Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

TTLÄÜ Ers*Orvi,£TLY# IVE PU J SAG B A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT tOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TJWACB LAPJA j XIX. évfolyam, 179. szám ÁRA: 90 FILLER Kedd. 1909. augusztus 31 Néma postahivatal táv-választású telefonközpont Postafejlesztési tervek Szekszárdon A századforduló idején emelt szekszárdi postaépület ma már túlzsúfolt. Több százan várnak telefonállomás bekapcsolására, igényüket azonban csak nyil­vántartásba veszik, a központ szűk kapacitása miatt nem le­het kielégíteni. A posta dolgo­zóinak szociális, egészségügyi ellátását sem lehet megoldani a szűk épületben. A város ro­hamosan fejlődik, ezzel a pos­tafejlesztés nem tartott lépést. Vannak-e — és ha igen, mi­lyen — tervek a szekszárdi postafejlesztésre, ez iránt ér­deklődtünk a Pécsi Postaigaz­gatóságon. Kérésünkre Nagy Ernő, az igazgatóság fejlesz­tési osztályának vezetője adott tájékoztatást a tervekről. — Az igazgatóság az 1971- ben kezdődő negyedik ötéves terv egyik legfontosabb beru­házásának tekinti a szekszárdi új postahivatal és távbeszélő központ építését. A fejlesztési javaslatot — amely 60 millió forint be­ruházást Irányoz elő — már kidolgoztuk. azt még ebben az évben meg­tárgyalja a Posta Vezérigaz­gatóság. Valószínű, hogy jóvá­hagyják javaslatunkat — mondta a fejlesztési osztály- vezető. A tervek szerint a jelfenlegi épülethez csatlakozik majd a Széchenyi utca és a Várköz sarkán létesítendő kétemeletes épület. Földszintjén az új posr tahivatal, első emeletén pedig a távbeszélő központ kap he­lyet Felújítják, átalakítják a jelenlegi épületet is, hivatalo­kat, szociális létesítményeket helyeznek el benne. A posta- hivatal melletti elavult, föld­szintes épületet lebontják és helyére — postacsaládok részére — emeletes lakóépü­letet terveznek. Még a nagy építkezés előtt megkezdődik a Kesely űsi úton egy gépkocsi - telep' és -raktár építése. A beruházás legjelentősebb része kétségtelenül az új táv­beszélőközpont lesz Jelenleg a kpzpont 1200 állomást képes „befogadni", az új, Crossbar- rendszerű, Ericsson-Beloian- i\isz központ kapacitása ennek két és félszerese, háromezer lesz, ami később — a helyiség az új épületben ezt lehetővé teszi — hatezresre bővíthető. Ha tehát elkészül az új köz­pont, és természetesen bővül a vonalhálózat. a város telefon-előfizetői­nek száma a jelenleginek két és félszeresére, illetve ötszörösére emelkedhet. Ha azzal számolunk, hogy a város lakossága a következő évtizedben 36—40 ezer főre emelkedik, minden hat-hét személyre juthat egy telefon- állomás. A Beloiannisz Híradástech­nikai Gyár a svéd Ericsson cégtől vásárolt, szabadalom alapján kezdi meg az újfajta központok gyártását. Előnye a jelenlegivel szemben, hogy üzembiztosabb, gyorsabban kapcsol és míg a mostani, for­gó-rendszerű központnál, ha a gában kap helyet a máso­dik postahivatal. A 60 milliós beruházás tér® veit 1970—71-ben készítik el terhelés elérte a 80 százalékot az építkezésre előrelátható­már sokáig tart a kapcsolás, vagy egyáltalán nem történik meg, az új száz százalékos ter­helésnél is üzembiztosán, rend­kívül alacsony hibaszázalék- . kai működik. Az új központ üzembehelyezése után a szekszárdiak közvetlenül tárcsázással hívhatnak bu­dapesti, pécsi és paksi ál­lomásokat és természetesen később mindazokat, amelyek át lesz­nek alakítva táv-választásra. A következő években — ez már országos beruházás —. elkészül az új Budapest— Paks—Szekszárd—pécsi táv­kábel is. Az új épület földszintjén kap helyet a néma posta- hivatal is. Ezt éjjel-nappal nyitva tartják, automaták árusítják nemcsak a bélye­get, levelezőlapot, borítékot, hanem például három darab kétforintos bedobásával kor­látozott időtartamú, helyközi telefonbeszélgetést is lehet folytatni táyiratot feladni. Elhelyeznek benne pénzváltó automatákat is. » A városi tanács a posta bő­vítéséhez szükséges telket fel­ajánlotta és az ott lévő régi épületek szanálását is nagy­részt vállalta. Régi kívánsága a város lakosságának, hogy nyissanak még egy postahiva­talt, a központtól távolabb lévő. déli városrészben. A ne­gyedik ötéves tervben erre is sor kerül. a tervek szerint a nem­rég felépült fogtechnikai laboratórium szomszédsá­lag 1972—73-ban kerül sor. A fejlesztéssel körülbelül a kő­vetkező húsz évig ki lehet elé­gíteni a postaforgalom és a távbeszélő-szolgálat igényeit Szekszárdoo. m Kisemmizték, majd utcára került X Ou A SzoYjetuoié űrkutatási programja 4, o* ülérieg 5, o. MED0SZ­sportünnepély X a, milyen messze ran a Hold? 19. o„ Egy hét a világpolitikában Nixon elnök befejezte világkörüli útját, amelyről az amerikai fővárosban megoszlanak a vélemények. Meg­figyelők arra a következtetésre jutnak, hdgy az elnök a legfontosabb kérdés megoldásával maradt adós: nem fej­tette ki a vietnami rendezésre vonatkozó, valóban el­fogadható megoldás tervét. Ugyanakkor egy hanoi hír ar­ról számol be, hogy a VDK illetékes szervei három újabb hadifoglyot engedtek szabadon. Moszkvai hírünkben Koszigin és Kekkonen tanácsko­zásairól számolunk be, egy észak-írországi jelentés pedig a Belfastban folyó zavargásokról ad htod. Washington , Megoszlanak a vélemények Nixon utazásáról Nixon elnök Washingtonba visszatérve kijelentette: vi­lágkörüli útja a béke céljait szolgálta. Az elnök külön ki­emelte bukaresti látogatását, amelyet „a legmegindítóbb ta­pasztalatnak” nevezett eddigi utazásai során. A szívélyes fogadtatást értékelve kijelen­tette: ez az Egyesült Államok iránti baráti érzelmek meg­nyilvánulása volt, és azt mu­tatja, hogy „a politikai filo­zófiában meglévő, mély kü­lönbségek sem oszthatják meg állandóan a yilág népeit”. Rövid beszédében az elnök utalt arra, hogy csaknem két­hetes világkörüli útja az Apollo—11 űrhajó leszállásá­val kezdődött. Nixón azt mondotta, hogy ez az ese­mény „közelebb hozta egy­máshoz a világ népeit” és a jövőben ennek a nagyszerű eseménynek messzemenő ki­hatásai lehetnek. Nixon elnököt, aki magyar Befejeződtek a tárgyalások a magyar országgyűlés és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége között Hétfőn az Crszágház delegá­ciód termében véget értek a magyar országgyűlés a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Budapesten tartózkodó küldöttsége közötti tárgyalá­sok. A magyar országgyűlés küldöttségét Kállai Gyula, a Magyar- Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, a szovjet delegációt PjotrMi- ronovics Maserov, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének tagja, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Belorusz Kommu­nista Pórt Központi Bizott­ságának (tlső titkára vezette. A szívélyes, baráti hangú eszmecsere során P. M. Mase- rQv összegezte azokat a ta­pasztalatokat, amelyeket a szovjet küldöttség az üzemek­ben, a téeszek ben tett látoga­tásain szerzett. A szovjet kül­döttség örömmel állapította meg, hogy a szocializmus tel­jes felépítésén fáradozó ma­gyar nép figyelemre méltó eredményeket ért el mind po­litikai, mind gazdasági és tár­sadalmi téren. A szovjet ven­dégek elismeréssel szóltak a magyar—szovjet kapcsolatok állandó gyarapodásáról, a két nép közötti barátság elmélyü­léséről, amelynek látogatásuk alatt ezernyi jelét tapasztal­ták. A magyar országgyűlés a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa küldöttségének tárgyalá­sairól, a két országnak a leg­fontosabb nemzetközi kérdé­sekben elfoglalt álláspontjáról, az egymást kölcsönösen ér­deklő kérdésekről, valamint a két testület együttműködésé­nek bővítéséről, fejlesztéséről a tárgyaló felek közös közle­ményt fogadtak el, amelyet későbbi időpontban tesznek közzé. (.MTI). idő szerint röviddel hajnali négy óra után érkezett visz- sza Washingtonba, a zuhogó eső ellenére is katonai dísz­pompával fogadták az And­rews katonai repülőtéren. Az elnököt Agnew alelnök kö­szöntötte, fogadásán ott volt a kormány valamennyi tagja és a törvényhozás számos ve­zetője, köztük Edward Ken­nedy szAátor is. Nixon a hét első felében tájékoztatja világkörüli útjá­ról a kormány tagjait és a törvényhozás vezetőit Való­színű, hogy az elnök rádió- és tv-beszédet is mond, rész­ben útjáról, részben pedig az aktuális belpolitikai problé­mákról. Távollétében ugyanis a szenátusban kirobbant az ..adóháború” és a hét közepén kerül a törvényhozás elé a Safeguard ellenrakéta-rend- szer sorsa is. Az elnök világkörüli útjá­ról az amerikai fővárosban megoszlanak a vélemények. Az út első szakaszánál szin­te teljesen egyetértés fogadta a Nixon által meghirdetett „új ázsiai politikát”, amelyet az elnök Guam szigetén fej­tett ki. E politika fő vonása­ként azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok, bár to­vábbra is csendes-óceáni ha­talomnak. tekinti magát, igyekszik elkerülni az „új Vietnamokat” és a jövőben nem avatkozik be katonai erővel az ázsiai országok bel­ső ügyeibe. Később azonban Nixon módosította korábbi kijelentéseit, kiemelve pél­dául, hogy az. USA „kitart szerződéses kötelezettségei mellett”. Politikai megfigyelők arra a következtetésre jutnak, hogy az elnök legfőképpen a legégetőbb kérdés megoldá­sával maradt adós: nem fej­tette ki a vietnami rendezés­re vonatkozó, valóban el­fogadható megoldás tervét, spt azt hangoztatta, hogy az USA „a lehető legmesszebb elment” eddigi javaslataiban. A Fehér Ház képviselői és maga az elnök is a romániai látogatást minősítették az út (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom