Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-31 / 201. szám

A papok nősülésének kér­dése manapság a világon min­denütt tabu. A pápa mindun­talan hangoztatja a cölibátus szigorú szabályát, nagy jelen­tőségét és azt állítja, hogy azon változtatni sohasem fog­nak. A különböző országik püspökségei magukévá teszik ezt az álláspontot, jóil-ihet kö­zöttük is bizonyára akad, aki látja benne az álszentséget és csalást. Alszent szabály, hi­szen gyakorlatilag sehol sem élnek eszerint. Az egyház csak a látszat felett őncódlk, de például Franciaországban szin­te nincs olyan falu, ahol ne mesélnének (rendszerint túl­lőtt) történeteket a papok szeretőiről vagy homoszexuali- tásáról. Egyes latin-amerikai országokban a papok nyíltan együtt élnek asszonnyal és gyerekekkel. Csalás pediglen azért, hi­szen egyre több pap ,,ugrik ki*’ és nősül meg. Az amerikai papoknak pedig 62 százaléka fejezte ki nyíltan azt az í a- ját, hogy szabadon választ­hasson a házasság, illetve a cölibátus között. Sokan azt ál­lítják, hogy tíz éven belül a papok vagy nősülhetnek, vagy egyáltalán nem lesznek papok. Ugyanez vonatkozik egyébként a papok munkavállalására és szakszervezeti tevékenységére is. A másik döntő kérdés pe­dig a tekintély gyakorlása az egyházon belül. Mindhárom kérdésről, tehát a munkavállalásról, a cölibá­tusról és a tekintély kérdésé­ről leghelyesebb, ha elsősorban maguk az érdekeltek nyilat­koznak : ,.V-ben vagyok pap, R-ben dolgozom egy nagy vasipari üzemben . . , Munkatársaim megbíztak, hogy képviseljem őket a CGT szakszervezetben. Szemelvények külföldi újságokból Kértem felvételemet a kom­munista pártba, s közben igye­keztem megmagyarázni, hogy továbbra is pap akarok ma­radni. Püspököm nem hajlan­dó megérteni, hogy kész té­nyek elé állítom; munkát vál­laltam. Ennek ellenére szoros kapcsolatban maradtam a kör­zetemben dolgozó sok lelkész­szel. Az a tény, hogy munkát vállaltam, már egymagába vé­ve is tükrözi, hogy egyetértek a 120 pap levelében foglal­takkal. örömmel fogadom ezt a kollektív akciót. Helyesnek tartanám az állandó közgyűlés létesítését is, de figyelmeztetni szeretnék a következőkre. Egyedül a munkásosztály táp­lálhatja, mint jó föld a mag- vat, azt az egyházat, amelyet a világ és kiváltképpen a munkásosztály magáénak elis­mer ... Ez manapság még nem megoldható. Egyelőre nem te­hetünk egyebet, legfeljebb alá­zatosan elvethetjük a magvat a földbe, hogy majd meg­eredjen és gyümölcsöt hoz­zon. Nincs szükség olyan struktúrákra, amelyek hátrál­tathatják ezt a fejlődést, csu­pán olyanokra, amelyek gon­dolkodásra, vitákra késztetnek. Akkor is csak talán.” (Le Nouvel Observateur) Á~ kúria ,magára maradt Manapság ismét attól kell tartanunk, hogy a keresztények két csoportra oszlanak: azok­ra, akik a püspökök hatalmát a pápától származtatják, és azokra, akik a pápa hatalmát származtatják a püspököktől. Amit pedig ez az ellentét a legsúlyosabban veszélyeztet, az nem annyira a pápa tekinté­lye, mint inkább a püspököké. De mindenképpen az egyház tekintélyét fenyegeti gyengü­lés, az egyház fennhatóságát, amelybe a keresztény nép ön­ként és méltán veti teljes bi­zalmát. Semmi sem fontosabb tehát manapság — avégett, hogy el­zárjuk az utat azok elől, fkilf ellentétet próbálnak szítani a pápaság és a püspökség kö­zött, — mint a mélységes egy­ség bizonyítása. Ezt várjuk különösen a szi- nódustól. Lényeges, hogy a különböző püspöki konferen­ciák hangja Rómában hallható legyen, hogy tájékoztassák az egyház központi kormányzatát a keresztény világ egészének problémáiról és szükségletei­ről. Lényeges az is, hogy ez al­kalomból Péter utódának sze­mélyi felsőbbségét ismét el­ismerje és ratifikálja a püs­pöki konferenciák összessége. ^ A testületiség nem a papság ellen irányuló hadigépezet. Az egyháznak megvan a maga ál­landó struktúrája, amelyben a testületiségnek megvan a ma­ga szerepe. Ebben az esetben a „monarchia” és a „demok­rácia” koncepciója egyáltalán nem helyénvaló. Fájlalhatjuk egyes kritikák túlzó hangját, amelyek egy ideje a római kúria ellen irá­nyulnak. Kétségtelen, hogy a kúriát meg kell reformálni, ebben mindenki egyetért. De ezek a kritikák — azonkívül, hogy jórészt igazságtalanok és nem veszik figyelembe a VI. Pál által mér megvalósított jelentős reformokat — csak le­járatják a közvélemény előtt az egyház központi kormány­zatát, és ezzel a Szentszék te­kintélyének árthatnak. (Osservatore Románc) A pápa és a püspökok A coirai szimpóziumon az újságírók számára nem volt könnyű dolog a katolikus püs­pöki kar plénumán részt vevő püspökök közelébe kerülni. A monslgnorék szigorú hallga­tásba burkolóztak, tekintettel a közelgő szinódusra. A megközelíthetetlenek közül Bemard Alírink bíboros. Hol­landia prímása és a szimpó­zium koordináló bizottságának tagja volt a legmegközeUthe- tetlenebb. Munkatársunknak mégis sikerült tőle választ kapnia kérdéséire. Espresso: Ismerte a szimpó­zium titkársága a Colrában összegyűlt „tiltakozó - papok szándékait? Alírink: Az általános vitát korlátozta. hogy figyelembe kellett venni a Colrában ösz- szegyűlt papok csoportjának kívánságait. A püspökök már a szimpózium előtt tájékozód­tak a sajtóból a papok cso­portjának Jelenlétéről és kí­vánságairól. Espresso: Milyen reális le­hetőségei vannak a párbeszéd­nek a papok e csoportjaival? Alírink: Nem szabad elíelej- tenl, hogy a papok csoportja nem volt homogén, különböző jellegű elemekből állt és kü­lönböző Javaslatokat tett. Úgy vélem, a csoportnak óva­kodnia kell attól, hogy olyan papok találkozóhelyévé váljék, akik különböző okokból és kü­lönböző módon feszült viszony­ban vannak püspökükkel. Egy ilyen helyzet feleslegesen meg­nehezítené az igazi párbeszé­det. _ Espresso: Tanulmányozni lóg­ják á püspökök és On szemé­lyesen a papok dokumentu­mait? Alfrlnk: Feltételezem, fengy minden püspök különleges fi­gyelemmel fogja tanulmányoz­ni a dokumentumokat, amelye­ket a papok csoportja készí­tett. Nem várható azonban, hogy minden püspök külön válaszoljon. (Espresso) A pápa afrikai útja Azt még a misszionológusok sem tudják megmagyarázni, hogy Afrikába utazva miért éppen Ugandát választotta VI. Pál. a nagyközönség előtt szin­te teljesen ismeretlen országot. (Csak annyit tudnak róla. hogy elnöki rezsimje egy nem­rég lezajlott államcsíny nyo­mán jött létre.) Az Indokokat, amelyek Uganda kiválasztását legalább részben igazolják, az utazás napjaiban unalomig ismételget­ték. Uganda a híres 1885-ös mártírok országa, egyháza szá­mos elsőséggel büszkélkedhet (az első afrikai püspök a mo­dern időkben, az első autoch- ton papok Közép-Afrikában, az első teljesen afrikai egyház­megye. az első teljesen afrikai vallási kongregációk). Ami vi­szont a mártírokat illeti, azo­kat valójában inkább az ang­likán egyház vallhatja magáé­nak. Százalékarány tekintetében Uganda nem büszkélkedhet el­sőbbséggel. A katolikusok a lakosságnak csak 38 százalékát képezik, míg a kis Gabonban például S3 százalékát. De talán politikai okai vol­tak a választásnak? Amikor a pápa július 22-én magánkihall­gatáson fogadta Elefántcsont­part miniszterelnökét és kül­ügyminiszterét, némelyek egy esetleges közvetítésről beszél­tek Nigéria és Biafra konf­liktusában. sőt arról, hogy a két ország a pápa afrikai tar­tózkodása idején kötne békét. Úgy látszik azonban, a pápa utazása nem nevezhető nagy politikai sikernek. A kampa- lal parlamentben VI. Pál be­szédét csak hat afrikai államfő hallgatta meg, holott 16 afri­kai országnak van diplomáciai kapcsolata a Szentszékkel és az önálló afrikai államok szá­ma 38. (Espresso) fii űrhajósok nehezen érik utói Flash Gordont A népszerű képregény hősei 35 évvel ezelőtt indultak kalandos útjukra Az Apollo—11 űrhajó törté­nelmi jelentőségű küldetésével Neil Armstrong, Edwin Aldrin és Michael Collins személyé­ben a NASA, az Amerikai Űr­kutatási Hivatal lényegesen megközelítette a leghíresebb űrutast — Flash Gordont. Lényegében, de nem túlsá­gosan. A NASA nagy léptek­kel halad előre, de mint Dán Barry, a tudományos és ka­landos jellegű képregények készítője mondja, Flashnak túl nagy előnye volt. Flash már a fénynél gyorsabban is utazott, új világokat fedezett fel. A képregénysorozat 35 évvel ezelőtt kezdődött. Flash azóta legendás hírűvé vált, szemé­lyiségét a néhai Alex Ray­mond alakította ki. A sorozat első része 1934. január 7-én jelent meg. Azzal kezdődött, hogy rakéta segítségével egy űrhajót küldtek a világűrbe. Az Apollo—11 űrhajóhoz ha­sonlóan, a merész képzelet szülte űrhajón is hárman vol­tak — Flash Gordon, a szép­séges Dale Arden, akit Flash egy légiszerencsétlenségben mentett meg, és dr. Hans Zar- kov, a rakétát megépítő tudós. Dr. Zarkov a későbbi kalan­dok során sok mindent meg­ölt két társával, barátságot is kötött velük, a rakéta kilövé­sekor azonban elvesztette lelki egyensúlyát, Flash Gordont és Dale Ardent fegyverrel kény­szerítette a rendkívül veszélyes világűri vállalkozásra, az űr­hajóba. Az érdeklődés megkétszereződött A Flash Gordon képregény­sorozatot közlő újságok száma évről évre gyarapodott, külö­nösen 1957, az első műhold Föld körüli pályára bocsátása óta. Tizenkét év alatt megkét­szereződött a képregény iránti érdeklődés. A szépséges szőke hősnő pillanatnyilag több mint 400 újságban szerepel. Becslé­sek szerint a képregénynek mintegy 60 millió olvasója van. Harmincöt év alatt a képre­gény szerkesztői jó néhány olyan tudományos műszer és berendezés gondolatát vetették fel, amelyek később valósággá váltak. Mellékesen a női di­vatra is hatással voltak. To­vábbá ötletet adtak áramvona­las gépkocsik és többlépcsős rakéták gyártására. Dan Barry művészi képessé­geit Alex Raymondéhoz ha­sonlították. 1951 óta rajzolja a Flash Gordon képregény Jele­neteit. Tizennyolc év alatt öt­letet adott meteorológiai és geofizikai műholdak szerkesz­tésére, amelyek nagyon hason­lítanak a* Apollo—11 útjáról közvetlen tévéközvetítést to­vábbító műholdakra. Barry merész képzeletvilágára tá­maszkodva megjósolta például, az Ion motort, amit a rakéták meghajtására próbálnak fel­használni. Foglalkozott a laser- sugarak csodálatos világával is. A képzelet a valóság előtt jár A szovjet tudósok 1957-ben Föld körüli útjára bocsátották az első műholdat, gyakorlati­lag mindenkit ámulatba ejtet­tek, kivéve a Flash Gordon ol­vasóit. A képzeletbeli hős ugyanis akkorra már jóval je­lentősebb vállalkozásokat is megvalósított. Sok amerikai cikkíró a szovjet siker halla­tára azt tanácsolta a Penta­gonnak, hogy tanulmányozza behatóbban Flash Gordon ka­landjait. Dan Barry ugyanis egy Gordon-sorozatban már 1951-ben bemutatott egy mű­holdat, amelyet javíthatatlan bűnözők börtöneként, valamint távolabbi égitestek felé induló űrhajók űrállomásaként lehe­tett használni. Más sorozatok­ban a Holdra lépéssel kapcso­latos találmányokat jósolták meg, mint például a fékezőra­kétákat, mágneses cipőket stb. Egy 1958-ban megjelent so­rozatban Dan Barry arról el­mélkedett, hogy mi történik, ha történetesen a Hold felszí­nén bányászó űrhajósokat egy naprendszerünkön kívülről ér­kező űrhajó személyzete lepi meg. Flash és Dale, a képre­gény hősei végül is értekezni tudtak a betolakodókkal. Elő­ször a tudomány egyetemes nyelvén, az elemek periodikus táblázatának az igénybevételé­vel és modern fordítógépek se­gítségével értettek szót. Flash Gordonról már a har­mincas évek végén három— négy filmet is készítettek, ezek a sorozatok, most, 30 év elmúl­tával is rendkívül népszerűek a tévé képernyőjén. Dan Barry rajzoló és festő népszerűsége művészi körök­ben állandóan növekszik. Kiál­lítást rendezett sok európai és amerikai városban. Hat évig, 1963-ig Európában élt két gyermekével. A tiroli hegyek­ben művésztelepet létesített, képregénysorozatát abban az időben postán küldte Ameriká­ba. A hatvanas évek közepén nagy stúdiója volt New York­ban, most viszont vidéken. Connecticutban él és dolgozik. Dan Barry úgy érzi, hogy képzeletbeli hőseinek tovább­ra is a hús-vér űrhajósok előtt kell haladniok­Mint mondja, a tudósok fela­data embert juttatni a világ­űrbe és a bolygókra, az övé pedig feltételezni, hogy az em­ber máris ott van, és hogy mi­lyen megpróbáltatások várnak rá. Különösen 1960 óta mind többen foglalkoznak behatób­ban a Flash Gordon képregény hőseinek kalandjaival. Most már nem olyan sokan vádolják Dan Barryt a valóságtól való meneküléssel. Már nem azt kérdezik tőle, hogy mi az ör­dögnek álmodozik ennyit, ha­nem azt, hogy hol folytatja ti­tokzatos kutatómunkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom