Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-16 / 266. szám

Meniv Szekszárd •Steilemi Könyvtár Pécs,Leonardo da Vinv psz.ügy. :*mXG PROLETARIAT EGYESÜLT ETEK? NÉPÚJSÁG 0 A Ki.'ÍGYA3 SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I XIN. évfolyam, 266. szám ÁRA: 1 ,20 FORINT Vasárnap, 1969. november 16. Mindig valami újat — Elsőként csatlakoztak a Ielhíváshoz IÍISZ-küldöttértekezIet Bony kádon Izraeli egységek NATO­gyakorlaton Az A1 Ahram szombati szá­ma bizonyítékokat tár olva­sói elé arról, hogy izraeli hadi­tengerészeti és légi egységek október végén részt vettek a NATO egyik földözi-tengeri gyakorlatán. „Felelős és jól tájékozott egyiptomi katonai köröket” idézve a lap a követ­kezőkben foglalja össze ér­tesüléseit : — Az izraeli légierőnek a hadgyakorlaton részt vevő egy­ségei parancsot kaptak, hogy ne sugározzanak rádiójeleket, — mindazonáltal „megvolt a módja annak, hogy az izraeli részvétel ne maradjon titok­ban”; / A Bonyhádi Cipőgyár KISZ-szervezetének fiataljai szombaton délelőtt a cipő­gyár művelődési otthonában rendezték a vezetőségválasztó küldöttértekezletet, amelyen a gyár 16 KlSZ-'alapszervezeté- rtek fiataljai az üzemi KISZ- bizottság tagjait, s a járási küldöttértekezletre a kollek­tíva képviseletében küldendő ifjúkommunistákat választot­ták meg. A küldöttértekezlet lebo­nyolítását, hangulatát, légkö­rét legjobban László Péter­nek, a bonyhádi járási KISZ- bízóttság titkárának szavai­val . jellemezhetjük, aki így kezdte felszólalását: „— mindig szívesen jövök hozzá­tok mert mindig találok va­lami meglepőt, valami újat...” A küldöttértekezlet újsze­rűsége abban volt, hogy nem ragaszkodtak az unalomig megszokott, merev formák­hoz. s amellett, hogy megad­ták az esemény rangját — mégis fiatalos, kötetlenül pezsgő, nem mondvacsinált vitával fűszerezett választás­nak lehettünk tanúi. Egy tu­dósítás keretében lehetetlen híven beszámolni azokról az értekezleten felvetődött prob­lémákról, amelyekről a fiata­lok szóltak, — a krónikásnak nem is ez a dolga. Annyi azonban biztos, hogy a meg­választott. új vezetőség már most. a kezdet kezdetén jócs­kán kapott „űtravalót” vagy ha úgy vesszük, munkaprog­ramot. ... Amit a kívülálló is érzett, s ami meghatározta á vezető­ségválasztás alaphangulatát: a cipőgyár KlSZ-szervezeté- nek munkáját, ismerik, s elis­merik a gyár vezetői — akik Szintén ott voltak az értekez­leten — és ezután is a köl­csönösség jegyében szeretné­nek együtt dolgozni. Itt em­lítjük meg, hogy a cipőgyár KISZ-szervezetének volt tit­kára, Szabó Lajos a küldött­értekezleten kapta meg a ..Kiváló dolgozó” kitüntetést, ezenkívül a fiataloktól, ve­zetőktől, munkatársaktól a szóbeli, erkölcsi elismerést. A fiatalosság és a jó érte­lemben vett spontanitás egyik bizonyítéka: pénteken dél­után a Simontornyán megtar­tott szolidaritási gyűlésen „indult el” Tolna megyében a KISZ KB által meghirdetett „ezer kerékpárt Vietnamnak” akció. A simontornyai köz­ségi KISZ-bizottság felhívása szombaton reggel jelent meg lápunkban, s a délelőtt meg­tartott küldöttértekezleten már javaslat született: a gyár KISZ-alapszervezete nevében csatlakozzanak ők is ehhez az akcióhoz. A küldöttértekezlet egyhangúlag elfogadta a ja­vaslatot, ívv a Bonyhádi Ci­pőgyár KISZ-szervezete az el­ső, amely ebben az új akció­ban is szeretné tettekkel, munkával bizonyítani a viet­nami nép iránt érzett szoli­daritását. A küldöttértekezlet a kora Szombaton Londonban 1100 szervezet 480 küldöttének részvételével megkezdődött Nagv-Britpnnia - Kommunista Pártjának négynapos, 31. kongresszusa. Tony Vhater, a párt elnöke megnyitó beszé­dében utalt az utóbbi hóna­pok sztrájkharcaira, bírálta a brit kormány munkásellenes politikáját, s kijelentette, hogy a baloldal egységes fel­lépésébe van szükség a dol­gozók érdekeinek védelmében. Szolidaritást nyilvánított az amerikai békeharcosok szom­bati nagy tüntetésével, majd délutáni órákban fejezte be munkáját: közel félezer ifjú­kommunista képviseletében megválasztották a gyár 27 ta­bejelentette, hogy a kong­resszus küldöttei szombat es­te csatlakoznak : a londoni amerikai nagykövetség előtt tüntető angol békeharcosok­hoz. A küldöttek jóváhagyták a végrehajtó bizottságnak a leg­utóbbi két évjEn végzett munkáról szóló, firásban ki­osztott jelentését, majd a kongresszus rendkívüli hatá­rozatot hozott Vietnamról. A határozat elítéli Nixon no­vember Ú'-t beszédét, az an­gol kormány szégyenének nevezi, hogy sietve üdvözölte gú KISZ-bizottságát, és 15 fiatalt delegáltak a járási kül­döttértekezletre. (d. kánya) a beszédet, s ezzel „nyíltan fittyet hányt a munkáspárti és szakszervezeti kongresszu­sok határozatainak, a brit közvéleménynek”. A kong­resszus követelte, hogy a brit kormány határolja el magát az Egyesült Államok vietna­mi háborújától, sürgesse az amerikai csapatok kivonását, « háború befejezését, a VDK és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány elisme­rését. A pártkongresszus ezután hozzálátott a szakszervezeti jogok védelmének vitájához. — Az egyik arab ország ra­darberendezései észlelték a gyakorlatról hazatérő izraeli gépeket; — Kairónak „vitathatatlan és részletes” bizonyítékai van­nak, amelyeket elküld más arab országoknak is; — Az amerikai 6. flotta pa­rancsnoksága filmet készített a gyakorlatozó izraeli repülő­gépekről, majd kommentár kí­séretében elküldte a filmet Tel Aviv-ba. Az A1 Ahram megállapítja. hogy a jelentések az Egyesült Államok politikájával szembe­ni felháborodás újabb hullá­mát idézik elő az arab világ­ban. Washington Izraelnek nyújtott támogatása immár nem ismer határokat”. — ír­ja a lap. * Az arab partizánok szom­baton reggel a megszállt Go- lan-magaslatok térségében tá­madást intéztek egy izraeli félkatonai település ellen. Az aknatűz négy izraeli katonát sebesített meg. MEGNYÍLT az Angol KP kongresszusa Számok a megyéről Megjelent Tolna megye 1968-as statisztikai évkönyve Közel négyszáz oldalnyi ter­jedelemben — tizenkilenc fe­jezettel — adta ki a Statiszti­kai Kiadó Vállalat Tolna me­gye 1968-as statisztikai év­könyvét. Elsősorban a külön­böző területek Szakemberei meríthetnek fontos ismerete­ket az évkönyvből, de íéy, egészében is érdekes „olvas­mány” mindazoknak, akiket érdekel a megye fejlődése. A több tízezer adatból íme, né­hány: A megye népessége évről évre, lassan, de növekedik. Sajnos, az 1968-as adat még nem szerepel az évkönyvben (néhány területen úgy látszik, még nem álltak rendelkezésre az 1968-as összesített adatok az évkönyv összeállításakor) de az megállapítható, hogy megszűnt a korábbi években tapasztalt csökkenés. A há­zasságkötések száma 1965-ben 2153 volt, 1968-ban 2288. Las­san nő az élveszületések szá­ma stagnál a halálozások szá­ma, így a természetes szapo­rodás is némileg emelkedett az utóbbi években. (1985-ben az ezer lakosra számított ter­mészetes szaporodás 1,3 fő volt, 1968-ban 3. Érdekes adat, hogy a születésekből 3773 volt az intézeti szülés és 135 tör­tént intézeten kívül, ezek kö­zül hatvankettőnél szakember nem segédkezett. „Fehér fol­tok” az egészségügy területén! 1968-ban 3103 Tolna megyei lakos halt meg. A halálokok közt „vezet” — 810 esettel — az érelmeszesedés és elfajúlá- sos szívbetegség, utána „rang­sorban” a rosszindulatú daga­natok következnek, 514 eset­tel. Baleset következtében 120- an vesztették életüket, igen magas — 73 — az öngyilko­sok aránya, gyilkosság áldo­zata hat személy volt. Évente tízezerre tehető azok­nak a száma, akik lakóhelyet változtatnak. Zömük a me­gyén belül cserél lakóhelyet, de mintegy negyven százalé­kuk más megyéből telepszik át Tolnába, vagy más megyé­be költözik. A legnagyobb az ilyen „forgalom” a szomszédos Baranyával — 779 személy költözött Baranyából me­gyénkbe és innét 745-en men­tek el Baranyába. De az or­szág mind a tizenkilenc me­gyéje megtalálható a tábláza­ton, az utolsó helyen Vas sze­repel, . ahonnan huszonheten költöztek át állandó jelleggel Tolnába, innét viszont 22 sze­mély változtatta Vas megye valamelyik községébe, városá­ba lakóhelyét. A beruházások száma, érté­ke évről évre növekedik. Míg 1965-ben a szocialista szektor 614 millió forint beruházást végzett a megyében, ez 1988- ban meghaladta az egymilli- árd forintot, pontosan 1029 000 000 forint volt. A legnagyobb a mezőgazdaságé, ez tavaly 543 millió forintot tett ki. Mekkora a szocialista ipar állóalapjának értéke, er­re is választ ad az évkönyv. Pontosan 2 280 586 000 forint a bruttó érték, tehát' megha­ladja a két és negyedmilliárd forintot. A gépek és berende­zések aránya viszont alacsony, mindössze 627 millió forint. A villanymotorok beépített teljesítménye összesen 31 403 kilowattóra. — mintegy negy- venezér lóerő. Kevés. Egyéb­ként a mezőgazdaság álló­alapjainak összértéke megha­ladja az iparét. A tsz-ek össz­vagyona 2,6 milliárd forint. A mezőgazdaságban számos adat jellemzi a gyors fejlő­dést. A búza termésátlaga 1965-től 68-ig 2,6 mázsával nőtt holdanként, a paradicso­mé csaknem másfélszeresére. 1968-ban 156 583 tonna búzát termelt a megye mezőgazda­sága, mintegy százezer holdon. A kiskereskedelmi forgalom adataiból néhány: a leggyor­sabban a tartós fogyasztási cik­kek forgalma emelkedett. Hű­tőszekrényből 1965-ben 1412 talált gazdára a megyében, ta­valy 3242. Stagnál, illetve csökken a mosógép-eladás — úgy látszik, itt már közel va­gyunk a telítettséghez — vi­szont gáztűzhelyből több mint kétszeresére — az 1965-ös 2892-ről 6744-re — nőtt a forgalom. Nyilván az áru­hiány következménye, hogy 1988-ban 1300-al kevesebb gáz­tűzhelyet adtak el, mint 1967- ben. A sörfogyasztás az 1965- ös 10 382 000 literről 12 335 000 literre nőtt. Figyelemre méltó következ­tetések adódnak a háztartás- statisztika adataiból. Az élel­miszerek beszerzésére fordí­tott kiadások aránya három év alatt 42,1 -ről 40 százalékra csökkent, viszont emelkedett a ruházati, valamint a háztartá­si, lakásfelszerelési kiadások aránya. Tavaly a felnőtt fér­fiak átlagosan 2377 forintot, a nők 2643 forintot költöttek ru­házkodásra. Élénk idegenforgalomról ta­núskodnak az évkönyv adatai. A megyéből évente 12 000-en utaznak külföldre. 1967-ben Tolna megyéből a legtöbben Csehszlovákiát keresték fel — közel ötezren — utána Jugo­szlávia következik, 2008 Tol­na megyei turistával. A kommunális és egészség- ügyi ellátás és művelődésügy adatai külön tanulmányt ér­demelnének, lesz még alkal­munk visszatérni rájuk. Ide kívánkozik azonban a fédió- és televízióelőfizetők száma: a rádióelőfizetőké alig emel­kedik az utóbbi években, ez 1968-ban 63 ezer volt. (Tény­legesen több a rádió, hiszen ha valaki hármat-négyet tart, akkor is csak egyet fizet elő.) Televízió 1965-ben 15 407 mű­ködött a megyében, tavaly en- hek majdnem kétszerese, 30 653. Az ezer lakosra jutó tv-előfizetők száma a legma­gasabb a megyeszékhelyen, 187. A járások közt a dombó­vári vezet (131), a „rangsor” végén a paksi áll, ezer lako­sonként 95 tv-előfizetővel. Érdekes olvasmáhy a me­gye 1968-as statisztikai év­könyve. Érdemes tanulmá­nyozni nemcsak azoknak, akik vezető munkakörben gyako­rolhatnak befolyást a statisz­tika alakulására, hanem min­denkinek, akit érdekel a me­gye fejlődése. J. J. 0*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom