Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
Szorgalmas nép Bárdosi Sándor vb-elnök:-Ami falunk fejlődik, annak ellenére, hogy csökkent a lakosság. Nagyon sokan építettek s építenek új házat, s mi, a tanács pedig igyekszünk megteremteni ahhoz a kommunális, szociális, kulturális feltételeket. Sajnos, elég nehéz lépést tartanunk az igényekkel. Egy ilyen nagy s meglehetősen jómódú faluhoz illene egy valamirevaló művelődési ház is. Foglalkozunk is a témával, próbáljuk megteremteni a feltételeit, de saját erőből nem bírjuk. A kereskedelmi 'ellátás jó, de nem mindenből. Az iparcikk-ellátás például meglepően jó, a húsellátás azonban nagyon rossz. Szorgalmas nép lakja ezt a falut, de a hétköznapi életünk nem mentes az ilyen ellentmondásoktól sem. és a mai Csató János: — Itt kezdtem a pályámat Kocsolán, 1921-ben, s egészen a nyugdíjig itt tanítottam, illetve voltam az iskola igazgatója. Nyugdíjas koromra is itt maradtam, mert jól érzem magam a mi kis falunkban. Nem unatkozom, mert 'azért akad társadalmi elfoglaltság bőven. Most is gyűlésre készülök. A ma délutáni programomban teljes egészében gyű- lésezés szerepel. — Hogyan látja a falóját az évtizedek múltával? — Az ember benne él, valósággal hozzánőtt, s ilyenkor a fától már alig veszi észre az erdőt. Aki most jön a faluba, több jellegzetességet vesz észre. Annyi bizonyos, hogy Ro- csola már nem á régi. Ahogy visszagondolok az itt. töltött évtizedekre, szinte hihetetlenBetét és kölcsönigény A falu központjában található a takarékszövetkezeti Ki- rendeltség. Amikor a község vezetői valahol büszkélkedni akarnak a falu nevezetességeivel, feltétlenül megemlítik a takarékszövetkezeti kirendeltséget E pénzintézetet maga a falu lakossága hozta létre szövetkezéssel, a együtt élnek vele, csakúgy, mint a termelőszövetkezettel. A kamatozó betétállomány 1800 000 forint felett van. a múlt év végén azonban még nem érte el az 1 400 000 forintot. Amint a ki-.- rendeltség statisztikája igazolja, a tagok leginkább áruvásárlásra és építésre vesznek fel kölcsönt, termelési célra azonban kevesebben, A kirendeltség sokkal több kölcsönét tudna folyósítani, mint amennyit a tagság igényei nek tűnik a sok változás. Nem is olyan régen még a bő szoknya volt a divat, a szükség pedig faklumpa viselésére késztette az embereket. Nem tüdőm, hogy akad-e még ilyen fácipő a faluban. A felszabadulás., előtt egyetlen parasztház-: ban sem volt fürdőszoba, most már nem is; egyszerűen van, hanem csempézjk, díszítik. A, falúban egyszerűen nem adnak engedélyt olyan új ház építésére, amelyikhez nem tartozik fürdőszoba. A falu lakossága ettől az előírástól függetlenül igényli már a fürdőszobát Ma valaki végigjárja a falut, saját szemével láthatja, hogy a régi házak közül hányat. cserélnek fel újra. És ahogy megyünk vissza á régmúlt évtizé- dekbe, láthatjuk, hogy koronként milyen változáson ment keresztül» a falu. kocsoia valá-' mikor nem is itt volt, hanem jóval odébb. A régi helyétma- már csak egy dűlőnév őrzi: Pusztgszentégyháza. '' Máté Mihály iskolaigazgatói *—• Én is itt kezdtem... Sőt, kisgyermekkoromóta Kocsp- lán élek. És hát Kocsolán is szeretném;befejezni! Az ember ahol megszeret,, onnan nem vágyik él. Pedig hát csökken a gyermeklétszámunk. Most nem ■% a nyolc, hanem a hal - osztályban. * - -v , *' * ■u.eo : - ■ -.‘Sófítr: saSzcv •» Ügy tudom, Kocsolán jelentős a cigánylakosság. Ez hogyan tükröződik az iskolában? —• Az iskolának egyik fő jellegzetessége, hogy sok a «gány gyermekünk; -. aránylag^' több mint a nem cigány.' A falu összlakosságának 10 százaléka cigány, az iskolai gyer- meklétszámnak . azonban 19 százaléka, s pár éven belül 24—25 százalék lesz. — Beszéljünk egy kicsit részletesebben a cigánytanulókról! — Előzményként el keö. mondani, hogy a kocsoiai cigányok is erdőben laktak, de amikor téma lett a cigány- probléma fokozatos megoldása, betelepítették őket a falu szélére. Közben jött valami felmérés, vizsgálat, s egy akkori illetékes egyszerűen elzavarta őket, ,ne • rontsák az összképet, Mostanában már másképpen viselkednek velük a hatóságok, inkább segítik őket, megadnak minden lehetőséget, hogy beilleszkedjenek a társadalomba« Csak-Hassan megy«’Mindenesetre a változás jól megfigyelhető. A putriból már nagyon sok,, tisztességes lakásba költözött: rendes házat vettek, vagy építettek! De most meg mintha,a ló túlsó oldalára esnénk ' át: kevesebbet követe- lünk'tólük, mint amennyit adunk. Nagy' ‘ eredménynek könyvelhető el, hogy néhány évvel ezelőtt még rongyosan, piszkosán jöttek a cigánygyermekek iskolába, most azonban már elég' tisztességesen öltöznék. V~ A cigánygyermekek tanulmányi eredménye? r— Nagyon differenciált. A vegyes környezeti hatás talán itt érződik legkedvezőtlenebbül. Nagy eredmény, hogy már több cigánygyerek eljutott a nyolcadik osztályig, de egyben itt a - legnagyobb- probléma is; nagyon sok- nem tud eljutni, annak ellenére, hogy- megkülönböztetett módon segítjük őket. Olyan, is akad;, akit felvettek az iparitanuló-iskolába, a másikat gimnáziumba. De;,a többség még gyenge eredményt tud felmutatni. Vizsgáljuk1 az okokat, k hogy mit lehetne tenni. Azt nem, Volt nehéz megállapítani, hogy az alapadatig öriégléíiWé béhhitt*^ jó tanuláshoz, de a környékétílirKXl aÍ. a nek nem találtuk még, meg az ellenszerét. Kocsoia a múlt század elején ■ RSsnyes Elek könyve ,1836- bein jelent' meg. Címe: Ma» gyaroirszágnak és a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapot ja statisztikai és geográfiai- tekintetben. E' könyv Kocsalát is említi, bár nem részletesen. Ez olvasható ben. ne; „Koe&ola. Magyar falu. Katolikus parókia. 1542 kb, földje van. Földje, rétje í. osztályú, szőlőhegye III. osztálybeli. Gyönyörű erdő. Katonakvártély. Három vízimé* loom.** Több fontos dologra nagyoq jól lehet következtetni e né* hány adatból is. Mindenekelőtt arra, hogy eszerint Kocsolára nem a XVIIL század eleji német telepítések során kerültek németek, hanem jóval-később, a imúlt században. Ä felszabadüiás táján Vegyes Se* kosú község volt. A technika változására utalnak az egykori vízimalmok. Ä mai koosolai gyerekeknek el kell utazndok valamelyik nagyvárosba, s legfeljebb annak múzeumában láthatnak csak ilyet Egy-egy település valamikor arra volt büszke, hogy van‘js Hány vízimalma. Hova tűnt már^ez az időí Éé-> dig csak valamivel több mín$. egy” évszákSd 'teit el azóta, az utolsó vízimalmok leállásától pedig negyedszázad sem. Virágzó állattenyésztés Fényes Éjek könyve nem emliji hogy e faluban számottevő állattenyésztés lenne. Most1 viszont ha valamennyire is hú képet akarunk 'festeni ' Kocsoláról, nem leltet figyelmen kívül hagyni a virágzó állattenyésztést. A termelőszövetkezet messze vidéken hírés szarvasmarha-tenyészettel rendelkezik. Jellemző, hogy már jó párszor felkeresték a tsz-t külföldi nagykereskedők is, hogy ' üzletet kössenek. A fejlődést leginkább a most épülő tehenészet illusztrálja. V»V| "■ Kővári Gyula főagronőmus: — A szarvasmarha-tenyészet további fejlesztése érdekében nagy beruházásba kezdtünk. Huszonhárommillió forintos költséggel korszerű tehenészetet létesítünk a falu mellett, A telep részben már el is készült, s az első épületegységbe elhelyeztünk 210 tehenet, Egyébként hadd említsem meg, hogy az állományunk átlagosan 3200 literes tehenekből áll. A következő tehén istálló tavasszal készül eL A; telephez tartozó tejház már kész. Épül a 196 férőhelyes borjúnevelő, s a takarmány- előkészítő. A telephez az ott dolgozó tagok részére . természetesen megfelelő szociális részleg is készül. Kocsoiai' látkép. ' BODA FERENC Foto; TÓTH
