Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-14 / 264. szám

axv Szekszárd-y eine mi Kön^vűt.r ^ «r-*ecs Leonardo da A/inc ■7..ügy. VTLAG PRÖlETÁfijAi EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG P A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJiT XIX. évfolyam, 264. szám ÄRA: 80 FILLÉR Péntek, 1969. november 14. TERVEK Tolna megye első öntözőrendszere a Sió bal partján A Sió torkolatánál árvízka­pu és duzzasztómű épül. Ez a létesítmény egyebek között a mezőgazdaság számára is nagy jelentőségű, minthogy lehetővé teszi Tolna megye első öntö­zőrendszerének a megépíté­sét. A megyei tanács vb-me- zőgazdasági és élelmezésügyi osztályán tekinthető meg az a tanulmányterv, amely a Sió bal parti öntözőrendszer kiala­kítását, elkészítését foglalia magában. A hatvanas évek el­ső felében hazánkban egy nagyarányú öntözésfejlesztési Csütörtökön érkeztek Wa­shingtonba annak a 200—250 ezer amerikai háborúellenes program valósult meg. Külön­böző okok folytán az öntözés adta lehetőségek maximális kihasználása nem következett be, mégis az a helyzet, hogy a termelésfejlesztés érdekében l az adottságokkal rendelke­ző mezőgazdasági üzemek az öntözés adta előnyök kihasználásáról nem mondhatnak le. Köztudott, hogy ezzel a ter­melékenység nagy mértékben növelhető. tüntetőnek az első csoportjai, akik szombaton az Egyesült (Folytatás a 2. oldalon.) Tolna megyében a Sió bal partján, a Sió jobb partján és végül Koppányszántón víz­tároló építésével nagy terüle­tek vonhatók be az öntözéses gazdálkodásba. Egyelőre pilla­natnyilag a Sió bal parti rend­szer megvalósítása látszik a legreálisabbnak. A tolnai, a mözsi és a sióagárdi termelő- szövetkezet területen i az első lépcsőben az el­képzelések szerint kétezer holdnyi területet lehetne az öntözéses gazdálkodás­ba bevonni. A három tsz vezetői úgy nyi­latkoztak, hozzájárulnak a munkálatok megkezdéséhez. Az első lépcső 1971-ig készül­né el, ezt követően tovább le­hetne bővíteni a Sió bal parti öntözőrendszert. Szedres, Me­dina és Tengelic határában, összesen mintegy 6 ezer hold­nyi területet öntözhetnének az előbb említett közös gaz­daságok. Az érdeklődés nagy. Ha azonban nem tisztít­ják meg a Sió vizét a szennyeződéstől, akkor az egész terv papíron marad. Az árvízkapu és a duzzasz­tómű építése miatt a folyó két partján lévő termelőszö­vetkezetek vezetői közül so­kan attól tartanak, hogy a vízszintemelkedés következté­ben a mélyebben fekvő szán­tóföldek elvízenyősödnek. A megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya a Vízügyi Tervező Vállalattól kért szakvéleményt. A szak- vélemény megnyugtató. A Víz­ügyi Tervező Vállalat közlése szerint a Sió jobb partján, to­vábbá a bal partján. a 36 négyzetkilométernyi területből mindössze 500— 500 kataszteri holdat érint a vízszint emelkedése. összességében azonban mind­össze 150 hpldnyi az a terület, ahol esetleg elvízenyösödéssel kell számolni, a többi néhány száz holdra rétgazdálkodást kell javasolni. Ezzel szemben i a talaivízszint növekedése következtében a magasab­ban fekvő területeken a termésátlagok növekedése várható. S ha a magasabban fekvő te­rületeken csak 5 százalékos termésnövekedés lesz. akkor ez több mint egymillió' forint hasznot jelent, a számításba vett kár viszont legfeljebb 500 ezer forint, az évjárattól függően. Reliorclhőmérséklet Budapesten és Keszthelyen Csütörtökön délután két óra­kor Budapesten 18 fokot mért Rajkai Ödön a Központi Me­teorológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Ezzel megdőlt a.z 1936. évi 17,5 fokos abszo­lút rekord: a fővárosban no­vember 13-án ilyen meleg az elmúlt száz év alatt soha elő nem fordult. Még melegebb volt Keszthe­lyen, ahol ugyanebben az órá­ban 23 fokon állt a hőmérő higanyszála. A hőjnérséklet a 23 fokot eddig a százéves fel­jegyzések tanúsága szerint no­vember egyetlen napján, még a hónap legelején sem érte el soha. Mindenesetre tény, hogy szerdán is, csütörtökön is Ma­gyarország és hozzá csatlako­zóan Jugoszlávia legészakibb pereme volt az egész hanti; nens legmelegebb része. Mindez annak a hatalmas erejű meleg áramlásnak kö­szönhető, amely az óceán szub­trópusi tájairól, illetve a Föld­közi-tenger nyugati medencé­jéből Közép-Európát is érint­ve egészen a Jeges-tenger partjáig haladt. Minthogy eb­ben a levegőben meglehetősen, sok a nedvességtartalom, út­jában felhős, párás időjárási, sokfelé esőt is okoz, de az „uralma” alá került területe­ken» 8—10, sőt 12 fokkal is magasabb lett a. hőmérséklet az ilyenkor szokásos értékek­nél. Csütörtökön csupán a brit- szigetek térségében mutatko­zott lehűlés, ami a hőmérsék­letet ott az évszaknak meg­felelő értékekre nyomta le. Csütörtökön elkészítették a. meteorológusok a hétfőig szó­ló távolabbi előrejelzést is. Eszerint a legalacsonyabb haj­nali hőmérséklet eleinte 6—11. később mínusz 1 és plusz 4 fok között, a legmagasabb nap­pali hőmérséklet pedig koráb­ban 13, később 7 fok körül lesz. Egy millimétert meg­haladó csapadék az ország egész területén várható, az ■időszak végén a magasabb he­gyeken esetleg havaseső for­májában. (MTI) Ez történt a külpolitikában ■Csütörtökön megérkeztek Washingtonba.a háborúellenes tüntetők első csoportjai. s a kormány megkezdte „elővigyá­zatossági intézkedéseit”. Washingtonban közölték, - hogy a Fehér Házat szombatiót lezárják. Csatorday Károly, hazánk állandó ENSZ-képviselője fel­szólalt a politikai bizottság koreai vitájában, moszkvai je­lentésünk pedig a török köztársasági elnök látogatását is­merteti. Egy Damaszkuszból keltezett hír arról számol be, hogy megnyitották a Szíriái—libanoni határt. Washington t Menet a halál ellen Az Egyesüli Államokban hatalmas tömegek készülnek a második „iH-napra”, a vietnami háború befejezését követő monstre tüntetésre. Képünkön az egyik washingtoni tilta­kozóközpontban készülnek a nagy demonstráció feliratai. (Telefoto — AP—MTI—KS) Országos tanácskozás a kereskedelem jövő évi feladatairól A Belkereskedelmi Miniszté­rium a megyei tanácsok elnök- helyetteseinek és kereskedelmi osztályvezetőinek részvételével csütörtökön országos értekez­letet tartott a Gellért-szálló- ban. Szurdi István belkeres­kedelmi miniszter beszámoló­jában az idei áruforgalom fej­lődésével, jellegzetességeivel és a jövő évi ellátás szempontjá­ból legfontosabb kereskedelem­politikai feladatokkal foglal­kozott. Az idén a kiskereskedelmi forgalom — tartva az eddigi ütemet —, körülbelül tíz szá­zalékkal nő. A vendéglátás forgalma a tavalyi, minimális növekedéssel szemben eddig több mint 10 százalékkal emel­kedett. Élelmiszerekből 10—II százalékkal, ruházati cikkek­ből 9—10 százalékkal vásá­rolt többet a lakosság mint tavaly. Figyelemre méltó, hogy a szövetkezeti kiskereskedelem forgalma az államiénál gyor­sabb ütemben, mintegy 12 szá­zalékkal növekszik. A lakosság általános áruellátása ebben az évben a szokásosnál egyenet­lenebb, területenként, főbb árucsoportonként és idősza­konként eltérőbb volt. Több termékcsoportban — például élelmiszerekből, háztartási és vegyi cikkekből, konyhafel­szerelésekből — bővült a kí­nálat, más termékek, — első­sorban a sertéshús, a személy- gépkocsi, az építőanyagok — ellátási problémái viszont nem enyhültek, sőt helyenként fo­kozódtak. Az idei áruellátást nagy­mértékben befolyásolta, hogy a fogyasztásicikk-ipar fejlődé­se elmaradt a kereslettől; a könnyűipar például gyapjú- szövetből, harisnyából, kötött­áruból a tavalyinál kevesebbet termelt, e cikkek forgalma vi­szont növekedett. A jövő évre megvan a lehe­tősége annak, hogy a kis­kereskedelmi forgalom az idei­hez hasonló ütemben növe­kedjék. A minisztérium meg­ítélése szerint fokozódik a ke­reslet az iparilag feldolgozott élelmiszerek, az élvezeti cik­kek, a déligyümölcsök és a vendéglátás , szolgáltatásai iránt nagyobb forgalom várható a tartós fogyasztási cikkekből. A jövő évi importlehetősé­gek kedvezőbbek az ideinél. A szocialista országokból kö­rülbelül 10 százalékkal több árut kap a kereskedelem. A belkereskedelmi választékcse­rében az ideivel azonos mér­tékű forgalomra számítanak. Nagy jelentőségű a GB-nek az a határozata is, amely meg­változtatja a kereskedelmi vál­lalatok tevékenységét befolyá­soló szabályozók egyes ele­meit. A szabályozók módosítá­sa azt szolgálja, hogy a keres­kedelmi vállalatok, a szövet­kezetek anyagilag is érdekel­tebbek legyenek az ellátás ja­vításában. A továbbiakban a miniszter a jövő évi ellátással kapcsola­tos tanácsi feladatokkal foglal­kozott. Felhívta a figyelmet, hogy a megyei kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek még differenciáltabban készül­jenek fel az igények kielégí­tésére. Szükséges a tanácsok aktívabb és körültekintőbb piacszervező tevékenysége is. A feladatok közül kiemelte, hogy nagyobb gondot kell for­dítani a különböző, — főleg az alacsonyabb — jövedelmű ré­tegek igényeinek kielégítésé­re. Az egyik legfontosabb ten­nivaló az olcsóbb áruk kíná­latának bővítése. A beszámolót kérdések kö­vették, amelyre a miniszter válaszolt. (MTI) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom