Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

Ezer fiatal tulajdona Paksi programok — Felmentő ítélet v<ta -**t ■ X [ Sokan irigyelték3 mondván: előnyösebb hely­zetben vannak, mint a többi járási székhely, hiszen ott if­júsági ház működik, ahol tág lehetőség nyílik az igényes, színvonalas ifjúsági kulturális munkára... Később sokan sajnálták a paksiakat, mert ott működik ugyan ifjúsági ház, de szere­pe oly elenyésző a község kul­turális életében, hogy inkább terhet jelent, mint könnyebb­séget .... Amikor két esztendővel ez­előtt paksi fiatalokkal beszél­gettünk, jobbára vállvonoga- tás volt a válasz: nekik mind­egy, van vagy nincs, nem sok vizet zavar, s ha tartanak is valamilyen rendezvényt, rit­kán érdemes elmenni. Aki te­heti, inkább Dunaföldvárra jár, ott legalább táncolni le­het. Ez volt a közvetlenül ér­dekeltek, vagyis a fiktív kö­zönség véleménye, s nagyjából hasonlóan vélekedtek az ifjú­sági vezetők is. A népszerűt­lenség, a nívótlan műsorok egyre gyakrabban vetették fel a paksi ifjúsági ház létének vagy nem létének kérdését. Az ítélet végül is — utolsó lehe­tőségként — felmentő volt, a közel ezer paksi fiatal érde­kében. Valamit újra kezdeni min­dig nehezebb, mint valamit elkezdeni. Takács Mik­lósnak, az ifjúsági ház új ve­zetőjének elsősorban arra kel­lett törekednie, hogy megis­merje a fiatalok igényeit, a ház adta lehetőségeket, s nép­szerű műsorokkal „odacsalo­gatni” a közönséget, hogy bá­zist teremthessen a tartalma­sabb az ifjúsági ház jelle­gének jobban megfelelő — kulturális munkához. A járási művelődési köz­pont — mint általában a mű­velődési házak —• hétköznap délután, este nem tud meg­felelő programot nyújtani, nincsenek meg az adottságai ahhoz, hogy hétköznaponként is lehetőséget biztosítson a kellemes időtöltéshez. Az ifjú­sági ház ilyen szempontból előnyösebb helyzetben van: 21 féle újság, folyóirat, tv, mag­nó, társasjátékok, sportjátékok sokasága várja az érdeklődő­ket. Ezért a nyitva tartását is úgy határozták meg, hogy hét­köznap-vasárnap is legyen hol, mivel agyonütni az időt, ha a község egyik kulturális intéz­ményében sincs szervezett program. A fiatalokat elsősorban a „fülüknél fogva” lehet meg­nyerni. Persze nem szó sze­rint értve: a beat zene von­zása tagadhatatlan, s egyket­tőre látogatottá válik az a klub, vagy művelődési ház, ahol gyakorta vendégszerepei­nek népszerű együttesek. Va­lahogy így kezdődött Pakson is. Ellátogatott hozzájuk a Tolcsvay-trió, Máté Péter és zenekara, a Neoton-, az Echo-, a Scampoló-, a Hungária-, a Metró- és Illés-együttes. Talán mondani sem kell, hogy mind­egyik hangverseny telt ház előtt ment. | A „csalogatás1* g* nőén sikerült, s most a máso­dik lépés következett: az így kialakult törzsközönségnek — azt a helyet, ahol jól érzi ma­gát az ember, máskor is szí­vesen felkeresi — már lehe­tett más jellegű műsort is adni. A járási könyvtárral és az ifjúsági ház hasznos együtt­működése eredményeként ke­rült sor Keres Emil önálló elő­adóestjére, Komlós János mű­sorára, Bodrogi Gyula és Voith Ági vendégszereplésé­re —, hogy csak néhányat em­lítsünk az ugyancsak telt há­zas rendezvények közül. Eközben — szintén a könyv­tárral közösen — megalakult a magnósklub, amelynek az ország többi klubjával van­nak kapcsolatai, klubba tömö­rültek az irodalombarátok is, s szép közönsége volt a 12 elő­adásból álló képzőművészeti előadássorozatnak. Megkezdő­dött a szakköri tevékenység néhány alkalommal jól sike­rült politikai vetélkedőkkel tarkították a műsort... A közönség megnyerése után szükségesnek érzik azoknak a rendezvényeknek a sűrítését, amelyek a bel- és külpolitikai, a társadalompolitikai kérdé­sekkel ismertetik meg a fiata­lokat. Természetesen ezt is az ifjúsági ház jellegének megfe­lelően, szórakoztató, figyelem­felkeltő formában. A közeljö-. vőben újságírókat, neves köz­életi embereket hívnak majd meg, s gyakran szerepeltetnek népszerű előadóművészeket, olyan műsorokkal, amelyek a szórakoztatás mellett a poli­tikai nevelést is szolgálják. Terveik szerint felveszik a kapcsolatot a szocialista or­szágok hazánkban működő kulturális képviseleteivel, ki­állítási anyagot, ismertetéseket kérnek tőlük — amelyeket el­juttatnak majd a járás több alapszervezetéhez is. Filmklu­bot szerveznek, s az érdeklő­dőknek egy előadássorozat ke­retében bemutatják az elmúlt negyed század legjobb magyar filmalkotásait. Az ifjúsági ház ezután nem­csak a 14—26 éves korosztály otthona lesz, hetenként több alkalommal helyet adnak az úttörőknek is, alkalmanként programot biztosítanak ré­szükre, az ifjúsági ház égi­sze alatt riporterőrsöt szer­veznek. Bővíteni szeretnék a szakköri tevékenységet, a kö­zeljövőben ezermester-szak­kört alakítanak... Most is beszéltünk néhány paksi fiatallal, akik — nem túlzás — áradoztak az ifjúsá­gi házról. Ez a vélemény fel­tétlenül figyelemreméltó, még akkor is, ha leszámítjuk a gyakori beat-műsorok miatti elfogultságot. IÁ* ifjúsági háztehát~ £1 t6rVGK ismeretében nyugodtan állít­hatjuk, — jogot nyert a lé­tezésre, betölti azt a szerepet, amelyre ott, Pakson hiva­tott. De az ifjúsági ház, a já­rási KISZ-bizottság intézmé­nye járási jelleggel kellene, hogy működjön, vagyis a „há­zon belül” elért eredmények­ből profitálhassanak a kör­nyező községek KlSZ-alap- szervezetei is. Több bemutató klubfoglalkozásra, nagyobb módszertani segítségre lenne szükség — mert ebben nem jeleskedett az ifjúsági ház.' A következő évad terveiben már erről is sokkal több szó esik... D. KÖNYA JÓZSEF AkAfcAMfcQL Még a télen, február 15-én történt» hagy Kelemen Gyu­la tamási lakos a 11. számú AKÜV teherautójának olda­lával megtaszította Tamási külterületén Kalányos Imrénét, s hogy az asszony emiatt elesett, és súlyos sérüléseket szen­vedett. A szekszárdi járásbíróság a múlt héten Kelemen Gyulát hathónapi javító-nevelő munkára ítélte 15 százalé­kos bércsökkentés mellett. A bíróság a vádirattal egyezően állapította meg, hogy a gépkocsivezető megszegte a KRESZ «L 8. Wí bekezdését és a KRESZ 47. ft. (4) bekezdését. VISSZHANG Sósrúd, vagy mini kifli? Vasárnapi lapszámunkban „Gyalog is veszélyes” címmel írtunk a gyalogosokat ért köz­lekedési balesetekről. E kér­déssel a közeljövőben bőveb­ben foglalkozunk. A Tamási­ban történt balesetről szólva általánosságban is kimondhat- íuk: a járművezetőknek még akkor is kötelességük a gya­logosokra vigyázni, ha ezek — történetesen — szabálytalanul közlekednek. Kalányosné úgy vette igénybe az úttestet, amint a KRESZ előírja: la­kott területen kívül az úttest menetirány szerinti bal olda­lán haladt, a gyalogosok ré­szére előírt egyméteres sáv­ban. S most ismételjük át együtt a KRESZ 47. §. (4) be­kezdését: „Olyan útvonalon, ahol jár­da nincs, vagy ahol járdát el­zárták, gyalogos forgalom ese­tén a járművek úgy kötelesek haladni, hogy a gyalogosok az úttest szélén egy méter szé­lességű sávon akadálytalanul közlekedhessenek.” A KRESZ 61. §. (3) bekezdé­sében pedig ez olvasható: „Kikerülés közben az álló jármű vagy akadály mellett — a haladási sebességhez képest ■— kellő biztonságot nyújtó ol­daltávolságban kell elhaladni. ’ Értelemszerűen következik ebből, hogy az oldaltávolság kis sebességnél száraz úton lé­nyegesen kisebb lehet, mint nagy sebességnél csúszós — vagy más ok miatt nem biz­tonságos — úton. Vázlatunk a baleset szín­helyét mutatja. „A” irányban halad a teherautó. „B’_ a jár­mű bal hátsó kerekének 15 méteres nyoma. „C” ponton ütötte el a jármű a gyalogost; majd a kocsi a „D” út meg­tétele után „E” ponton állt meg. „F-fel a Rácvölgy 37. számú házat jelöltük. — borváró — Hordó jelzés ,: Ti 5 "WyWfV ... Országszerte tárt a szüret. Ez a rokonszenves betakarí­tási munka mindenhol sok verejtéket követel, kis par­cellán épp úgy, mint a leg­modernebb elvek szerint te­lepített nagyüzemi szőlőkben. A hegy leve azonban előbb- utóbb hordókba csordul, és­pedig egyáltalán nem mind­egy, hogy milyen hordókba? „2 db 300 literes, 4 db 100 literes boroshordó eladó. Ér­deklődni itt, a házban”. Nem is egy hasonló szöve­gű hirdetményt lehet olvasni Szekszárdon, ablakokba téve, vagy kapukra ragasztva. Most van a hordók idénye. Csak­hogy száz literes-e valóban az ilyennek nevezett hordó? Ezt egyetlen esetben lehet, < sőt ilyenkor kell elhinni, ha rajta az Országos Mérésügyi Hivatal Hordójelző Állomásá­nak jelzése. Huszonöt ilyen állomás van az országban, közülük egy a megyeszékhelyen. Egyedül itt és ennek körzetében 1789 hor­dót jelöltek meg az év első napjától szeptember 29-ig. — Hogyan? — kérdeztük a vezetőt, aki egyetlen kivétel­től eltekintve mindenről kész­ségesen adott felvilágosítást. (Ez a kivétel a neve volt, pedig bizton állítjuk, hogy ez nyomtatott betűkkel kiszedve kevésbé hagy mélyen szántó nyomot, mint azok a jelek, melyeket ő éget immáron ti­zennégy esztendeje a hordók fájába). — Először hiteles mérték- egységgel teletöltjük vízzel a hordót, majd lemérjük. Ez­után kieresztjük a vizet és a hordót üresen vislszamérjük. A víz mennyiségét pedig li­terről átszámítom kilóra. Az átszámításhoz részletes táblázat szolgál, mely feltün­teti, hogy milyen hőfokú víz­ből milyen mennyisig felel meg egy kilónak? A táblá­zat mellett még a Mérésügyi Műszaki Utasítás testes köte­tében harmincöt paragrafus intézkedik a hordójelzésről. — A hordók élnek. A fa vetemedik, kiszárad, össze­húzódik, változik az űrtarta­lom. Éppen ezért előírás az, hogy a hordójelzést három évenként meg kell ismételni. Kádárnak jelzetlen hordót el­adnia tilos, sőt, ha a három év leforgása alatt a hordó ja­vításon, akár csak nagyobb abroncskalapáláson is átesne, új jelzést kell kérni. — Mennyiért? — Minden megkezdett hek­toliter után négy forint a megszabott díj. A „Hordójelző Állomás” feliratot viselő tábla ma már tulajdonképpen nem egészen pontos. A borászat fejlődésé­vel egyre több, hatalmas tar­tály is készül. Ezek jelzése szintén ide tartozik. A hordó­jelző rendszeresen járja a borkombinátot. Paks, Nagy- dorog, Bátaapáti, Bátaszék pincészeteit. Most éppen a tolnai Aranykalász Termelő- szövetkezet új pincéjébe ké­szül, ahol hatalmas ászok- hordók várják a hármas jel­zést, mely a címerből, az ál­lomás sorszámápól és az űr­tartalmat jelző számjegyek­ből álL O. 1. 1969. szeptember 17-1 * számuk­ban megjelent „Mini kifli” című fényképes riporthoz válaszolnánk pár sort a cikk megírójának, a panaszt tevőnek és a kedves vá­sárlóknak. A sütőipari fehértermék-cikklis- ta három ágazatra oszlik. Vizes termékek: zsemlefélék. Tejes termékek: sóskifli, sima kifli. Egyszerű vajastermékek: vajas­kifli, vajaskarika, sósrúd. Az egyszerű vajastermélvek kö­zül való az ábrázolt „mini kif­li”, ami a szak- és kereskedel­mi elnevezés szerint „sósrúd” (sós-stangli) súlyhatára 32—36 gramm határig van előírva. Egyébként súlya és összetétele ugyanaz, mint az egyszerű vajas­tésztából készült egyéb terméke­ké. A szakleírás szerint: „. . .rövid, hordó alakú, sűrű sodratú, meghajlitás nélkül ke- lesztjük és sütjük meg. A tészta felületét bevetés előtt sóval meg­szórjuk. ..” Ezt a pár soros leírást Ismer­tető szándékkal írtuk meg, mert a mai nap folyamán egyik ke­reskedelmi egység azért nem vette át napi sósrúdrendelését, — mert úgymond „mini kiflit” nem árulnak. Az át nem vett 150 db termék átlagsúlya az előírás sze­rinti volt —, nem úgy, mint a cikk szerinti, amikoris a súly a kívántnál kisebb volt. Mindenesetre a hivatkozott cikk nem azt a célt érte el, — ami­lyen szándékkal Írták, hanem, hogy egyes kereskedelmi egysé­gek vezetői, nem ismerve a sütőipari cikklistát —, tévesen intézkedjenek. Kérdem. kinek volt kára abból, hogy a tárgy- báni egység a megrendelt meny- nyiséget „mini kifli” kifogással visszaküldte a sütőiparnak —, természetes, csak a vásárlóknak. Amennyiben fenti leírásunk nem elégséges, úgy a sósrúd M. SZ. szerinti fényképét és mé­retét is be tudjuk mutatni. Szekszárd Körzeti Sütőipari Vállalat, Egle * Cikkünkben nem a szabványos 32—36 grammos — sósrudat, hanem a 25 és 30 grammosat il­lettük a „mini” jelzővel, célunk éppen az volt, hogy ilyeneket ne süssön a vállalat és ne vegyen át a kereskedelem. Es ha azóta már betartják a szabvány előírá­sait, célunkat elértük. A bolt csak az esetben küldheti vissza a megrendelt és leszállított árut, ha annak minősége nem felel meg az előírásoknak, a szállító is csak ekkor köteles visszaven­ni. A jelzett esetben tehát telje­sen felesleges volt a tényekkel megalapozott újságcikkre hivat­kozni. Népújság ^ 1969. október 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom