Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-19 / 243. szám
Szemelvények külföldi újságokból Japán Az úgynevezett „kínai kérdés’5, valamint egyéb kelet-ázsiai feszültségek következtében maga Japán is kezd újra fegyverkezni. Ráadásul Washington, amelynek köszönhető, hogy Japán is helyet kapott Genfben, erősen befolyásolja Tokiót, a fegyverkezés irányában, és nem győz hivatkozni a „pekingi atomveszélyre”. Aichi japán külügyminiszter június elején kijelentette, hogy a kínai atomfegyverek a hetvenes évek közepére már gyakorlatilag felhasználhatók lesznek és veszélyt jelentenek a távol-keleti országokra. Ugyanakkor William Rogers, amerikai külügyminiszter is sietett hangsúlyozni, hogy Kína már két éven belül, — vagyis 1971-ig — olyan atomfegyverekkel rendelkezik, amelyek súlyosan veszélyeztethetik a szomszédos országokat. Peking természetesen nem tagja a genfi leszerelési bizottságnak, amely az ENSZ égisze alatt működik. Logikusan felmerül tehát a kérdés, vajon a ja-, pán kormány, amely elkötelezte magát a kommunizmus ellenében, képes lesz-e komolyan szorgalmazni az általános leszerelést, vagy egyáltalán hajlandó lesz-e aláírni az atomsorompó-egyezményt, miközben óriási kínai szomszédja egyre fokozza nukleáris fegyvertárát és nem vesz részt mindazokban a nemzetközi szervezetekben, amelyek leszerelési kérdésekkel foglalkoznak, A japán tábornokokat és admirálisokat, akik a nemzeti gőg szellemében nevelkedtek, nem kell különösebben bíztatni, hogy megfeleljenek a Pentagon által megkívánt katonai készenlét követelményeinek. A japán honvédelmi szerv június közepén nyíltan ki is fejezte álláspontját, amikor első ízben foglalkozott az önálló japán védelmi' erő kérdésével és kijelentette, hogy mihelyt Japánnak nincs szüksége többé az Egyesült Államok segítségére, maga állítja majd elő nukleáris elriasztó fegyvereit, beleértve az atomiéjeket és a messzehordó rakétákat is. A honvédelmi minisztérium szerepét betöltő szervr nagyarányú fegyverkezésre szólította fel az országot, mondván, hogy Japán önvédelmi erejének ,a legerősebbnek kell lennie Ázsiában, a maoista Kína után". Első Ízben történt, hogy felvetették a katonai sorkötelesség gondolatát Is. (Far Eastern Economic Review) FÓKUSZ 1111111111111111111111111 Az első atommeghajtású japán hajó Nemrég vízre bocsátották Japánban az ország első atommeghajtású hajóját, az 5570 millió jen költséggel épült, 8350 tonnás „teherhajó-kiképző” vízijárművet, amely a „Mutsu” nevet kapta. Az ünnepélyes vízre bocsátás a tokiói Toyosu hajógyárban történt, ahol a nukleáris meghajtású vízi jármű épült. Az ünnepséget nem zavarták meg sisakos Zen- gakuren-diákok vörös zászlót lobogtató és botokkal hadonászó tömegei. Semmiféle demonstráció, zavargás nem történt. Mindazok, akik megszokták, hogy a japán nép „nukleáris allergiája” minden alkalommal heves tüntetésekben és zavargásokban mutatkozik meg, valahányszor Sasebo, vagy Yokosuka kikötőjében megjelenik egy-egy amerikai atommeghajtású tengeralattjáró, vagy repülőgép-anyahaió. meglepetéssel tapas2 alták a „Mutsu" vízre bocsátásának körülményeit. Ebben természetesen közrejátszott a nemzeti büszkeség is: végeredményben a „Mutsu” a negyedik, nem katonai célú, atommeghajtású hajó a világon. Az első a szovjet „Lenin” jégtörő, a második az amerikai „Savannah” teherszállító, a harmadik pedig a nyugatnémet „Otto Hahn'' nevű ércszállító. Minthogy Japán 1956 óta a világ első hajóépítő nemzete, és a világ ötödik legnagyobb kereskedelmi flottájával rendelkezik, méltányosnak tűnik, hogy atommeghajtású hajója is legyen. Noha a 130 méter, hosszú és 10 méter széles „Mutsu” voltaképpen kicsiny azokhoz az óriási tankhajókhoz képest, amelyek jelenleg japán hajógyárakban épülnek, mégis megnyitotta az atommeghajtású japán hajók korszakát. The Japán Times Weekly Növelik a japán rendőrség : költségvetését A japán államrendőrség 1970. évi költségvetése jóval nagyobb lesz az előzőnél, minthogy tovább akarják „javítani” az elnyomás módszereit. A költségvetési összeg növelését az az elképzelés teszi szükségessé, hogy a japán nép 1970-ben az eddiginél is nagyobb mértékben fog tiltakozni az úgynevezett „biztonsági szerződés" meghosszabbítása ellen. A rendőrség augusztus 22-ig terjesztette elő 1970. évi költségvetési kérelmét, amelyet a rendőrapparátus legfőbb felügyelő szerve, az Országos Közbiztonsági Bizottság jóváhagyott. Az előterjesztésben 48 936 millió jent (136 millió dollár) kértek, ami 25 százalékkal több az idei költségvetésnél. A tételek részletezése a következő: 5120 millió jent kértek „a nép életének védelmére a tömeges erőszak megnyilvánulásaival szemben”: 4650 milliót a „bűnügyi és biztonsági rendőrség költségeire"; 23170 millió jent „a rendőri erők megszilárdítására”. Ezzel szemben mindössze 2190 millió jent irányoztak elő a „közlekedés biztonságának” céljaira, annak ellenére, hogy a közlekedési forgatagban átlag 10 000 ember hal meg évente. Különös fontosságot kell tulajdonítanunk annak a ténynek, hogy az új költségvetés további 5000 rendőr felvételét teszi lehetővé. Amellett ebből a pénzből 2500 új típusú szállító gépkocsit és a tüntetők éllen használható fecskendőket lehet beszerezni. Ráadásul ez lehetővé teszi, hogy 100 000 főnyi rendőrséget mozgósíthassanak pillanatokon belül a tüntetések leküzdésére, és hasonló célokra 190 000 élelmiszercsomagot tartsanak készenlétben. (Japan Press News) •j :\ Japán a CIA paradicsoma Az Akahata augusztus 20-i száma „Japán — a CIA paradicsoma” című nagybetűs főcímmel jelent meg. A JKP lapja — a Német Demokratikus Köztársaságban tavaly a ClA-ról megjelent kézikönyv alapján — hangsúlyozza, hogy az NDK-ban több mint 110 ügynök dolgozik az amerikai titkosszolgálat számára. Douglas McArthur II., korábbi nagykövet szintén ezek közé tartozott. Külsejükben nincs semmi feltűnő; mint polgári alkalmazottak, mérnökök, vagy mint a légiforgalmi társaságok dolgozói, stb. tevékenykednek. Az Akahata mindezeket kapcsolatba hozta a japán lVíaszaki Macumoto legutóbbi beismerésével, aki 22 éven át dolgozott a CIA számára. Az Akahata Szerint körülbelül 20 000 a Macumotóhoz hasonló japán ügynökök száma. Vannak köztük olyanok, akik még a régi japán militarista jobboldal antikommu- nista titkosszolgálatában ’ kezdték meg tevékenységüket £s akadnak volt rendőrtisztek is. A Macumotóhoz hasonlóan . korábban a CIA szolgálatában állott Mijasita 1965. októberében bevallotta, hogy a CIA megpróbálta megbénítani a hok- kaidói vasúti szolgálatot, hogy aztán a szabotázscselekményt a kommunista pártra kenhesse. Az Akahata szerint utóbb megállapították, hogy az 1949 körül Simojamában, Macukavában és Sirato- riban elkövetett szabotázscselekedetek a CIA japáni tevékenységére vezethetők vissza. Zendzsiro Jamada, a cikk szerzője azt írja, hogy tanúja volt, amint a CIA a koreai háború idején 60—70-es csoportokban kiképezte a koreai és a kínai hadifoglyokat, hogy aztán visszaküldje őket hazájukba. ö mentette meg 1952-ben Vataru Kadzsi haladó írót attól, hogy a CIA beszervezze. Tacuzo Ono, az „Amerikai Kémek" című könyv szerzője hangsúlyozza: míg Franciaországban és Nyugat-Németországban a hatóságok azonnal letartóztatják azt, akiről kiderül, hogy a CIA zsoldjában áll, Japánban az amerikai kémek egyenesen kiváltságokat élveznek az amerikai katonáknak a „biztonsági szerződés" szerint kijárd privilégiumok alapján. (Japan Press) Minden 39. percben egy gyilkosság Ugyanakkor, amikor a nemzet diadalittasan köszöntötte a három űrhajós: Armstrong, Aldrin és Collins sikere* Holdkalandját, Amerika statisztikusai szomorú mérleget zártak le. Megjelentették az 1968. évi bűnözések évkönyvét. Megdöbbentő tényre világít rá ez a statisztika. Négy és fél millió súlyos bűntettet követtek el tavaly az Esésűit Államokban; ezek között 588 ezer erőszakos bűncselekmény volt. Az elmúlt 12 hónapban minden ötven amerikai közül egyet megöltek, megerőszakoltak, kiraboltak, megkínoztak. A bűntettek száma 1967-hez képest 17 százalékkal emelkedett, 122 százalékkal haladta meg az 1960. évi bűnözések számát, amit sok amerikai már „a jó öreg időknek” nevez, ha az országban elkövetett bűntettekről beszél. Az amerikai kriminalisták a bűntetteket „statisztikai órával” mérik. Ez az óra minden 39. percben egy gyilkosságot, minden 17. percben egy erőszakos nemi közösülést, minden két percben valamilyen támadást, minden 4L. percben egy autólopást, minden 25. másodpercben egy tol- vajlást, minden 17. másodpercben egy betörést mutat. A bűnözés körhintája az Egyesült Államokban éjjelnappal forog, — mégpedig mindig gyorsabban. A súlyos bűncselekmények valamennyi csoportjában az elkövetett bűntettek száma az elmúlt évben erősen emelkedett. A Federal Bureau of Investigations (FBI) 1968-ben az előző évihez képest 19 százalékkal több erőszakos bűncselekményt jegyzett fel. A gyilkosságok 13 százalékkal nőve-; kedtek, az erőszakos nemi közösülések száma pedig 15 százalékkal kúszott felfelé. A tulajdon ellen elkövetett bűntettekről a kriminál- statisztikusok a következőket állapították meg: majd egy harmaddal több rablómerénylet, 21 százalékkal több lopás és 14 százalékkal több betörés foglalkoztatja a New York és Los Angeles körzetéhez tartozó rendőrbiztosságokat. A1 Capone idején Chicago volt az erőszakos bűncselekmények központja. Ma a bűnözés klasszikus metropolisát más városok: New York, Los Angeles, San Francisco, Miami és Baltimore, megelőzték. Ezekben a városokban a rendőrség minden elképzelhető technikai segédeszközökkel fel van szerelve, — mégsem sikerül úrrá lennie a bűnözésen. A bűnözés csírasejtje ma már nem az amerikai „Cosa Nostra” — maffia-szövetkezet. E szindikátus gengszterei bűntetteiket specializálták. A tömegbűnözés, amely az amerikai rendőrséget és a társadalmat foglalkoztatja, a nyomornegyedekben virágzik, amelyben az amerikai lakosság kereken egynegyede él. Elsősorban a színesbőrűek nyomornegyedeiben, a „fekete gettók”-ban burjánzik a bűnözés. A szegénység és a nyomor az embereket kriminális síkon hajszolja osztályharcra — állapították meg a pszichológusok. Elsősorban a fiatalok lesznek évről évre agresszívab- bak. 1968-ban a rablás végett letartóztatottak háromnegyede 25 évnél fiatalabb volt es ezeknek több mint a fele a 21 évet, egy harmada 18. életévét sem töltötte be. A múlt évben súlyos bűntett miatt őrizetbe vett 491 882 fiatalkorú gyanúsított közül 263 390 még 18 éves sem volt. Az amerikai bűnügyi statisztika a bűnözések számának legnagyobb mérvű felszökését az elővárosokban állapította meg, — tehát ott, ahol a feketék nyomortanyái és azoknak a fehéreknek lakásai vannak, akik a létminimum határán élnek. A bűnözés elleni harcot, ezt már Richard Nixon amerikai elnök elődje, Lyndon B. Johnson is felismerte, a szegénység elleni harccal kell koordinálni. Az amerikai állam milliós összegeket áldozott erre a célra, de ezek az összegek nem elég nagyok ahhoz, hogy a világ leggazdagabb országában a szegénység megkeményedett frontjait, és ezzel együtt a bűnözést felpuhítsa. Az amerikai bűnözők mindig is könnyen nyúltak fegyverhez, de még sohasem vették igénybe a főfegyverek ekkora volumenét és változatos formáit. A lőfegyverek használata gyilkossági esetekben 1964 óta 71 százalékkal emelkedett. Az elmúlt évben a gyilkosságok kétharmadát lőfegyverrel követték el. Más bűntetteknél is — testi sértésnél is, rablásnál is —, növekvő mértékben használtak pisztolyt, vagy revolvert. A kriminalisták ezért az Egyesült Államok igen liberális fegyvertörvényét teszik felelőssé. Az üzletekben, vagy megrendelés útján mindenfajta és minden kaliberű fegyvert szinte formalitás nélkül lehet beszerezni. Eddig minden arra irányulp kísérlet csődöt mondott, hogy a fegyverkereskedelemben törvényes rendelkezéseket vezessenek be. Marseilles-ben Kutatóintézet 1 étesült azoknak az igen kis rezgésszáma un. infrahangoknak a vizsgálatára, amelyeket az emberi fül már nem tud érzékelni. Ezeknek a hangoknak a rezgésszáma másodpercenként 30 alatt van. Az ipari településekben igen sok infrahang keletkezik, amelyeket lassú mozgású géprészek, motorok keltenek. A kis intenzitású infrahang is be tud hatolni lakásokba és kellemetlen köz érre tét válthat ki, szédülésnek lehet oka. A francia kutatóintézetben különböző műszerekkel vizsgálják ezeket a hangokat, különleg es oszcilloszkóppal „láthatóvá” teszik őket, 24 m hosszú — képünkön látható „orgonasíp”-pal, akusztikus „csö-csokorral” teszik észlelhetövé ókét. Infrahangoh vizsgálata
