Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

’fótira' viiäs rRütmmi eüy Estri jetek? WEBÜJSAG I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA tS A MEGYEI TAHACS LAPJlT] XIX. évfolyam, 230. szánk ARA: 90 FILLER Szombat, 1969. október i. A Sió szennyez veszélyezteti Szekszárd ivóvízellátását Tanácskozás Pakson A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi állandó bizottsága Pakson tartotta teg­nap soron lévő ülését. Az ülé­sen, ■ melyen megjelentek a paksi járási és község tanácsi szerveinek vezetői, az állandó bizottság Paszler József elnök­letével két igen fontos kérdés­ről tanácskozott, hozott meg­felelő határozati javaslatot. Az első napirendi pontot Fá­bián Imre osztályvezető fő­mérnök tartotta, Tolna me­gye ivóvízellátásáról. Megállapította, hogy Tolna megyében a lakosság belterü­leten élő 64 százalékát már vízhálózati vízzel látják el. Az elmúlt évek során összesen 42 vízmű kezdte meg működését, '30 társulati alapon. A Duna kavicsteraszaiból nyert víz elegendő az igények fedezésé­re, a minőséggel azonban baj van: Duna menti víz vasas, Pénteken a Mező Imre úti temetőben nagy részvéttel bú­csúztatták el Szirmai Istvánt, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának tag­ját, országgyűlési képviselőt. A magyar munkásmozgalom nagy halottainak emlékét megörökítő pantheon ban több' ezer gyászoló állta körül a virágokkal, koszorúkkal öve­zett ravatalt, a vörös lepellel borított koporsót, amely előtt bordó selyempárnán helyez­ték el az elhunyt kitüntetése­it. A hamvasztást megelőző gyászszertartáson a hozzátar­tozókon kívül részt vett Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; a ravatal­nál díszőrséget álltak az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, továbbá a szocialista orszá­gok budapesti diplomáciai képviseleteinek vezetői, A munkásgyászinduló dalla­mai után Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára mondott búcsú­beszédet. — Gyászoljuk a kommu­nista forradalmárt, aki ifjú korától halála napjáig fárad­hatatlanul harcolt a szocializ­mus győzelméért. Gyászoljuk a kommunista eszmék követ­kezetes és meggyőző erejű hirdetőjét, a mindig tettre kész és odaadó pártmunkást, közéletünk kiemelkedő sze­s ezért költséges vastalanító- kat kell üzembe állítani. Egy vastalanitó az egész vízmű- építési-költség 40 százalékát teszi ki. Megállapította a főmérnök jelentése, hogy a Síó nagyfokú szennye­zettsége miatt veszélyben van Szekszárd ivóvízel­látása. 1 A zsilip elkészültével a talaj meglehetős fertőzöttsége vár­ható. a vizet nem nagy mély­ségből nyerik. így a kavicsré­tegből szívott víz szennyezett lesz. Sajnos ez a helyzet a Nádor csatorna mentén is. Itt egy-két év után várható a ta­laj telitettsége különféle szeny- nyezett anyagokkal, s az itt szivattyúzott víz — amennyi­ben a gyárak nem tisztítják a szennyvizet, — úgy a Nádor mélyiségét, a széles látókörű és nagy műveltségű küzdőtár­sat, aki a forradalmárok nagy iskolájában nevelkedett. — Azzal a forradalmár nemzedékkel együtt nőtt fel, amely a kapitalizmus meg­döntéséért vívott harc élcsa­patát alkotta, E nemzedék élete a dolgozó nép, hazánk felszabadításáért folyó küzde­lemben bontakozott ki, áldo­zatos helytállásuk próbatétel volt, olyan próbatétel, melynek eredménye a magyar nép felszabadult országa lett, — mondotta, majd ismertette Szirmai István életútját. — Egész életében követke­zetes internacionalista volt. Harcolt a proletár nemzet­köziség ügyéért, a Szovjet­unióhoz, Lenin pártjához fű­ződő megbonthatatlan barát­ságért, a dolgozók nemzet­közi összefogásának erősíté­séért. — Áttekintve és magasra értékelve életútiát. pártunk Központi Bizottsága kegye­lettel rója le tiszteletét rava­talánál, osztozva az elhunyt családjának mély gyászéban. — Szirmai elvtárs nem le­het többé köztünk, de élete, munkássága számtalan átté­telen keresztül tovább hat. A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének képvise­letében Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató­ja mondott búcsúszavakat. A barátok és harcostársak nevében Orbán László, a párt Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese emlé­kezett Szirmai Istvánra. A gyászszertartás az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get (MTI) és Sió menti községek mélyebb furatú kutai is szennyezett vi­zet. hoznak majd felszínre. Az állandó bizottság tagjai tudomásul vették a kritikus beszámoló jelentést, és meg­felelő határozati javaslatokat dolgoztak ki, melyek jóváha­gyása a megyei tanács vb-re vár. A határozati javaslat olyan dolgok megoldását kívánja előmozdítani, mint az ásott kutak védelmét. i A Tolna megyei ásott ku­tak 80 százalékának vize ihatatlan, az egészségre ár­talmas. Megfelelő ajánlást ad az ál­landó bizottság a községi szennyvizek elvezetésére is. Sajnos olyan jelenség tapasz­talható, hogy a lakosság az elhagyott kutakba vezeti a házi szennyvizet, ami a talaj szenyezését eredményezi. Az állandó bizottság tagjai neghallgatták Hirczi József­nek, a paksi járási tanács elő­adójának jelentését a Tolna megyei vízi átkelésről, a ré­vek hasznosításáról. A jelen­tés megái lapította, hogy A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szekszárdi Járási Vég­rehajtó Bizottsága és a Szek­szárdi Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága tegnap dél­előtt népművelési tanácskozást tartott a faddi művelődési otthonban. A tanácskozásra a járás tanács- és tsz-elnökeit, népművelőit hívták meg. A téma a falusi népművelési munka időszerű kérdése volt. A tanácskozáson részt vett Ist­ván József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztály- vezetője és Vincze József, a járási tanács vb-elnökhelyet- tese. A megjelenteket Hanoi Jó­zsef, az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottságának osztály- vezetője köszöntötte. A vita­indító referátumot Rész An­tal járási népművelési fel­ügyelő tartotta. Ezután a Fadd községben kialakult egységes népművelési munka tapaszta­latairól, körülményeiről, lehe­tőségeiről és távlatairól be­szélt Hornok István, a Le­nin Termelőszövetkezet elnöke és Krassay Gyula a művelő­dési ház igazgatója tájékoztat­ta a jelenlévőket. A referátu­mot és a tájékoztatókat köve­tő vitában felszólalt Báli Zol­tán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, Czakó Sándor, a decsi művelődési ház igazga­tója, Fülöp László, a bátai a dunai réveken a forgalom az utóbbi idő­ben — az atomerőmű-építke­zés hatására — megnőtt. Ezért szükséges az átkelőhelyeken korszerűbb révedényeket al­kalmazni. Az állandó bizott­ság megtekintette a paksi és a gerjeni révet is. Úgy hatá­roztak, hogy sürgősen fel kell mérni, mire' van itt szükség, hogy a megyei vezetést tájé­koztatni tudják a fejlesztés szükségességéről, mértékéről. Az állandó bizottság munká­jában részt vett Níczky Lajos a KPM illetékes főelőadója is, aki a Tolna megyei vízi át­kelés korszerűsítését ugyan­csak szükségesnek tartotta, és bejelentette, hogy a KPM a megye javasla­tát, tekintette] a munkák fontosságára megkülönböz­tetett módon kezeli. Az állandó bizottság vázla­taiban elfogadta a negyedik ötéves terv vízműépítési, fej­lesztési programját is. Esze­rint a megye belterületen élő lakosságának több mint 80 szá­zaléka fogyaszthatja majd a vízművek vizét, s gyakorlati­lag megszűnik az ásott kutak használata.- Pj-í November 7 Tsz elnöke, Ist­ván József, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Málin- ger György, a sióagárdi ta­nács vb-elnöke. Müller Imré- né, bátaszéki könyvtáros és Tóth János, a faddi tanács vb. elnöke. A tanácskozás Hanoi József rövid összefoglalójával ért véget. * A tanácskozás a falusi nép­művelési munka időszerű kér­déseinek megvitatására ült össze tegnap délelőtt Faddon. Mi adta összehívásának idő­szerűségét, és miért éppen Faddon rendezték ezt a ta­nácskozást, s mi a jelen nép­művelésének legfontosabb fel­adata? Erre a vitaindító elő­adás és a két tájékoztató ad­ta meg a feleletet. — Az ember sokoldalú fej­lődésének, a társadalom és az egyén harmonikus kapcso­latának megteremtésében fon­tos szerep jut a népművelés­nek. A népművelés pedig egy­re nagyobb szerepet kap a szocialista fejlődés jelen sza­kaszában — állapította meg Rész Antal referátumában. Részletesen elemezte a szek­szárdi járás kulturális helyze­tét, s megállapította, hogy (Folytatás a 2, oldalon) a békéért Ma kezdi meg tanácskozá­sát a Parlamentben a VII. magyar békekongresszus. Az ország minden táját képvise­lő hatszáz küldött részvételé­vel értékelik a magyar béke­mozgalom eddigi tevékenysé­gét és megvitatják a hazai és nemzetközi békeharc további tennivalóit. A hatszáz küldöt­tet a megyei békeértekezleten, a nyilvánosság előtt választot­ták meg, hogy képviseljék társadalmunk minden rétegé­nek reményét, akaratát. Igen, a béke ügyében a ml országunkban szándék és cse­lekvés azonos. A többi szocia­lista országhoz hasonlóan, mi is arról adhatunk számot, hogy népünk, kormányunk po­litikája és cselekedetei egy­aránt a békét szolgálják. Nagy küzdelmekről és sike­rekről esik szó a mostani bé­kekongresszuson. Ki tagad­hatná napjaikban: a békemoz­galomnak milyen nagy sze­repe van abban, hogy a má­sodik világháború befejezése óta eltelt 25 esztendő alatt a a agresszív imperialista csopor­toknak nem sikerült ismét lángba borítaniok a világot. A nemzetközi békemozgalom szervezte és szervezi a népek összefogását a háború erői el­len. Ám a sikerekkel együtt kell emlegetnünk azokat a tényeket is, hogy földünk kü­lönböző részein minden béke- törekvés ellenére véres helyi háborúk pusztítják ma is az emberi életet, az anyagi érté­keket. Vietnamban több száa ezres amerikai hadsereg fojt­ja el a nép akaratát; a Közel- Keleten az izraeli agresszió sérti az arab országok jogait és Európában az újraéledő nyugatnémet hatalmi vágy és újrafegyverkezés veszélyezteti a népek biztonságát. Korunk keservesen jellemző vonása a rettegés a háborútól. A valóságos helyzet felis-' mérésé és elemzése kezdettől fogva a békemozgalom nagy ereje. Nem illúziókat táplá­lunk, hanem reálisan szemlél­jük a világot. Jól tudjuk, hogy amíg a háborús erők léteznek, addig a népeknek is fáradhatatlanul, kemény el­szántsággal kell szembeszáll- niok ezekkel az erőkkel. Az emberi érzelem és érte­lem testesül meg korunk bé- kemozgalmában. Ezért szól a mostani magyar békekong­resszus minden békét akaró emberhez az érzelem és érte­lem nyelvén egyaránt. Azért elemzi szinte tudományos el- mélyültséggel Európa és a világ politikai helyzetét, hogy újabb érvekkel mozgósítson a béke megőrzésére, a béke erőinek növelésére. Bizton mondhatjuk: hazánk nemzetközi tekintélyét min­denekelőtt következetes béke- politikánk garantálja. A ma megnyíló békekongresszuson húsz ország békemozgalma képviselteti magát, mert fon­tosnak tartják, hogy eszme­cserét folytassanak a magyar békeküldöttekkel, szóljanak saját tapasztalataikról és is­mereteket szerezzenek hazánk békemozgalmáról. A nemzeti és nemzetközi összefogás egyaránt megteste­sül a békéért folytatott küz­delemben. Ezt a harcos, cse­lekvő összefogást erősítse to­vább a ma kezdődő béke- kongresszusunk! Horváth László Nagy részvénei búcsúztatták el Szirmai Istvánt A cél: az együttműködés Tanácskozás a falusi együttműködésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom