Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-23 / 220. szám

1±2S&I M ««»»»as Most érkezett újabb kép a szeptember 11-1 szovjet—kínai találkozóról: Kosziéin szovjet (jobbról) és Csou En-Laj kínai miniszterelnök (középen) találkozása a pekingi repülő­téren. A szüreti napok mérlege ' (Folytatás á 2. oldalról.) padot is. Máris ki lehet bőví­teni a néptáncfesztivál körét. Szekszárd város és Tolna megye megannyi közvetlen külföldi kapcsolattal rendel­kezik. Ezeket nagyszerűen le­hetne hasznosítani a szekszár­di szüreti napok nemzetközi­vé tételére. Bezonsból is, Be­cséről is szívesen jönnének tömegesen. A mostani siker­ből kiindulva joggal ^mond­hatjuk, hogy ez is elsősorban szervezés kérdése. Minden le­hetőségünk adott ahhoz, hogy a programskálát is bővíteni tudjuk. Sőt, ami nagyon lé­nyeges, a szekszárdi vendég­látó ■ szervek is tudnak produ­kálni Hpdd utaljak ezúttal csak az ökörsütési Ötletre. Most, hogy sikeresen túljutot­tunk a szüreti napokon, ér­demes is, kell is törődni a folytatással. |i ......... BODÄ FERENC US1!! IN®? ?óth jván II. Szekszárdi néptáncfesztivál 1 Ä szüreti napok keretében rendezték meg a II. Szek­szárdi néptáncfesztivált. A kötelező és szabadon válasz­tott számokat a szabadtéri színpad mintegy ezer főnyi közönsége előtt mutatták^ be, a gálaestre pedig a zsúfolt művelődési házban került sor. A helyezések a következők: a zsűri ä kiírás szerinti nagy­díjat nem adta ki, illetve megosztotta a dombóvári if­júsági táncegyüttes és a szék-: szárúi szövetkezeti tánc- együttes között. Első helyezett a kalocsai népi együttes, má­sodik a Dunai Vasmű tánc- együttese, harmadik a zalai táncegyüttes, 4. a pécsi KI- SZÖV-egy fittes. A koreográ­fiái díjat Orsovszky István és Szabadi Mihály, a zeneszerzői díjat Olsvay Imre, a felvonu­lási menettánc díját pedig a Zalai táncegyüttes kapta. A szüreti felvonulás díjazottjai 1 i A Szüreti felvonulás kere­tében népviseleti szépségver­seny volt: az első díjat az őcsényi, a másodikat a decsi, a harmadikat a sióagárdi, a negyediket a váraljai csoport kapta. A négyesfogatok versenyé­ben az első a mezőszilasi, a második a nagykónyi, a har­madik a regölyi fogat lett. A kettesfogatok versenyében az első helyezést a nagykónyi, a másodikat és harmadikat pe­dig két regölyi fogat érte el. Közreműködésükért elismerést kaptak a bajai, palánki, dal- mandi, majosi, kajmádi, szek­szárdi, sióagárdi és igari lo­vasok. Az országos fotókiállítás díjai A városi tanács nagytermé­ben megrendezett országos fotókiállításra 193 képet küld­tek be, 25 százalékkal többet, mint tavaly. A zsűri ebből 70 képet választott ki a kiállí­tásra. A városi tanács nagy­díját Zsigri Oszkár budapesti, Jónás László budapesti, Ma­gúméi László budapesti, Sí- monfalvi István pécsi és dr. Kelemen Ottó nagyakanizsal kiállító kapta. Különdíjat Görbe Ferene bajai, Árvái Zoltán szekszárdi, Bosznai Miklós bajai, Csatári- János bajai, Rezsők György nagy- kanizsai és Orbán József tar polcai kiállító kapott j Rovatvezető: JANTNER JÁNOS Mindennapjaink ■ r ■ energiája; a gaz Az'ipar-korszerű kenyere, s fából hatalmas előnyt jelent ä a családi tűzhelyek modern tüzelőanyaga a gáz. E som-- más megállapítás bármelyik országban érvényes lehet, nem sok országban lehet azonban olyan indokolt, mint hazánk-’ ban. Az alik négy évtizede felfedezett és T955 óta rendkí­vül gyorsan feltárt föld gázkin-, esünk olyan értékes tüzelő­anyagbázist jelent, amellyel kevés ország dicsekedhet mos­tanában, amikor- az: .energia-* igények növekedésével a szén­hidrogén-kereslet mindenütt’ fellendül. A világ energiafogyasztásá-: nak növekedési ütemét azzal szokták jellemezni, hogy 1800 és 1950 között eltelt másfélév­század alatt a világ energia-^ fogyasztása 145 milliárd tonna tüzelőanyag volt. Az 1950-től 2000-ig terjedő fél évszázad alatt viszont előreláthatóan 350 milliárd tonna tüzelőanyagot fogyaszt a világ gazdasága és lakossága. Tehát 50 év — vagy- is az előbb említett 150 év egy- harmada — alatt az energia-' fogyasztás több mint három-» szorosára nő a világon! S ez a fejlődési arány fokozottan vonatkozik a szocialista orz szágokra, így hazánkra is. Az energiahordozók iránti (kereslet kielégítése szempont­magyar népgazdaság és a la­kosság számára a hazai föld­gázkitermelés gyorsulása. Föld­gázkészleteink az elmúlt tíz esztendő alatt 3,7-szeresére nö­vekedtek. Az új és új földgáz- telepek feltárása minden jel szerint lehetővé teszi, hogy újabb 10 esztendő alatt az 1965 évinek négyszeresére emeljük á hazai földgázkitermelést S az 1980-ig szóló tervek — amer lyek az idén kidolgozott föld­gázprogram alapján sejtetik a jövőt —* arról vallanak, hogy az elkövetkezendő 10—12 év­ben a földgázfelhasználás az 1950. évinek 22—26 szorosára növekszik hazánkban. Csak­nem ilyen — 19—23-szoros arányban — növekszik a kő-; olajfelhasználás is. Ä földgáz és a kőolaj —- ä Szénhidrogének — térhódítá­sa természetesen alapvető vál- tozásokat hoz az ország ener­giastruktúrájában. Az ország energiamérlegében 1950-ben 7,3 százalékot tett ki a kőolaj és a kőolajtermékek aránya. Eá 1980-ra 39 százalékra, ugyanakkor a 3,5 százalékos földgázarány 22 százalékra emelkedik. A két várható adat összevetéséből nem nehéz ki­számítani, hogy 1Q—12 év múlva az ország tüzelőanyag-; felhasználásából 61 százalék; Milyen lesz az őszi-téli élelmiszer- és vegyiáruellátás ? Import és kishatár-forgalom segítségével is bővítik a választékot Tegnap délelőtt ülést tar­tott a megyei tanács vb ke­reskedelmi osztálya mellett működő koordinációs bizott­ság. A bizottság megvitatta a Baranya—Tolna megyei Élel­miszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi - Vállalat felké­szülését a negyedik negyed­évi áruellátásra, valamint a vállalat instruktod é$ szállí­tási munkáját. Mind a jelentésekből, mind a vitából kitűnt, hogy a vál­lalat az év első nyolc hónap- < jában jelentős mértékben nö­velte forgalmát, az ország élelmiszer és vegyiáru nagy­kereskedelmi vállalatai között a legnagyobb forgalomnöveke­dést érte el, < ’Élelmiszerekből 22—2?, ' végyiárukból 10—12 száza* lékkai többet értékesített, mint az előző év hasonló időszakában. Az év hátralevő részében to­vábbi forgalomnövekedésre számítanak. Zavartalan lesi az ellátás a* alapvető' élelmiszerekből. Rizs­ből 15—20 százalékkal na­gyobb mennyiséget kívánnak forgalomba hozni, mint ■ a múlt év negyedik negyedé­ben, újdonság lesz a fényezett rizs. Evek óta hiába keresték a vásárlók a lencsét, a boltok­ban. most sikerült -— import­ból — jelentősebb mennyisé­gű lencsét beszereznie a vál­lalatnak. Bab js lesz elegen­dő és a vállalat ígérete sze­rint a bab fogyasztói árát csökkenteni fogják. Édesipari árukból bőséges Választék áll rendelkezésre, •például. karácsonyi idényeik- kékiből — szaloncukor, kará­csonyfa-függelékek stb. — 15 —20 százalékkal, többet biz; tosított szerződésileg a vállalat; mint tavaly. Továbbra sem tudják kellően kielégíteni az igényeket díszdobozból, minő­ségi kekszből és teasütemény- ből, valamint kakaóból, a lá­zai termelőkapacitás elégte­lensége miatt. Importból pró­bálják csökkenteni a hiányt Déligyümölcsből a tavalyi­hoz képest lényegesen jobb ellátásra van kilátás, narancs­ból például 40—50 százalék­kal les2 több, mint a múlt . télen. Bővítették a választé­kot á különféle konzerváruk­ból is. i i Javuld ellátást ígér a nagykereskedelmi vállalat háztartási és kozmetikai vegyiárukból, bővíti a mo­só. és mosogatószerek vá­lasztékát, biztosította a negyedik negyedévre az ellátást a nemrég meg­jelent lés közkedveltté vált Tomi, Ideál 69 és Biopon mosóporokból. A hagyományos ;,VlM” mel­lett forgalomba hoztak a kor­szerűbb kivitelű VEM Ex sú­rolószert, valamint az Alex súrolóport. Uj cikként hoz­zák forgalomba a karácsonyi ünnepek előtt az illatosított osülagszórót. A vállalat — a2 űj mecha­nizmus adta lehetőségeknek megfelelően — tovább bővíti profilját. Már októberben, te­hát a tél beállta előtt forga­lomba hozza a fagyálló folya­dékot, valamint — új cikként — a félliteres kiszerelésű akkumulátor-savat és (Desztil­lált vizet. Az ABC-áruftázafc, de főleg a falusi vegyesboltok áruellá­tását akarja a vállalat azzal megjavítani, hogy részükre beszerez és árusít olyan cik­kekét, amelyek nem tartoz­nak: az élelmiszer- és vegyi­áruk közé. Például kerékpár- javítási cikkek, kisebb értékű alkatrészek,' kötöttáruk* ház­tartási vasáruk beszerzése e boltoknál elég körülményes, a kis mennyiség miatt. Vi­szont az Élelmiszer és Vegyi- anyag Nagykereskedelmi ■ Vál­lalat, túrajárataival rendsze­resen felkeresi e boltokat, —: az alapvető élelmiszerekből folyamatosnak kell > lennie, az ellájtáfenak, így foyamatosan tud szállítani részükre egyéb árukat isi UJ ü SJj Bár! r&Sesedíl 3 alrtfiTűrog?fi; tehát lényegesen meghaladja majd a hagyományos szilárd tüzelőanyagok (szén, faj ará- nyák A tüzelőanyagok korszerűsít dése természetesen együtt jár a tüzelés modernizál ód ásá Vali (Ennek nem túlságosan jelen- tős, de mindennapi életünk« ben mégis „kézzelfogható” bi­zonyítéka például az eddigi tüzifakereslet kínálattá alaku­lása.) A tüzelés korszerűsíté­se pedig alapvető feltételéi minden országban a gazda­ság,' a termelés, a lakosság ellátása fellendítésének. E fett tétel tekintetében nincs okunk panaszra. Manapság 1700 kilo­méternyi hosszú földgáz táv* vezeték és 3320 kilométernyi városi elosztóvezeték hálózza be az ország területét és a te­lepüléseket.1 Az I960, évi 15 százalékkal szemben ma már 46 százalékot. tesz ki a váro­si föld- és palackos gázzal el­látott háztartások aránya az országban. Ez pedig csaknem másfél millió háztartási gáz-; fogyasztót jelent. Nem vitás tehát, hogy a gŰ2 előállítása, szolgáltatása és fel­használása' — a .villamosén«:« gia térhódításához ■/ hasonlóak —, országos jelentőségű lett. A gázfelhasználás továbbiak­ban tervezett még szélesebb körű elterjesztésének termék szetesen számos technikai, £tt zikai feltétele is van — a gáz-, termelés növekedése melletti Mind erőteljesebben jelentke­ző probléma például a korsze-' rű gázkészülékek, gázégők gyártásának bővítése, s e fel­adat gyors megoldása az ipar­ra vár. i A műszaki-technikai fél téte­lek biztosításán túl — sőtj ahhoz is kápcsolődóan — azon­ban mind sürgetőbben vető­dik fel — az 1962-ben meg- alakotott Villamosenergia TörJ vényhez hasonlóan — egy kor­szerű, gázenergiáról szóló tör­vény megalkotása. Igaz ugyan, hogy a gázellátás és felhasználás fejlődése során ez­rével születtek különböző köz* ponti intézkedések, biztonsági előírások, szabványok, ezek azonban — éppen tömegessé-, gük miatt — szinte áttekint­hetetlenek. Már régen nem ne­vezhető alapnak az ásvány- blajfélékről és a földgázról szóló, a maga korában vi­szonylag haladónak tekinthető 1911. évi VL törvény, amely­nek elvileg tulajdonképpen ma is érvényes lapjait. néni lehet már haszonnal forgatni. Egy­ségesen és korszerűen szüksé­ges rendezni a gáz termelésé­nek, gyártásának, szállításá­nak, tárolásának szabályait, a műszaki-biztonsági feltétele­ket, a minőségi követelménye­ket. Alapvető szabályokkal történő rendezésre vár a gáz­szolgáltatás, a szolgáltató ésa fogyasztó közötti jogviszony, s nem utolsó sorban a fogyasz­tói jogok védelme is, nem is szólva a gázra vonatkozó nem­zetközi együttműködés egyes közérdekű szabályairól, ame­lyek ugyancsak hiányoznak. , Az egységes rendszabályokat tartalmazó gázenergiáról szóló fej törvény szükségességét in­dokolja az is, hogy a több mint százéves múltra vissza­tekintő magyar gázipar már nem néhány elszórt gázgyár, egymástól független halmazá­ból áll, hanem szerves egész, amelynek jövőbeli szerepe rendkívül gyorsan fokozódik; H.M, Népújság ^ 1869, szeptember 83, /

Next

/
Oldalképek
Tartalom