Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-21 / 219. szám
r FÓKUSZ miiinmMiiiiiiiiiiii NSZK Más út is lehetséges ? A szövetségi köztársaságban gyorsul a választási kampány üteme. Első pillantásra minden a régi: a politikusok interjúinak beszédeinek, nyilatkozatainak özönét zúdítják a választókra. A városok a választási plakátok tarka köntösébe öltöznek, a közvéleménykutató intézetek jövendőmondói irigylésre méltó biztonsággal állapítják meg, hogy milyen lesz a szavazatok és a parlamenti mandátumok megoszlása a pártok között. Mégis szembetűnő, hogy a korábbiakhoz képest a jelenlegi választási hadjárat kifejezetten politikai jellegű. Mi történt? Mi az oka annak, hogy a hétköznapoktól és az egyszerű polgárok gondjaitól oly távoli és a hivatásos politikusok monopóliumának tekintett kérdések most töprengések, viták, szócsaták tárgyává váltak a lakosság széles köreiben? A válasz csak egy lehet: a „nagy koalíció’’ kormánya amelyben a mono- poLburzsoázia pártja, a CDU vezető szerepet játszik nem biztosította és nem tudta biztosítani azon külpolitikai elvek sikerét, amelyekre Bonn irányvonala az adenaueri. idők óta épül. Tív év előtt természetesen még meg lehetett győzni az egyszerű nyugatnémet állampolgárt arról, hogy a NATO a világpolitika legnagyobb bölcsessége. Innen adódott az a vágy, hogy a NATO-t, mint a revansista és militarista irányvonal hinterlandját meg kell szilárdítani, hogy az Egyesült Államokkal való szövetséget meg kell erősíteni és az atomfegyvert meg kell kaparintani, tehát azon ..erőpolitika” kialakításának vágya, amelynek révén Adenauer arra törekedett. hogy egész Németországot a bonni sas égisze alatt Szemelvények külföldi újságokból egyesítse az oroszokat pedig . kiűzze Európából”. Adenauer politikája csődöt mondott. Az általa megteremtett pártban azonban olyan erők kerekedtek felül, amelyek a legkevésbé sem hajlandók ezt a tanulságos leckét megszívlelni. Lényegében az alábbi jelszóval indulnak a jelenlegi választásokon: „Vissza Adenauerhez”. Kiesipger kancellár a múlt hét végét az Egyesült Államokban töltötte. Találkozott Nixon elnökkel és más vehető személyiségekkel. A nyugatnémet sajtó jelentéseiből Ítélve ötnapos óceánontúli tartózkodása idején a kancellár elsősorban megpróbált újabb előnyöket húzni a Nyugat-Németországot az Egyesült Államokkal összefűző szoros katonaipolitikai kapcsolatokból és megszerezni a bonni külpolitikai irányvonal még hatékonyabb amerikai támogatását. Viszonzásul azért, hogy Bonn feltétel nélkül támogatja Washington politikáját, egyebek közt Vietnamot illetően, a kancellár elérte, hogy az Egyesült Államok még nagyobb beleszólási jogot adjon „legerősebb európai partnerének” a NATO politikáiénak és stratégiájának meghatározásában Sajtó jelentések szerint Kiesinger eíkraszállt a NATO további erősítése és az amerikai csapatok további nyugat-németországi állomáso-ztatása mellett Ezzel kapcsolatban a Washington Daily News című lap igen nyíltan megírta hogv az amerikai csapatok jelenléte az NSZK-ban sesí végtére lesz Kiesinger uralkodó Kereszténydemokrata Pártjának a 28-1 választásokon. A bonni körök az amerikai katonai jelenléttől oly nagv eiőnvöket várnak hogy egve- bek közt megengedik a Pentagonnak vegyi és baktériumfegyverek tárolását a nvugat- németországi katonai támaszpontokon. Bonn beleegyezése nem ön-zetlen. Mint ahogy McCarthy, az amerikai képvi- selöház tagia a napokban kijelentette, az utóbbi években a Bundeswehr idegbénító gázokat kap kísérleti célokra a Pentagontól. Kiesinger óceánontúli látogatásának eredményeiből ítélve a kancellár pártjában még olyan nézetek uralkodnak, hogy az NSZK létét csakis, az amerikai szuronyok erdeje, a mérgező gázokkal és pestisbacilusokkal teli ládák biztosíthatják! Diehl államtitkár, a nyugatnémet kormány hivatalos szóvivője egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy a mérgező anyagokat tároló amerikai raktárakat ,.a potenciális ellenség elrettentését” célzó atlanti stratégiának megfelelően helyezték el az NSZK-ban. (N ovo je Vremja) Egy fonó szeptember előtt Mindkét párt a legkeményebben nyitotta meg kampányát. Brandt, az SPD vezér Strauss CSU-vezér magatartását „szájhősködésnek” nevezte és Günther Grass a költő, az SDP vastagbaj uszú agitátora „népuszítás” címen feljelentést tett a gyűlölt bajor ellen. Kiesinger szövetségi kancellár a baloldali választási bizottság első akcióját már „szégyentelen hazugságnak” nevezte, míg az egész CDU Schmidt SPD- frakció vezérre támadt, amiért ez Moszkvába utazott, amikor Prágában ismét páncélosok gördültek. Az 1969. szeptember 28-i Bundestag-választ ások több szempontból alapvetően különbözni fognak az utolsó választásoktól: — 1966 óta nagy koalíció van a CDU/CSU és az SPD között. Ezzel az SPD a szövetségi köztársaságban első ízben „kormányzóvá vált és kormányzási! tehetségét bebizonyította.” Az allensbachi közvéleménykutató intézet eredményei szerint a választóknál a bizalom az SPD külpolitikai rátermettsége iránt 35 százalékról 41 százalékra, gazdaságpolitikai képességeit illetően 25 százalékról 32 százalékra emelkedett. Brandt és Schiller a hajdani osztályharcos párt arculatát hitelt érdemlően néppárttá változtatta. — Egy érezhető és hallható parlamenten kívüli ellenzék fellépése körülbelül 1967 1906 óta a belpolitikai légkört nem« csak radíkali2álta, hanem a?, ellenzéki pártokra is új szerepet ruházott. A fiatal német választók is első ízben láthatóan másként reagálnak ' mint eddig, mivel a júliusi közvé- ieményku tatás során az ifjú választók 35 százaléka az SPD mellé sorakozott és csak 27 százaléka a CDU/CSU mellé. Az ifjak a „legtehetségesebb politikusnak” Strausst a CStl vezérét és Schiller SPD gazr- daságügyi minisztert tekintik. — Az FDP ellenzéki párt új elnöke alatt balra tolódott, É választások alkalmával várható, hogy baloldali erők, amelyek az SPD-ből kiszakadnak, szavazataikat az FDP-re adják. A „csatlakozók” majd .baloldali” intézkedéseket kívánnak, mint például a „beleszólás” hirdetését, az NDK elismerését és. egy jövőbeni SPD/FDP koalíció létrehozását. (Ehhez csatlakozik Rudolf Augstein. is. a Spiegel tulajdonosa.) (Di Furche) A nemet választótok előtt Aki a jobboldali radikális NPD sikerei alapjait akarja feltárni és hívei társadalmi összetételéről akar képet kapná, az tanulmányaihoz nem találhat jobb objektumot, mint a bajor Mittelfranken kormányzókörzet. itt a Tauber, Regnitz és Pegnitz csodálatos öreg városok országában építette ki legkorábbi és legbiztosabb bástyáit a nemzetiszocializmus — hasonlóan mint Schleswigh-Hoisteinben, egy korábbi, de szintén hangsúlyozott „nemzett” berendezésű liberális hagyományok romjain; itt és csak itt sikerült von Thadden úr pártjának már az 1905-Ös B undes tag-válasz táti oknál — első nekifutásra tehát— bárom szavazókörzetben (Erlangen, Nürnberg-Nord és Nümbérg^Süd) az ötszázalékos határ átugrása, és itt kö-- rözte le 1966 őszén, a bajor tartományi választásokon áz FDP-fc, megnyerte az összes választók mintegy 13 százalékát. sőt egyes körzetekben az összes érvényes szavazatok 15 százalékát. MegismétlŐdik-e szeptember £8-án ez a rekorderedmény? A közvéleménykutatók legújabb eredményei szerint erről szó sem lehet: a jobboldali radikálisok befolyásának visszaesését — amelyről az NSZK sok politikusa is meg van győződve legalábbis a nyilvánosság előtt — kizárólag és éppen az NPD eddigi fellegváraiban keltene megállapítani. De a helyszíni vizsgálatok ellentétes képet mutatnak. A Nürnberg körüli városokban és ipari településekben — ás nem utolsó sorban magában Nümbergben — valójában bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a nemzeti demokrata hullám bizonyos fokiig alább hagyott: itt a prosperitáshoz való visszatérés eredményeként, amelyet mindenütt a nagy koalíció számlájára írnak, a pártoknak nyilvánvalóan sikerült visszanyerni néhány olyan korábbi választójukat, akiket a válságtól való félelem, vagy a tiltakozás szükségességének érzése a legszélsőbb jobboldalra taszított. A kiegyensúlyozott helyi megfigyelők azonban óvnak a visszaesés túlbecsülésétől. Es mindenekelőtt arra hívják fel a figyelmet, hogy az NPD a Nümbergben, Furthben és Erlanganben várható veszteségeit a falusi választókból álló tartalékai bekapcsoláséval jórészt kiegyenlítheti. (Die Tat) Van-e hazugságvizsgáló gép? „A gép úgy működik, hogy a megvizsgálandó személyt egy kénye'rnes székre ü'tetik; azután elektromos érzékelőket helyeznek el a karján, a csuklóján. A gépet bekapcsolják, és a megvizsgálandó személynek gyors egymásutánban kérdéseket tesznek fel. A testre kapcsolt érzékelők állandóan jelzik a vérnyomást. a pulzus- és a légzésütem alakulását, a bőrfeiü- let izzadságkiválasztását stb. Folyamatosan rajzolják papírra az adatokat, a változásokat amelyeket a műszerek érzékelnek a kérdések elhangzása közben. Két kérdés- csoport kétszer tíz kérdése adja az ún. ‘alapkérdéseket; ezek közömbös kérdések a vizsgált személy számára, a válaszok megadása 'gy nem vált ki fokozott izgalmat, nyugtalanságot, pszichikai reakciót. Az alapkérdések elhangzása és megválaszolása közben ' elkészülnek az ún. alapgörbék, és az igazi kérdések sorra kerülésekor felvett diagramot hasonlítják Népújság 1969. szeptember 21. össze végül az alapgörbékkel”. Ezeket a sorokat egy nemrég lezajlott periratban találjuk, ahol a CIA kedvelt „lélektani szerszáma" a hazugságvizsgáló gép vizsgálta a hálójába került kém- ügynökjelöltet. Mi ez a hazugságvizsgáló gép? Van-e tudományos értéke jogi és pszichológiai szempontból? Az életben számtalan külső jel utalhat arra, hogy valaki igazat mondott-e, vagy hazudott. Egyeseknek arcuk mimikájából, másoknak különböző viselkedési formájából gyanítható, hogy az, akivel beszélgetünk, igazat mondott-«. A tapasztalt vezető vagy pedagógus sokszor észreveszi, esetleg leleplezi a szándékos ..tévedéseket”, melyeket a munkatársak vagy tanítványok elkövetnek. De számos alkalommal tévedhetnek is, alaptalanul gyanúsíthatnak, ami a rossz emberi kapcsolatok forrása lehet. A pszichológusok az emberi érzelmek feltárásában látták azt a módot, melyet hasznosítani lehet az igazmondás felderítésére. A jól megválasztott kérdések alapján a kellemes vagy kellemetlen élmények felidézése önkéntelenül is fiziológiai reakciókat eredményez (pulzusemelkedés, lég- zésgyorsulás), ami sok esetben utalhat a bűnténnyel kapcsolatos személyekre vagy esetleg magára a bűnösre. Az emberek érzelmei, hangulatai egyes vegetatív folyamatokra, pl. érverésre, légzésre hatást gyakorolnak. Ha valakit „rajtakapunk”, elpirul, másnak viszont az ijedtségtől „torkában dobog a szíve” stb. Az elpirulás, amely a bőr hajszálereinek bővebb vérellátása — a fokozott szívműködés eredménye. A fokozott szívműködésen és légzéseken kívül az izgatott ember izzadságmirigyei is erősebben működnek. Az izzadás az ön- fenntartás fontos eszköze, ami már az ősembernél megnyilatkozott abban, hogy a nedves tenyér jobban tapadt a fa ágaihoz, mint a száraz. Az érzelmeknek ezeket a fiziológiai megnyilatkozásait laboratóriumiban műszerek segítségével mérni lehet. Ezek a kísérleti lélektanban elterjedt vizsgáló eszközök a po- liográfok, melyekhez hasonlóan működnek a hazugság- vizsgáló gépek is. Legáltalánosabban az érzelmi hatásoknak a bőr verejtékmirigyeire gyakorolt működését használják fel ilyen célra, tehát a psaichogalvanikus bőrreflexet. Értéke azonban kétes: kimutatja az érzelmi hatást, de a kérdés tartalmára — pedig hazugságvdzsgálatnál ez a döntő — nem ad egyértelműen biztos választ. Az USÁ-ban, ahol legjobban elterjedt a hazugságvizsgálat, az elmúlt években komoly«» szóba jött a módszer revíziója. Az amerikai kormány hivatalosan betiltotta a hazugság- vizsgáló berendezések alkalmazását, ami nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a biztonsági szervek, ha úgy tetszik, államérdekből, ne használják még ma is. A demokratikus büntető- eljárás gyakorlatában az ilyen eljárás azért is elvetendő, mert a bizanyiték értékelésének a belső meggyőződés alapján tett vallomásra kell épülnie. A hazugságvizsgáló ugyanakkor a vádlott szabad védekezési jogát is megszünteti, hiszen a bíróságot befolyásolják az ilyen készülékkel szerzett adatok. Az érzelmek feltárására irányult sok éves ku tatások mégsem voltak hiábavalók. Ma már egyre szélesebb körben alkalmazzák a gyógyászatban, a pszichiátriában, a leltei defektusban szenvedők konfliktusainak a feltárásában. Hazug- ságvizsgálatra kevéssé alkalmas . . . fi. J.
