Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-03 / 229. szám

MiHrv Ssekszárd EfjV’ememi Könyvtár Pécs,Leonardo da Viru ps £7vgy, TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ncpüjsag 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI XIX. évfolyam. 229. szám . ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1969. október 3. Vihar a fűszerpaprika körül A termelőszövetkezeti vezetők méltatlankodnak Alig kezdődött meg a faddi és a bogyiszlói telepen a fű­szerpaprika-felvásárlás, az át­tétel máris nagy vihart kavart maga körül. Az érdekelt kö­zös gazdaságok elnökei közül néhányan kijelentették: jövő­re nem termelünk. E katego­rikus kijelentés mögött felte­hetően kimondatlanul is arra a túlságosan elavult szemlé­letre ismerhetünk rá, amely úgy véli: eleve szívességet csi­nál egy-egy tsz azzal, hogy termel. Ezen azonban ma már szerencsére túl vagyunk. En­nek a felfogásnak az elutasí­tása mellett azonban azt sem lehet szó nélkül hagyni, ami a tsz-ek vezetőit méltatlanko­dásra készteti. Röviden tekintsük át, hogy miről van szó. A termelőszö­vetkezetek a fűszerpaprikát eddig ömlesztve, válogatás, osztályozás nélkül szállították az átvevőhelyekre. Ott a té­telből mintát vettek, majd a minta minősítése alapján álla­pították meg, hogy a szállít­mányból mennyi sorolható az I—II—III. vagy a IV. osztály­ba. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, a minősítésnek ez a módja sem ment simán, némelykor nehezen egyezett meg a vevő és az eladó. Eh­hez képest feltétlenül előrelé­pésnek tekintendő az, amit az idén vezettek be. Csúnya szép­séghibája azonban a dolognak, hogy a termelőszövetkezeteket nem győzték meg erről. S valójában most az a hely­zet, hogy nem úgy veszik át a fűszerpaprikát, ahogyan a szerződés megköttetett. A fűszerpaprikát a vállalat csak akkor veszi át, ha azt a közös gazdaság előzőleg osz­tályozta. Az első- és a másod- osztályú minőség még együtt lehet, de a harmad- és a ne­gyedosztályú áru már nem le­het benne. Ha mégis így van, a szállítmányt visszaküldik. Ezen túlmenően az elszámolás a szárazanyag-tartalom meg­állapítása után történik. Szá­razanyagban 18 százalék szá­mít 100 százaléknak. A mező- gazdasági üzemeket az új kö­vetelmények váratlanul érték, s miután ma már a kertészek tudják, hogy jövőre száraz­anyag- és festéktartalom sze­rint történik majd a felvásár­lás, a mai hangulat alapján várható, hogy néhány tsz csakugyan nem termel fűszer- paprikát. Kérdés azonban, hogy végül is a tsz-ek mit fognak ter­melni? Azért kérdés, mert az­zal számolniok kell, az áruval, a portékával szemben támasztott minő­ségi követelmények a jö­vőben nem csökkennek, ellenkezőleg, nőnek. A másik oldalon viszont az is igaz, hogy a tolnai Aranyka­lász Tsz, ha megfeszül, akkor sem tudja a válogatást, az osztályozást vállalni. Egysze­rűen nincs kivel: rengeteg ké­zierőt köt le az almaszedés, a Gromiko külügyminiszter szerdán este hivatalos láto­gatásra Ottawába érkezett. A repülőtéren Mitchell Sharp kanadai külügyminiszter és több más, hivatalos kanadai személyiség fogadta. Az üd­szüret. Ebben a közős gazda­ságban tehát jövőre nyilván elállnak a fűszerpaprikától. Lehetséges azonban, Rogy más tsz-ek éppen a' foglalkoztatá­si gondok enyhítése céljából a fűszerpaprikának még a fel­fűzését is vállalják, ha anya­gilag megtalálják a számítá­sukat. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára Karl-Marx- Stadt kerület meghívására kéttagú küldöttség utazott ma reggel Tolna megyéből Karl- Marx-Stadtba. A küldöttség tagja Szabópál Anlal a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Most azonban az a legna­gyobb probléma, hogy a fel­vásárló vállalat az átvétel so­rán új követelményeket tá­maszt ugyan, de a tsz-vezetők szerint ezzel éppen azt az ár­emelést „lövi ki”, amit néhány évvel ezelőtt a közös gazda­ságok azért kaptak, hogy ér­dekeltek legyenek a fűszer­paprika-termesztésben. Bizottságának elnöke és Gyuricza István a Dombóvá­ri Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. Tolna megye képviselői hat napot tartózkodnak az NDK-ban, ahol részt vesznek Kari. Marx-Stadl felszabadulási ün­nepségein. tét mondjak a meghívásértés a szívélyes fogadtatásért, amelyet a szovjet nép iránt a kanadai nép részéről tanúsí­tott baráti érzések megnyil­vánulásának tekintünk. . Meggyőződésünk szerint a Szovjetunió és Kanada a je­lenlegi körülmények között sokat tehet a nemzetközi fe­szültség csökkentéséért. Ezt a lehetőséget tanúsítja a máso­dik világháború évei alatt a közös elle>'ággel. a hitleri Németországgal népeink által vállvetve vívott harc. — Reméljük, hogy itteni tartózkodásunk és a kanadai államférfiakkal. folytatandó, ta­nácskozásaink építő jellegűek lesznek és ezáltal hozzájárul­nak a Szovjetunió és Kanada kapcsolatainak további fejlő­déséhez — hangoztatta nyilat­kozatában a szovjet külügy­miniszter. elsősorban úgy tekintik Jugo­szláviában, mint az Olaszor­szág és Jugoszlávia közötti baráti jóviszony és együtt­működés legmagasabb szinten kifejezésre jutó demonstráció­ját. Olasz részről már a lá­togatást megelőzően hangoz­tatták, hogy „a két ország érdekei minden téren meg­egyeznek”. a jugoszláv kor­mány pedig nyilatkozatban je­lentette ki, hogy „az egymás közötti kapcsolatokban elért bizalom foka lehetőséget nyújt a tyizdasági, a kulturális és politikai együttműködés új formákkal való elmélyítésére”. (Folytatás a 2. oldalon) Íjból kezdődik A mezőgazdasági üzemek vezetői két dologtól félnek legjobban. Attól, ha valami­ből kevés, és attól, ha vala­miből sok terem. Legyen szó bármiről, ez mindenre érvé­nyes. A búzára, a paradi­csomra, a dinnyére, az almá­ra, a körtére mindenre. Leg­feljebb annyi a különbség, hogy az egyik áru romlan­dóbb, mint a másik, s az egyikből vevő híján több, na­gyobb a kár, mint a másik­ból. Itt volt a dinnye. Akad tsz-elnök, aki még most is háborog, hogy a termés egy részét disznókkal kellett fel­etetni, mert amit a felvásár­lók kínáltak érte,.az az ár elfogadhatatlan volt. Ilyenkor csak azt nehéz megérteni, hogy mért nem vitte a diny- nyét maga a termelőszövet­kezet a piacra? Nem érte meg? Még a szállítási költség sem térült volna vissza? Le­het. De amit elveszített volna az üzem a dinnyén, azt be­hozhatta volna máson. Saj­nos, a közös gazdaságokban erre még ritkán gondolnak, s inkább veszni hagyják a meg­termelt árut. ahelyett, hogy olykor a fogyasztónak a szo­kottnál is jobban kedvezné­nek. Most, ezekben a hetekben újból sokasodnak a gondok. Sok-sok vagon almára, körté­re nincs vevő, pontosabban: tekintettel a jó termésre, aho­gyan ez már ilyenkor lenni szokott, a felvásárlók válo­gatnak és kétségbeejtően ke­vés forintot kínálnak a por­tékáért. Vagy adja a termelő- szövetkezet. vaev nem adja. Ha nem adja, a nyakán ma­rad. Sőt, úgy tűnik, bizonyos mennyiség mindenképpen a nyakán marad. A fogyasztó meg érthetetlenül vizsgálódik a piacon, tudniillik egyálta­lán nem érzékeli a bőséget. Ilyen esetben, ilyen helyzet­ben mit lehet tenni? Az érin­tett és érdekelt termelő- szövetkezetek vezetői panasz­kodnak, kiszolgáltatottságuk­ra hivatkoznak. keseregnek, de mi lenne, ha ehelyett ol­csó, nagyszabású alma-, vagy körtevásárt rendeznének a járási székhelyeken és Szek- szárdon? Nyilvánvaló, hogy a pénz a termelőszövetkezet­nek is pénz. Az ott dolgozó embereknek kell a forint azért, mert fáradoznak egész évben. De végeredményben még mindig jobb tároló­helyek híján valamit kedve­zőtlenül eladni, mint veszni hagyni. A sokasodó gondok láttán immár ki tudja hányadszor, újból előtérbe kerül a járu­lékos beruházások, a tárolók, a hűtőházak hiánya. Nyil­vánvaló, hogy a termelő- szövetkezetek semmiképpen nem lennének a bőség esetén sem kiszolgáltatva a konzerv­gyárnak, vagy a felvásárló szervnek, ha a evümölcsösök területnagyságához mérten rendelkeznének hűtőházakkal. Pénzkérdés. Csakugyan az. Egy lépéssel azonban, tovább mehetünk: találékonyság kér­dése is, hiszen hűtőház, koo­peráció keretei között is épít­hető. tárolótársulás is léte­síthető, esétleg úgy, hogy a tárolás által nyert hasznot a kooperációban részt vevő tsz- ek arányosan megfelezik. Száz szónak is egy a vége: néme­lyik tsz-vezető szívesen kelt hangulatot s abban tulajdon­képpen igaza van. hogy a bőség ne sújtsa a gazdaságo­kat, de abban már nincs iga­za, hogy ez ellen nem lehet „védekezni”. Közeledik az újabb enyhülés Észak-nyugat felől hatalmas arányú hideg betörés vál­toztatta meg az időjárást egyik napról a másikra, ponto­sabban szerdáról csütörtökre. így aztán október 2-án már a hó közepének megfelelő 'hőmérsékleti értékek alakultak ki gyakorlatilag az ország minden részében. Ez a sark­vidéki eredetű hideg légtömeg igen gyorsan érkezett' hoz­zánk. Az eredmény a hőmérsékletben 6—10 fokos csökke­nés, a csapadékban pedig Európa-rekord: a csütörtök reg­geli megelőző 24 óra alatt nálunk, pontosan a Vas megyei Csehimindszenten hullott a legtöbb eső, kereken 40 mil­liméter. A hideg uralma azonban még nem ígérkezik tartós­nak. Csütörtök reggelre ugyanis kelet felé tolódott el az a pálya, amelyen a hideg légtömegek Európa közepe fe­lé áramlottak, s így megnyílt az út hazánk fölé az eny­hébb levegő számára. A csütörtökön készített távolabbi előrejelzés szerint a hétfőig terjedő időszak első felében a hőmérséklet még 1—6 fokig hül le hajnalban és csak 10—15 fokig meleg­szik fel nappal, később azonban hajnalban sem lesz hi­degebb 7—12 foknál, nappal pedig ismét 15—20 fokig emelkedik a higanyszál. öt milliméternél több csapadék hazánk területének 60 százalékán várható. (MTI) Ez történt a külpolitikában Gromiko szovjet külügyminiszter Kanadában tesz hiva­talos látogatást, Saragat olasz köztársasági elnök pedig Ju­goszláviába ritazott. Egy kairói jelentés különleges egyip­tomi alakulatok izraeli állások elleni támadásáról számol be, brightoni jelentésünkben pedig az Angol Munkáspárt kongresszusáról számolunk be. Ottawa Gromiko Kanadában vözlők között volt B. P. Mi- rosnyicsenko, a Szovjetunió kanadai nagykövete, valamint az Ottawában akkreditált szo­cialista diplomaták. Gromiko megérkezése után a következő nyilatkozatot adta: — Hivatalos látogatásra ér­keztünk Kanadába. Szeret­ném megragadni ezt az al­kalmat, hogy kanadai tartóz­kodásunk kezdetén köszöne­Belgrád Saradat Jugoszláviában Kocsis Tamás, az MTI tu­dósítója jelenti: Giuseppe Saragat, az Olasz Köztársaság elnöke, Tito ju­goszláv államfő meghívására csütörtökön délelőtt ötnapos hivatalos látogatásra Jugoszlá­viába érkezett. Saragattal együtt érkezett Belgrádba. Al­do Moro olasz külügyminisz­ter A jugoszláv főváros repülő­terén a legmagasabb rangú jugoszláv személyiségek — közöttük Tito elnök — fo­gadták az olasz államfőt. Belgrádban parádés fogadta­tást készítettek elő Saragat számára, akinek látogatását Tolna megyei küldöttség utazott az NDK-ba

Next

/
Oldalképek
Tartalom