Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-01 / 227. szám
Ss elmondja. Belémkarol, elkísér. Elbeszéli, hogyan lőtték agyon. . Másnap megint más kérdi meg az utcán: — Hol vészelte át? Most már nem akarom, hogy rámllcitáljon. Elmondom neki néhány szóban. Csepel, Auschwitz, Dachau, Mauthausen, Ez is legyint, mosolyog: — Az semmi. Én.:. És elmondja. Nem megy le a nyakamról. Meg akarta akadályozni a hidak felrobbantását. Egy vízbe dobták. Kiúszott. Ekkor felakasztották. Megszökött a kötélről. Tömlőébe vetették Elrágta a vasrácsot. Sortüzet adtak rá. Halottnak tetette magát. Mint halottat kivitték Birkenau- ba, ahol a legnehezebb munkát végezte. Több ízben elégették, míg végre meg tudott szökni. Kétezer kilométert tett meg kézenjárva, mert nem volt cipője. Most végre itthon van. Próbáltam én már mindent. De mindenki rámlicitál. Már igazán restellni kezdem a dolgot. Hát mindenki nagyobb hős, mint én? — Ááá! No nézd csak! — Hogysmint? Hogysmint? — Csak csak. — Rég nem láttam. — Rég bizony. — Hol vészelte át? Na, most olyant mondok, hogy majd nem tartja érdemesnek versenyezni. — Hogy hol? Hát az érdekes volt. 1941 tavaszán felmentem Lillafüredre. És képzelje, ottrekedtem. A személyzet elmenekült, én ottmaradtam az élelmiszerraktárral. Négy évig éltem Lillafüreden. Nagyon kellemes volt. Most jöttem haza. Kocsin. Lesem, mit mond erre? Azt mondja: — Maga mázlista. Nem úgy, mint én. Én,.. És elmondja. Élve temették el. Fél évig volt a föld alatt. A legnagyobb nélkülözések közepette. — Aztán csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz. De feljelentették. Kerékbe törték, karóba húzták, felnégyelték. Azaz csak fel akarták négyeink Mert már ketté volt vágva, amikor felszabadították. Megígéri, hogy felkeres és elmeséli a részletekek Az Istenért! Mihez kezdjek? Ha legközelebb megint megkérdik, hol vészeltem át, nem is tudom, mit mondok. — Ááá! Aggyisten! Aggvisten! — Alászolgája! — Rég láttam. — Rég bizony. — Hol vészelte át? Egyébként bemutatom a sógoromat. — örvendek. Szepetneki. — örvendek. Remete. — Na? Hol vészelte át? — Micsodát? — kérdem nai- vuh — Hát a háborút. Az ostromot — Miféle háborút? Miféle ostromot? — Maga viccel az ilyesmivel? — Nem. De csakugyan. Valami háború volt? — Ember! Hát az orosz— német! ■— Ez komoly? Még nem olvastam a mai lapokat Egymásra nemek. —■ Jelzem — mondom neki —, hallottam valami ilyesmit De tudja, annyit beszélnek az emberek. Ránéz a sógorára. Azt mondja: — Hagyjuk szegényt.. . Rettenetes, mennyit szenvedhetett ez az ember. Mert mi legalább megúsztak ép elmével. De ez beleőrült a szenvedésekbe. És elsietnek. Végre, egyszer én nyertem! SZEMÉTÖZÖN (Bibliai történet.) És az Ur látván, hogy Bu- I dapest népe bűnös, elhatározta hogy eltünteti őt a föld színéről. És megnyíltak a szemét csatornái, és 40 nap és“ 40 éjjel özönlött a szemét a pesti utcára. És lön este és lón reggel, és szemét egyre csak áramlott. Tabi László (Folytatjuk) 1. nap: 1. Melyik festészeti stílus jegyében fogant e kép és ki az alkotója? A kép címe? 2. Mi a paletta? A megfejtésért négy pont já r. 27x2 Ki mit tud a képziművészetrői ? A helyes megfejtés 4 pont Mint arról már tegnapi számunkban hírt adtunk, ma Induló rejtvénysorozatunk, amelynek meghirdetője a Tolna megyei Tanács művelődésügyi osztálya, egész hónapon át tart. Mindennap egy képzőművészeti alkotásról készült fénykép, s alatta két, vele összefüggő kérdés vagy kérdéscsoport jelenik meg. A válaszokat egyszerre kell beküldeni, legkésőbb november 4-ig a művelődésügyi osztály címére, Szekszárd, Mártírok tere 11—13. A válaszok értékelése pontozással történik. Minden egyes helyes válasz egy pontot ér. összetett kérdés esetén több pontot is kaphat a helyes megfejtő, (részkérdésenként egyet-egyet.) A helyes megfejtők között három fő díjat és több könyvjutalmat sorsolnak ki. Az első díj egy fényképezőgép, a második egy táskarádió, a harmadik pedig egy képzőművészeti kiskönyvtár lesz. Sok szerencsét a mai számunkban induló rejtvéoysorozat megfejtéséhez! ♦ * § A UILAGUR KÖVETEI ? Fantasztikus tudomány — tudományos fantasztikum álrjrjrjTjr^jrjrjTj* Aki életében, eljut Athénbe, ne mulassza el megtekinteni az antikytherai szerkezetet. Az archeológiái nemzeti múzeumban áll. II. Frigyes különös sátráról csak írásbeli feljegyzések maradtak ránk, a sátornak nyoma veszett. Bármilyen homályos és ködbevesző is az emberiség messzi múltja, mégis sok érdekes és gondolkodásra késztető dolgot hagyott ránk: Dél-Amerikában, a kietlen Marcauhasi-fenn- síkon sziklarajzokat találtak. Korukat tízezer évre becsülik. Tevéket és oroszlánokat ábrázolnak, holott akkor ezek az állatok teljesen ismeretlenek voltak ezen a világrészen. Turkesztánban mérnökök félgömb alakú, nagy képződményeket találtak, üveghez vagy kerámiához hasonló anyagból. E tárgyak eredetére és céljára vonatkozóan még nincs magyarázat. A nevadai sivatagban, Death Walley-nél egy ősrégi város romjait ásták ki.. A várost minden jel szerint óriási méretű katasztrófa pusztította el. Még ma is látható megolvadt sziklakő és megolvadt homok. Ilyen óriási hőséget még egy tűzhányó kitörése sem tud előidézni, nem szólva arról, hogy a közelben nincs is tűzhányó. Manapság is csak lézersugarakkal lehet ekkora hőt fejleszteni. Talán említeni sem kell, hogy ennek az egykori katasztrófának a helyén még ma sem nő egyetlen fűszál sem. Libanonban, a Hadzser el Guble, magyarul a Dél Köve 2 millió tonnát nyom. Megmunkált kő, de emberi kéz nyilván nem mozdíthatta meg. Ausztrália, Peru és Felső-Olaszország hozzáférhetetlen sziklafalain mesterségesen, tudatosan készített jelzéseket fedeztek fel. Eredetüket és rendeltetésüket mind a mai napig nem tudták kideríteni. A kaldeai Ur városában teleírt aranylemezeket találtak. Az írást megfejtették: emberekhez hasonló istenekről szól, akik a magasságból, az égből szállottak alá. Az aranylemezeket is ők ajándékozták a papoknak, s a papok ezeken a lemezeken megörökítették az eseményt. Ausztráliában, Franciaországban, Indiában, Libanonban, Dél-Afrikában és Chilében alumíniumban és berillben gazdag, különös fekete köveket találtak. A vizsgálatok kiderítették, hogy ezek a kövek valamikor, beláthatatlanul régen, radioaktív sugárzásnak és nagy hőnek voltak kitéve. A Szovjetunióban a legrégibb korból származó domborművet leltek. Egybehangzó állítás szerint léghajót, vagyis valamilyen légi alkotmány mását ábrázolja. Tíz golyószerű dologból áll, ezeket derékszögű keret fogja össze. A szovjetunióbeli leletek közé tartozik egy bronzszobrocska is. Emberhez hasonló lényt ábrázol, aki a mai űrutasok öltözékét viseli: sisakja, cipője, kesztyűje egybe van szabva az öltönyével. A British Múzeumban, egy babilóniai agyagtábláról leolvashatók a távoli múlt és a messzi jövő holdfogyatkozásai. Kun-mingben, Junan kínai tartomány fővárosában rakétaszerű, henger alakú gépekről készült rajzra bukkantak. A kép felszállás közben, az égnek irányítva ábrázolja a furcsa szerkezetet. Az egykori művész egy piramis falába véste rajzát, a piramis egy földrengés alkalmával váratlanul bukkant elő a Kunming- tó mélyéből. Ki és mivel tudja mindezt és sok más egyebet megmagyarázni? Ezt a kérdést nem lehet pusztán kézlegyintéssel elintézni, azt sem lehet válaszolni rá. hogy jelentéktelen dolgok. Bizonyos gyávaság nyilatkozik meg azokban, akik behunyják szemüket, elzárják fülüket tények és feltételezések elől, pusztán csak azért, mert nem illenek gondolkozási sémájukba. Napról napra, de úgyszólván óráról órára újabb és újabb felfedezésekkel kerülünk szembe. Ezek sok esetben a véletlennek a szüleményei. A tudósok összefogásával ezeket a véletleneket rendszerbe kell foglalni, rendszerezni. s legalább annyi tudást és annyi pénzt kell múltunk feltárására fordítani, mint a jelenkori, s a jövőbe irányuló tudományos kutatómunkára. Roppant fontos, hogy amennyire csak lehetséges, felderítsük az emberiség földi múltját, mielőtt kilépünk a világűrbe. Nemcsak jövőnk mutat a világűr felé; lehetséges, hogy valamelyik égitesten megbízható adatokat találunk távoli múltunkról is. ♦ I ♦ f ♦ f 5 I I •* » ♦ * * * f * I » £ i | i ’> * * ♦ * ♦ * ♦ * «• » ♦ * i l ♦ ♦ > ♦ ♦ ♦ * I ♦ •«*««
