Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

A végtelen világűr küszöbén írta: Vaszilij Parin akadémikus A kozmikus fiziológia és or­vostudomány feladata, hogy teljes képet alkosson az alap­vető fiziológiai folyamatok át­állásáról az űrrepülés ténye­zőinek hatására, feltárja ennek az átállásnak, a mechanizmu­sát. Éppen ezért — az űrrepü­lés során szerzett anyagok sok­rétűsége és értéke ellenére — szükség van a földön végzett laboratóriumi kutatásokra is. Mesterségesen meg kell te­remteni az űrrepülés ténye­zőit és tanulmányozni kell a szervezetre gyakorolt hatásu­kat. A legfontosabb pedig az, hogy speciális kísérleteket ál­lítsanak fel a fiziológia kér­déseinek elméleti megoldására, □yen, például a tartósabb súlytalansági állapot következtében előállott szív- detrenirozottságának a problé­mája. Úgy véljük, elérkezett az ideje annak, hogy figyel­münket éppen az ilyen labo­ratóriumi kutatásoknak szen­teljük Uj, tökéletesebb mód­szerek kidolgozására van szük­ség. mert sem a fekvő nyuga­lom. sem a folyékony közeg­be való merülés nem ad a tartósabb súlytalansági állapot hatását eléggé megközelítő eredményt. Márpedig az ilyes­fajta kísérletek nélkül nehéz továbbhaladni, tekintettel ar­ra, hogy a világűrben végzett közvetlen kísérletek száma minden esetben korlátozott. Ugyanakkor az űrrepülések gyakorlata egyre határozottabb választ követel a szervezet funkcionális lehetőségeinek és optimális teherbírásának megítélésével kapcsolatos kér­désekre. cserével és az energiaegyen­súllyal. Még ha az energia- egyensúly azonos is, a külön­böző erejű ingerek határára minőségileg különféle, de egyenlő kalóriájú táplálkozás mellett nincs kizárva, hogy zavar- áll be a szervezet álta­lános funkcionális működésé­ben és aktivitásában. A gyor­sulás körülményei között a szex-vezet funkcionális állapo­tától függően egy és ugyanaz az adag preparátum különbö­ző hatást vált ki. Amint számos kutatás bizo­nyította, a szervezet reakció­jának változása a gyorsulás körülményei között a szer­vezet egészének egyes szö­veteiben. szerveiben és rend­szereiben végbemenő szerke­zeti és együttműködési zava­raival kapcsolatos. Rendkívül fontos, hogy ta­nulmányozzuk a szervezet egyes fiziológiai funkcióit szokatlan gázközegben, szokatlan légnyomás és hőmér­séklet feltételei között. 1961— 65-ben két expedíciót szervez­tünk a Tien-San központi vi­dékére. hogy tanulmányozzuk, milyen hatással van a hegyek­ben az akklimatizálódás az emberi szervezet teherbíró ké­pességére az űrrepülés szélső­séges tényezői mellett: túl­terhelés esetén, magas hőmér­sékletnél stb. Ezenkívül érde­kelt bennünket e tényezőkkel szemben tanúsított ellenálló képesség összehasonlítása a hegylakók és a' sík vidéken élők között. A kutatások meg­mutatták, hogy a magaslati akklimatizálódás lényegesen fokozza az ember képességét különféle hatásoknak az elvi­selésére. Az űrrepülés során kialakult biokémiai, fermentativ és hor­monális reakciók tanulmányo­zására elvileg más módsze­rekre van szükség, mint az állatok vizsgálatánál. A szov­jet és amerikai űrhajósok űr­repülése közben a fiziológiai adatok begyűjtése főképpen az orvosi ellenőrzés feladatainak megoldására szorítkozott. Az volt az alapvető cél, hogy ak­kor, amikor az űrhajósok a röppályán tartózkodnak, ope­ratíven értékeljék állapotu­kat, és szükség esetén orvosi konzultációban részesítsék őket. Ezzel egyidejűleg oldot­ták meg azt a feladatot, hogy olyan szélesebb körű tudomá­nyos információkat gyűjtse­nek. amelyek az űrhajósok re­akcióinak előrejelzése, a to­vábbi kísérletek programjá­nak kidolgozása szempontjából érdekesek. A kozmikus térség meghó­dítása. — az egész emberiség hatalmas feladata. Számunkra, fiziológusok számára, ez azt jelenti, hogy a fiziológiában ismét új fejezeteket keli nyit­nunk. amelyek pontosan meg­fogalmazzák az élet — új fel­tételek között kialakult — tör­vényszerűségeinek alapjait. íj szovjet magnetofon Igen nagy jelentőségűek azok a földön végzett labo­ratóriumi kutatások amelyek eredménye lehetővé teszi az energiakifejtésre való követ­keztetést csökkent, vagy növe­kedett gravitáció, az űrhajó korlátozott belső térsége köze­pette végzett mozgás és mun­kavégzés folyamán. A kísérle­tek azt igazolják, hogy az energiaegyensúly alapján lehe-. tetlen következtetni a szerve­zet valóságos táplálékszükség­letére, ugyanis az általános egyensúly nem ölel fel vala­mennyi energiaforrást, ame­lyek hatására ez az egyensúly létrejön. Adatokkal bizonyít­hatjuk például, hogy két hóna­pon át tartó fehérjedús diéta nincs hatással az energia munka közben kifejtett ha­tásfokára. De oxigénhiány ese­tében a fehérjeszegény táplá­lék megbontja a fehérjék aminosav-összetételét, és az enzimképződést. Az űrrepülésnél a szélsőséges hatások következtében elégtelennek bi­zonyulhat a szövetek oxigén­nel való ellátása. Ma már ez pontosan kimutathat^ az űr­hajó felszállási szakaszában a gyorsulás hatására, valamint akkor, amikor az űrhajó sű­rűbb légrétegekbe kerül. A szélsőséges hatások nin­csenek teljes összhangban a szervezetben végbemenő folya­matokkal, valamint az anyag­A szovjet ipar miniatürizált termékei osztatlan világ­sikernek örvendenek; ezek közül hazánkban már több ki­váló minőségű zsebrádió is forgalomba- került. Ugyancsak nagy sikerre számíthat a „Gyeszna” nevű magnetofon is, amelynek sorozatgyártását a közelmúltban kezdték el az egyik szovjet vállalatnál. Hálózati árammal és szárazteleppel egyaránt működtethető ez a könnyű, kis terjedelmű, ám mégis kiváló hangminőséget nyújtó újdonság, mely igényes, riporteri célokra éppúgy megfelel, mint ahogy kényes ama­tőr feladatoknál is helytáll. Nyomtatott áramkörű, tranzisz- torizált felépítése, belső rugalmas ágyazása garantálja a biztonságos szállíthatóságát. Mint jelentettük, a szekszárdi járásbíróság hat- hathónapi javító-nevelő munkára ítélte Reiszinger Mi­hályt, a dombóvár« Alkotmány Tsz vontatósát, vala­mint Budai Bélát, a Dombóvári Építő Ktsz gépkocsi­vezetőjét. Dombóvár és Kocsola között, a 61. számú úton karamboloztak ez év július 16-án, kora délután. Vázlatunkra tekintve lát­juk, hogy a vontató „A” irányba haladt, „B” a sze­mélygépkocsi helyzetét jelzi pár pillanattal a baleset előtt. A 28 méteres , ,,C ’ fékezési nyomból jól lehet következ­tetni arra, milyen tempóban repült az építők féltett Vol­gája, — de még inkább ab­ból, hogy amikor a „D ’ pont­ban a pótkocsinak ütközött, azt feldöntötte. A személy­autóban utazóknak nagy sze­rencséjük volt, közülük egye­dül dr. Samu Lajos szenve­dett könnyű sérülést. A tár­sadalmi tulajdon kára viszont megközelítette a 15 000 forin­tot. Amint a rajzból kitűnik, az összeütközés a 61. számú út és egy földút torkolatában történt. A bíróság tényként állapí­totta meg, hogy Reiszinger nem feledkezett meg a KRESZ 53.§ (2.) bekezdésének arról a követelményéről, hogy a be- és kikanyarodás, előtt irányjelzést kell adni. A má­sodik bekezdés utolsó monda­tát azonban figyelmen kívül hagyta. Tanulságul az 53. § (2.) bekezdése; „A kanyarodást megelőzően a jobbra bekanyarodni szán­dékozó vezető az úttest jobb szélére, a balra bekanyarodni szándékozó vezető az úttest felezővonalához köteles irányjelzés után —, járművé­vel húzódni. Az úttest felező­vonalához történő húzódás megkezdése előtt a vezető a járművének előzésébe már be­lekezdett. más jármű zavar­talan elhaladását köteles biz­tosítani” Mindebből értelem­szerűen az is következik, hogy a balra kanyarodás előtt meg kell győződni arról, nem kí­vánja-e más jármű a miénket megelőzni. Reiszinger szabályszegéséből még nem lett volna karam­bol, de a kritikus másodper­cekben Buda Béla :s megfe­ledkezett két fontos követel­ményről, nevezetesen a KRESZ 60. §. (2.) és (7.) bekezdéséről. Előbb a (2.), (3.) és (4.) be­kezdést idézzük: „Előzni — a(3.) és a (43 bekezdésben foglalt kivétel­től eltekintve —, csak balra szabad Olyan úttesten, ahol a Villamosvágányok az úttest két szélén vannak elhelyezve, gépjárművel a menetirány szerinti jobb oldalon lévő vil­lamospályát igénybe véve jobbra is szabad előzni, kivé­ve, ha az előzendő jármű jobbra haladási szándékát szabályszerűen jelezte. Az út­test közepére helyezett vágá­nyokon haladó villamost, va­lamint a balra kanyarodási szándékát irányjelzéssel sza­bályszerűen jelző járművet csak jobbról szabad megelőz­ni.” A KRESZ 60. §. (7.) bekez­dése pedig így hangzik: „A vezetőnek az irányjél- zési szándékát a megelőzni kívánt j ármű vezetőj e részére a hangjelzésre vonatkozó korlá­tozó rendelkezések megtartá­sával hang-, illetőleg fény­jelzéssel, a mögötte közleke­dő járművek vezetői részére pedig irányjelzéssel kell tud- tűi adnia.” «* bnrvárii —> Felsőfokú pénzügyi és számviteli szakiskola felvételi vizsgáit előkészítő tanfolyamra lehet jelentkezni A Tolna megyei Tanács VB. pénzügyi osztálya értesíti az ipa­ri. és belkereskedelmi vállalatok, mezőgazdasági szövetkezetek, in­tézmények, tanácsi szervek veze­tőit és dolgozóit, hogy a felsőfokú pénzügyi és számviteli szakiskola 1970/71. tanévi felvételi vizsgáit, előkészítő tanfolyamra jelentkez­ni lehet. A szakiskola vidéki lakosok ré­szére pénzügyi szakon és szám­viteli (ipari, belkereskedelmi, mezőgazdasági) szakon képez szak­embereket. Jelentkezési feltételek: a válasz­tott szak jellegének megfelelő munkakör betöltése, érettségi, vagy ezzel egyenértékű képesítő oklevél: ez utóbbi hiányában ké­pesített könyvelői vagy ennél ma­gasabb számviteli képesítést iga­zoló oklevél; Közép- vagy felső­fokú pénzügyi szakvizsga letéte­lét igazoló oklevél. Korhatár nincs. Az előkészítő tanfolyam megfe­lelő létszám esetén Szekszárdon két tárgyból indul: matematikából és a választásnak megfelelően po­litikai gazdaságtanból vagy törté­nelemből. Befejezése 1970. május 3l-ig, a heti elfoglaltság legfeljebb 10 óra. A tandíj 450 Ft mely a felvételről szóló értesítés után egy összegben fizetendő. Jelentkezni legkésőbb 1969 no­vember 20-ig lehet, az előírt je­lentkezési lapon, melyet a me­gyei tanács pénzügyi osztályán le­het beszerelni. Az írógéppel pon­tosan kitöltött jelentkezési lapot ugyanide kell visszaküldeni és ah­hoz csatolni kell az érettségi, vagy a fentebb említett képesítő bizo­nyítványt, oklevelet. E mellékle­tet a hallgatók később visszakap-: jak. A2 előkészítő tanfolyamon részt venni nem kötelező, a tanfolyamra való jelentkezés és annak elvég­zése nem pótolja a szakiskolai felvételre vonatkozó jelentkezést és az annak alapján kiírt felvé­teli vizsgákat. Bővebb felvilágosítást a megyei tanács vb pénzügyi osztályán kap­ható illetve a Pénzügyi Közlönv 1969. november 3-án megjelent 32. számában. - találhatón

Next

/
Oldalképek
Tartalom