Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-02 / 255. szám
í Egy hét & világpolitikában Külügyminiszteri konferencia Prágában Az elmúlt héten tagadhatatlanul az európai kontinens, annak is szocialista fele állt . a nemzetközi közvélemény érdeklődésének középpontjában. Csütörtökön és pénteken a csehszlovák fővárosban tanácskoztak hét európai szocialista ország külügyminiszterei. A . prágai értekezlet középpontjában az európai biztonság és az azzal foglalkozó, a tavasz- szal Budapesten javasolt összeurópai tanácskozás ügye állóit Amint arra a Fiúdé Právó- ban Jan Marko csehszlovák külügyminiszter cikke rámutatott, a budapesti felhívás nyomán a szocialista országok — arra törekedve, hogy elhárítsák a konferencia útjában ■ álló akadályokat — hozzájárultak a NATO-államoknak ahhoz a javaslatához,- hogy előbb kétoldalú megbeszéléseken kelj tisztázni az összeurópai konferencia lehetőségeit. Azóta — állapította meg Mar- kő — nyilvánvalóan eljött a konkrét előkészületek ideje. Emlékezetes-a magyar olvasók előtt Koivisto finn miniszterelnök - hazánkon, átutaztában tett rövid-repülőtéri nyilatkozata, amelyben arra utalt, hogy a megkérdezett „európai kormányok többsége, 22 állam pozitív-választ adott, helyeselte az összeurópai tanácskozás eszméjét, ismeretes, hogy még a ravasszal a finn kormány magára vállalta a konkrét rendezési kezdeményezést és különösen aktív szerepet játszott-az említett tapogatózó megbeszéléseken. Éppen ezéri a prágai szocialista külügyminiszteri értekezlet ..áttekintve az előkészületeket — joggal állapíthatja meg a budapesti felhívás pozitív visszhangját és azt is, hogy' eljött az idő. megérettek a feltételek a tanácskozás egybehívá- sára. A prágai értekezletén a 'budapesti felhívást aláíró államok, külügyminiszterei újabb lépést tettek és javasolták, hogy már 1970 első felében Helsinkiben meg lehetne tartani az összeurópai értekezletet. Fontos eredménye a szocialista külügyminiszterek megbeszélésének, hogy két konkrét napirendi javaslatot' tettek a konferenciának: az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás legyen az európai államok kapcsolatainak alapvető jellemzője: továbbá' javasolta a prágai értekezlet. a kontinens '.országói közötti, egyenjogúságon alapuló gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztését. Természetesén a szocialista országok' változatlanul hangsúlyozzák, hogy nem támasztanák feltételeket: készek megvizsgálni bármilyen más ..javaslatot.. Szovjet — csehszlovák tárgyalások A nyugati kommentátorok nem mulasztották el felhívni a figyelmet. arra, . hogy a fent, vázolt konferenciának éppen, a csehszlovák fővájjog V(%,gA., színhelye. Természetesen ez a '. momentum is ttíkrötei azokat a , pozitív . változásokat, amelyek a csehszlovákig! könszo-..» lidációban az elmúlt hónapokban .végbementek. Régi mondás — és éppen az európai biztonság szemszögéből aktuális —, hogy „Prága Európa szíve’’: a szocialista Cseh-' • Szlovákia elleni imperialista mesterkedések visszavérése és a társadalmi rend megszilárdítása alapvető jelentőségű az európai biztonság ügye szempontjából is. A héten értek véget a legmagasabb szintű: párt- és kormányküldöttség Szovjeluhió-beli tárgyalásai. Ezeken a tárgyalásokon elsősorban is a jövőbe, a szovjet— csehszlovák kapcsolatok továbbfejlesztésére tekintettek, egyúttal azonban természetesen, jnegyonIák, a .eseteijzJovó- kiáy.-fejlődés meí'legét. A hétfői moszkvai nagygyűlésen Leonyid Brezsnyev megállapította, „hogy. A szocialista országok nemzetközi' szolidaritása bizonyult .erősebbnél: a belső és külső reakciónál. A szovjet párt főtitkára hángozlat- ta, hogy a háború utáni időszakban Csehszlovákiában zajlott. le a szocializmus és a nemzetközi imperializmus közötti egyik legfeszültebb ösz- szecsapás. E tanulságokhoz kapcsolódva Gustav Husak, a . CSKP .első titkára hozzátette: nem harcolni a kommunista- ellenes erők . ellen, annyit jelent, mint terét adni tevékeny-" ségükiíek. Bonni bemutatkozó Természetesen nem közömbös az európai biztonság ügye szempontjából a bonni állam politikai magatartása. A héten mutatkozott be a Bundestagban kormányprogramjával a Brandt vezette szociáldemokrata-szabaddemokrata. kis- koalíció. A..20 év után a hatalomból kiszorult kereszténydemokraták — a parlamenti vita tanúsága szerint —, dühödt és személyeskedő harcot kezdenek az új vezetés ellen. Nem szabad azonban csupán a megbukott politikusok acsar- kodásáriak tükrében véleményt alkotni az űj kormányról, amelynek vezetői egyébként felettébb hangsúlyozzák a bonni politika folyamatosságát és egyelőre csupán nagyon homályos formában mutatták meg „nyitási” szándékaikat: Éppen némelykor dodonai megfogalmazásai miatt lett olyan sajátságosán vegyes és ellentmondó a Brandt által előterjesztett kormányprogram visszhangja is; magától' értetődően az ellentmondások a programban yannak. Bonni lapok kiemelik, hogy maga a kormányprogram „óvatosabb” mint a kiskoalíciót alkotó két párt részéről az elmúlt időszakban mái- kimondott, „ég politikai realizmusról tanúskodó megállapítások. Többféle módon értelmezhetők, és taktikától a visszariadásig sokféleképpen magyarázhatók ezek az ellentmondások, azonban helyénvalóvá teszik a bonni „nyitás” óvatos figyelemmel. kísérését. Amint már előzőleg a szocialista országok egyöntetűen hangoztatták: a bonni kormány cselekedetei tükrözik majd igazi szándékait. Engeist kiegészítve mondhatjuk: a pudding és a program próbája a gyakorlat... Libanoni válság Tovább tartott a héten, a libanoni válság, amelynek egyik síkja a palesztinai fel- szabadítási szervezetek és a libanoni kormány viszálya, de amelynek lényege — mint arra szovjet részről nyomatékosan utaltak — az amerikai imperializmus újabb mesterkedése. Mint ismeretes, a héten nagy erőfeszítéseket tett elsősorban á kairói politikai vezetés a csak az arabokra tartozó ügy kompromisszumos, ám a palasztinai felszabadítási harcosok küzdelmének feltételeit tiszteletben tartó rendezésére. A legfri- sebb jelentések úgy számítják, hogy Kairóban sikerül tárgyalóasztalhoz ültetni a PFSZ és Libanon képviselőit és megyezésükkel elejét venni az amerikai beavatkozásnak* Nixont figyelmeztető évforduló November elsején volt egy éve annak, hogy Johson amerikai elnök kénytelen volt elrendelni -a- VÜK bombázásának teljes megszüntetését. Ennek nyomán kezdődhettek még a párizsi négyes tárgyalások, amelyek azonban az évfordulón is holtponton állnak. Természetesen ennek a holtpontnak az oka, hogy az új amerikai vezetés, amely éppen Johnson bukása folytán jutott hatalomra. Változatlanul vonakodik a szül:-' reges következtetések levonásától. Jóllehet Nixon elnök épnen most. november 3-ára ígér „fontos új javaslatokat” a vietnami háború ügyében, az eddigi jelek arról tanúskodnak, hogy a washingtoni katonai és politikai vezetés á régi célokhoz ragaszkodik, át akarja menteni a saigoni rezsimet a rendezés után is amerikai erőket akar tartani Dél-Vietnamban. A poli-’ tikni realitások fel nem ismerése. természetesén mindig is azzal fenyeget.. hogy megoldás helyett a válság tovább mélyül, Nixon hétfői beszédének előestéjén fokozódnak az amerikai harci cselekmé- . nyelt a szomszédos. Laoszban és az elmúlt napokban többször bombázásokat hajtott végre az amerikai katonai vezetés, a .17. szélességi .foktól északra. ' V Az U SÁ és Dél-Ánicrifca Nixon ígéretei Nixon elnök magyar idő szerint szombaton hajnalban ismertette kormánya latinamerikai politikáját. Az elnbk beszédét mesterséges teold segítségével egyenes televíziós közvetítésben sugározták a latin-amerikai országokba. Konkrét gazdasági intézkedések helyett főként általános ígéreteket tartalmazott Nixon elnök beszéde. Az elnök nem tett ígéretet arra, hogy az Egyesült Államok a jövőben nagyobb segítséget nyújt a kontinens gazdasági fejlődéséhez, viszont- kilátásba helyezte, hogy Washington az eddigi, főként egyoldalú diktátum helyett a latin-amerikai országok véleményét is meghallgatja és őket is bekapcsolja a fejlesztési programok kidolgozásába és végrehajtásába. Az Egyesült Államok a maga részéről ígéretet tett a latin-amerikai országokat sújtó kereskedelmi és egyéb korlátozások csökkentésére és felszámolására. Nixon ugyanakkor kijelentette, az Egyesült Államok a jövőben nem köti politikai és társadalmi feltételekhez a gazdasági segítséget. Ez á különböző latinamerikai katonai rezsimek de fac-o elismerését jelenti. Keni nedv. elnök a '„Szövetség a haladásért'’1 programot meghirdetve annak idején kizárta a különböző katonai diktatúrákat a programból. Nixon elismerése nem terjedt ki a szocialista Kubára, amelyet nevének, említése nélkül, változatlanul „felforgató tevékenységgel” vádolt,. hangsúlyozva, hogy azok az országok, amelyek ilyen politikát folytatnak, nem részesülhetnek az amerika-közi rendszer gyümölcseiből”. Az_ elnök „ bizonyos enged- méií?ékéf''tett a%títe-aníef!fcai'': államok gazdasági követeléseinek, amelyeket a kontinens külügyminiszterei ez év nyarán fogalmaztak meg, Vina del Mar-ban tartott kon f erenci a - julcon. így a többi között lehetővé teszik, hogy az Egyesült Állpr mól: gazdasági dollársegélyét, amelyet eddig szinte teljes égé- * szében • észak-amerikai áruk vásárlására kellett fordítani, most más latin-amerikai országokban eszközölt vásári á- sokra is felhasználhatják. Ugyancsak hozzájárult a Nixon-kormány egyes vám, és. vámrendszeren kívüli kereskedelmi korlátozások megszüntetéséhez. ígéretet tett arra is. hogy az Egyesült Államok a különböző nemzetközi gazdasági fórumokon elősegíti "a gyengén fejlett gazdaságú országok, így a latin-amerikai államok érdekeinek messzemenő érvényesítését. Magasrangú amerikai kormánytisztviselők hangoztatják., hogy az elvi program kidolgo-, zásánál Nixon messzemenően figyelembe vette különmegbí- zottja. Nelson Rockefeller. New Yorl:-i kormányzó eddig teljes titoktartással kezelt jelentését, amelyet most rövid«-*, sen nyilvánosságra hoznak. B kormánytisztviselők szerint az elnök mostani beszéde „csupán az újfajta együttműködés' alapelveit szögezte le”. Amerikai részről hangoztatták, hogy Nixon „nem hirdetett meg grandiózus új programot”, mert ennek megvalósítására az Egyesült Államoknak nincs lehetősége. Nixon maga is kijelentette beszédében, hogy az Egyesült Államok korábban „egész kontinenseket akart átalakítani” a maga tervei alapján, de mosi az elnök szerint megtanulta, hogy ntez nem áll módjában”»,'. Majd tankolunk útkösben A repülőgéprabló tengerészgyalogos kalandjai A brooklyni szövetségi bíróság szombaton hajnalban elfogatási parancsot adott ki Raphael Minichielli szökésben levő amerikai tengerész- gyalogos tizedes ellen légikalózkodás, emberrablás és egy menetrendszerű légijárat működésébe történt illetéktelen beavatkozás miatt. A tengerészgyalogos, aki szombaton töltötte be 20-ik évét, két és fél évet szolgált Vietnamban és tevékenységével kiérdemelte a . saigoni .kormányzat vi-. tézsági érmét, az utóbbi időben mind gyakoribbá való repülőgéprablások történetének eddigi legkalandosabb fejezetét írva, tizenöt dolláros útiköltséggel Kaliforniából eljutott Róma nemzetközi repülőterére. A fiatalember egy Balti- more-ból San Francisco-ba tartó utasszállító repülőgépre szállt fel péntekén kis kézi- poggyásszal és egy hosszú, keskeny tokkal, amelyről. a repülőtéri tisztviselők kérdésére azt mondta, hogy abban horgászfelszerelést szállít. Nem sokkal felszállás után az egyik légikisasszony észrevette, hogy a tokban nem horgászbot, hanem puska van. „Ezt nem lett volna szabad a kabinba hoznia, — fordult utasához a légikis- ‘ asszony, de ekkor már késő volt. A férfi előrántotta a tokból a fegyvert, azt a leányra fogta és követelte, hogy menjenek a pilótafülkébe. Ott közölte a pilótákkal, hogy a géppel feltétlenül Európába akar jutni. Amikor azt mondták neki, hogy a belföldi légijáraton nincs elegendő üzemanyag a fél világ körülrepülésére, a fiatalember kijelentette, hogy útközben majd tankolnak, de a pilóták figyelmeztessék a fogadó repülőtereket, amennyiben a gép • további útját megakadályoznák, végez repülőgépének személyzetével. A géprabló a coloradói Denverben, ahol az üresedőben levő tartályokat feltöl- tötték, engedélyezte a repülőgép 40 utasának és a légikisasszonyoknak a távozását, s ezután megparancsolta a pilótáknak. hogy New Yorkban szánjanak le. Itt ‘további három pilóta felszállását engedélyezte, miután közöltél: vele, hogy az eddig csak belső járatokon szolgálatot teljesített személyzettel ■ aligha jut el Európába. " A Boeing 707-es gép ezután elrepült az izlandi Keflavik ameril:ai légitámaszpontja fölött és újabb tankolás céljából az írországi Shannón repülőtéren szállt le. Miután a tartályokat ismét feltöltöttél:,. a gép a levegőbe emelkedett, a fiatalember parancsot adott, hogy legközelebb. Rómába szálljanak le. 1 Szombaton a kora , hajnali' órákban érkezett a repülőgép a római nemzetközi Leonardo da Vinci repülőtér -fölé. itt félórát körözött,1 s- közben a géprabló a rádióstiszt közvetítésével tudatta a- repülőtér irányítótornyával,hogy leszállás után gépkocsim Jp'ván- ja folytatni útját a, Nápolyban levő szülői ház felé. A géprabló kívánságának megfelelően a leszáüópályá- ra érkezett gép mellé gördült az olasz rendőrség egyik nyitott- személygépkocsija, s abból egy ingujjra vetkőzött férfi szánt át a Boeningre, maga Pietro Guli, a repülőtéri határrendőrség parancsnoka , akinek azért kellett ilyen könnyen öltözve megjelennie, mert a géprabló, közölte: amennyiben új kísérőjének, akinek Nápolyba kell őt vinnie, fegyver lenne a birtokában megtorlásul végez a repülőgép személyzetével. ' Raphael Minichielli ezután a magasrangú rendőrtiszt gépkocsijába szállt és az autó rátért a Nápolyba vezető -'autópályára.. .Tisztes távol - - Ságból. az, olasz rendőrség egy . másik gépkocsija követte, de- ték'tívekkel ^zsúfoltan. Rornától mintegy 10 kilométerre Rapháel fegyverével arra kényszerítette a rendőrtisztet, hogy .megálljon, majd az autópálya mellett lévő erdőbe menekült. Ékkor megkezdődött a hajtóvadászat' a fiatalember ellen. Az. olasz -rendőrség szombaton délelőtt, öt órával azután,. hogy a. rabolt amerikai Utasszállító géppel le- 1 szállt Róma nemzetközi re-., pülőterén, • az> olasz fővárostól délr.e' egy szőlőhegyen elfogta Raphac-l Minichielli ;201 éves amerikai tongerfeszgyá- * logos., tizedest. Az -amerikáj' : katonaszökevény,.^' aki .a • raV bolt, utasszállító-g-topot -a JéV ..világot körülrepülte.. ,.az ■'elR; lene _ hajtóvarjászatot fqlyfcl» to minterv 500 rendőr és de-; telctív elől' az isteni szeretet kápolnájába menekült. Miután belátta, hogy a- menekülésre többé semmi reményé, eleget tett a megadásra tett felszólításnak. . A fiatalembert az olasz rendőrök megbilincselve elvezették.
