Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

Mehiv Szekszárd Egyetemi Könyvtár Pécs,Leonard6 da ViD' pszTügy. i A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA | XIX. évfolyam, 273. szám ARA: 90 FILLER Kedd. 1969. november 25. Megkezdődött a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési bizottság jubileumi ülésszaka Hétfőn reggel a Parlament delegációs termében megkez­dődött a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság műszaki-tudományos együttműködési állandó albi­zottságának 12. ülésszaka, amelyet a két ország közötti műszaki-tudományos együtt­működés 20. évfordulója al­kalmából rendeznek. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Az ünnepé megnyitó beszédet Apró Antal mondotta. Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevéhen üdvö­zölte az ülésszak részvevőit, majd méltatta a két ország műszaki-tudományos kapcso­latait, amelyek szervezetsze­rűen két évtizeddel ezelőtt jöt­tek létre. Rámutatott, hogy a 20 év alatt alapvető változá­sok történtek a magyar nép­gazdaságban, de a többi Szo­cialista ország életében is, s mindez szorosan összefügg a Szovjetunióval kialakult Igen eredményes műszaki- tudományos együttműkö­déssel. — A 20 évvel ezelőtti ala­csony színvonalú, elmaradott szerkezetű magyar népgazda­ság átalakításában, a szocialista iparosításban — mondotta — számokban ki nem fejezhető segítséget jélentett a Szovjet­unió technikai és tudományos eredményeinek átvétele. Uj iparágak létrehozásához, az üzemek teljes rekonstrukciójá­hoz nemcsak komplett gyárbe­rendezéseket kaptunk a Szov­jetunióból, hanem tervdoku­mentációkat, műszaki leíráso­kat is. Szovjet szakemberek sok irányú segítséget nyújtot­tak az új berendezések, eljá­rások átvételéhez, és a ma­gyar szakemberek ezrei tanul­mányozták a helyszínen a szovjet ipar eredményeit. — A KGST 23. rendkívüli tanácskozása a többi között rá­mutatott arra, hogy a tudo­mányos-műszaki együttműkö­dés további kibővítésének or­szágaink között milyen nagy a fontossága. Ezt figyelembe vé­ve, a két ország elhatározta, hogy a jövőben lehetőséget biz­tosít a műszaki-tudomá­nyos együttműködés újabb tormáinak szélesebb körű alkalmazására. Vonatkozik ez a többi között kutatóközpontok létrehozásá­ra, kutatások együttes és megrendelések alapján törté­nő kölcsönös végzésére, kuta­tási célú anyagok, berendezé­sek és műszerek cseréjére. Ezek az új formák mindkét ország számára nagy előnyö­ket biztosítanak. A kutatási és fejlesztési feladatok közös meg­oldása, a szellemi és anyagi esz­közök koncentrálása révén nem csak a szükségtelenül párhu­zamos kutatásokat -lehet meg­szüntetni, s így a kutatási költségeket csökkenteni, de időt nyerhetünk, hamarabb megoldhatunk és a termelésbe bevezethetünk mindkét orszá­got érintő új műszaki megol­dásokat. * Apró Antal ezután méltatta az együttműködési állandó al­bizottság tevékenységét, ame­lyet az együttműködés formái­nak és tartalmának állandó bővítése jellemez. *— A Szovjetunió testesíti meg azt a gazdasági és társa­dalmi erőt — mondotta —, amely az egész haladó világ számára megvalósított' szocia­A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége hétfőn ratifikálta az atomfegyverek továbbterjedésének megakadá­lyozásáról szóló szerződést. Az erre vonatkozó határozatot a Kremlben Nyikolaj Podgornij elnökletével megtartott ülésen fogadták el. A Legfelső Ta­nács Elnökségének .ülésén je­len volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára. Alekszej Koszigin miniszterelnök, va­lamint, több más szovjet párt­ós állami vezető. Az atomsorompó-szerződést 1968. július 8-án írták alá egy­idejűleg Moszkvában, Wa­shingtonban és Londonban, eddig mintegy 90 állam csat­lakozót^ hozzá. A szerződés rendelkezései értelmében az átomhatalmak vállalják hogy sem közvetle­nül, sem közvetve nem adják át más országnak atomfegy­vereiket, nem nyújtanak se" gítséget ilyen fegyverek elő­állításához vagy megszerzésé­hez, ugyanakkor viszont az atomfegyverekkel nem rendel­kező országok kötelezik magu­kat, hogy nem állítanak elő és nem szereznek be ilyen fegyvereket. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az (atomso- rompó-szerződést méltatva az ülésen megállapította, hogy a szerződés az egyik leg­fontosabb nemzetközi jogi normát önti rendelkezés formájába. A szovjet külügyminiszter egyebek között felhívta a fi­gyelmet a szerződésnek arra a cikkelyére, amely leszögezi, hogy az atomfegyvert nem le­iizmus és az épülő kommuniz­mus valóságát jelenti. Hazánk a jövőben is nagy mértékben kíván támasz­kodni a szovjet tudomá­nyos és technikai eredmé­nyekre, ugyanakkor még nagyobb te­ret szentelünk a tudományos kutatóintézetek és üzemek közötti közvetlen kapcsolat­nak. — Pártunk Központi Bi­zottságának legutóbbi — a műszaki fejlesztés meggyorsí­tásával összefüggő — határo­zata külön is aláhúzza a Szovjetunióval való tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok bő­vítésének fontosságát. Ennek két okból is igen nagy a je­lentősége. Egyrészt napjaink­het továbbadni sem egyes ál­lamoknak. sem államcsoporto­sulásoknak. így katonai szö­vetségeknek sem. Gromiko ugyanakkor felhívta a figyeb met arra. hogy a szerződés nem fogja korlátozni az atomenergia békés felhasználását, sőt lehetővé teszi a szerződést aláíró országoknak a szé­les körű együttműködést ezen a területen. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta: a szerződés ha­tályba lépése elő fogja segíte­ni olyan légkör kialakulását, amelyben bármely államnak nehéz lesz a szerződés felada­tainak ellentmondó lépéseket tennie, tekintet nélkül arra, hogy atomhatalmakról, vagy atomfegyverrel nem rendelke­ző országrój lenne szó. Mihail Szuszlov, aki a Szovjetunió Legfelső Tanácsa egyik házában, a szövetségi tanácsban a külügyi' bizott­ság elnöke, az ülésen felszó­lalásában közölte, hogy a két ház külügyi bizottságainak együttes ülése ratifikálásra javasolta a Legfelső Tanács Elnökségének a szerződést. Szuszlov emlékeztetett arra, hogy az atomsorompó-szerződés aláírását annak idején mindenekelőtt a szovjet kormány kezdeményezte. Hangsúlyozta, hogy különösen fontos azoknak az államok­nak a csatlakozása a szerző­déshez, amelyben az atom­fegyverek birtoklására törek­ban a műszaki tudományok világszerte rendkívül gyors ütemben fejlődnek. Ezzel csak úgy tudunk lépést tartani, ha szellemi erőforrásainkat és anyagi eszközeinket koncent­ráljuk. Másrészt a szocializ­mus építésének szerteágazó szükségletei és a kapitalizmus­sal folyó békés gazdasági ver­seny következményei feltétlenül szükségessé te­szik a legszorosabb együtt­működést a műszaki-tudo­mányos kapcsolatokban. Apró Antal ünnepi megnyi­tója után az albizottság két tagozatának elnöke: dr. Jávor Ervin és M. E. Rakovszkij mondtak beszédet, elemezve az együttműködés két évtize­des eredményeit s a további feladatokat, vő befolyásos militarista erők tevékenykednek. Ukrajna népe nevében Pjotr Seleszt, az Ukrán KP első titkára támogatta a szer­ződés aláírását, majd Ka­zahsztán képviselője Dinmu- hamed Kunajev, a Kazah KP első titkára hangsúlyozta, hogy a szerződéshez való csat­lakozás minden népnek ér­deke, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. (Folytatás a 2. oldalon.) Milyen milyen less A városi tanács és a Haza­fias Népfront városi bizottsá­ga három előadással és vita­alkalommal kíván segíteni azoknak a városi tanácstagok­nak és népfrontaktíváknak, akik vagy választott tisztségük révén, vagy vállalt társadalmi munkájukból adódóan a vá­rosfejlesztés nagy munkájának résztvevői. A konzultációs elő­adássorozat célja, egyrészt a továbbképzés, másrészt, hogy a résztvevők teljes egészében rnegismerjók a városfejlesztés feladatait. Az első előadás november 17-én hangzott el, itt dr. Ne- dók Pál a városi tanács vb. elnökhelyettese tartott elő­adást a tanácsi várospolitika céljáról, tennivalóiról. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége ratifikálta az atomsorompá-szerzödést Elutazott a fin iparügyi miniszter Hétfőn befejezte néhány an» pas magyarországi látogatási*. Vainö Lcskinen finn iparügyi miniszter. Elutazása előtt az JÉTÍ munkatársának a követkézé nyilatkozatot adta: — Dr. Horgos Gyula kobó­és gépipari miniszter meghí­vására érkeztem Magyaror­szágra, hogy tanulmányozzam a magyar ipart Alkalmain volt megbeszélést folytatni Fock Jenővel, a magyar kor­mány elnökével. Nagy JózEéf- né könnyűipari minisztem>l. Bandar József éptésügyi <0 városfejlesztési miniszterrel. Megbeszéléseinken érintettük a finn—magyar kereskedelmi kapcsolatok kérdéseit iS. — Manapság egyre nagyok jelentőséggel bír a nemzetköz} munkamegosztás, s erre lehe­tőségek kínálkoznak a ma­gyar—finn kapcsolatokban tat Véleményem szerint együttmű­ködés alakulhat tó a nehéz­ipar. a gépipar küKjmböa# ágaiban, s erről közvetlenül meggyőződhettem a Csgptaü Fémművekben, a CeuSOA Szerszámgépgyárban, a Lénia Kohászati Művekben és ma eredeti programot kibővíti*! az Ikarusz-gyárban tett láto­gatások alkalmával, az ottani gazdasági vezetőkkel folytatott eszmecserékben is. A látottak és tapasztaltak a vártnál pozi­tívabb voltukkal bizonyon meglepetést is okozták. TU« dom. hogy egy látogatás akut­ján nem lehet általánosíthatta véleményt nyilvánítani, de <tt üzemekben tapasztaltait, alap­ján megái lapíthatom, hogy technológiáik, gyártmányaik korszerűek, versenyképesek. Célszerűnek tartanám. ha finn ipari körökben elősegíte­nénk a nagyobb aktivitást a magyar ipar együttműködésé­ben. a kereskedelmi kapcso­latok fejlesztésében, mivel vé­leményem szerint e téren nség nincs minden lehetőség ki­használva. (MTI) legyen, Sxeksxárd? A második előadás tegnap november 24-én volt. Dr. Wé- ner János yb-elnökhelyetté® tartott előadást egyes várospo­litikai ágazatok feladatairól, tehát arról, hogyan alakul a városrendezés, lakóházépítés, hogyan a közműszolgáltatá­sok, a kereskedelem és ipar szolgáltatásai, valamint a kulturális, egészségügyi és szociális feladatok. A továbbképzés harmadik előadása december 1-én lesz. Ez alkalommal a hallgatóság Szekszárd város fejlesztésének sajátosságaival ismerkedhet meg behatóbban, és azzal is, milyen szerep hárul a lakos­ságra a városfejlesztés napi­renden lévő feladatainak megvalósításában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom