Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-02 / 202. szám

Visszhang ­* > Nem jellemző... és meddig zörög a haraszt? A bonyhádi járásnak e 3600 lelket számláló községében ko­rábban két orvos gondoskodott a betegellátásról. Egyik üzemi, a másik községi orvosként. Megszűnt a kiemelt fontosságú üzemi státusz, s ezt követően alapos, időben is hosszadalmas meggondo­lás után az egyik orvosi állás a járás eddig rosszul ellátott köz­ségeinek birtokába került. Rövid időre a betegellátás gondja az egy körzeti orvosra szakadt. Majd közel ezer embert irányított a szak- igazgatási szerv egy közeli község eddig alacsony lélekszámú orvosi körzetéhez. Ezzel az intézkedéssel nem mindenki értett egyet, noha az volt a célja, hogy kedvező változásokat eredményezzen az egészségügyi ellátásban. Äm az a pártoskodás, lázongás, ami még ma is dúl, tulajdon­képpen nem ezzel és ekkor kezdődött, hanem akkor és azzal, amikor az illetékesek a haláleset miatt megüresedett körzeti orvo­si státuszt — hangsúlyozzuk; más községek jobb orvosi ellátásának érdekében — elvitték innen. ' Zabolátlan indulatok — Nekünk mindig két or­vosunk vólt! — Jelenleg is van két kör­zeti orvosunk, sőt egy fog- szakorvosunk is! — Az igaz, hogy van fog­orvosunk, de a . másik körzeti orvos nem itt lakik,, hanem a szomszéd községben. ! — Nem lesz ez így jó ké­rem. Mindennek az az oka, hogy abból vettek el, ami már megvolt. — Ezt pedig mi nem hagy­juk annyiban! — Sem a járás, sem a me­gye nem hajtja, végre a sza­bad orvosválasztás jogát biz­tosító rendeletet! Nem lennénk hívek az igaz­sághoz, ha nem jegyeznénk meg, hogy nem mind a 3600 ellátásra szoruló ember tá­mogatja ezt a — ki kell mon­danunk — elszabadult, sze­mélyes indulatoktól sem men­tes ,,forradalmat”. Egész pon­tosan 160 aláírója van a ké­relemnek, amely azért folya­modik, hogy maradhatna a község körzeti orvosánál és ne kellesen az egy kilométer­re lévő -község körzetéhez tar­toznia. Százhatvanan döntöt­tek a „nem hagyjuk annyi­ba” alapállás mellett és tart­ják is erősen az időközben kialakult hadállásaikat. Nagy­jából ez a magyarázata a bé­kétlenségnek. Jókor jött az Egészségügyi Minisztérium 20/ 1969. számú rendelete, amely lehetővé teszi a szabad or­vosválasztást. A rendelet, szá­mos erénye mellett, hibával is kárhoztatható, mert nem szab felső számhatárt, holott nem kétséges, hogy egy orvos nem úgy tud ellátni 3600 be­teget, ahogy 2500-at. E kér­dés eldöntéséhez különösebb szakértelem sem kell; nyil­vánvaló, hogy a 2500 az ideá- lisabb lélekszám. Nem véletlen, hogy a me­gye egyetlen községében, egyetlen székhelyén sem idé­zett elő bonyodálmakat a. szó­ban forgó rendelet életbe lé­pése, csak itt. Itt, korábban nem rendezett problémák mi­att a szabad "orvosválasztás jogának érvényesítése nép- vándorlás jellegű mozgással fenyeget. Mit mondanak az illetékesek? Nekünk is csak azt, amit a község lakóinak elmondot­tak., De, míg mi megértjük a törekvéseket, sőt helyesel­jük is, addig a községben mind keserűbb az ellenállás, mind mélyebb az értetlenség. A községben megvalósított orvosi körzetrendezésnél a já­rási szakigazgatási szerveze­tet a területi egység kialakí­tásának szándéka vezette. In­tézkedésekor azt vette figyp- lembe, hogy arányos legyen a lélekszám-megoszlás, eny­hüljön a zsúfoltság; csökken­jen a betegek várakozási ide­je; növekedjék az egy beteg­re jutó vizsgálati idő: az ará­nyos lélekszám-rriegoszlás biztosítson időt mindkét kör­zeti orvos számára a ma már elengedhetetlen gondozási és megelőző munka ellátására is. Lényegében tehát a kifogá­solt intézkedésre azért ke­rült sor, hogy az egészségügyi ellátás színvonala •emelked- hessék. Ezt nem értik meg azok, akik mind puskaporosabbá kívánják tenni a község leve­gőjét. Mi a . véleménye a'- 'józanul-. gondolkodó* zöhinek? * " ' Erről beszélnek ! — Ebben az áldatlanságban fő szerepe van a két orvos­nak, akik nem csinálnak tit­kot abból, hogy nem-állhat-- jak egymást. •' ■ ■ — Saját fülemmel hallót- - tam, amikor egyik kijelentet-, te,, hogy . nem nyugszik, amíg a másik el nem megy innen. — Nézze, az egyik ' orvos, igen .csak tud beszélni az .em­berek nyelvén. Régóta vari . itt, megszokták. Ä másik, újhbb és zárkózott ember. Az elmér­gesedett helyzet nem . kedvez az utóbbinak, „éz nem is' lehet vitás. — Még a kétkezi. munkás számára- -is komisz erőpróba olyan légkörben 'dolgozni, amilyen itt kialaküTt. Hä -éh­hez hozzágondolom, hogy a» orvos nem holt anyaggal fog­lalkozik, kilel a hideg. • — Sok mindent- mondának az emberek. Százalékolja le. Tegyük föl, csak ötven szá­zaléka igaz a mendemondá­nak. Akkor is bőséges ok ar­ra, hogy az illetékesek odafi­gyeljenek és ha kell, csinál­janak valamit! Szó esett anyagi' érdekék­ről, nyiltan vagy burkoltan. Kapcsolatokról, amelyek nem igazojhgtó.k elvekkel. , A Jjorasst. ;£qj»g. A7-árA-.?i'- rög, mert • fújja, fújhatja a szél.'Mégr-meddig? Indokolatlanul nagy ■ türelem A községi tanács, tanácsta­lan az ügybÖtft- Nem ' azért, mert nem ismeri bárkinél jobban. A tanácsyezetők, ta­nácstagok közűi-számosán- azt tartanák helyesnek, ha sza­bad orvosválasztás elve alap­ján 'megnyílnának a zsilipek. Az így vélekedők aligha gon­doltak arra, hogy a kedélyek valódi megnyugtatásának nem ez'a kulcsa; * • . * Aki ragaszkodik; a helyset rgálís ' feltárásához-, -az tudja, hogy ■ nem. magától kerül min­dig elégendő olaj a tűzre;-Va­lakik öntik. ‘Nem a közösség iránt érzett felelősségtudatból, ügyszeretetből. Ez/is-közismert dolog. Tudja ezt -a járási szakigaz­gatási szerv is,. sőt! Más- já- .rási szervek előtt sem isme­retlen a probléma. Mégis,.. Valahány illetékes, indokolatlanul aa gy türelemről tett tanu­lj íz o nyságot- eddig. .»-.A „meccs” pedig folyik tovább. Hol van« 'áki bebizonyítja, hogy. a> jobb, egészségügyi el­látás érdekében - terelődik. a ,‘kiütés”- félé ez' -a mérkőzés? ' ’ .•*.-• • ’ '. , » -Vt* •.£ . * Ideje lőnne kifogni a-.íjpssz .'szeleket a vitorlákból*és .ren­det teremteni. ; Nem, /könnyű feladat, elismerjük., > Ném kö»nyű,; mert a kialakult helyzet nem’a tégnap és nem is a tegnapelőtt ^ajándéka”. De a rend-teremtés> kötelessé­ge tovább nem odázható!. LÁSZLÓ IBÓL¥A ttA Tolrfa. megyei Népújság- 1969. július 2-án megjelent szá­mában *,,Kézbesítés tetszés sze­rint”-. cím alatt cikket közölték a hírlapok kézbesítésével kapcso­latban; Megállapítottam, .hogy. a cikk­ben szereplő előfizetők mind ab-? ban ■ a hírlapkézbesítő járásban laknak, „ amelyikben 1969. március hónapjától eddig hét hírlapkézbe- sítő váltotta .egymást. A, szekszár­di postahivatalnál. nyilvántartott mintegy 5500 előfizető közül kö­rülbelül 250 előfizető' lakik ebben a járásban. A többi járásban, a város többi részpn a hírlapok kézbesítése rendbeh megy a kéz­besítők munkájukat panaszmente­sen végzik. .Tehát -a cikkben le­írt kézbesítési mód nem. jellemző a szekszárdi postahivatalra. Saj­nos ; a 'jelenlegi munkaérő-helyáet- ben a Posta. csak ‘nagy nehézsé­gek árán tudja ^biztosítani ä}. hír­lapok kézbesítésiét a cikkben, em- * lített területen. A hírlapkézbesí­tői munkakör megfelelő betölté­sét gyakran, -az akadályozza, Jhogy a munkaszüneti napi lapmegjele- nés miatt a heti szabadnap nem biztosítható. A hírlapkézbesítéssel kapcsolat tos nehézségek ismertek és az adott lehetőségek határáén belül Augusztus 9-i Üzem á hegyte­tőn. című cikkükkel kapcsolatban az :alábbi tájékoztatást adom: A járási tanács vb. pénzügyi osztálya keretén belül egy éve működik a termelőszövetkezeti pénzügyi,, csoport. Egyéves műkő-, dése során -olyan;eredményeket'ért el'a. tsz-ek pénzügyi gazdálkodá­sa és a pénzügyi fegyelem meg­szilárdítása terén,- hogy a csoport dolgozói jutalmazásban részesül“ tek. Az évi munka értékelése és a jutalmak .kiosztása a jelzett na- poht "délel^tt^tjiöríéhft. Ezt köyétőeh került-«sor érakor a csoport dolgozóinak közös ebédjére, mely^ nek színhelyev tsz-társulás ~ bor? kombinátja volt. A választás azért esett erre, mert a társulás előtte már más rendezvények lebonyo­lítását . is vállalta, . « természete­sen mint jelen esetben 1st —- anya­gi -ellenszolgáltatásért;- Ugyanis. az elfogyasztott gyümölcs és bor árát a rendezők ikiegyenlítették, A tsz-társúlás főkönyvelőjét, az előkészületben való közremiükö- désre nem kérte fel senki, éppen a helyszínen tartózkodva kapcso­lódott be abba.* A halászié-elkészí­tése eredetileg’ isi a. gépkocsivezető feladata volt. Megjegyezni kívánom, hogy a csoport dolgozói hivatalos munka­idejükön kíyül .is. igen sokszor végeznek hivatali munkát. Részi a szükséges intézkedéseket naegjr teszem, Postáig azg atósag Pécs” . • i • - ' Kántor Sándor-• .• -•:* . v igazgatóhelyettes, üzemviteli vezető A Kézbesítés — tetszés szerinti című cikkben foglaltakra ssB alábbiakat közlöm: A vizsgálat alapján megállapít tottam, hogy a kézbesítési prob­lémák Szekszárdon, Dunaföldvá* ron és Tolna községben, az, oi^ szagosán is. jelentkező munkaerő* hiány következtében ténylegesen fennállnak. \ A hiányosságok gy-ors felszámo­lása érdekében a Pécsi Postaigaz* gatőság magasabb bér biztosító* savai 1»69 július 16-tól új. híriá,!- kézbesítők beállításával biztosította,' a zavartalan kézbesítést a cikk? ben jelzett .helyben. . • Megbízottam egyjdéftáég iüá&fc- tóttá a Pécsi Postaigazgatóságot. Tolna megye hírlapkézbesítési helyzetének sürgős felülvizsgálá­sára és a kézbesítés megjavításáé­val kapcsolatos intézkedések mag­tételére. Közlekedés* €s Postádért Minisztériumi A v miniszter első helyettese Horn Dezső"* vesznek tsz'-kőzgyüléseken, • vese- •' tőségi üléseken, tanácsüléseké® — amelyeket általában. az esti órákban tartanak; sőt. a tea-zár­számadások előkészítésének idő». szakában á túlmunka csaknem na­ponkénti. Ezekért külön díjazás* ban . nem részesülnek. S mivei a cikkben szereplő rendezvény aa. első .volt a csoport egyéves tenn~; állása óta; azt a kérést, hogy Si, rendezvényt fél napi munkáidé* jükben tarthassák meg, teljesítse« tőnek tartottuk. Ezen a cikk szer­zőjén kívül ss- tudomásunk sze­rint senki meg nem botráafco-* zott,-TT C hj.Ci.,. Egyébként intézkedtem, hogy á jövőben hasonló eset ne fordid-, jón > elő. Ugyancsak felhívtam aa illetékesek figyelmét* hogy a kö­zösség vagyonát megfelelően ke* zeljék bár a-4—5. szem barack értékbeni összehasonlítását egy vá­lasztási malaccal túlzottnak kpr- touu Viöóczy Ibászlő a Tamási Járási Tanács vb-elnöiuv * Vidöczy László elvtárs válaszát köszönjük. Annyi c&zpán a me*)- jegyzésünk: a Tolna megyei Nép­újság pártlap. Munkatársai ne» magánszorgalomból botiánkoznatE meg, elvek késztetik őket arra« hogy megbotránkosszanak« n Olajégő­tulajdonosok! Értesítjük az olajégő- tulajdonosokat és vásárlókat, hogy 1969. szeptember elsejétől a PGN—4G. PGN-10T, G és a PGN-20T, G típusú olajégők üzembe helyezését térítésért és garanciális javítását a GELKA végzi A jótállási idő csak akkor érvényes, ha az üzembe helye­zést a vállalat megbízottja, a GELKA végzi el. PESTVIDÉKI GÉPGYÁR SZIGETHALOM (2). Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat üreges kettős méretű falazótéglát a hidasi .téglagyárból .házhoz szállít, illetve munkahelyre szállít előnyös T . száll ítási feltétel ekkel* Fuvarvállalás és befizetés r Szekszárdi Tüzép Telepen és a Palánk! Téglagyárban A cikk szerző jé» kívül nem botránkozott meg senki

Next

/
Oldalképek
Tartalom