Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-26 / 274. szám
II tű az Az emlékműn az utolsó simításokat végzik a szakemberek. December másodikén, Paks felszabadulásának huszonötödik évfordulóján leplezik le, hogy hirdesse: ezen a helyen halt mártírhalált 1919. augusztusában Takács ©yörgy, a paksi direktórium elnöke. A negyedszázados évfordulón megörökítik az emlékét azoknak a paksiaknak, akik életüket adták a munkásosztály, a dolgozó nép felszabadulásáért. A mártírok sorában az' elsők az 1919-es vértanúk. Szinte az egész község ösz- szefogott, hogy méltó emlékét állíthassanak az Imsósi erdőben agyonlőtt Takács Györgynek. A vállalatok, szövetkezetek anyagot, munkát adtak, a költségvetési üzem vezetője készítette a terveket, közülük a legszebbet választotta ki a bizottság, majd megindult a munka. Akadt egy szemtanú, aki meg tudta mutatni a helyet: Steigerwald György cipész, a gyermekcipő-bolt vezetője. A pataktól százötven méternyire, a tisztás szélén lévő partoldalban halt meg a hős forradalmár. Itt emelkedik az emlékmű,. felavatása után a paksi KISZ-esek és úttörők veszik gondjaikba. A község fiatalsái- gának eddig is kedvelt kirándulóhelye volt az Imsósi erdő, ezután majd még gyakrabban járnak ide. Steigerwald elvtárs alighanem az egyetlen élő szemtanúja az 1919-es imsósi rémtettnek. — Minden bizonnyal, ha csak nem él még valamelyik gyilkos is. De ez nem valószínű, hiszen amikor én tizenkét éves gyerek voltam, azok már felnőtt katonák. Négy katona és egy tiszt végzett Gyurka bátyával... kötötték, hogy senkinek egy szót se szabad mondani arról, amit láttam, mert az egész család bajba kerülhet. Steigerwald György sokáig tartotta magában a titkot, de a látottak hatása alatt formálódott egész élete. Ifjúmunkás volt Pesten, amikor bekapcsolódott a mozgalomba — évekig állt rendőri felügyelet alatt — 1945 elején pedig az elsők közt volt, akik megalakították a Magyar Kommunista Párt paksi szervezetét. A december 2-i emlékmű avatáson ő is ott lesz ,.. Jantner János Ltieéi: Kőszeg, Tóalmás és Ormándpuszta Lassan az őts2ű üdülési idény zárására kerül sor a SZOT nagy közkedveltségnek örvendő iiskolaiidülóában. Megyénkből szeptemberben indult az első üdülőcsoport Parádfürdő- re, Kőszegre, Tóalmásra és Or- mándpusztána. Az utolsó és egyben a legnépesebb csoport csütörtökön, november 27-én Veheti birtokába három hétre szólóan a tóalmási. kőszegi és ormándpusztai iskolaüdülőikeit. Csütörtökön hatvanan indulnak; üdülni, bárom csoportra osztva. Az iskölaüdültetésben az őszi idény során több, rom száz Tolna megyei általános iskolás pihent és tanult az említett üdülőik valamelyikében. A hatvanas létszámú, „idétnyzáró” csoport' tagjai — alsó- és felsőtagozatos diákok — december 19-én térnek haza. Ezt követően, a téi idő- szakáira szünetel majd áz üdültetés. Az 1969/70-es tanév tavaszi üdülőidénye a jövő ét februárjában kezdődik. Az első tavaszi csoportok február 12-én kelnek útra és töltenek két-hámom hetet valamelyik iskolaüdülőben, A SZEKSZÁRDI KÓRHÁZ FELVÉTELRE KERES: Segédápolónőket 1300 Ft kereseti lehetőséggel, magasnyomású fűtői képesítéssel rendelkező kazánfűtőket 3200 Ft kereseti lehetőséggel, kazánházi és hőközpont- kezelői segédmunkásokat 1400—1500 forintos kereseti lehetőséggel, valamint vízvezetékszerelő és lakatos szakmunkásokat, takarítónőket, szakképzett szakácsokat, mosodai munkahelyre férfi és női betanított munkásokat. Jelentkezni lehet a kórház munkaügyi csoportjánál naponta reggel 9—12 óráig. (297) — Rokona volt2 — Igen. És a szomszédunkban laktak. Az ember sok mindent elfelejt, mire megöregszik, de vannak olyan dolgok, amik úgy belévésődnek az emlékezetébe, hogy kitörül- hetetlenek maradnak. Hát ilyen esemény volt ez is. Gyurka bátyám édesanyja szólt, tudomására jutott, hogy fiát, akit már napokkal előbb letartóztattak a fehérek, elviszik. Felnőtt nem mehetne a közelükbe, de talán a gyereket nem zavarják el. Próbáljam majd meglesni, hova viszik. Szóltam a pajtásaimnak, jöjjenek velem, így, amikor a ' községházáról kihozták Gyurka bátyámat és elindultak vele a vasút felé, mi hárman, a Simon Misi, a Vida Lajcsi, meg én, labdázva mentünk utánuk. ók egyébként már nem élnek. Azért labdáztunk, hogy hadd higgyék, semmi közünk a foglyokhoz. A fűtőháznál betértek a szomorúfüzesbe, onnét már csak a csattogást és az unokabátyám jajkiáltását hallottuk. Aztán kijöttek, megállítottak egy Komlód felől jövő lovas kocsit, utánakötötték félig agyonvert foglyukat iés letértek az erdőbe. Vida Lajcsi ijedtében hazaszaladt, mondta nekünk is, hogy meneküljünk, mert utóbb minket is agyonvernek. De mi óvatosan követtük őket, utánuk lopakodtunk az erdőbe. Aztán nem hallottunk mást, mint egy nagy durranást. Visszafelé jövet már nem a kocsi után kötve, hanem a kocsiderékban hozták áldozatukat. Ahogy átjöttek a Fok hídian, ledobták az út melléj Futottam hazáig és mondtam Lajos bátyámnak — ő volt Takács György öccse, — hogy agyonlőtték Gyurka bátyát. Az asszonyok sírtak, mi pedig kimentünk, hazahozni a halottat. Én utána napokig nem tudtam enni, a szörnyű, látvány hatása alatt. Mondták is anyámék, micsoda őrültség volt engem, a tizenkét éves- gyereket odaküldení, dehát ők; akkor nem gondolták, hogy meghalni viszik a Gyurkát. Aztán szigorúan a. telkemre Burányi Ferenc Faddon Bő része volt a költészetben e hónapban a faddiaknak, akikhez Váci Mihály után hétfőn a fiatalabb nemzedék egyik legismertebb költője, Baranyi Ferenc látogatott el. A népszerűség sosem volt a költői nagyság fokmérője, mégis fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a mindössze harminckét éves költő eddigi három köteteit (Villámok balladája 1962., Hazatérés 1964., Az a merészség 1965.) az utolsó példányi?, felvásárolták. Ez annál inkább említésre méltó, mert Baranyi Ferenc — aki műveivel nem egy országos vitát váltott ki — nyiltan vallja magát, a franciáktól kölcsönzött kifejezéssel, „elkötelezett költőnek". Rendszerünk neveltje lévén, ez az elkötelezettség arra vonatkozik és átüiyft jelent, hogy Baranyi nagyon őszintén, de legalább ennyire tudatosan, politizál lírájával. Általában nem az az érdekes, hogy a költők mit mondanak a költészetről, hanem, hogy miként művelik azt. A faddi termelőszövetkezet művelődési házában összegyűlt szépszámú közönség, a kfúb tagjai, azonban már a bevezető előadást is nagy figyelemmel és élvezettel hallgatták. Baranyi kitűnő előadó, sőt e funkcióbéli stílusa is emlékeztet verseire. Kedves humorral, sok öngúnnyal mesél, anek- dótázik, aztán a hallgató rádöbben, hogy egy-egy mellék- mondatban váratlanul véresen komoly dolgokról hallott A költészet társadalmi funkciója: a magyar líra hétszáz éves múltja bizonyság erre, szerinte az, hogy „indulati impulzusokat lop az emberek tudat alattijába, s ezek később visz- szakísértenek mindennapjaikban, visszahatnak direkt cselekvéseikben. IU válik a költészet ténylegesen ható erővé. A költészet szól az emberekhez, hogy ne legyenek annyira egyedül.” A papírnak a költő azt is meg meri vallani, amit önmagának sem, szinte mottóként használva Karinthy egyik kötetének címét: „Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek.” Éppen ezért Baranyi csak a személyesen valló' költőnek hisz, aki „akkor írjon a társadalom problémáiról. ha az személyes gondjává válik, hiszen a költészet nem rímbe szedett politika”, hanem politikai állásfoglalás is. Erről a dióhéjban összefoglalni próbált alapelvről vallottak az előadott költemények. Hozzáteendő, hogy elsősorban a költő előadásában, mert a klub estjén fellépett versmondók (akár a hamari felkészülés hibájából, akár más okból) még a kulturált felolvasásig sem jutottak el és — főleg a nők — összetévesztették a színészkedést és pózolást az előadóművészet alapjaival. Baranyi „Kánkán”, „Húgom”, „Sicilian»”, „Vallomás” „Mindkettő emberül” című költeményeivel szerepelt, saját előadásában, végül pedig a lenttíti vül hatásos, de lényegese« gyengébb „Történet, amely tanulságosnak is felfogható” cíművel. Az est második szerepíő;te prózaíró volt, Szombaihy Is* ván, akinek nevét valószínűleg ez alkalommal hallották először, de hétfőtől bizonyára megjegyezték a faddiak, ámbár már két kötete jelent meg. Két rövid és kitűnő elbeszélést olvasott fel. A gorkijt hangulatokat ébresztő „Nevetni kell”, elmével szöges ellentétben, az emberi kegyetlenségről és a masinizmus veszélyéről szólt. Az „Elmentem a királyhoz” című pedig „mese" titulusa ellenére, a zsarnok - ság gyilkos szatírája volt. A kitűnően sikerült es szokás szerint késő éjszakai diákba hajló est, nemcsak az előadók érdeme volt, hanem) árulkodott egy nagyon tanul-* ságos és követésre érdemes) koncepcióról is, melyet hónapok óta igyekszünk egy-egy tudósítás formájában nyomon követni lapunkban. Arról, hogy a faddi művelődési ház klubja nagyon tudatosan nemcsak szórakoztató, hanem súlyos értékeket adó és a maguk eszközeivel pártosan politizáló előadókat. igyekszik megnyerni magának Ez ideiig sikerrel. Ordas tvan Népújság 5 1969. november 36. INGYENES tanfolyamokat indítunk. Művezető képző 8 hónapos tanfolyamra jelentkezhetnek építőipari, szakipari és szerelőipart szakmunkások. Szakmunkásképző 10 hónapos tanfolyamra, betanított munkások, kőműves, ács-állványozó, szobafesíő-mázoló, víz- és gázvezetékszerelő, központifűtés-szerelő és villanyszerelő szakmára. Gépkezelőképző 6 hónapos tanfolyamra férfi segédmunkások és kubikosok !jelentkezhetnek. Á tanfolyamok január 5-én kezdődnek, de a jelentkezések előjegyzését megkezdtük. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőséget, munkáaszál- s last és ebédet biztosítunk. Különélést, idénypótlékot, szer • számhaszrialati díjat és utazási hozzájárulást fizetünk. Érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót. Bács megyei Állami Km’tői pari Vállalat, Kecskemét, Klao- |-ka utca. 94. <163)
