Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

Meliiv Szekeaá Ebnete mi Könyve. . Pécs,Leonardo de vox.ka - *^ÄG«am»^KriTSüifEtErii NÉPÚJSÁG 1 R MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA j| XIX. évfolyam, 263. szám ARA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1969. november 13. . Gazdag mezőgazdasági üzemek Dombóvár ellátását nem segítik —- A közös vállalkozások alapítása kérdőjeles A vállalkozó kedvű tsz-eknek szűz terület Most, hogy több Tolna me­gyei tsz a helyi ellátás javí­tása, a választék bővítése ér­dekében egyedül, vagy közös vállalkozásban élelmiszer-fel­dolgozást folytat, üzletet nyit, meglepő Dombóvár szegényes­nek nevezhető élelmiszer-vá­lasztéka, ellátása. A tevékeny­ségi kör bővítését, ezen belül az élelmiszer-feldolgozást a fogyasztók osztatlan örömmel fogadják mindenütt. Bonyhá- don és Tamásiban ugyanúgy, mint Szekszárdon és Tolnán, Bátaszéken éppúgy. mint Gyönkón. Az emberek azt mondják: íme, a nagyüzemi gazdálkodás. A medinai közös gazdaság rövid néhány hónap alatt az elárusítópavilonok há­lózatát hozta létre Gyönk- től egészen Szekszárdi*. E tsz pavilonjainak üzletköre most alakul ki. Nyilvánvaló, hogy néhány év múlva a me­dinai közös gazdaságnak nem­csak abból a szempontból lesz értékes az elárusítóhelyek so­kasága. hogy kedvez a fo­gyasztóknak. hanem abból a szempontból is, hogy az elő­forduló értékesítési gondokat is „levezetheti”, miután ide­jében kapcsoltak, s birtokuk­ban van egy olyan csatorna, amellyel más üzemek még nem rendelkeznek. Dombóvári viszont még egyetlen mezőgazdasági üzem sem fedezte fel. annak elle­nére, hogy a házi húskészít­mények, töltelékfélék árusítá­sa szempontjából még szűz te­rület. Ahogy mondani szokás, csupán elhatározás kérdése az egész. Gazdag, vagyonos tsz- ek veszik körül Dombóvári, de a vezetőkből az elhatározás a jelek szerint hiányzik. Tolna megye egyik legnagyobb hiz­laldáját éppen a dombóvári Alkotmány Tsz üzemelteti, de mit ér ez a dombóváriaknak? Keveset. Szekszárd mellett az őcsényi tsz a megyeszékhely ellátását javítandó, vágóhidat és ' húsfeldolgozót épített. Az üzem második hónapja dolgo­zik, s nem tud annyi töltelék­árut készíteni, amennyi Szek­szárdon a boltokban, és a tsz őcsény; hentesüzletében el ne fogyna. Az őcsénvl közös gazda­ság vezetőit és gazdáit az a meggondolás vezette, hogy a választék bővíté­se elsősorban politikai kérdés. • Emellett azonban távolról sem hoznak áldozatokat, hisz gaz­daságilag is megtalálják szá­mításukat. emellett néhány embernek új és állandó mun­kát biztosítottak. Nem erőszak a disznótor. Miután sem a dombóvári, sem a környékbeli mező­gazdasáv' Ü ?mikben nincs meg a község ellátását ja­vítani akaró vállalkozó- kedv, a tanács vezetői más járások és megyék termelőszövetkezeteinek a jelentkezését várják. Minden támogatást megadnak azoknak a gazdaságoknak, amelyek házi húskészítmények árusítására akarnak berendez­kedni. ebben az immár közel 18 ezer lelket számláló hely­ségben. ahol a dolgozók több­sége munkás és alkalmazott. A járás termelőszövetkeze­teit a közös vállalkozások ala­pítása szempontjából lg a kez­deményezés hiánya jellemzi. Körülöttük Somogy, Tolna, Ba­ranya megye tsz-ei egyre-más- ra tömörítik erőiket, a ter­melés, a tárolás, a feldolgo­zás, az értékesítés korszerűsí­tésére. A dombóvári járásban csend honol, annak ellenére, hogy a járási pártbizottság kész elképzelésekkel, kidolgo­zott tervekkel állt a ter­melőszövetkezetek elé. Nem kell hozzá túlzott éles­látás: a ma erős és gazdag tsz-ek a közös vállalkozások­kal egyedül nem versenyezhet­nek. Eljőazidő, amikor a té­továzó, nehezen mozduló tsz- vezetők azt fogják mondani, amit ma gyakran hallunk azoknak a szövetkezeti gazdák­nak a szájából, akik annak idején halogatták a belépést: „Bárcsak hamarább aláírtam volna!” A mezőgazdaság fejlő­dését, jövőjét látó emberek előtt egyetlen percig sem két- feéges, a tsz-ek ma már kizáró­lag úgy tarthatnak lépést a követelményekkel, kizárólag úgy használhatják ki maxi­málisan a táj. az éghajlat adottságait, ha a termelési programokat együttes erővel valósítják meg. Nak. Várong, Lápafő, Szakcs közös gazdaságainak a logika szerint éppen azért kellene szárítóberendezések üzemelte­tésére társulni, mert adottsá­gaik a kukorica-termésátlagok további növelésére jók. Szá­rítóberendezések nélkül viszont vakmerőség egyik oldalon új fajták „bevetésével", nagyobb műtrágya adagolásával növel­ni a termésátlagokat, s nem gondoskodni a biztonságos tá­rolás feltételeinek a megte­remtéséről. Egy gazdaság ere­je kevés. % A közös vállalkozás hiánya tehát nem sok Idő múlva lelassítja, vagy éppen a jelenlegi szintre kárhoz­tatja Nak, Várong, Lápa­fő és Szakcs üzemeiben a kukoricatermesztést. A járási vezetés előrelátó, ez azonban kevés, amíg a tsz ve­zetői oly borzadállyal beszél­nek az együttműködésről, mint egykor az egyéni gazdák a közösről. A Kapos völgye, a döbröközi, a kurdi, a dombóvári tsz-ek számára* a nagy lehetőségek völgye. Elkészült a terv, a Kapos völgye jobb kihaszná­lására. Az első ütemben már 1500-zal növelhetné e három szerencsés tsz a szarvasmarha­állományt. Együttműködéssel. De az együttműködés nem megy. Egy bizonyos szintet a dom­bóvári járás termelőszövetke­zetei elértek. Most az a jel­lemző rájuk, hogy miközben más területeken élénk tevé­Torsten Nilsson, svéd külügy­miniszter kedden Uppsalában bejelentette: Svédország a tervezett 200 millió korona he­lyet *225 millió koronás gazda­sági segélyt készül nyújtani a VDK-nak, 75 milliót ajándék, a többit hitel formájában. A hároméves segélyakciót 1970. július 1-én kezdik meg. Bonn Polgár Dénes, az MTI tudó­sítója jelenti: A bonni Bundestag szerdán az ellenzéki CDU—CSU kí­vánságára egész napós vitát rendezett az atomsorompó- szerződéshez való nyugatné­met csatlakozásról. A CDU— CSU * azért kért parlamenti vitát, mert az új kormány kö­telezte magát, hogy hamaro­san aláírja az egyezményt. Franz Josef Strauss, a csatla­kozás fő ellenzője nem jelent meg a Bundestagban, mert egészségügyi szabadságon van. Cikket írt azonban a Bayern- Kurier-be, s abban hangoz­tatta, hogy „Németország jö­vőjéről van szó”. A kormányt azzal vádolta, hogy a csatla­kozással „fantomokat kerget”, ugyanúgy, mint keleti politi­kájával. Azért írt „fantomker- getés”-ről, mert — mint kifej­tette — ez a politika „egy kooperációra kész Szovjetunió utópiáján alapszik”. Strauss cikke, amely dema­gógiájával a bonyolult atom- sorompó-szerződés problémái­hoz nem értő közvéleményt kenység figyelhető meg a kö­zös vállalkozások alapítására, a dombóvári járásban ilyen irányú elgondolások­kal kizárólag a járás fog­lalkozik, a tsz-ek nem. Ehhez minden kommentár nélkül ideírjuk a Népszabad­ság tegnapi, szerdai száma egyik cikkének címét: „Hu­szonegy termelőszövetkezeti társulás működik Komárom megyében”. Semlegessége nem gátolhatja még Svédországot abban — jelentette ki Nilsson —, hogy segélyben részesítse a konflik­tusok sújtotta országokat. A külügyminiszter hozzáfűzte, hogy a segéllyel kapcsolatos törvényjavaslatot januárban terjesztik a parlament elé. akarja a csatlakozás ellen hangolni, tükröződött azokban Prága Kedden Prágában együttes ülést tartottak a csehszlovák szövetségi gyűlés népi gyűlé­sének és nemzetiségi gyűlésé­nek külügyi bizottságai. Az ülésen Jan Marko külügymi­niszter tartott beszámolót a csehszlovák külpolitika idő­szerű feladatairól. Marko a csehszlovák külpo­litika feladatát a többi szo­cialista országgal való együtt­működés, az állami szu­verenitás, biztonság és sérthe­tetlenség biztosításában, az imperializmus agresszív poli­tikája ellen folytatott közös harc előmozdításában, a tar­tós békéért, a demokráciáért és a szocializmus világméretű győzelméért vívott harcban határozta meg. Az elmúlt évben — fólytat­MAI SZAMUNKBAN: SZÓRAKOZÁS. MŰVELŐDÉS SZEKSZÁRDON 3. oldal TÖBB SZÁZ LÓERŐ — ÉS EGY LÓ 5. oldal A NÉPSZÁMLÁLÁS KRÓNIKÁJA 7. oldal DECEMBER 3 : MAGYARORSZÁG— CSEHSZLOVÁKIA 10. oldal Kiss Árpád elytárs előadása Szekszárdon Tegnap délelőtt Szekszár­don, a megyei pártbizottság nagytermében Kiss Árpád, a Központi Bizottság tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke előadást tar­tott műszaki fejlesztésünk helyzetéről és feladatairól. Az előadáson mintegy 250 párt-, állami és gazdasági ve­zető vett részt. Kiss Árpád elvtárs az előadás után meg­tekintette a Szekszárdi Álla­mi Gazdaság Várdombon épü­lő új, korszerű sertéstelepét. a beszédekben is, amelyeket a CDU—CSU szónokai mondot­tak a Bundestagban. Scheel külügyminiszter sor­ra megcáfolta az ellenzék „ér­veit”. Hangoztatta, hogy há­roméves munkával sikerült a szerződés szövegét úgy átala­kítani, hogy az minden jogos aggályt eloszlat. A Szovjet­unió — mondottá — ismétel­ten biztosítékot adott arra, hogy egyetlen aláíró államot sem ér hátrány az atmenergia békés célokat szolgáló felhasz­nálása terén. Scheel kijelentette, hogy I) az atomenergia békés felhasz­nálásának szabadsága bizto­sítva van; 2) a szerződés kap­csolata a leszereléssel teljesen világos; 3) az NSZK bizton­ságát a NATO kellőképpen biztosítja; 4) az »európai együttműködést az egyezmény1 nem akadályozza. Ha Bonn ismét elhalasztaná a csatla­kozást, keleten és nyugaton egyaránt kétségek támadná­nak a nyugatnémet békepoli­tika őszinteségét illetőleg. A vita folytatódik. feladatai ta beszámolóját Marko — az ellenforradalmi erők platform­ja egyetlen'tételen — a szov- jetellenességen alapult. Végső céljuk Csehszlovákiának a szocialista közösségtől való elszakítása és az úgynevezett demokratikus államok „euró­pai közösségébe” való bekap­csolása volt. Ezeknek az erők­nek a tevékenysége — han­goztatta Marko — óriási ká­rokat okozott a társadalom­nak. A csehszlovákiai szocia­lizmus sorsáért aggódó test­véri szocialista országok inter­nacionalista szolidaritásuk je­gyében a testvéri és elv­társi segítségnyújtás szellerhé- ben avatkoztak be és ezzel a szocialista Csehszlovákia szem­pontjából elengedhetetlen lé­pést hajtottak végre, — tette hozzá a külügyminiszter. Ez történt a külpolitikában Svédország 225 millió korona segélyt ad “ VDK-nak, — jelentette be a svéd külügyminiszter. Az MTI bonni jelen­tése arról ad hirt, hogy megkezdődött a Bundestagban az atomsorompó-szerződés vitája, melynek során Scheel kül­ügyminiszter sorra megcáfolta a CDU—CSU „érveit”. Prágai jelentésünk Jan Marko külügyminiszter beszédét ismerteti a csehszlovák külpolitika időszerű feladatairól. Svédország 225 millió korona segély Vietnamnak Az atomsorompó-szerződés vitája a Bundestagban A csehszlovák külpolitika időszerű

Next

/
Oldalképek
Tartalom