Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-02 / 228. szám
Ezer fiatal tulajdona Paksi programok — Felmentő ítélet v<ta -**t ■ X [ Sokan irigyelték3 mondván: előnyösebb helyzetben vannak, mint a többi járási székhely, hiszen ott ifjúsági ház működik, ahol tág lehetőség nyílik az igényes, színvonalas ifjúsági kulturális munkára... Később sokan sajnálták a paksiakat, mert ott működik ugyan ifjúsági ház, de szerepe oly elenyésző a község kulturális életében, hogy inkább terhet jelent, mint könnyebbséget .... Amikor két esztendővel ezelőtt paksi fiatalokkal beszélgettünk, jobbára vállvonoga- tás volt a válasz: nekik mindegy, van vagy nincs, nem sok vizet zavar, s ha tartanak is valamilyen rendezvényt, ritkán érdemes elmenni. Aki teheti, inkább Dunaföldvárra jár, ott legalább táncolni lehet. Ez volt a közvetlenül érdekeltek, vagyis a fiktív közönség véleménye, s nagyjából hasonlóan vélekedtek az ifjúsági vezetők is. A népszerűtlenség, a nívótlan műsorok egyre gyakrabban vetették fel a paksi ifjúsági ház létének vagy nem létének kérdését. Az ítélet végül is — utolsó lehetőségként — felmentő volt, a közel ezer paksi fiatal érdekében. Valamit újra kezdeni mindig nehezebb, mint valamit elkezdeni. Takács Miklósnak, az ifjúsági ház új vezetőjének elsősorban arra kellett törekednie, hogy megismerje a fiatalok igényeit, a ház adta lehetőségeket, s népszerű műsorokkal „odacsalogatni” a közönséget, hogy bázist teremthessen a tartalmasabb az ifjúsági ház jellegének jobban megfelelő — kulturális munkához. A járási művelődési központ — mint általában a művelődési házak —• hétköznap délután, este nem tud megfelelő programot nyújtani, nincsenek meg az adottságai ahhoz, hogy hétköznaponként is lehetőséget biztosítson a kellemes időtöltéshez. Az ifjúsági ház ilyen szempontból előnyösebb helyzetben van: 21 féle újság, folyóirat, tv, magnó, társasjátékok, sportjátékok sokasága várja az érdeklődőket. Ezért a nyitva tartását is úgy határozták meg, hogy hétköznap-vasárnap is legyen hol, mivel agyonütni az időt, ha a község egyik kulturális intézményében sincs szervezett program. A fiatalokat elsősorban a „fülüknél fogva” lehet megnyerni. Persze nem szó szerint értve: a beat zene vonzása tagadhatatlan, s egykettőre látogatottá válik az a klub, vagy művelődési ház, ahol gyakorta vendégszerepeinek népszerű együttesek. Valahogy így kezdődött Pakson is. Ellátogatott hozzájuk a Tolcsvay-trió, Máté Péter és zenekara, a Neoton-, az Echo-, a Scampoló-, a Hungária-, a Metró- és Illés-együttes. Talán mondani sem kell, hogy mindegyik hangverseny telt ház előtt ment. | A „csalogatás1* g* nőén sikerült, s most a második lépés következett: az így kialakult törzsközönségnek — azt a helyet, ahol jól érzi magát az ember, máskor is szívesen felkeresi — már lehetett más jellegű műsort is adni. A járási könyvtárral és az ifjúsági ház hasznos együttműködése eredményeként került sor Keres Emil önálló előadóestjére, Komlós János műsorára, Bodrogi Gyula és Voith Ági vendégszereplésére —, hogy csak néhányat említsünk az ugyancsak telt házas rendezvények közül. Eközben — szintén a könyvtárral közösen — megalakult a magnósklub, amelynek az ország többi klubjával vannak kapcsolatai, klubba tömörültek az irodalombarátok is, s szép közönsége volt a 12 előadásból álló képzőművészeti előadássorozatnak. Megkezdődött a szakköri tevékenység néhány alkalommal jól sikerült politikai vetélkedőkkel tarkították a műsort... A közönség megnyerése után szükségesnek érzik azoknak a rendezvényeknek a sűrítését, amelyek a bel- és külpolitikai, a társadalompolitikai kérdésekkel ismertetik meg a fiatalokat. Természetesen ezt is az ifjúsági ház jellegének megfelelően, szórakoztató, figyelemfelkeltő formában. A közeljö-. vőben újságírókat, neves közéleti embereket hívnak majd meg, s gyakran szerepeltetnek népszerű előadóművészeket, olyan műsorokkal, amelyek a szórakoztatás mellett a politikai nevelést is szolgálják. Terveik szerint felveszik a kapcsolatot a szocialista országok hazánkban működő kulturális képviseleteivel, kiállítási anyagot, ismertetéseket kérnek tőlük — amelyeket eljuttatnak majd a járás több alapszervezetéhez is. Filmklubot szerveznek, s az érdeklődőknek egy előadássorozat keretében bemutatják az elmúlt negyed század legjobb magyar filmalkotásait. Az ifjúsági ház ezután nemcsak a 14—26 éves korosztály otthona lesz, hetenként több alkalommal helyet adnak az úttörőknek is, alkalmanként programot biztosítanak részükre, az ifjúsági ház égisze alatt riporterőrsöt szerveznek. Bővíteni szeretnék a szakköri tevékenységet, a közeljövőben ezermester-szakkört alakítanak... Most is beszéltünk néhány paksi fiatallal, akik — nem túlzás — áradoztak az ifjúsági házról. Ez a vélemény feltétlenül figyelemreméltó, még akkor is, ha leszámítjuk a gyakori beat-műsorok miatti elfogultságot. IÁ* ifjúsági háztehát~ £1 t6rVGK ismeretében nyugodtan állíthatjuk, — jogot nyert a létezésre, betölti azt a szerepet, amelyre ott, Pakson hivatott. De az ifjúsági ház, a járási KISZ-bizottság intézménye járási jelleggel kellene, hogy működjön, vagyis a „házon belül” elért eredményekből profitálhassanak a környező községek KlSZ-alap- szervezetei is. Több bemutató klubfoglalkozásra, nagyobb módszertani segítségre lenne szükség — mert ebben nem jeleskedett az ifjúsági ház.' A következő évad terveiben már erről is sokkal több szó esik... D. KÖNYA JÓZSEF AkAfcAMfcQL Még a télen, február 15-én történt» hagy Kelemen Gyula tamási lakos a 11. számú AKÜV teherautójának oldalával megtaszította Tamási külterületén Kalányos Imrénét, s hogy az asszony emiatt elesett, és súlyos sérüléseket szenvedett. A szekszárdi járásbíróság a múlt héten Kelemen Gyulát hathónapi javító-nevelő munkára ítélte 15 százalékos bércsökkentés mellett. A bíróság a vádirattal egyezően állapította meg, hogy a gépkocsivezető megszegte a KRESZ «L 8. Wí bekezdését és a KRESZ 47. ft. (4) bekezdését. VISSZHANG Sósrúd, vagy mini kifli? Vasárnapi lapszámunkban „Gyalog is veszélyes” címmel írtunk a gyalogosokat ért közlekedési balesetekről. E kérdéssel a közeljövőben bővebben foglalkozunk. A Tamásiban történt balesetről szólva általánosságban is kimondhat- íuk: a járművezetőknek még akkor is kötelességük a gyalogosokra vigyázni, ha ezek — történetesen — szabálytalanul közlekednek. Kalányosné úgy vette igénybe az úttestet, amint a KRESZ előírja: lakott területen kívül az úttest menetirány szerinti bal oldalán haladt, a gyalogosok részére előírt egyméteres sávban. S most ismételjük át együtt a KRESZ 47. §. (4) bekezdését: „Olyan útvonalon, ahol járda nincs, vagy ahol járdát elzárták, gyalogos forgalom esetén a járművek úgy kötelesek haladni, hogy a gyalogosok az úttest szélén egy méter szélességű sávon akadálytalanul közlekedhessenek.” A KRESZ 61. §. (3) bekezdésében pedig ez olvasható: „Kikerülés közben az álló jármű vagy akadály mellett — a haladási sebességhez képest ■— kellő biztonságot nyújtó oldaltávolságban kell elhaladni. ’ Értelemszerűen következik ebből, hogy az oldaltávolság kis sebességnél száraz úton lényegesen kisebb lehet, mint nagy sebességnél csúszós — vagy más ok miatt nem biztonságos — úton. Vázlatunk a baleset színhelyét mutatja. „A” irányban halad a teherautó. „B’_ a jármű bal hátsó kerekének 15 méteres nyoma. „C” ponton ütötte el a jármű a gyalogost; majd a kocsi a „D” út megtétele után „E” ponton állt meg. „F-fel a Rácvölgy 37. számú házat jelöltük. — borváró — Hordó jelzés ,: Ti 5 "WyWfV ... Országszerte tárt a szüret. Ez a rokonszenves betakarítási munka mindenhol sok verejtéket követel, kis parcellán épp úgy, mint a legmodernebb elvek szerint telepített nagyüzemi szőlőkben. A hegy leve azonban előbb- utóbb hordókba csordul, éspedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hordókba? „2 db 300 literes, 4 db 100 literes boroshordó eladó. Érdeklődni itt, a házban”. Nem is egy hasonló szövegű hirdetményt lehet olvasni Szekszárdon, ablakokba téve, vagy kapukra ragasztva. Most van a hordók idénye. Csakhogy száz literes-e valóban az ilyennek nevezett hordó? Ezt egyetlen esetben lehet, < sőt ilyenkor kell elhinni, ha rajta az Országos Mérésügyi Hivatal Hordójelző Állomásának jelzése. Huszonöt ilyen állomás van az országban, közülük egy a megyeszékhelyen. Egyedül itt és ennek körzetében 1789 hordót jelöltek meg az év első napjától szeptember 29-ig. — Hogyan? — kérdeztük a vezetőt, aki egyetlen kivételtől eltekintve mindenről készségesen adott felvilágosítást. (Ez a kivétel a neve volt, pedig bizton állítjuk, hogy ez nyomtatott betűkkel kiszedve kevésbé hagy mélyen szántó nyomot, mint azok a jelek, melyeket ő éget immáron tizennégy esztendeje a hordók fájába). — Először hiteles mérték- egységgel teletöltjük vízzel a hordót, majd lemérjük. Ezután kieresztjük a vizet és a hordót üresen vislszamérjük. A víz mennyiségét pedig literről átszámítom kilóra. Az átszámításhoz részletes táblázat szolgál, mely feltünteti, hogy milyen hőfokú vízből milyen mennyisig felel meg egy kilónak? A táblázat mellett még a Mérésügyi Műszaki Utasítás testes kötetében harmincöt paragrafus intézkedik a hordójelzésről. — A hordók élnek. A fa vetemedik, kiszárad, összehúzódik, változik az űrtartalom. Éppen ezért előírás az, hogy a hordójelzést három évenként meg kell ismételni. Kádárnak jelzetlen hordót eladnia tilos, sőt, ha a három év leforgása alatt a hordó javításon, akár csak nagyobb abroncskalapáláson is átesne, új jelzést kell kérni. — Mennyiért? — Minden megkezdett hektoliter után négy forint a megszabott díj. A „Hordójelző Állomás” feliratot viselő tábla ma már tulajdonképpen nem egészen pontos. A borászat fejlődésével egyre több, hatalmas tartály is készül. Ezek jelzése szintén ide tartozik. A hordójelző rendszeresen járja a borkombinátot. Paks, Nagy- dorog, Bátaapáti, Bátaszék pincészeteit. Most éppen a tolnai Aranykalász Termelő- szövetkezet új pincéjébe készül, ahol hatalmas ászok- hordók várják a hármas jelzést, mely a címerből, az állomás sorszámápól és az űrtartalmat jelző számjegyekből álL O. 1. 1969. szeptember 17-1 * számukban megjelent „Mini kifli” című fényképes riporthoz válaszolnánk pár sort a cikk megírójának, a panaszt tevőnek és a kedves vásárlóknak. A sütőipari fehértermék-cikklis- ta három ágazatra oszlik. Vizes termékek: zsemlefélék. Tejes termékek: sóskifli, sima kifli. Egyszerű vajastermékek: vajaskifli, vajaskarika, sósrúd. Az egyszerű vajastermélvek közül való az ábrázolt „mini kifli”, ami a szak- és kereskedelmi elnevezés szerint „sósrúd” (sós-stangli) súlyhatára 32—36 gramm határig van előírva. Egyébként súlya és összetétele ugyanaz, mint az egyszerű vajastésztából készült egyéb termékeké. A szakleírás szerint: „. . .rövid, hordó alakú, sűrű sodratú, meghajlitás nélkül ke- lesztjük és sütjük meg. A tészta felületét bevetés előtt sóval megszórjuk. ..” Ezt a pár soros leírást Ismertető szándékkal írtuk meg, mert a mai nap folyamán egyik kereskedelmi egység azért nem vette át napi sósrúdrendelését, — mert úgymond „mini kiflit” nem árulnak. Az át nem vett 150 db termék átlagsúlya az előírás szerinti volt —, nem úgy, mint a cikk szerinti, amikoris a súly a kívántnál kisebb volt. Mindenesetre a hivatkozott cikk nem azt a célt érte el, — amilyen szándékkal Írták, hanem, hogy egyes kereskedelmi egységek vezetői, nem ismerve a sütőipari cikklistát —, tévesen intézkedjenek. Kérdem. kinek volt kára abból, hogy a tárgy- báni egység a megrendelt meny- nyiséget „mini kifli” kifogással visszaküldte a sütőiparnak —, természetes, csak a vásárlóknak. Amennyiben fenti leírásunk nem elégséges, úgy a sósrúd M. SZ. szerinti fényképét és méretét is be tudjuk mutatni. Szekszárd Körzeti Sütőipari Vállalat, Egle * Cikkünkben nem a szabványos 32—36 grammos — sósrudat, hanem a 25 és 30 grammosat illettük a „mini” jelzővel, célunk éppen az volt, hogy ilyeneket ne süssön a vállalat és ne vegyen át a kereskedelem. Es ha azóta már betartják a szabvány előírásait, célunkat elértük. A bolt csak az esetben küldheti vissza a megrendelt és leszállított árut, ha annak minősége nem felel meg az előírásoknak, a szállító is csak ekkor köteles visszavenni. A jelzett esetben tehát teljesen felesleges volt a tényekkel megalapozott újságcikkre hivatkozni. Népújság ^ 1969. október 2.
