze­retném • azon ban ti gyelmeztet - ni az ilyen vállalkozókat, hogy hasonló útra csak rend­kívül komoly előkészületek után szabad vállalkozni. Kérdés: (Norman By .iker­hez) Cn volt az expedíció egyetlen hivatásos tengerész tagja. Hogyan értékeli a pa­piruszhajó előnyeit? Nortnaji Byeker: A papi­ruszhajó rendkívül gyorsan manőverez, s könnyedén emelkedik a hullámok tete­jére. Hajónk gyakorlatilag szinte szárazon került ki az első hullámverésből. Hátrá­nya viszont, hogy fedélzete alatt nincs hely az élelmi­szerkészletek és egyéb terhek tárolására. Heyerdahl: Szeretném fel­hívni a figyelmet egy téve­désre, mely nem kapott még kellő helyreigazítást a sajtó­ban. A lapok gyakran azt állítják, mintha eredeti cé­lom az lett volna, hogy be­bizonyítsam: az egyiptomiak már Kolumbus előtt . eljutot­tak Amerikába. Sohasem volt szándékom ennek a bizonyí­tása. A Kon-tiki expedíció­val az volt a célom, hogy be­bizonyítsam: az emberek Dél- Amerikából jutottak Polinézi­ába. Ezt az utat már az óko­ri ember is megtehette. A „Rá”-expedíciót azért hajtot­tuk végre, hogy bebizonyít­suk: az ókori civilizáció em­bere eljuthatott Amerikába. Természetesen nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy ez valóban megtörtént-e. Sok tudós úgy vélekedik, hogy Amerika a földközi-ten­geri civilizáció hatókörébe tartozott; mások cáfolják ezt, véleményük szerint ez lehe­tetlen, hisz nem létezett olyan jármű, amellyel az ember át­szelhette volna az óceáni A „Rá” bebizonyította, hogy ilyen- jármű létezhetett. Kérdés (Jurij Szenkevics- hez) Mit adott ez az expedí­ció a pszichológusoknak? Ho­gyan viselkednek az embe­rek rendkívül nehéz helyzet­ben? Jurij Szenkevlcs: Nemcsak pszichológiai, de fiziológiai kísérleteket is szerettem vol­na végezni, sajnos azonban utazásunk körülményei nem tették lehetővé, hogy befejez­zem ezirányú kísérleteimet. Ráadásul a kész anyag a ten­gerbe veszett az expedíció utolsó szakaszában. Kérdés: Thor Heyerdahl- hoz) Indulás előtt húsz üveg „Kon-tiki” márkájú bort ajándékozott önnek a borá­szati Intézet Sor került-e ar­ra, hogy megízleljék az italt? Heyerdahl: Egyetlen üveg sem veszett kárba. APN)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom