Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-29 / 251. szám
«£re«3B Báta falu szép helyen van... így mondja a ruVta, és ez! mi béta* úttörők igyekeztünk és igyekszünk is bebizonyítani. Szeretjük falunkat, szívesen dolgozunk érte. Nagy esemény színhelye volt október 18-án iskolánk, illetve úttörőcsapatunk otthona. Itt tartotta országos szerkesztőbizottsági ülését az üttörövezető című folyóirat szerkesztősége. Ez alkalommal meglátogatta csapatunkat Szabó László az Országos Ottőróelnök- ség titkára és Varjas János a megyei úttörőelnökség elnöke. Nagy szeretettel fogadtuk vendégeink között Lóránd Ferenc főszerkesztőt és Szabó Béláné főszerkesztő-helyettest is. Annak pedig külön örülünk, hogy csapatunkat érte ez a nagy megtiszteltetés. A bizottsági ülés után bemutató rajfoglalkozást tartottunk az Ifjú Gárda raj részvételével. A foglalkozás témája: Béta múltja, jelene, jövője. A múltat egy öreg halász idézte fel. Boldogan mesélt a régi időkről, amikor még Sátán a halászat volt a főfoglalkozás. Az asszonyok otthon szőttek; fontak, készítették a szép sárközi szőtteseket. Vasárnaponként a Síkra jártak karikázni. is* •. Lesütött a nap a Síkra, jönnek én utánam sírva,*1 „Villás farkú fecske, ttófeú menyecske...s És már hangzott is a dal a tánccal együtt a tánccsoport előadásában. Azután János bácsi elmesélte, hogyan éltek, művelődtek és közlekedtek a régi Báta emberei. Bizony nehéz éveket éltek át. A negyvenes évek különösen megviselték a bátai embereket is. Várták a reményt, a háború végét, s a felszabadulást Aztán elérkezett ez is. Egyik nap megjelent két szovjet katona, vörös zászlóval. A hősöket a bátai emberek borral kínálták meg. így tettük most mi is, hiszen Báta felszabadulását idéztük: 1944. november 28- át. A felszabadulás évei után átküzdve a nehézségeket elérkeztünk a mához. Most a pajtások mesélték el az úttörőélet szépségeit romantikáját Elmondták a raj csatakiáltá- sát: ,Jíjú Gárda mi vagyunk, A békéért harcolunk. Hurrái Hurrá! Hurrát* és elénekelték a rajindulót is. Tanúbizonyságot tettünk arról, hogy ismerjük falunkat, Báta már a rómaiak előtt fennállt Nevét a keltáktól kapta, mely Lugió volt Ez a sző kellemeset világosat jelent Közben a két őrs kiállítást készített a faluban felkutatott népművészeti eszközökből (tányérok, köcsögök, korsók stb.) A másik őrs feladatai közé tartozott egy tabló készítése a régi fényképekből. Előrepergettük az idő kerekét 25 évvel. Elképzeltük, hogy milyen lesz Báta 25 év múlva. Megépül az új iskola, kul- turkombinát és a zenés presz- szó jelentős társadalmi munkáival, amit az Ifjú Gárda raj már el is kezdett. Utakat, hidakat javítunk és növeljük Báta idegenforgalmát Két pajtás le is rajzolta az új létesítményeket. Eközben kői szovjet katona egy mozgalmi dalt énekelt: „Völgyvidéken és hegygerincen át” címmel. A tánccsoport előadott még két bátai néptáncot, majd az öreg halász, aki eddig némán szemlélődött, vette át a szót: „Kedves pajtások! Büszke vagyok rátok! Kívánom, hogy ezután is így dolgozzatok, ilyen munkakedvvel és lendülettel a faluért, és annak előrehaladásáért. Ezért a faluért dolgoztunk mi is, s harcoltak a szovjet katonák is. .. Ott pihennek csendesen E földért meghalták Sk Mely nekik idegent ■« • Sír u kát Srfeze kegyed Emléküket az iüő.^ Ezzel foglalkozásunk véget ért. Jó érzés volt együtt énekelni, játszani a felnőtt vezetőinkkel, és itt a szerkesztőbizottság tagjaival. A foglalkozás emlékezetes marad számukra, mellyel már falunk felszabadulásának huszonötödik évfordulójára készülünk. A szép ajándékot pedig ezúton is nagyon megköszönjük, melyet ezen a foglalkozáson szinte zálogként kaptunk, ösztönözve a további még jobb munkára, Dancsa Márta I Úttörő túraindulő Induló tempo Pajta*,pojtós.kedtt) pajtát. Együtt dobban stS-yüak, fe=5= r : i - K , =f=F4=F-=f=P F Y g vi •dóm dal —j-j-ra jLjLí. ür-ge láb búl.imnd egyneire-f*—TJ~ -- ",—I- ■ T "1 ■ 1 ■ T m=p= ,r..i ip r Ji-JjjJi £2“ «ngjen a jelszó: mindég csak elő - re. lő - re Télen, nyáron, hegyen-völr Vígan száll az ének A táborban, a sátorbav Hej, de szép az élet. Várnak erdők • Mi vofi a „Csörsz árka44 ? Népünk gondolatvilágát — parasztemberét, tudósét, költőét egyaránt — századok óta foglalkoztatta a „Csörsz árkának” rejtélye. Több száz kilométer hosszú, látni valóan ember kezemunkájával alkotott sánc- és árokrendszer ez. A Csörsz árkához fűződő mondákat elsőként Székely István jegyezte fel a XVI. századi Világkrónikájában. Úgy tudja: az i. sz. után 718- ban Seita, Pannónia királya ásatta meg „Csensz árokj át”. E tudálékos mendemondának a régészeti valósághoz semmi köze. Később akadt olyan kutatónk is, aki a Gsersz névben Julius Caesar elferdített nevét vélte. Ennek éppfen úgy nincs történelmi magva. E találgatásokkal szemben nyelvészeink már a múlt században kiderítették, hogy a Csörsz név a szlávok „Cser- tovszkij jarek” azaz „Crdög árka” elnevezéséből magyarosodon; eL Most pedig régészeink megállapították: a Csörsz árkát a rómaiak építették a IV—V. században. Céljuk, hogy a pusztai nomád népeket — szarmatákat, jazi- gokat — távoltartsák fő határvonaluktól, a Dunától. Ezáltal egy új fogalmat sikerült tisztázni, s egy régi babona ismét halálát lelte Levelezés A váraljai általános iskolából messze nyúlnak a barátságot összefonó szálak. A felső tagozatosok közül sokan nagy várakozással lesik a postát. s azt. hogy érkezik-e levél külföldről. S ha igen, akkor következik igazán az izgalmas felvonás; a válasz megfogalmazása. A címzés minden esetben külföldre szól, a repülőposta Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Jugoszláviába, Bulgáriába és Romániába, viszi a leveleket. Különösen sok levél jut el a Szovjetunió városai közül Ka- ragandába és Habarovszkba. Jó érzés, ha az ember tudjay hogy a nagyvilágban is vannak barátai! Fritz Judit Barkácsolj unk Akvárium a levegőben Karton, festék, hurkapálca, fonal, lakk, ügyesség. Ezek a kellékeit. Kartonra akvarel- lel vagy temperával fessünk szép, színes halakat. Kontúrjaikat ablaküvegen másoljuk át a karton túloldalára, s a rajzot ezen az oldalon is fessük ki. Halainkat vékony fonállal függesszük hurkapálcára, a pálca mindegyik végére egyet-egyet. Egyensúlyozzuk ki a pálcákat úgy, hogy azok lehetőleg vízszintesen helyezkedjenek el. Mikor kész a „légi akvárium”, függesszük a mennyezetre vagy a lámpára. A szobában mindig tapasztalható enyhe légáramlás állandó mozgásban tartja a helyiség díszét. Akkor tetszetős igazán a lebegő akvárium, ha eleven színeket használunk, s a halak belak- kozásáról sem feledkezünk meg. Egy kis türelmet... Többen fordultak szerkesztőségünkhöz azzal a kéréssel, hogy közöljük, mikor kapják meg a lap hasábjain ígért könyvjutalmat. Sőt olyan levél is érkezett, melyben azt kérdezi írója: „meg fogom-e kapni egyáltalán?”. Szeretnénk közölni a jutalmazás rendjét. A kisorsolt könyvek tulajdonosainak címét összegyűjtjük, és negyedévenként egyszerre postázzuk a jutalomkönyveket. Az augusztusi, szeptemberi és az októberi megfejtők tehát a jövő héten kézhez kapják az ígért könyveket. Készül az új alapszabály Névadási gond Dombóváron — Tag-e minden tag? — Bízni kell a tagok józanságában — 80 millió forint vagyon Az fmsz-ek most készítik az új alapszabályt. Ellátogattunk az ország legnagyobb fmsz-ébe, a dombóváriba, hogy megtudjuk, hol tartanak, milyen problémák is merülnek fel e nagy munka során, hogyan próbálják tovább gyarapítani a már ez idő szerint is meglehetősen magas szövetkezeti vagyont. A dombóvári fmsz vagyona jelenleg 80 millió forintot tesz ki, és a tagsági érdek azt kívánja, hogy ezt tovább gyarapítsák. A legelső, ami figyelemre méltó Dombóváron, hogy az alapszabály egyrészt a tagság véleményén alapszik, másrészt pedig a szövetkezeti törvényen.- .<*" Széles körű bizottságot hoztak létre az alapszabály előkészítésére, s közben megkérdezték a tagságot — gyűléseken, szőkébb kört» beszélgetéseken —, mit javasol az alapszabályba Jellemző, hogy ezzel kapcsolatban külön gyűlésre hívták össze a mozgalom veteránjait Amikor a helyi javaslatok és központi irányelvek aíapján megszövegezték a tervezetet, azt hatezer példányban sokszorosították, s kiosztották a tagok közt. Az új alapszabály feltételezi az eddigi centralisztikus névmeghatározás helyett az önálló névválasztást. A szövetkezetek ennek megörültek, hiszen ezzel lehetőség nyílik az eddig meglehetősen elsikkadó helyi sajátosságok kidomborítására, s ez most az új gazdasági mechanizmus üzleti életében rendkívül lényeges. A dombóvári fmsz-ben mintegy 10 000 tagot tartanak nyilván. A tagnyilvántartás tüzetesebb vizsgálata során azonban kiderült, hogy a valóságban nem lehet mind a 10 000-et tagnak venni, tagként kezelni Egy-egy családban 3—4 fmsz-i tag is van, sokan tagok a diákok és a vasutasok közül. Ez eddig rendjén is van, hiszen az fmsz-i mozgalom fejlődésének éppen az az egyik figyelemre méltó vonása, hogy- ma már a szőkébb értelemben vett parasztságon túl más néprétegekre is kiterjed. De ez kifejlesztette a maga konfliktusát is: egy-egy családból általában egy személy él a szövetkezeti jogokkal, s természetszerűleg igyekszik képviselni az egész családot A gyűlésre péidául nem megy el mind a 3—4 tag. Rendszerint nem mennek el a diákok sem, mert köti őket a tanulás, de nincs ott a vasutasok nagy része sem, mert a szolgálati beosztásuk olyan, hogy ugyanarra a gyűlésre csak kisebb részük tud' eljutni. Ugyanakkor a határozatképességet az össztagság létszámához kell arányítani. Az érvényben lévő állami törvények egyelőre nem teszik lehetővé a családi képviseletet, pedig a dombóváriak szerint is, mások szerint is jó lenne va- ‘ lamilyen áthidaló megoldást találni. Az fmsz-i tagság ma egyre inkább gazdasági jellegű, s miért ne képviselhetné például családon belül az egyik tag a másik érdekeit is, ha a pénzügyi élet más területein ez lehetséges. Sok családon belül rész- jegyátiratással. összevonással automatikusa» megoldódik ez a probléma, de jó lenne központi intézkedés. A vezetők kinevezése, elbocsátása nem a felsőbb szervek hatásköre lesz a jövőben, hanem teljes egészében szövetkezeten belüli üggyé válijt. Valaki egyéni sérelemből kiindulva egyszerűen, a vezetőifi ellen hangolhatja a tagokat, s ez könnyen megpecsételheti sorsukat. Feltettük a kérr dést Bertus Ferencnek, a dombóvári fmsz igazgatósági elnökének s úgy is mint a megye egyik legrégebbi ímsz-.i funkcionáriusának: hogyan látja ez a veszélyt. — Nálunk is felvetődött e* a probléma — mondotta — S érdekes, hogy elsősorban nem apparátxBon belüliek részéről. Elvileg előfordulhat, hogy egy vezetőt lejáratnak még akkor is, ha kiválóan dolgozik. Ettől azonban nem szabad tar. tanunk, még akkor sem, hú akadnak, akik személyes' ügyekből kiindulva megpróbálják tévútra vezetni a tagokat. Nem szabad elfelejteni.' hogy a tagok többsége ma már elég széles látókörű, ao egyéni döntését a saját belátására, meggyőződésére alapozza. nem pedig másokéra. Tehát bízni kell és lehet $ tagság józanságában. Ennek persze az az alapja, hogy egy vezető munkájával győzze meg a tagságot — maga mellett. Központi kérdésként kezelik az alapszabály készítésekor a tagsági érdekeltség kidomborítását. A Javaslatban a többi közt szerepe^ hogy például munka- erő-felvételnél előnyben részesítik azonos felkészültség, rátermettség esetén a tag okai vagy azok hozzátartozóit. A dombóvári fmsz jó pár községet egyesít. Ennek kifejezésre kell jutni az alapszabályban is: minden községnek adott a maga sajátos érdeke, s ennek benne kell lenni a, nagy egészben. Ezt úgy kívánják elérni, hogy az egyes községek közgyűlésein döntenek a fejlesztési pénz egy részének felhasználásáról. BODA FF.RfcftiP A szekszárdi kórház felvételre keres magasnyomású fűtői képesítéssel rendelkező kazánfűtőket (kereseti lehetőség: 1700. Ft. alapfizetés 400.— Ft céljutalom, korpótlék, éjszakai pótlék) valamint ASZTALOS szakmunkást és 16 évet betöltött FIATALKORÚT irodai munkára. Jelentkezni lehet a kórház munkaügyi csoportjánál naponta 8—12 óráig. (298) Népújság 5 1969. október 2S'
