Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

c/L mt L%tUfÖUUlk >* >y BABITS MIHÁLY: Őszi pincésés (l-ső vers mely a Bor szel­lemének ébredését a Szőlő roncsaiból a Feltámadáshoz hasonlítja.) A nap ocsuja most csorog; piros levél a venyigén: a présház felé megyek én; a nagy kulcs zajjal mégforog. Csöndes a tanya, nincs dolog, Szunnyad a must a csömögén, s a pince tikkadt melegén pihennek boldog óborok. A sárga murci bugyborog; ébred a must a csömögén. mint Lélek a holt váz felett. Ö pincessáj, illatos kriptái így leng e bús présház felett a Feltámadás drága titka. Huszonötezren Háry János Miért Béla tér? A város egyik legforgalma­sabb és legjellegzetesebb te­rét Béla térnek nevezik. Az elnevezés I. Béla királyra utal. A város alapítása en­nek az Árpád-házi királynak a nevéhez fűződik. 1061- ben I. Béla király itt apátságot alapított, s ezzel megvetette a város alapjait A Béla téren található a vármegyeház im­pozáns épülete, ez alatt pedig az egykori apátság romjai. Most folynak a feltárási mun­kálatok. Császár József, a városi te­aács vb-elnöke: — A legutóbbi felméréseink szerint már meg is haladta a város lakossága a huszonöt- ezret. Népesedünk. A város la­kossága sosem növekedett ilyen gyorsan, mint napjaink­ban. E település súlya, jelen­tősége, centrális szerepe visz- szanyúlik a régmúlt századok­ba, fejlődési ütemét tekintve azonban most éli virágkorát. Érdemes megemlítem, hogy a természetes szaporodás mérté­ke a korábbi évek 3,7 ezre­lékről 5,2 ezrelékre növeke­dett. Sok a bevándorló is. Je­lentősen növekszik a város vonzáskörzete. Nagyon érde­kesen alakult a város lakos­ságának foglalkozás szerinti megoszlása. Míg 1949-ben a lakosság 14,3 százaléka tarto­zott az ipari kategóriába és 49,4 százaléka a mezőgazda- ságiba, 1967-ben 39 százalék volt az ipari és 16 százalék a mezőgazdasági. Ez jól mutatja a város jellegének változását: a paraszti város iparosodik, s a jöwben újabb intézkedése­ket kívánunk tenni az ipar- fejlesztés érdekében. Közben nem feledkezünk meg termé­szetesen a mezőgazdaságról, s ezen belül a város évezredes szőlőkultúrájároL Városunk múltja Visszave­zethető az időszámításunk előtti korokba. Itt azonban nem egyszerűen laktak, éltek emberek, hanem Szekszárd la­kói mindig nagyon szerették városukat, s ezt a vidéket Mi, á mai Szekszárd lakói, vezetői is nagyon szeretjük. Valóság­gal hozzánőttünk e kömyék­Tóth Iván. {Genthon István: Irta és összeállította: Botfa hez, ideköt bennünket a gyer­mekkor ezernyi emléke, és a felnőttkor sok dolgos hét­köznapja. De nemcsak mi ős­lakosok szeretjük, kedveljük, hanem az idetelepülök, is gyorsan megkedvelik. Nem vé­letlen, hogy az új szekszár­diak közt is mind többen dol­goznak fáradtságot nem kí­mélve e városért. Kialakuló­ban van az egységes városi közösség, amely egyik jellem­vonása az egészséges lokál­patriotizmus. Városunknak nagy múltja, de még nagyobb perspektívája van. Olyan táv­lati terv megvalósításán fára­dozunk, amely külső képében is, belső szerkezetében is még városiasabbá teszi Szekszár- dot. ügy számoljuk, hogy 1976-ra már mintegy 34—35 ezren leszünk. Néha megesik, hogy az iro­dalmi hős túlnövi alkotóját, Ilyen Garay János Háry Já­nosa. Garay az idők múltával irodalomtörténeti keretek kö­zé szorult vissza, hőse azon­ban Kodály jóvoltából világ­hírnévre tett szert, s minden­felé hódít napjainkban is, sőt. ami talán még ennél is több, neve általánosított fogalom­ként gyökeret vert a köz­nyelvben. Éppúgy, mint példá­ul a Panama—panamázás. És megannyi Háry-adoma jár köz­szájon. Éppen ez jelzi, hogy e „hős” még nagyon sokáig fog élni a nép tudatában. Ki is volt tutajdonkippe» Háry János? Nagyon sok kutatót, foglal­koztatott e kérdés, próbálták megkeresni Garay Háryjának élő mintaképét. Találtak is korabeli Háry kát a város la­kosai közt. Az egyik kutató erre esküdött, a másik arra. Máig sincs tisztázva, hogy ki is volt az „igazi” Háry. A kö­zelmúltban azonban váratlan fordulatot vett a Háry-kutatás. A levéltárból előkerült szá­mos írásos dokumentum, ame­lyek bizonyítják, hogy a Há- ry-históriának, amelyet Garay oly gyönyörű versbe foglalt, megvan a történeti magva; a szekszárdi huszárok valóban ,,hősköd tek” Napóleonnal szemben, jártak a versben jelzett helyek egy részén. Művészeti emlékeink Vármegyeház (Béla tér). Egyemeletes ltb—10 ablakos szárnyakkal, hat1 dór-oszlopos, oromzatos középriza- littal. Dór-pil!éres kapualj. Udvarán a megye barokk címere 1750 körül. A Jung Józseftől és Hacker József­től 1780-ban emelt megyeházát bővítette Polláck Mi­hály 1828—1833 közt. Alatta az I. Béla-féle apátsági templom maradványa. Városi tanácsház (Béta tér). Egyemeletes. 4x3x4 ten­gelyes. Klasszicista-romantikus, 1850 körül épült, Plébániaház (Béla tér). Szegmentíves kapuján egy­korú csillagos kapuszárnyak. Építette Rodt Ferenc Konrád 1775-ben. Béri Balogh Ádám Múzeum (Hunyadi utca.) Ala­pítva 1895-ben. Őskori gyűjtemény Wossinszky Mór ásatásaiból. Garay János szobra (Garay (Remete utca), Ferenc-kórház tér), ref. templom (Kálvin nyi uX .k. remetekápolna Ádám Babils-ház. Tti „üleleit a magyar irodalom egyik kiemel­kedő alakja, Babits Mihály. Uj óvoda, mögötte új bérház a Wossinszky Mór utcában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom