Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-02 / 228. szám
A korszerűség értelmezése A múzeBmi hónap programjából líáíasséki mezőgazdasági szakembereké a szó Előadások — Tudományos ülések — Kiállítások Folytatjuk a korszerűség értelmezéséről a Népújság hasábjain folyó eszmecserét. Ezúttal Maul János, a bátaszéki Búzakalász Tsz főagronómusa, és a közös gazdaság egyik agrármérnöke, Izsák Gyula fejti ki véleményét. Maul János: „Sok minden belefér“ A korszerűség, megítélésem szer int, tág fogalom, sok minden belefér. Én azzal kezdeném, hogy milyen színvonalon mozog a mezőgazdasági üzemben a belső rend, vagy' hogy még pontosabban fogalmazzak, a szervezettség. Ha nincs kapkodás, ha a vezetés előrelátó, divatos megfogalmazásban koncepcióval rendelkezik, akkor feltehetően érvényesül a gazdálkodásban a korszerűség. Ez egyébként más volt tíz évvel ezelőtt, és megint más lesz tíz év múlva. Vússzaem lékszem: húsz évvel ezelőtt Hoffer-traktorral szántottunk. A lófogathoz képest altkor ez volt a korszerű. Az sem közömbös, hogy egy adott időpontban milyen eszközök állmák rendelkezésre. Hiába tudom én kitűnően meghatározni a formulát, ha nincs pénz, vagy ha van pénz, de éppen azt nem vásárolhatom meg, amire szükségem van. mert esetleg az hiánycikk. Vagy felvetnék még egy gondolatot. Ha az Amerikai Egyesült Állaimok mezőgazdaságához hasonlítjuk a miénket, akkor az a korszerű. Ha azonban a magyar mezőgazdaságot az egyiptomi, vagy á Szíriái mezőgazdasághoz hasonlítjuk. akkor a miénk a korszerűbb. Mindezek ellenére szívesen mondom el a véleményemet, mert meggyőződésem, hogy ez az eszmecsere hasznos, a mezőgazdasági közvélemény szempontjából különösen hasznos. Gyakran, nem mi tehetünk arról, hogy túl gyorsan leköröz bennünket az idő. Megmondom, hogyan vagyok ezzel. Tíz évvel ezelőtt mi itt a termelőszövetkezetben építkeztünk, az akkor rendel nézésünkre álló legjobb tervek szerint. Jöttek megnézni, mert ez volt a korszerű. S ma már, ezek az épületek többnyire korszerűtlenek. Gondolom ezzel sok mindent, megmondtam. Egyébként szerintem a termelőszövetkezetek egy része ma még nehezen tud a követelményekkel úgy lépést tartani. ahogyan a vezetői szeretnék. Nem bírják pénzzel. Itt a mi termelőszövetkezetünkben eredményesen dolgoznak a komplex-brigádok. Más közös gazdaságokban viszont ez a korszerű szervezési fonna nem terjed a kívánatos mértékben. Valószínűleg pénzkérdés akadályozza és a foglalkoztatottsági gondok. Mindenesetre mégiscsak előrébb kell lépni. Egyetlen dolog nagyon fontos. soha nem szabad belenyugodni abba, amit az ember elért. A mi termelőszövetkezetünkben a gabona, a borsó, az olajlen és a napraforgó termesztését 100 százalékig gépesítettük. Az egyelés kivételével a cukorrépa-ter- . mesztést is gépesítettük. Hasonló a helyzet nagyjából a kukoricával is. A szénakészítést. a rakodás és a kazlazás kivételével, szintén gépekkel végezzük, összességében most nálunk az a helyzet, hogy a ' közös 'gazdaság 900 tagot foglalkoztat, de ezeknek ma mar csupán 10 százaléka végez úgynevezett hagyomány*; ér-" telemben vett paraszti '.munkát — mondotta Mául János főagronómus. Izsák Gyula: „Manapság ez divatos téma“ Divatos téma manapság a korszerűség fogalmát használni. vitatni, keresni mit értünk korszerű termelési színvonalon, korszerű és legjövedelmezőbb ágazati összhang kialakitásán. korszerű termelési eljárások bevezetésén. Mindenkiben alakult már ki egy szubjektív vélemény, állásfoglalás e témával kapcsolatban, de tulajdonképpen mi az a mérce, amellyel egzakt módon meghatározhatjuk azt, hogy egy adott üzem korszerűen gazdálkodik-e. Talán hasonlítsuk a világszínvonalhoz? Nem, ez nem lehet időtálló. Hiszen ha egy fejlett tőkés országhoz viszonyítjuk üzemeink termelését, feltétlen be kell látnunk azt, hogy jelentős részük nem éri 'el a^_ említett színvonalat. Ha egy elmaradott mező- gazdasággal rendelkező afrikai országot tekintünk hasonlítá- si alapnak, nagyon fejlettnek, korszerűnek véljük gazdaságaink termelését. A szocialista országok mezőgazdasagát vizsgálva már ta! án közelebb jutunk a valós helyzet feltárásához, de közöttük is lényeges eltérések adódnak termelési színvonal tekintetében az örökölt adottságok és tör- ténelmi tényezők hatására. Véleményem szerint egy adott üzem gazdálkodásának korszerűségét vizsgálva — az előbb említetteket nem figyelmen kívül hagyva — a saját adottságai, körülményei kell. hogy a mérlegelés tárgyát képezzék, meghatározóak legyenek azok a tényezők, melyek kialakították termelési profilját, irányt- mutatnak fejlődésének. A termel ©szövetkezetben. a tagok évtől évre növekéő jör vedelme még néni garantálja azt, hogy- az ütem korszerűen gazdálkodik.' Igazolja azt több példa, hogy a jövedelem -színvonal-emelkedésével arányban kell lennie'a ’ műszaki fejlesztésnek. Ha ez az összhang megbomlik, a fejlesztés hiányossága előbb-utóbb visszahat a jövedelemre is. A műszaki fejlesztés egyaránt jelentheti a korszerűbb létesítmények (épületek, építmények, gépek, berendezések), és anyagok (műtrágyák, gyomirtó szerek, fajták, vegyi készítmények), valamint a fejlettebb termelésszervezési eljárások (termelési technológiák, komplex-brigádok) alkalmazását. Az eddigi gyakorlati tapasztalatok, műszaki tervezések és ökonómiai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy csaik a komplexen végzett műszaki fejlesztés biztosít kedvező gazdasági eredményt. A komplexen végzett műszaki fejlesztés viszont sok esetben nagy beruházásokat igényel — pl.: egy új tehenészeti telep építése — ami nagyon költséges és ezáltal hosz- szabb távon is meghatározójává válhat egy tsz jövedelmező vagy veszteséges gazdálkodásának. Gondosan mérlegelni kell a meglevő létesítmények kihasználtságát, állapotát és ne akarjunk minden áron csak korszerűt, újat, ha abban a termelés drága. Látszólag e két gondolat ellentmondásban van egymással, de ennek eldöntése már minden üzem egyedi, sajátságos adottsága-' naik és ökonómiai számításának problematikája. A műszaki fejlesztés felmérője lehet a korszerű termelésnek, drága kézi munkaerőt szabadít fel, melyet más tekintetben jövedelmezőbben lehet kihasználni. Példaként szabadjon megemlíteni termel őszövetkezetünket. ahol a komplex-brigádok megszervezésével jelentős munkaerői szabadítottunk fél a gyümölcsfeldolgozó és tartósító üzem munkaerővel való ellátása céljából. A komplex-brigád munkaszervezeti formában, közös szántóföld; területünk 77,5 százalékát. ""83 katoszt- rális holdat, 2Í ember művel meg. Ez a termelési forma — véleményem szerint — már feltétlen korszerűnek fogadható el, különösen ókkor, ha az eredményeket, vizsgái1 juk. A' komplex-brigádok eredményéi vetekszenek a legfejlettebb tőkés gazdaságokéval. Búzából 36,-3 q ha. őszi árpából 39,6 q ha termést takarítottak be. Kukoricából rekord termés-e számítunk. Cukorrépatermésünket teljesen gépesítve, gyakorlatilag kézi- erő nélkül takarítja be- a komplex JI. brigád. A korto.erű 'teíffiTO&i mód függvénye a korszerű beruhá- •- zások, berendezések.- e-*oek, Ezen a ponton kapcsolódik-a mezőgazdaság termelési. színvonala, újszerűsége az iparéhoz, és így. válik áz jpar : determinálórő a mezogazda- ! ság termelésében. .........., E lválaszthatatlan az ipar és mezőgazdáság korszerűsé- igének vizsgálata, és ha némely vonatkozás bah — például erő- és munkagépek, műtrágya nem a kívánt színvonalúnak ítéljük meg a mezőgazdaság helyzetét, talán az iparban kell kezdeni a vizsgálódást. Ki hajtja végre a mezőgazdaság korszerűsítését? Igen. a gondolkodó, cselekvő ember, aki a saját üzemi viszonyai • között bátran alkalmazza az újat, de csak akkor, ha a régi már gátja a fejlődésnek, az új. a korszerű pedig rentábilis. Lehet,, sokan nem értenek egyet a korszerűség ilyen formájú értelmezésével, de mint a bevezetőben említettem, erről a fogalomról- mindenkiben - szubjektív vélemény alakult ki — fejezte be nyilatkozatát Izsák Gyula elvtárs. Sz. P. Decsen ülésezett a járási népfront- bizottság A Hazafias Népfront szekszárdi járási bizottsága legutóbbi ülését szeptember 30- án tartotta Decsen. Hajdú István, a Hazafias Nép "ront szekszárdi járási titkára méltatta az elhunyt Ho Si Minh elnök munkásságát, a vietnami szabadságharcban vívott hősi helytállást. Pesti György, a járási nép- frontbizottság elnökségének tagja ismertette a tv politikai tanfolyamának tervét. A tanácskozás után a résztvevők megtekintették a háziipari szövetkezet üzemét és a sárközi házat. Tegnap zajlott le a megyében a múzeumi hónap keretében lebonyolításra kerülő előadások közül az első. Tamásiban a gimnázium honismereti szakköre részére tartott előadást Gaál Attila se- gédmúzeólógos,, Tölna megye felszabadulásáról. Ezen az előadáson kívül még nyolc lesz a megye különböző községeiben októberben a múzeumi hónap során: 8-án Tolnán a gimnáziumban «tartja meg Gaál Attila a már. említett előadását. 10-én, Szekszárdim dr. Horváth Lajos kandidátus, tudományos kutató. ..A Természettudományi Múzeum Afrika-expeűíci- ó?” címmel tarí színes dia- és mozgófilnies vetítéssel egybekötött előadást a. THVklubhan. este hét órakor. 13-án a paksi járási könyvtárban Égető Melinda segéd- .muzeológus Tolna megye néprajzáról beszél maid. Előadását gyermekrajzok bemutatásával illusztrálja. 17-én ismét a szekszárdi. TI T-klubban kerül sor a múzeumi hónap rendezvényének .lebonyolítására. Rosner Gyula múzeoló- gus „Tolna megye VI—VII. századi e+hntkai kérdései” címmel színes dia-vetítéssel illusztrált előadást fart,. 20-án a faddi művelődési házban rvte hél órai kezdettel dr. Mészáros Gyula a megyei múzeum igazgatója „A hunok kincsei Tolna megyében” cím- m-1 tort előadást. amelyet színes dia-vetítéssel illusztrál. 24-én. a paksi járási könyvtár tesz este hét órái toi a í múzeumi hónap következő rendezvényének .színhelye. A re.eölvi né'pvándorlás- kori herce.snő . aranvsírjáról tart sz.'nes dia-vetítéssel egybekötött előadást dr. Mészáros Gvula. 28-án Rosner Gyula utazik. Dombóvárra, aki' a gimnáziumban, mozgófilna-ve-, títéssel egybekötött előadást tart a honismereti mozgatom Tolna megyei .'eredményeiről. 31-én dr. Thomas' Edit kandidátus osztályvezető Szekszárdin tart színes dia-vetítéssel egybekötött előadást „Római kori díszfegyverek Pannóniában" címmel. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum múzeumi hónapi rendezvényei között szerepel még a múzeumi bizottság ülése, amelyre 26-án délelőtt 11 órakor kerül sor, A múzeumban megtartott ütésen dr. Szikossy Ferenc, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum mú- zeológusa tart előadást „Tolna megye története a kiegyezéstől a felszabadulásig” címmel. Ezen az ülésen terjeszti elő majd dr. Mészáros Gyula a múzeum 1970. évi állandó kiállításainak tervét. Égető Mei- linda pedig ismerteti egy szekszárdi állandó borászati, kiállítás megrendezésének ter7 vét. Sor kerül a múzeum legújabb szerzeményeinek bemutatására' iá, ez alkalommal.' Október 23-án a honismereti mozgalom keretében Duna-. földváron Égető Melinda irányításával megalakítanak egy néprajzi szekciót. Az. eddig felsorolt programok a múzeumi hónap megyei - rendezvényeinek csak egy részét alkotják. Tulajdonképpen már a múzeumi hónap keretében nyílt meg szeptember 20-án Szekszár- don a Béri Balogh Ádám Múzeumban „A szőlő és bor a Tolna megyei festők művészetében", „A Tolna megyei erdők élővilága” és „A szekszárdi múzeum dolgozóinak tudományos irodalmi "munkássága” című kiállítás is. A múzeumi hónap egyik rendezvénye a napjainkban már látható ..A ló ábrázolása Ga- rav Ákos művészetében” című kiállítás, amelyet Decsen nézhetnek meg. az érdeklődők, A felsoroltakon, kívül kiállítás rp'ílik még Konyhádon, Fölesden gs. Faddon. i. P<"'vhádnn 5-én a művelődési házban tartják a , „Tolna megyei kerámia az újabb kőkortól a magyar honfoglalásig" című kiál- . lit ást. A kölesdi művelődési" házban 12-én.„lesz. megnyitó. A., kiállítás Tolna megye féftszabadu lását mutatja be. „Tolna megye műemlékei’ a címe a faddi művelődési ház október 20-án nyíló kiállításának. A múzeumi hónapban gazdag programmal várja az érdeklődőket a Béri Balogh Ádám Múzeum. Tanácskozott a megyei Vöröskereszt „Élesszük fel az emberekben a humánumot“ Megyénk' véradómozgalmának jelenlegi helyzetéről tárgyalt iegutóbbi ülésén a Vöröskereszt Tolna megyei vezetősége Szekszárdon, .a megyei szervezet helyiségében. A beszámolót dr. Kolombnsz László, a Tolna megyei Vérellátó Alközpont vezető főorvosa tartotta, lSöü-ben . térítésmentesen 2857 liter vért. térítéssel pedig ötvenkét litert adott eddig a megye Lakossága. A Vöröskereszt Tolna megyei vezetősége húsz községben megvizsgálta a véradómozgalom szervezését és eddigi eredményeit. Dr. Soóky László, az Országos Vöröskereszt főtitkárhelyettese hozzászólásában elmondta, hogy véradásban Magyarország világviszonylatban előkelő helyet foglal el, megyénk pedig országos viszonylatban az átlagos mennyiség, biztosítását érte el az elmúlt évek során. Dr. öoóky László hangsúlyozta, hogy az önkéntes véradókat elsősorban társadalmi elismerésben kell részesíteni, az anyagi elismerésük csak másodlagos legyen. A térítés- mentes véradómozgalom arra épül, hogy az emberekben élesszük fel a humánumot, az egymáson való segíteni akar rést pedig fokozzuk. A résztvevők több érdekes-, megszívlelendő javaslatot terjesztettek a vezetőség elé. Végül a Vöröskereszt vezetősége elfogadta az 1970. évre javasolt tervet, mely alapján négyezer-háromszáz liter vért kell térítésmentesen, kettőszáz litert pedig térítéssel venni Tolna meg vében H. M. \
