Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

Szemelvények külföldi újságokból Japán Az úgynevezett „kínai kérdés’5, valamint egyéb kelet-ázsiai feszültségek következtében maga Japán is kezd újra fegyverkezni. Ráadásul Washington, amelynek köszönhető, hogy Japán is helyet kapott Genfben, erősen befolyásolja Tokiót, a fegyverkezés irányában, és nem győz hivatkozni a „pekingi atom­veszélyre”. Aichi japán külügyminiszter június elején kijelen­tette, hogy a kínai atomfegyverek a hetvenes évek közepére már gyakorlatilag felhasználhatók lesznek és veszélyt jelentenek a távol-keleti országokra. Ugyanakkor William Rogers, amerikai külügy­miniszter is sietett hangsúlyozni, hogy Kína már két éven belül, — vagyis 1971-ig — olyan atomfegy­verekkel rendelkezik, amelyek súlyosan veszélyez­tethetik a szomszédos országokat. Peking természetesen nem tagja a genfi leszere­lési bizottságnak, amely az ENSZ égisze alatt mű­ködik. Logikusan felmerül tehát a kérdés, vajon a ja-, pán kormány, amely elkötelezte magát a kommu­nizmus ellenében, képes lesz-e komolyan szorgal­mazni az általános leszerelést, vagy egyáltalán haj­landó lesz-e aláírni az atomsorompó-egyezményt, miközben óriási kínai szomszédja egyre fokozza nukleáris fegyvertárát és nem vesz részt mindazok­ban a nemzetközi szervezetekben, amelyek leszere­lési kérdésekkel foglalkoznak, A japán tábornokokat és admirálisokat, akik a nemzeti gőg szellemében nevelkedtek, nem kell kü­lönösebben bíztatni, hogy megfeleljenek a Penta­gon által megkívánt katonai készenlét követelmé­nyeinek. A japán honvédelmi szerv június közepén nyíltan ki is fejezte álláspontját, amikor első ízben foglalkozott az önálló japán védelmi' erő kérdésével és kijelentette, hogy mihelyt Japánnak nincs szük­sége többé az Egyesült Államok segítségére, maga állítja majd elő nukleáris elriasztó fegyvereit, beleértve az atomiéjeket és a messzehordó rakétákat is. A honvédelmi minisztérium szerepét betöltő szervr nagyarányú fegyverkezésre szólította fel az országot, mondván, hogy Japán önvédelmi erejének ,a legerősebbnek kell lennie Ázsiában, a maoista Kína után". Első Ízben történt, hogy felvetették a katonai sorkötelesség gondolatát Is. (Far Eastern Economic Review) FÓKUSZ 1111111111111111111111111 Az első atommeghajtású japán hajó Nemrég vízre bocsátották Japánban az ország el­ső atommeghajtású hajóját, az 5570 millió jen költ­séggel épült, 8350 tonnás „teherhajó-kiképző” vízi­járművet, amely a „Mutsu” nevet kapta. Az ünne­pélyes vízre bocsátás a tokiói Toyosu hajógyárban történt, ahol a nukleáris meghajtású vízi jármű épült. Az ünnepséget nem zavarták meg sisakos Zen- gakuren-diákok vörös zászlót lobogtató és botokkal hadonászó tömegei. Semmiféle demonstráció, zavar­gás nem történt. Mindazok, akik megszokták, hogy a japán nép „nukleáris allergiája” minden alkalom­mal heves tüntetésekben és zavargásokban mutat­kozik meg, valahányszor Sasebo, vagy Yokosuka ki­kötőjében megjelenik egy-egy amerikai atommeg­hajtású tengeralattjáró, vagy repülőgép-anyahaió. meglepetéssel tapas2 alták a „Mutsu" vízre bocsátá­sának körülményeit. Ebben természetesen közrejátszott a nemzeti büszkeség is: végeredményben a „Mutsu” a negye­dik, nem katonai célú, atommeghajtású hajó a vilá­gon. Az első a szovjet „Lenin” jégtörő, a máso­dik az amerikai „Savannah” teherszállító, a har­madik pedig a nyugatnémet „Otto Hahn'' nevű érc­szállító. Minthogy Japán 1956 óta a világ első hajóépítő nemzete, és a világ ötödik legnagyobb kereskedelmi flottájával rendelkezik, méltányosnak tűnik, hogy atommeghajtású hajója is legyen. Noha a 130 méter, hosszú és 10 méter széles „Mutsu” voltaképpen ki­csiny azokhoz az óriási tankhajókhoz képest, ame­lyek jelenleg japán hajógyárakban épülnek, mégis megnyitotta az atommeghajtású japán hajók kor­szakát. The Japán Times Weekly Növelik a japán rendőrség : költségvetését A japán államrendőrség 1970. évi költségvetése jóval nagyobb lesz az előzőnél, minthogy tovább akarják „javítani” az elnyomás módszereit. A költ­ségvetési összeg növelését az az elképzelés teszi szükségessé, hogy a japán nép 1970-ben az eddigi­nél is nagyobb mértékben fog tiltakozni az úgy­nevezett „biztonsági szerződés" meghosszabbítása el­len. A rendőrség augusztus 22-ig terjesztette elő 1970. évi költségvetési kérelmét, amelyet a rendőr­apparátus legfőbb felügyelő szerve, az Országos Közbiztonsági Bizottság jóváhagyott. Az előterjesz­tésben 48 936 millió jent (136 millió dollár) kértek, ami 25 százalékkal több az idei költségvetésnél. A tételek részletezése a következő: 5120 millió jent kér­tek „a nép életének védelmére a tömeges erőszak megnyilvánulásaival szemben”: 4650 milliót a „bűn­ügyi és biztonsági rendőrség költségeire"; 23170 millió jent „a rendőri erők megszilárdítására”. Ez­zel szemben mindössze 2190 millió jent irányoztak elő a „közlekedés biztonságának” céljaira, annak ellenére, hogy a közlekedési forgatagban átlag 10 000 ember hal meg évente. Különös fontosságot kell tulajdonítanunk annak a ténynek, hogy az új költségvetés további 5000 rendőr felvételét teszi lehetővé. Amellett ebből a pénzből 2500 új típusú szállító gépkocsit és a tünte­tők éllen használható fecskendőket lehet beszerez­ni. Ráadásul ez lehetővé teszi, hogy 100 000 főnyi rendőrséget mozgósíthassanak pillanatokon belül a tüntetések leküzdésére, és hasonló célokra 190 000 élelmiszercsomagot tartsanak készenlétben. (Japan Press News) •j :\ Japán a CIA paradicsoma Az Akahata augusztus 20-i száma „Japán — a CIA paradicsoma” című nagybetűs főcímmel jelent meg. A JKP lapja — a Német Demokratikus Köztár­saságban tavaly a ClA-ról megjelent kézikönyv alapján — hangsúlyozza, hogy az NDK-ban több mint 110 ügynök dolgozik az amerikai titkosszolgá­lat számára. Douglas McArthur II., korábbi nagy­követ szintén ezek közé tartozott. Külsejükben nincs semmi feltűnő; mint polgári alkalmazottak, mérnökök, vagy mint a légiforgalmi társaságok dol­gozói, stb. tevékenykednek. Az Akahata mindezeket kapcsolatba hozta a ja­pán lVíaszaki Macumoto legutóbbi beismerésével, aki 22 éven át dolgozott a CIA számára. Az Akahata Szerint körülbelül 20 000 a Macumotóhoz hasonló ja­pán ügynökök száma. Vannak köztük olyanok, akik még a régi japán militarista jobboldal antikommu- nista titkosszolgálatában ’ kezdték meg tevékenységü­ket £s akadnak volt rendőrtisztek is. A Macumotóhoz hasonlóan . korábban a CIA szol­gálatában állott Mijasita 1965. októberében bevallot­ta, hogy a CIA megpróbálta megbénítani a hok- kaidói vasúti szolgálatot, hogy aztán a szabotázs­cselekményt a kommunista pártra kenhesse. Az Akahata szerint utóbb megállapították, hogy az 1949 körül Simojamában, Macukavában és Sirato- riban elkövetett szabotázscselekedetek a CIA japáni tevékenységére vezethetők vissza. Zendzsiro Jamada, a cikk szerzője azt írja, hogy tanúja volt, amint a CIA a koreai háború idején 60—70-es csoportokban kiképezte a koreai és a kínai hadifoglyokat, hogy aztán visszaküldje őket hazá­jukba. ö mentette meg 1952-ben Vataru Kadzsi hala­dó írót attól, hogy a CIA beszervezze. Tacuzo Ono, az „Amerikai Kémek" című könyv szerzője hangsúlyozza: míg Franciaországban és Nyugat-Németországban a hatóságok azonnal letar­tóztatják azt, akiről kiderül, hogy a CIA zsoldjában áll, Japánban az amerikai kémek egyenesen kivált­ságokat élveznek az amerikai katonáknak a „bizton­sági szerződés" szerint kijárd privilégiumok alapján. (Japan Press) Minden 39. percben egy gyilkosság Ugyanakkor, amikor a nem­zet diadalittasan köszöntötte a három űrhajós: Armstrong, Aldrin és Collins sikere* Hold­kalandját, Amerika statiszti­kusai szomorú mérleget zár­tak le. Megjelentették az 1968. évi bűnözések évkönyvét. Megdöbbentő tényre világít rá ez a statisztika. Négy és fél millió súlyos bűntettet kö­vettek el tavaly az Esésűit Államokban; ezek között 588 ezer erőszakos bűncselekmény volt. Az elmúlt 12 hónapban minden ötven amerikai közül egyet megöltek, megerőszakol­tak, kiraboltak, megkínoztak. A bűntettek száma 1967-hez képest 17 százalékkal emelke­dett, 122 százalékkal haladta meg az 1960. évi bűnözések számát, amit sok amerikai már „a jó öreg időknek” nevez, ha az országban elkövetett bűn­tettekről beszél. Az amerikai kriminalisták a bűntetteket „statisztikai órá­val” mérik. Ez az óra min­den 39. percben egy gyilkos­ságot, minden 17. percben egy erőszakos nemi közösülést, minden két percben valami­lyen támadást, minden 4L. percben egy autólopást, min­den 25. másodpercben egy tol- vajlást, minden 17. másod­percben egy betörést mutat. A bűnözés körhintája az Egyesült Államokban éjjel­nappal forog, — mégpedig mindig gyorsabban. A súlyos bűncselekmények valamennyi csoportjában az elkövetett bűntettek száma az elmúlt évben erősen emelkedett. A Federal Bureau of Investiga­tions (FBI) 1968-ben az előző évihez képest 19 százalékkal több erőszakos bűncselek­ményt jegyzett fel. A gyilkos­ságok 13 százalékkal nőve-; kedtek, az erőszakos nemi közösülések száma pedig 15 százalékkal kúszott felfelé. A tulajdon ellen elkövetett bűntettekről a kriminál- statisztikusok a következőket állapították meg: majd egy harmaddal több rablómerény­let, 21 százalékkal több lopás és 14 százalékkal több betörés foglalkoztatja a New York és Los Angeles körzetéhez tar­tozó rendőrbiztosságokat. A1 Capone idején Chicago volt az erőszakos bűncselek­mények központja. Ma a bű­nözés klasszikus metropoli­sát más városok: New York, Los Angeles, San Francisco, Miami és Baltimore, megelőz­ték. Ezekben a városokban a rendőrség minden elképzelhe­tő technikai segédeszközökkel fel van szerelve, — mégsem sikerül úrrá lennie a bűnözé­sen. A bűnözés csírasejtje ma már nem az amerikai „Cosa Nostra” — maffia-szövetkezet. E szindikátus gengszterei bűntetteiket specializálták. A tömegbűnözés, amely az ame­rikai rendőrséget és a tár­sadalmat foglalkoztatja, a nyomornegyedekben virágzik, amelyben az amerikai lakos­ság kereken egynegyede él. Elsősorban a színesbőrűek nyomornegyedeiben, a „fekete gettók”-ban burjánzik a bű­nözés. A szegénység és a nyo­mor az embereket kriminális síkon hajszolja osztályharcra — állapították meg a pszi­chológusok. Elsősorban a fiatalok lesz­nek évről évre agresszívab- bak. 1968-ban a rablás vé­gett letartóztatottak három­negyede 25 évnél fiatalabb volt es ezeknek több mint a fele a 21 évet, egy harmada 18. életévét sem töltötte be. A múlt évben súlyos bűntett miatt őrizetbe vett 491 882 fiatalkorú gyanúsított közül 263 390 még 18 éves sem volt. Az amerikai bűnügyi sta­tisztika a bűnözések számá­nak legnagyobb mérvű fel­szökését az elővárosokban ál­lapította meg, — tehát ott, ahol a feketék nyomortanyái és azoknak a fehéreknek la­kásai vannak, akik a létmini­mum határán élnek. A bű­nözés elleni harcot, ezt már Richard Nixon amerikai el­nök elődje, Lyndon B. John­son is felismerte, a szegény­ség elleni harccal kell koordi­nálni. Az amerikai állam mil­liós összegeket áldozott erre a célra, de ezek az összegek nem elég nagyok ahhoz, hogy a világ leggazdagabb orszá­gában a szegénység meg­keményedett frontjait, és ezzel együtt a bűnözést felpuhítsa. Az amerikai bűnözők min­dig is könnyen nyúltak fegy­verhez, de még sohasem vet­ték igénybe a főfegyverek ek­kora volumenét és változatos formáit. A lőfegyverek hasz­nálata gyilkossági esetekben 1964 óta 71 százalékkal emel­kedett. Az elmúlt évben a gyilkosságok kétharmadát lő­fegyverrel követték el. Más bűntetteknél is — testi sér­tésnél is, rablásnál is —, nö­vekvő mértékben használtak pisztolyt, vagy revolvert. A kriminalisták ezért az Egyesült Államok igen liberá­lis fegyvertörvényét teszik fe­lelőssé. Az üzletekben, vagy megrendelés útján mindenfaj­ta és minden kaliberű fegy­vert szinte formalitás nélkül lehet beszerezni. Eddig min­den arra irányulp kísérlet csődöt mondott, hogy a fegy­verkereskedelemben törvényes rendelkezéseket vezessenek be. Marseilles-ben Kutatóintézet 1 étesült azoknak az igen kis rez­gésszáma un. infrahangoknak a vizsgálatára, amelyeket az em­beri fül már nem tud érzékelni. Ezeknek a hangoknak a rezgés­száma másodpercenként 30 alatt van. Az ipari településekben igen sok infrahang keletkezik, amelyeket lassú mozgású gépré­szek, motorok keltenek. A kis intenzitású infrahang is be tud hatolni lakásokba és kellemetlen köz érre tét válthat ki, szédülésnek lehet oka. A francia kutatóintézetben különböző műszerekkel vizsgál­ják ezeket a hangokat, különleg es oszcilloszkóppal „láthatóvá” teszik őket, 24 m hosszú — képünkön látható „orgonasíp”-pal, akusztikus „csö-csokorral” teszik észlelhetövé ókét. Infrahangoh vizsgálata

Next

/
Oldalképek
Tartalom