Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-25 / 222. szám
I Európa és a finnek Nem tudtam felelni neki, mert forogni kezdett velem a világ. Az a szörnyűséges meny- nyíségű eledel, amit magamba tömtem, egyre jobban döngette a gyomorfalamat. — Éhen halok! — jajdultfel mellettem Nyavalyek Guszti és tovább próbált csúszni, de nem volt ereje. — Agyonettem magam — nyöszörögtem és forró homlokomat odaszorítottam a hideg aszfalthoz. — Bár elköltöttem volna a pénzt — nyögte Nyavalyek és mohón nyalta az aszfaltot ott, ahol egy kis port talált. Ezt is abbahagyta. Eszméletét vesztette. Segítségért akartam csúszni, de hirtelen vér tódult az agyamra és sötét lett előttem minden. Nem tudom mennyi ideig heverhettünk ott a fal mellett. Csak arra emlékszem, hogy valaki egyszer- csak lehajolt hozzánk és megrázta Guszti vállát. Mély fér- fihan'g szólalt meg: — Mi van magával, hé?! — Éhen fogok halni — nyitotta ki egy pillanatra a szemét Guszti. Aztán hozzámfordult a pasas: — És magával? — Annyit ettem, hogy belehalok. A pasas erre odafordult a kíséretében lévő másik alakhoz: — Látod Jóska — mondta vidáman, — csak aranyban szabad spekulálni... CSOMAG AMERIKÁBÓL.... Az a dicsekvő Nyavalyek Guszti elmesélte, hogy mostanában nap-nap után pompás ragulevest eszik, mert kapott egy csomagot Amerikából, s abban volt fél tucat levespor. Ez a levespor csakugyan csodálatos találmány. Meséli az a dicsekvő Nyavalyek, hogy fél liter langyos vízben megfőzi a szürkésfehér port és raguleves lesz belőle, gríznok- kedlivel. De micsoda raguleves! Noha a stanicliban csak por van, a ragulevesben csirkelábak úszkálnak és zsírkarikák a leves tetején, zöldség is van benne. Meséli az a dicsekvő Nyavalyek, hogy kapott legutóbb Amerikából meggyesrétesport, hát az valami nagyszerű. Beszórja a tepsibe a port és megsüti, forró meggyestészta lesz belőle, külön stanicliból kell rászórni a meggymagport, hogy egészen olyan legyen, mint a friss rétes. Hála az égnek, tegnap én is kaptam egy csomagot Ohióból, az írók világszövetségétől. Hat konzerv volt benne angol feliratokkal. Azonnal lesiettem Nyavalyekhez, aki már járatos az ilyesmiben, hogy fordítsa le a feliratokat. Nyavalyek hosszan nézegette a dobozokat. — Ez itt rántottcsirkepor — mondta az egyikre — tudja, hogyan kell elkészíteni? Megtudtam, hogy negyedliter enyhén sós vízben kell megfőzni a port kilenc percig, azzal már kész is a rántott csirke, gyártja Williams Lid. Chicago. — Hát ez mi? — kérdeztem Gusztit az egyik lila dobozra mutatva. összehúzott szemöldökkel olvasta a feliratot. — Érdekes — mondta — tudja mi ez? Feleség-por, özvegyek, agglegények, és fronton szolgáló katonák részére. — Ne vicceljen, Nyavalyek! — Nem vicc. Itt van a használati utasítás is. Gyártja Brown és Marchulok Ltd. Chicago. Azt mondja: gőzölje ezt a dobozt negyedórán át s aztán hagyja kihűlni. Lefekvés után tegye a feje mellé és pompás élvezetben lesz része. — Nem hiszek ebben, Nyavalyek! — Maga nem tudja, mit produkál az amerikai konzervipar. Es milyen leleményes az újvilági technika! A sógornőm — bizisten igaz — kapott lábfestéket. Harisnya odaát sincs, de aki azzal a festékkel befesti a lábát, úgy néz ki, mint akin harisnya van. És azt írja a Fáni néni, hogy télire küld nekem kötöttkesz- tyű-festéket. amivel ha a kezem befestem, úgy néz ki, mintha kesztyű volna rajtam. Legutóbb például kaptam egy pepita nadrágot tőle és hozzávaló cérnát, ha a nadrágom elszakadna. Rágyújt? Elővett egy csomag cigarettát. Lefejtette róla a celofánt, aztán felbontotta a bíborpiros csomagolást, feltépte az ezüstpapírt, 20 cigaretta volt benne vitorlavászonban. Hosszú, szögletes cigaretták, gyártotta Hudson és Brock Ltd. Detroit. Rágyújtottam egyre. — Mi ez? kiáltottam fel fuldokolva. — ízlik? Petróleumban van pácolva. Valódi amerikai. — Nagyon finom. — Hallatlanul leleményesek odaát. Fáni néni azt írja, lee- közelebb azbeszt-cigarettát is küld, abszolút tűzmentest Gyártja Keller Co Green Ltd. Alabama. És micsoda férfiruhákat kaptam. Többek között egy világoslila zakót, sárga gombokkal. És fél tucat kör alakú zsebkendőt. — Hát az minek? — Mert odaát rájöttek, hogy az ember mindjg a zsebkendő sarkába fújja az orrát. Elköszöntem Nyavalyektől, csak még arra kértem. ho®y mondja me" mi van abban a rózsaszín tégelyben, amit szintén most kaotam. Dünnyögve elolvasta az angol szöveget, aztán felkiáltott: — Szerencsés fickó! Meleg alsónadrág van benne! — Ugvan! Ebben a kis tégelyben ? — Igen. „A konzerv felbontása után oldd fel annak tartalmát langyos vízben és főzd meg spirituszkockán. Pompás meleg alsónadrág. Gyártja Stooke és Mooke. Washington" Tahi László (Folytatjuk) III. Helsinkiben tett rövid látogatásom során alkalmam nyílt felkeresni a Finn Köztársaság külügyminisztériumát, ahol tájékoztattak a finn külpolitika aktuális kérdéseiről. — Nem vagyunk nagy ország, — hangoztatták a külügyminisztériumban, — tisztában vagyunk a reális lehetőségeinkkel. Finnország területe 337 000 négyzetkilométer, tehát akkora, mint Olaszország. Lakosságának száma azonban még az ötmilliót sem érj él. tehát a területhez viszonyítva nagyon kevés. Mégis úgy gondoljuk, hogy a világban az olyan kis országoknak, mint Finnország is, fontos szerepe lehet. Neon keli a háttérben maradnunk, hanem kezdeményezhetünk is a nemzetközi együttműködés területén. Az a célunk, hogy mindent megtegyünk a béke és a biztonság erősítésére. — Ez azt jelenti — hangzott tovább a tájékoztató —, hogy keress ült azokat a lehetőségeket, amelyek a megoldáshoz vezetnek, s ezt minél szélesebb körben megvitassuk a különböző országokkal. A _ finn kormány ezért 1969. május 2-án memorandumot készített. Az emlékiratban kifejtettük álláspontunkat az európai biztonsági konferencia kérdésében, pozitív előterjesztéseket tettünk, és kijelentettük. hogy mindent megteszünk egy ilyen konferencia sikeréért. A konferencia színhelyéül felajánlottuk Finnországot. Az emlékiratot eljuttattuk az összes európai országokhoz, köztük Kelet- és Nyugat-Németországhoz, valamint az Egyesült Államokhoz és Kanadához, összesen 32 országhoz. Eddig húsz választ kaptunk, legutoljára Izland válaszolt. Megkaptuk valamennyi szocialista ország válaszát. a semleges országokét és egyes nyugati országokét is. Az állásfoglalás pozitív A válaszok általában helyeslik és üdvözlik a kezdeményezést. Egyetlen kivétel Albánia, ahonnan nem kaptunk ugyan hivatalos választ, de az ország képviselője az emlékiratra vonatkozóan negatív álláspontot foglalt el az értekezlet megrendezésével szemben. — A szocialista országok válaszaikban hangsúlyozták, helyeslik, hogy a konferenciát alaposan elő kell készíteni, de ne jelentse a konferencia időpontjának túlságos elhúzódását. A nyugati országok legtöbbje a konferencia alapos előkészítését hangsúlyozza. — Véleményünk szerint az év vége felé kapunk majd további válaszokat, mert úgy értesültünk, hogy a NATO- országok decemberben értekezletet tartanak és ezen alakítják ki álláspontjukat. Úgy gondoljuk, hogy a jövő év elején megvizsgálhatjuk a kérdést és megfontolhatjuk, mi legyen a további teendő. — Nekünk a konkrét lépéseket illetően nincs hivatalos elképzelésünk. Úgy gondoljuk azonban, hogy a kétoldalú tárgyalások lehetővé teszik majd annak megállapítását, milyen lépések szükségesek a továbbiakban. Véleményünk szerint a kétoldalú tárgyalások során jó lenne megállapítani azoknak a problémáknak a körét, amelyekben viszonylag könnyebb egyetértésre jutni, majd fokról fokra kell haladni a nehezebben megoldható kérdések felé. — Magyar—finn vonatkozásban nincsenek problémáink. A két nép barátsága hagyományos. Kekkonen államelnök már járt Magyarországon. mostani hivatalos látogatása pedig újabb megnyilvánulása a két ország jó kapcsolatainak és annak, hogy a különböző társadalmi rendszerek nem zárják ki a kölcsönös és baráti együttműködést. A kulturális egyezményen túl- menőleg meg akarjuk vizsgálni a gazdasági és technikai együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Mindkét részről keressük erre vonatkozóan a lehetőségeket. — A magyar kormány képviselői is jártak nálunk és reméljük, hogy a kölcsönös találkozások még inkább hozzájárulnak sokoldalú kapcsolataink elmélyítéséhez. A gazdasági együttműködés tekintetében kombly lehetőségeket látunk, mert ez kölcsönös érdekűnk. s véleményünk szerint azt kell vizsgálni, milyen módon lehetne azokat a kapcsolatokat is továbbfejleszteni GÁTI ISTVÁN m. Vf BLÁGliR KÜMETE9 ? Fantasztikus tudomány — tudományos fantasztikum ái rjrjT^jTjrjrrjrjß Megtörténhet, hogy az űrhajósaink által tanított és nevelt csoportot a lakosság egy másik csoportja megtámadja. Az űrhajósok, korszerű fegyvereikkel egykettőre leszámolnak velük, megsemmisítik a támadókat; . talán atombombát is igénybe vesznek ellenük (Szodoma). Űrhajósaink megtermékenyítenek néhány kiválasztott nőt is az őslakók közül. Ezáltal új faj keletkezhet, amely képességeinél fogva át- ugorhatja a természefes fejlődés egyes szakaszait. Saját fejlődésünkből tudjuk, mennyi időnek kell eltelnie, hogy a bolygó primitív őslakossága elérkezzen a fejlődésnek arra a fokára, amelyen mi most vagyunk, és kimerészkedjen a világűrbe. Ezért a Földre való visszaindulásuk előtt űrhajósaink hátrahagyják tudásuknak, ismereteiknek jeleit, de az őslakosok ezeket csak jóval később képesek megfejteni, ha társadalmuk már elérkezett a matematika és a technika meghatározott fejlettségi fokára. Bizonyosra vehető, hogy űrhajósaink figyelmeztetik majd az őslakosokat a fejlődéssel, járó veszélyekre, de ez a figyelmeztetés — saját példánkból tudjuk — meddő marad. Még ha a legborzalmasabb jelenetekről, atomrob- bnntásokról készült filmfelvételeket is lepergetik előttük, ez sem fogja visszariasztani a távoli bolygó lakosait, hogy ugyanazokat az ostobaságokat kövessék el, mint a földi emberiség, vagyis hogy egyre tökéletesebb fegyverekkel mind pusztítóbb háborúkat folytassanak. Miután az űrhajó felszállt és eltűnt a világmindenség ködében, bolygólakók körében szájról szájra jár majd, hogy ellátogattak hozzájuk az istenek. Legendákat fognak szőni az égi jövevényekről és szent ereklyének fognak tekinteni mindent, amit az űrhajósok hátrahagytak. Ha pedig a bolygó népe elérkezik arra a kulturális fokra, hogy legendáit, mondáit képes lerajzolni vagy jelekkel megörökíteni, leírja majd. hogy o+* jártak az istenek, aranyként fénylő öltözéket viseltek, csodálatos alkotmányon érkeztek., mennydörgés és villámlás közepette szálltak le. Leírják majd, hogy az istenek járműveik voltak, amelyekkel szárazföldön, vizen és a levegőben egyaránt közlekedhettek, és villámot szóró fegyvereikkel megsemmisítették ellenségeiket. És leírják azt is: az istenek megígérték, hogy visszatérnek. Barlangjaik falára kezdetleges vonalakkal óriásokat rajzolnak akik furcsa sisakot viselnek, s mellük előtt különös ládát hordanak; gömböket. amelyeken különös lények ülnek és a levegőben száguldanak, légi alkotmányokat, amelyek óriási rovarokhoz hasonlítanak. Könnyű elképzelni, hogy milyen nyoma marad az utókor számára az űrhajósok látogatásának. Hiszen az előzőkben már láttuk, mi minden nyomát találhatjuk annak, hogy a messzi múltban Földünkön is járhattak látogatók más égitestről; Földünknek is lehettek vendégei a világűrből. Természetesnek vehetjük a távoli bolygó lakói szent helynek nyilvánítják azt a helyet, ahol az űrhajó leereszkedett, piramisokat és templomokat építenek az égből leereszkedett istenek tiszteletére. A lakosság fejlődik, számban gyarapodik, háborúkat visel, amelyekben megsemmisülnek a szent helyek, az istenek tiszteletére épült nagyszerű építmények. Nemzedékek jönnek és mennek, végre egy későbbi nemzedék újra felfedezi a szent helyek nyomát és megkísérel olvasni belőlük. Ugyanúgy, mint mi is... EGY ELMARADT RANDEVÚ Habár hangsúlyoztuk, hogy nincs szándékunkban kétségbevonni az emberiség történetének legutóbbi két évezredét, mégis le kell szögeznünk, hogy a görög és római mitológia alakjait éppen úgy, mint minden más és legendabeli alakot, a messzi távolba vesző múlt légköre veszi körül. Amióta ember él, azóta van szájhagyomány. Guatemalában és a Yucatan félszigeten, az áthatolhatatlan dzsungelekben romokat találtak és ezek — méreteiknél fogva — bátran összehasonlíthatók az óegyiptomi építményekkel. Mexikó fővárosától 100 kilométerre délre Choula helység mellett egy piramisnak az alapja nagyobb, mint a Cheops-piramis. A fővárostól 50 kilométerre északra Teotihuacannál a piramisokkal beépített terület nagysága megközelíti a 20 négyzetkilométert, és minden építmény, amelyet eddig ott kiástak, a csillagok állása szerint igazodik valamilyen összefüggésben van ja csillagok állásával. A legrégibb szöveg, ami Teotihuacanról szól. közli, hogy ezen a, térségen gyűléseztek az istenek. ott tanácskoztak az emberről és sorsáról — még akkoriban, amikor a mi felfogásunk szerint a homo sapiens nem is létezett! * * ♦ ♦ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ f ¥ * ¥ f f ♦ i * : ♦ ♦ ♦ * 1
