Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-10 / 184. szám
Fürgéd öriáiió tanácsú Köt* ség Toltia megye tamási járásában. Lakossága 860. vas Gereben szülőfaluja.."' V Ezek az adatok az Új Magyar Lexikonból származnak, és helyesbítésre kzcrulnak. Fürgéd lakossága a legutóbbi népszámláláskor 1064 lélek volt. Vas Gerebennek pedig már csak azért sem lehetett a szülőfaluja, mert abban az időben mint község, egyáltalán • nem létezett. Vas Gereben äelfilrged' majorban született és ebből, valamint Külfürgédből, Júlia pusztából, Potolyh bél és Hórhiból alakult ki c mai falu: — huszonegy évvel ezelőtt, é 948-ban. Huszonegy esztendő csak az ember életében mondható soknak, egy településében már nem. Akik Fürgéd alapításakor katonasorban voltak, ■ ma már leszerelő katona fiaikat várhatják haza. Azt indultunk tudakolni, hogyan élnek ők ma, valamivel a világ Hegén túl fezt a kifejezést helyben hallottuk). Hiszen Fürgédre már á Montenucvo hercegek korában sem volt könnyű közúton eljutni és ma sem az. A vizsgálódásnak sokfélé módját lehet választani. Mi találomra nyitottunk be néhány portára. a falu közepén és á szélén. Tartózkodunk minden kommentártól. beszéljenek a tények. Csak a tények, nevek csak elvétve, mert' kérdéseink’ olyannyira személyes természetűek voltak, hogy akik válaszoltak, nem akartak hivalkodó színben feltűnni és megkértek bennünket nevük elhallgatására. Ezt a kérést az esetek többségében teljesítjük is. hárman lesznek, mert a második Inny is férjhez megy. A családfő raktáros az állami gazdaságban, a férjhezme- nendő lány félműszakos bolti dolgozó-. Ketten Qß.szesen havi kétezret keresnék. A háziasszony ? ' — Nekem 'csak itthon van munkám! ■'És. a kilencszáz négyszögölnyi illetmény földön, meg a háromszázötven négyszögöles kertben. Reggel háromnegyed. hattól. — Meddig? ' . • : — A 20 óra . 20-kor kezdődő tévéműsor elejét esők. nagyon ritkán sikerül megnéznem. A múlt esztendő vásárlásait bajos számba venni. • — A nagy lányomnak tizenhárom- ezerért szobabútor. És persze amj, kell. ágynémű, asztalnemű, szóval a kelengye. Most kell a középsőnek beszereznünk ugyanezt. Ném egy esztendő jövedelméből, takarékoskodásból. • * * * i Takarékoskodás -és biztonság. Negy- " jóból ez ' a kettő jellemző a iürgedi háztartások többségére. A takarék- betétkönyvek. természetesen titkosai;, így csak kerék számú becslés révén lehet megállapítani, hogy a községbeliek több millió, forintot tartalékoltak rr&öyobb családi tervek későbbi megvalósításának céljaira. Ilyen a házépítés. a' .faluban évente két-három új ház. épül. "A biztonság jellemzője a biztosítás is. Az egykori Mcntenuovo- cseiédék, zsellérek ilyesmire álmukban sem áldozhattak. .Ma a házak több* * * A kis házhoz egy különlegese i nagy kőrisfa ágainak földig hajló függönyét félrehajtva lehet eljutni. A ház szoba- konyhás. végében nyári konyha. Lakója egy fiatal házaspár, egy gyerekkel. A férj huszonkilenc éves, téeszben dolgozik. Az asszony huszonkettő és: — Nem dolgozom sehol! i Egész pontosán",'' mrhdditvó.p 'léggel öttől este kilenc óráig otthon: á háztartásban, á négyszáz szegötes kertben és időnként ■feszesként d'téüMHőÜtÓi'v^-* kezeiben. A férj munkaideje reggel hattól sötétedésig tart. Esztendei' közös jövedelmük, némi szárriítgatás urán. huszonnégyezer forintra becsülhető. Ez - a falubeli termelőszövetkezeti tagok átlaga alatt van, ami — a háztáji hasznával együtt — harmincháromezer foM ruht táján jár. — Mit vásároltak az elmúlt esztendő során? — Semmit* A semmi egész pontosan egy gyapjú kardigánt, egy kosztümöt, egy Pádua- inget ' jelent, azonkívül a szükséges gyermekholmit és egy 260 .köbcentis Pannónia motort. — Rádiónk? Az van, de a tévé már ■nagyon elkéne.,, * * * Kétszoba-konyhás ház, négyen lakják. Tavaly még öten voltak, az őszre ségén ott az Állami Biztosító kis táblája, többnyire a „Tiszta udvar, rendes ház" felírás mellett. * * * A harmadik ház újdonat új. Két . szoba, kcmyh-a és fürdőszoba is. Utóbbi a jobo jövő • reményében*- hogy majd elérkezik az idő, amikor a folyóvizet bé -lehet, .vezetni. .Négyen lakják, az apa -állami- gazdasági dolgozó, ué.t gyerek iskolás, az ásszony véleménye ön- mága munkájáról nagyjából ugyanaz, mint áz előbbieké. Az évi jövedelem harminc—harminckétezer forint körül van: ■ — Nagyobb vásárlásokra mostanában nem telik. A ha: befejezéséhez kifizettünk huszonháromezer forintot. A nagyobbik, gyerek pedig kapott egy kerékpárt. * * * Fürgéd Ozorától. rossz köves úton. ; nagyobb ■ autófutamodásnyifa van és Ozora sem a világ közepe. A világ végén túli kis faluban azonban csendesen gyarapodó jómódot találtunk és az . egyre, emberibbé váló élet valamennyi- feltételét. ORDAS IVÁN Éj és drradal Tizennyolc évvel ezelőtt Somogy- országból érkeztek a hongíóg&lök. A fal u végén négy putrit emeltek gallyból, vályogból. A kunyhókon még meg sem száradt a sár. felnőtt lakóik már megkezdték a munkát az állami gazdaságban. Úgy két hete még nyolc roskatag viskó fölött susogtak a lombok, most csak hét körül zúgnak a dongók. Ezt a hajlékot az idő rombolta le. Romjai mellett akáctörzsek. Gazdája újat épít a régi helyén. C lyan lesz, mint a többi. Inkább hitványabb mintsem jobb az összeeszkábált lóistállóknál, — amelyeket csak belépés után lehet megkülönböztetni a ..házaktól". Ma huszonkilenc ember, kilenc sertés, hat ló, egy csikó, egy sereg kutya s millió légy él itt. a telepen egyetlen ember sincs, aki elvégezte volna az általános iskola nyolc osztályát. A lovak szőre fényes. A gyerekek sípcsontja görbe, bőrük maszatos, hajuk fésületlen. Múlt év októbere óla tíz szabálysértési eljárás indult a telepiek ellen, mert jószágaik kárt tettek a tsz földjén. Hét eljárás bírságolással végződött. Májusban hat nőt bírságoltak meg, mivel nem gondoskodtak arról, bogy gyermekük megkapja a védőoltást. A hat anya közül négy leány. Nincs víz, nincs villany, nincs egyetlen telepes rádió, nincs egyetlen fogkefe, nincs egyetlen újság sem. Jószevint mindenki analfabéta. Majdnem két évtized alatt egyetlen magyar—cigány házasságot sem kötöttek. Állandó munkaviszonya egyetlen nőnek sincs. Sokan több ezer forinttal adósai az államnak, főként a lóadóval. Két év alatt három csecsemő halt meg köldöktetanuszban. Egyetlen gyermek sem szülőotthonban jött a világra. A modem technikát egyetlen motorkerékpár képviseli. A telepről senki sem látogatja a községi könyvtárat. A vajda is részt vett abban a majdnem kétórás, beszélgetésben, amelyet a telepiekkel folytattam, s amelyben egyetlen kérdésre keres ;e,n válasz1 ■ Miért élnek így? A diskurzusnak a tanácselnök megjelenése vetett véget. Hívott, hogy vár a falu többi vezetője. A feleletet váratlan epizód adta meg. Kisgyerekes asszony üldögélt egy halmocskán, lába -a három négyzetméternyi lótrágya szélén. — Miért ül ott? — szólította meg az elnök, s hogy a menyecske csak vállát vonta, ennyit tett hozzá: — így is jó? így is jó. írástudatlanul. Tengődve. Szennyben. Dorfmeister Mátyás iskolaigazgató hisz abban, hogy a most tanuló telepiek ki fognak innen törni. Én nem hiszek. A primitívség hínárja ehhez túl erős. Nem tudom, mihez kez.d a teleppel a tanácselnök, a tanácstitkár. Az újonnan emelt putrikat le kellene bontatniok, mert azok engedély nélkül épültek. Az új putrikat nem bontathat- ják le. mert nem vihetik el a tetőt emberek feje fölül. A kolduló asszonyokat meg kellene bírságolniuk A kolduló asszonyokat nem kergethetik ki a faluból, mert nem üthetik ki gyerekek szájából a kenyeret. A szülni készülő asszonyokat a szülőotthonba kellene szállítaniok, mert tűrhetetlen, hogy a putri közepére összekotort por- ba-szalmába szüljenek. A nőket nem szállíttathatják szülőotthonba, mert a személyes szabadságot védi a törvény. Védi akkor is, ha csecsemők halnak meg köldökte támaszban. * * * Julika néni — özvegy Sztojka Lajos- né — 1918-ban telepedett le Fürgédén. Emlékezete szerint akkor „a zsidóé és a báróé" volt a határ. Julika néni februárban karját törte. A törés meggyógyult. Az özvegy kétszer megkapálta, le is fattyúzta fél hold kukoricáját. Tsz-nyugdíjas. öreg cigányasszony. Panaszkodik: „Hetek óta járok a TÜZÉP- hez, nincs mész. Most végre kölcsönbe kaptam egy fél vödörrel. Majd’ egy hónapig néztem a piszkos falai." Komisz dolog, hogy az igazság keresése közben az ember olykor kénytelen másokat megsérteni. Kérdem Julika nénit, koldult-e valaha. Mondja, koldultak a szülei, ő is. Negyvenöt előtt, s még utána egy-két évig. Négy téglaházikó áll itt egymás mellett. Tisztes távolságban sertés-, kecskeól. Valamennyi gyermek sípcsonlja egyenes. Kérem az olvasót, ne legyen mérges a sípcsont másodszori emlegetéséért. A görbe csont a rosszultáplált- ság biztos jele. Kovács Mátyásné Pista fia kétéves. Súlya tizenöt kiló. Kovács Mátyásné édesapja özveggyé lett. Most ismét házas. A tanács-házán kötött házasságot a második asszonynyal. Kovács Mátyásnénak van egy asz- szonylánya is, tehát .lávakorú. Rösíélli hogy írástudatlan, de reménykedik, hogy a tévéből majd sok mindent megtanul: A tévének. — amikor már az ennél szükségesebbek meglesznek —, az új házban lesz a helye. Kovácsné ura éjjeliőr a termelőszövetkezetben. naponként 1.25 munkaegység-jóváírásban részesül. A szomszé- déknak, Sztojka Jenőéknek jobban megy: a férfi növénytermesztő. Sztojka Béla „göbölös”-nek mondatik. — s e szón a sőrékkel foglalkozó termelőszövetkezeti gazdát kell érteni. A gö- bölös ezen a pénteki alkonyaton zsákkal tért haza; a zsákból hatvan forint készpénzért vásárolt két nyúl került elő. Kupáncsapásuk csak hónapok múlva esedékes. A hosszú fülű Ádám- Éva előbb ősszüléje lesz a Sztojka család nyúlfarmjának. Aki a Sztojkáék kicsiny telepén jár, vajdát ne keressen. Nincs. Sztojkáék. Kovácsék ősei cigányok voltak. Sztöj- káék. Kovácsék fölött már megvirradt. A fényben közép-európaiak lettek. BORVÁRÓ ZOLTÁN Ásatások Pécsváradon A 6-os számú főúton, alig húsz kilométerrel Pécs előtt, már messziről láthatja az utas a pécsváradi vár magasra nyúló bástyáját és falait. A várat néhány évtized választja el csupán az ezeréves kortól, a legrégibb magyar építésű erősségek egyike ez. A várban apátság székelt egykor, melyet I. István király alapított. Itt volt apát a francia származású Asztrik, aki a magyarság keresztény hitre térítésekor játszott kiemelkedő szerepet. Amikor húszévi építés után a templomot felszentelték, ide látogatott a király és negyvenhét faluban 1117 szolgát ajándékozott az apátságnak. Az ódon falak azóta sok vihart láttak. A régi épületek egy része romba dőlt, föld alá került és feledésbe merült. Most az Országos Műemléki Felügyelőség. a pécsi Janus Pannonius Múzeum ásatásokat kezdett itt, mely máris felszínre hozta a régi templom és apátsági épület egy részét. Az ásatások befejezése után, és részben azzal párhuzamosan, a romokat konzerválják. Az egykori apátsági vár udvarán a VÁTI tervei szerint park létesül, a bástyatoronyban lévő hangulatos, de kicsiny turistaszállót pedig a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal kibővíti. A pécsváradi ásatások és a kapcsolódó tervek szép példái annak (tegyük hozzá, hogy megyénkben is követésre érdemes példái), hogyan lehet ősi épületeket és azok maradványait a modern kor emberének szolgálatába állítani, ismereteinek gyarapítására felhasználni. (Foto: Jantner)
