Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-02 / 202. szám

Molnár Károly: Mire fordítják a pénzt? Korzikától Szent Ilonáig VIII. FELSÉGED VERESÉGET FOG SZENVEDNI! ,,Rómában születve seipio let­tem volna. Az én Korom és né­pem Napóleont Kívánt.'’ (Napóleon) Türelmetlenül várta a csá­szár a flottája vállalkozásáról érkező jelentéseket. Közben diplomáciai. lépéseket tett, hogy amennyire, csak lehet, biztosítsa a hátát a kontinen­sen. Levelet: írt a porosz ki­rálynak és szövetséget ajánlott föl neki,.de. Frigyes Vilmos el­utasította :: ragaszkodott a sem­legességhez.', Villen,euve tengernagy le­hangoló ; jelentést küldött a császárnak, közölte, hogy egy angol hajóraj állta el útját. Heves harcra került sor. Két spanyol vitorlás elsüllyedt, a francia' tengernagy erre el­vesztette -biztonságérzetét és ahelyett, hogy a La Manche csatornába irányította volna flottá ját, Cadix biztonságos ki­kötőjébe futott be. Amikor Napóleon ezt meg­tudta, a tengernagyot „nyomo­rultnak” nevezte, akit „szé­gyenszemre ki kell dobni a hoditen "érászét kötelékéből’'. Tombolt dühében. Emberi nagysága es kimerít- hetetlennekn látszó energiája a nehéz pillanatokban mutatko­zott még leginkább. Néhány óra sem telt el és máris egy újabb nagyméretű új haditerv kidoigozásánoz kezdett. Két óráig diktált egyfolytában egy tábornoknak, azt vázolta, ho­gyan győzi le az ellene ké­szülő ellenséges Szárazföldi erőket. Uj-parancsokat vittek a lovasfutárok. A normandiai táborodat napok alatt lebon­tották, ;• a francia csapatok megindultak kelet felé, mert Napóleon kénjei jelentették, hogy Ausztria meglepetéssze­rű támadásra készül. A császár erőltetett' menet-'- ben, gyors tempóban irányí­totta át csapatait, az Angliá­val szomszédos tengerpartról, a Rajna irányába. Az. osztrá­kok ezalatt a Dunáig .érkez­nek el. Üimnál találkoznak az ellenfelek. A franciák arra tö­rekedtek, . .hogy bekerítsék Mack tábornok hadait. Napó­leon egy fondorlatos csele ez­úttal ismét bevált. Jól beta­nított embereit eljuttatta az osztrák vezérhez, akivel ilyen módon elhitette egy állítólagos párizsi felkelés hírét. Tábori nyomdájában újságot is nyo­matott. amelyet az osztrák tá­bornok úgy olvasott, mintegy „párizsi lap különkiadását". Az együgyű Mack hagyta ma­gát becsapni. Amíg csapatai­val várakozott és arra számí­tott, hogy Napóleon császár­sága hamarosan összeomlik, addig seregeit a franciák tel­jesen bekerítették. Néhány figyelmeztető ágyúlövés és a Habsburg-sereg megadja ma­gát. A veszteség 50 000 fogoly, 70 ágyú és 3000 ló. Győztesen halad előre, diadalának újabb ’ állomásai: München és Linz, megállás nélkül vonult előre Béos felé. Bonaparte azonban ugyanúgy járt, mint az egyiptomi had­járat alatt. Amíg a szárazföl­dön üldözi a szétzilált ellenfe­let. addig tengernagya elve­szíti a francia flottát. Négy nappal az ulmi siker után. 1805 október huszonnegyedi­kén Trafalgárnál legjobb ha­lóit megsemmisíti az angol flotta. VilleneuVe tengernagy az. ellenség fogságába: került. Amikor kiszabadult.' öngyilkos lett. Sejtette, hogy a császára ezt az újabb kudarcot soha­sem bocsátja rrieg neki. Bonaparte noVembér tizen­harmadikán elfoglalja Bécset. Főhadiszállását ■ Sehönbrunn- ban rendezteti be és azon gon­dolkodik. melyik ellenségével szálljon szembe, az orosz se­regekkel, amelyet Kutuzov vezetett, vagy a maradék oszt­rák hadakkal, amelyeknek Ká­roly főherceg volt a parancs­noka. Ezenkívül friss erők megjelenésével is számolnia kellett, a poroszok is úgv döntöttek, hogy harcba lépnek Franciaország, ellen. Az egész Európa számára dqntő leszámolás elháríthatat­lannak látszott. Bócstőt 12Q kilométerre, Austerlitz mellett a francia császár előzetesen megszemléli a terepet, ahol másnap a dön­tő. csata lezajlik majd. Min­den részletet alaposan kiter­velt és ő . állapította .meg a küzdelem helvét, valamint időpontiát. már eleve rákény- szerítette akaratát az ellenfe­leire. 1805 december másodikén kelepcét állított fel az oro­szoknak és az osztrákoknak. Látszólag fedezetlenül hagyta hadseregének egyik szárnyát. Ezzel odacsalogatta a szem­benálló erőket, amikor ezek gyanútlanul előretörtek. a gondosan elrejtett francia csa­patok váratlanul megtámad­ták és megsemmisítették őket. Crák alatt ezrek és ezrek pusztultak el Napóleon ágyúi­nak fergeteges tüzében. Fel­bomlott az orosz és az oszt­rák hadsereg, a franciák 4? 000 embert elfogtak és száz ágyút zsákmányoltak. Több történész és katonai szakértő, így a francia Henri Jomini azt állítja, hogy a modern nagy ütközeteket 1805-től kell számítani. Tarle még tovább megy, szerinte Austerlitz „napóleoni .hősköl­temény és egyben a világtör­ténelem egyik legfontosabb és legvéresebb csatája.” Ez a látványos győzelem si­ettette, hogy a császár miha­marabb elérkezzék hatalma ze­nitjére. Párizsban olyan túl­áradó örömmel, ünnepléssel fogadták, hogy ez méltán jut­tatta eszébe a nagy Caesar di­adalmenetét. Az 1805. december huszon­hatodikén megkötött béke is lényegében csak fegyverszü­netnek számított, a háborúk szinte végeláthatatlan hosszú láncolatában. A francia csá­szár amennyire csak lehet, igyekezett kihasználni a ked­vező helyzetet. Párizs az egész Európa fővárosa lett, mert tu­lajdonképpen minden lényeges kérdésben Napóleon szava döntött. Hatalomvágya ebben az időszakban nem ismert ha­tárt. Ezt tükrözd az is, hogy elhatározta a Rainai Állam- szövetség létrehozását, amely­hez a többi között Bajoror- . szag. Baden. Berg. Nassau. Württemberg és ezenkívül nyolc német fejedelemség tar­tozott, vagyis olvan területek is. amelyek korábban a Habs- burg-cs ás zároké voltak. Ezzel tulajdonképpen elemeire esett szét a ..Szent Római Biroda­lom”. Napóleon arra késztette II. Ferencet, hqgv mondion le a ..német" császári címéről és el^eediék meg az „osztrák” c^szári rangjával: Ez megtör­tént. (Folytatjuk.) Községfejlesztés A szekszárdi járásban 21 község van. Ha betűrendbe soroljuk őket Alsónána Alsó­nyék, Báta az első három. De ez a sorrend akkor is, ha a három közti nagyságrendet nézzük. Alsónánának 1015, Al­sónyéknek 2100, Bétának pe­dig 3251 lakosa van. Alsónána. A községben 257- en, átlag 300 forintos fejlesz­tési hozzájárulást fizetnek. Az erre az évre tervezett társa­dalmi munka értéke pedig 120 ezer forint. Az év első fe­lében ebből 33 600 forintnyit teljesítettek. Az elmúlt kilenc év alatt Alsónánán 5000 négy­zetméter járdát építettek meg. Elkészült a hangosbemondó, a szükséges helyekre közvilágí­tási lámpákat szereltek fel és elvégeztették hat híd felújí­tási munkáit. Elkészült a kör­zeti orvosi rendelő, és átadták rendeltetésének az autóbusz­várótermet is. Megépítették a ravatalozót. Vásároltak sport- felszereléseket és a tűzoltókat is ellátták egyenruhával. Je­lenleg a tőrpevízmú építésé­hez tartalékolják a pénzüket: 130 ezer forintot. A IV. öt­éves terv időszakában legna­gyobb feladatuknak a törpe­vízmű megépítését tartják. Ezenkívül elképzeléseik között szerepelnek: járdafelújítás, az orvosi rendelő és a lakás fel­újítása is. Alsónyék. Két üzem össze­sen 20 000 forintnyi kommuná­lis adót fizet a községben. A lakosság átlag 253 forintos községfejlesztési hozzájárulást fizet. Az évre tervezett tár­sadalmi munka értéke 210 000 forint. Ebből 143 200 forintot teljesítettek június 30-ig. Az elmúlt években sokat fejlődött Alsónána és a közigazgatásilag hozzá tartozó Pörboly is. Át­alakították a művelődési há­zat, egy tanteremmel bővítet­ték a pörbölyj iskolát, korsze­rűsítették az óvodákat, vásá­roltak orvoslakást és elkészült Alsónánán Alsónyéken Bátán a fodrászműhely. A vízmű­építést 600 ezer forinttal támo­gatták. Megépítettek 3500 négyzetméter járdát, felújítot­tak két hidat és egy egykilo- méteres bekötőutat, autóbusz­várótermet adtak át. s vízren­dezésre fordítottak 40 000 fo­rintot. Ravatalozót is építet­tek. Jelenleg a porbölyi klub­könyvtár építésére fordítják a pénzüket, amelyhez bankhitelt is kénytelenek voltak igénybe venni. Báta. Kilencszázötvenen fi­zetnek átlag 242 forintos köz­ségfejlesztési hozzájárulást Bá­tán. Erre az évre 341 ezer fo­rint értékű társadalmi műn- - kát terveztek. Az év első felé­ben ebbői 80 000 forintnyit tel­jesített a lakosság, Bátán egy üzem fizet kommunális adót, idén 15 000 forintot. Az el­múlt kilenc évben 10 kilo­méternyi szakaszon bővítették a vízvezetéket és 11 kilométer járdát építettek meg. 5 kilo­méteres szakaszon kerítettek sort útkövezésre. Elkészült a hangosbemondó, három szol­gálati lakásba költözhettek be, s átadták az autóbusz-váró­termet, a -tűzoltók, részére egyenruhát vásároltak. Jelen­leg tartalékolják a pénzüket, a közeljövőben végrehajtandó iskoíaközpon tosításra. Sötétség Bonyhádon Vasárnap alkonyaikor Bony­hádon zavar támadt az áram­szolgáltatásban. Egyes terüle­teken sem a lakásokban, sem az utcán nem volt villany. Tegnap reggel érdeklődésünk­re Berg Gyula, a DÉDÁSZ bonyhádi körzetvezetője kö­zölte, hogy a zavart kábelhi­ba okozta, s hogy a javítás mór vasárnap megkezdődött. A hibaelhárítás hétfőn dél­előtt még tartott. ♦ ; ♦ ♦ « ♦ Fantasztikus tudomány — tudományos fantasztikum Nippur ősi város helyén, a mai Bagdad köze­lében egy teljes sűmér „könyvtár” került nap­világra. mintegy 60 000 ékírásos agyagtábla. Az egyik hathasábos tábla az özönvíz legrégibb le­írását. tartalmazza, öt özönvíz előtti várost ne­vez meg. ezek: Eridu, Badtibiria. Larak, Szitpar és Surűppak. A felsoroltak közül két városnak nyomait eddig még nem találták meg. A táblá­kon — az eddig legrégibb megfejtett agyagtáb­lákon —.Noénak Ziusudra a neve, Surappakb'an lakott,, St bárkáját is ott építette. • Egyszóval még a Gilgames-eposznál is régeb­bi leírása van . az .özönvíznek nevezett egykori természeti katasztrófának. Lehetséges, hogy ké­sőbbi leiétek még régebbi leírásokat fognak tar­talmazni. ’> "■ ....................- • . .. ADATOK AZ ŐSI EGYIPTOMBÓL Nem kevésbé elgondolkoztató az ókori egyip­tomiak istenvilága. A Nílus mentén talált régi fel jegy zések.is tudni vélnek olyan lényekről, akik hajóhoz hasonló járműveken cirkáltak az égen. ­Egy feljegyzés szerint Ptah ősisten rövid időre megjelent a nép előtt egy ragyogó égi szekéren, majd ismét eltűnt. . ... . Edfuban a templomromok kapuboltozatán szárnyas napisten és más szárnyas istenségek képe látható. Minden turista, aki már járt Egyiptomban, ismeri az Elefántszigetet. Már a legrégibb írá­sok is ezen a néven emlegetik, mert elefánt alakja van. Tény való, hogy a sziget — nagy magasságból tekintve — elefánthoz hasonlít. De honnan: tudhatták ezt az ősi egyiptomiak, anél­kül. hogy a magasba emelkedtek, hiszen a mesz- sze tájon nincs domb, vagy magaslat, ahonnan a szigetet szemlélhették volna?! Edfuban, egy épületmaradvány homlokzatán olvasható, hogy az építmény földöntúli eredetű, Im-Hotep készítette tervét. Ez az Im-Hotep igen érdekes alak. Korának híressége volt: lelkész, író, orvos, építőmester és bölcs egyszemélyben. A' régészek szakvéleménye szerint ebben az ősi időben. Im-Hotep korában csak faék állt az emberek rendelkezésére, a fémek közül a rezet ismerték — de sem ez, sem amaz nem alkalmas gránittömb szétfűrészelésére és megmunkálására. És a bölcs Im-Hotep mégis 60 méter magas piramist épített uralkodója számára olyan mű­vészi tökéletességgel, aminek később is alig ta­láljuk mását. A 10 méter magas és 1600 méter hosszú fallal körülvett építményt Im-Hotep az örökkévalóság házának nevezte el. S ott is te­methette el magát, hogy az istenek — majd ha visszatérnek a Földre. — könnyen megtalálhas­sák és életre kelthessék. AZ ÉSZAKI LEGENDÁK Az izlandi és norvég mondák természetesen - szintén tudnak az égen közlekedő istenekről. Frigg istennőnek Gna nevű szolgálólánva, úr­nőjének utasítására egy szárnyas lovon bejárta . az .egész világot, s Gna a nagy magasban más lényekkel is találkozott. Voltaképpen mi szól az ellen, hogy a régi szö­vegek és feljegyzések igazi égi jái'művekről szól­nak? Semmi esetre sem elegendő az a puszta állí­tás, hogy ilyen járművek akkoriban nem voltak, mert nem létezhettek. Ilyen válasz ma már el­fogadhatatlan. Hiszen nem is olyan régen még hivatott tudósok azt állították, hogy az égből nem hullhatnak kövek (értsd: meteorok és me­teoritok). mert hiszen a magasban nem lehet­nek kövek ,.. Tudós matematikusok még a XIX, században Ls ahhoz a meggyőző számadathoz ju­tottak,^ hogy a leggyorsabb vonat sem haladhat óránként 34 kilométernél sebesebben, mert en­nél nagyobb sebesség esetén a levegő kiszorul a vagonokból, s megfulladnak az utasok... Még száz éve sincs annak, hogy tudományos körök­ben is tartotta magát az az állítás, hogy semmi­képpen sem maradhat meg a magasban olyasmi, ami nehezebb a levegőnél. Milyen jó. hogy mindig akadtak merész bírá­lók, akik kétségbevonták még a legkézzelfogha­tóbbnak látszó igazságokat is. Nélkülük ma nem lenne a világon vasúthálózat, amelynek sín­pályáin óránként kétszáz kilométeres sebesség­gel robognak a vonatok. Sugárhajtású repülőgép, űrhajó, mesterséges bolygó sem! Azok a bírálók, akik ma arra intenek, hogy maradjunk meg a realitásnál és ne barangol­junk a képzelet világában, megfeledkeznek ar­ról, hogy sok minden, ami ma valóság, nemré­gen még fantasztáknak tartott emberek álma volt. Még túlságosan keveset tudunk múltunkból ahhoz, hogy végleges képet alkothassunk ma­gunknak róla. Újabb leletek hallatlan mértékben megkönnyíthetnék a ma még rejtélyes dolgok megfejtését. A A A ft ,A .rfS, ■?. ■ /V X-. .fl»,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom