Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-30 / 200. szám

Molnár Karoly: Korzikától Szent Mire fordítják a pénzt 'f Minden úgy haladt, ahogy Bonaparte és közvetlen hívei elképzelték. Feloszlott a direk­tórium. a végrehajtó hatalom legfontosabb szerve is. Az ál­lamcsíny legkritikusabb sza­kasza most következett. Más­nap Saint-Cloud-ban megtar­tott ülésén a Vének Tanácsa és az ötszázak Tanácsa ele­inte szembeszegült az egyed­uralomra törő tábornokkal. Izgalmas jelenetek, szenvedé­lyes viták alakultak ki. Ami­kor nem tudtak megállapodni, Bonaparte személyesen jelent meg a teremben. — Le a zsarnokkal! Vesszen a diktátor — ilyen és ehhez hasonló szitkozódó kiáltások hangzottak el. Négy hű katonája kísérte a tábornokot, akik testükkel fe­dezték népszerű parancsnoku­kat. Mindez hiába. Napóleont a felháborodott képviselők lökdosték és a hátát ökölcsa­pás is érte. Nagynehezen el­hagyta az ülés színhelyét. A jelenet megviselte a táborno­kot, de amikor magához tért, parancsot adott embereinek, hogy a képviselőket erőszak­kal távolítsák el a teremből. Ijesztésnek szánt dobpergés közben jelentek meg a kato­nák és mindenkit kizavartak. Aki ellenállt, azt kidobták. Akik Napóleon mellett voltak, azok visszatérhettek és ők a szuronyok árnyékában meg­szavazták a konzulátusról szó­ló törvényt. Ez megtörtént, majd ki­mondták azt is, hogy az öt­százak Tanácsa megszűnik. Este ugyanilyen körülmények között a Vének Tanácsa ült össze és ez a testület ugyan­csak elfogadta azt a javasla­tot, amely szerint három kon­zul veszi át a hatalmat. Ők hárman: Sieyes, Roger Ducos és Bonaparte. Az államcsíny sikerült. Az egyeduralom meg­szerzése most már egyszerű. A triumvirátus jellegéből fa­kadóan, közülük mindig a leg­tehetségesebb szerzi meg az uralmat. így történt ez haj­danában Rómában is, eleinte Pompeius. Crassus és Caesar osztozott a hatalmon. Végül a legvakmerőbb és a legtehet­ségesebb ült babérkoszorúval a birodalom aranytrónjára. Cae­sar nemcsak Róma. hanem a világ ura lett. Napóleon is erre pályázik. Egy hónap múlva elkészült az új alkotmány. Az állam élére az első konzul került, aki teljhatalmat kapott, a má­sik kettőnek tanácsadó szerep jutott. A vezető szerepet ter­mészetesen Napóleon szerezte meg. Néhány szigorú intézkedést hozott, így például ragaszko­dott hozzá, hogy az addig megjelenő 73 napilap közül 60 szűnjék meg, aztán újabb ki­lenc újságot ítélt halálra. Külpolitikáját kezdetben a látszólagos békülékenység jel­lemezte. Az angol királyhoz személyes hangú levelet küld: — Hát örökké tartson ez a háború, amely immár nyolc esztendeje pusztít négy égtá­jon? Hogyan áldozhatja fel Európa két legfelvilágosuitabb népe, egy hiú nagyság esz­méjéért kereskedelmét, belső jólétét is? Anglia ridegen elutasítja Napóleon levelét. így a jelek arra mutattak, hogy a két ország között még nagyobb méretű háború alakul ki, mint korábban. Franciaország külpolitikai helyzete kedvezőtlen volt. Na­póleon, mint első konzul min­denekelőtt arra törekedett, hogy visszaszerezze az osztrá­koktól Itália északi részeit. 1800 májusában újabb had­járatot indított, csaknem azon a vidéken, amelyen korábban is átvonultatta katonáit. Ez­úttal átkelt' az Alpokban, a Szent Bernát hágón, ezzel mintegy követve nagy példa­képét, Hannibált, az ókor nagy hadvezérét, ^ VII. VII. EGYETLEN KÖDÖS NAP ELEGENDŐ ,,A parancsnokló tábornok so­ha se aludjék, az mindig dol­gozzék.” (Napóleon) A második itáliai hadjárat nem tartott olyan hosszú ideig, mint az első. A franci­ák különösebb veszteség nél­kül átjutottak a Bernát-hágón és Bonaparte több kisebb si­kert ért el az osztrákokkal szemben. Alvezérei ellenben kudarcot vallottak, így Massé- na, aki hetekig tartotta Geno­va várát, kitűzte a fehér zász­lót. Katonái nem kaphattak utánpótlást, olyan éhínség tombolt a városban, hogy az emberek minden kutyát és macskát megettek. Lékaszál­ták a vár földhányásain nőtt füvet, megfőzték és odaadták ennivalóként a betegeknek. Genova ilyen körülmények között nem tarthatta magát. A vár eleste után jelentős osztrák ostromló erők szaba­dultak fel, ezzel növekedett a Napóleonnal szemben álló el­lenség létszáma. Június tizenharmadikán Ma­rengo közelében heves csata bontakozott ki. Kiderült, hogy nagy az osztrákok fölénye. Ek­kor Bonaparte gyorsfutárt kül­dött egyik kedvenc táborno­kához, Desaix-höz, hogy az „isten szereiméi-e”, azonnal csatlakozzon seregéhez. Az erőviszonyok még most is a bécsi tábornokoknak kedvez­tek. akik 30 000 emberrel és 100 ágyúval rendelkeztek. Franciaország első konzulja pedig mindössze 20 000 kato­nára számíthatott. Tüzérsége is gyenge volt. csak 15 ágyút tudott szembeállítani az el­lenséggel. Kezdetben az osztrákok ér­tek el sikereket, kora délután már Melas tábornok úgy ítél­te meg a helyzetet, hogy övé a végső győzelem. A diadal hírével különfutárt indított Bécsbe, ahol örömmámorral fogadták a Marengóból érke­ző hírt. Amikor már a magas rangú francia tisztek, kivéve Napó­leont, azt hitték, hogy min­den elveszett, akkor fordult meg a kocka. Megérkeztek Desaix csapatai és lecsaptak a győzelmet ünneplő osztrákok­ra. Minden alapvetően meg­változott. a franciák a megle­petésszerű, fergeteges táma­dással felülkerekedtek. "Melas tábornok embere; pánikszerű­en menekültek. (Folytatjuk.) M AD ÖCS A. Kétszázezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát terveztek a község veze­tői erre az évre. Ebből 89 ezer forintnyit végzett el már a lakosság. A 2350 lakosú köz­ségből 883-an fizetnek átlag 257 forintos községfejlesztési hozzájárulást. Az elmúlt évek­ben Madocsán is több válto­zás történt: elkészült az 50 köbméteres hidroglobusz, az állatorvosi és egy pedagógus­lakás. A lakosság segítségével 8000 négyzetméter járdát építettek meg. A villanyháló­zatot 2500 méterrel bővítet­ték. A kisgyerekes szülők örömére szolgál a már hasz­nálatban lévő óvoda. A ne­gyedik ötéves tervben legna­gyobb feladatuknak egv egész­ségház építését tartják. Az egészségház mellé szolgálati lakás is épül majd. NAGYDOROG. A község te­rületén négy üzem fizet 100 ezer forint értékű kommuná­lis adót. A lakosság a ter­vek szerint 150 ezer forint társadalmi munkával járul hozzá ebben az évben a köz­ség fejlődéséhez. Az év első felében ebből már 118 ezer fo­rintnyit el is végeztek. Az elmúlt kilénc évben Nagydo- rogon is több változás történt. 1961- ben készült el az idény­bölcsőde és 650 méterrel bő­vítették a villanyhálózatot. 1962- ben 1000 néevzetméter járda készült el. 1963-ban 700 méterrel hosszabbították meg a villanyhálózatot 1964—65 és 1966-ban több mint négvezer méterrel lett jobb járdáia a községnek. 1966-ban még átad­egy kétlakásos pedagó^us- házat is. 1967. 1968 és 1969- hpr> í«mét a járdaépítés ke- rt>1t el őt érhe 36nr) rr tért készítettek el belőle. 1969- ben a villanyhálózatot is bő­vítették 700 méterrel. A ne­gyedik ötéves terv során 4400 négyzetméter járdát akarnak megépíteni saját erőből és ugyancsak saját erőből kíván­ják bővíteni a villanyhálóza­Madocsán Nagydorogon Németkéren tot is. Ezen kívül egy gyer­mekorvosi rendelő, egy új ta­nácsház építését szeretnék el­végezni. De ezekhez már ál­lami támogatásra is szükségük volna. NÉMETKÉR. A 2400-as lét­számú községből 722-en átlag 268 forint értékű községfej- lesztési hozzájárulást fizetnek. Kommunális adót 5500 formtot a Németkér területén lévő egy üzem is felajánlott ebben az évben a község fejlesztésre. Az elmúlt évek legnagyobb beru­házásai között 13 620 négyzet- méternyi járda építése és 1047 négyzetméternyi útkövezés szerepeL Elkészült egy mély- furatú kút is, s jelentős ösz- szeggel járult hozzá a tanács a törpevízmű és a mozi épí­téséhez is. Jelenleg a műve­lődési otthont építik Német­kéren, a kivitelező a helyi Ha­ladás Termelőszövetkezet épí­tőbrigádja, a közel kejtmilUó forintos beruházást teljesen saját erőből kívánják elvégez­ni. A most folyó építkezésen végzendő társadalmi munkára számítottak a község vezetői, amikor 300 ezer forint értékűt terveztek erre az évre. Ebből az év első felében csak 99 ezer forint valósult meg. Ki­alakultak már az elkövetkező évek fejlesztési elképzelései is. 1971-ben még mindig a mű­velődés' ház építéséhez kell a Pénzük. 1972-ben és 1973-ban felújítási hitel segítségével iskola- és nanköziotthon-bőví- tést szeretnének végrehajtani. 1974-ben az egészségház fel­újítására kívánják fordítani a rendelkezésükre álló pénzösz- szeget, 1975-ben pedig az egész községet el szeretnék látni jó járdával. Elképzeléseik egyik biztosítéka, hogy a községben működő termelőszövetkezettel jó kapcsolatot alakított ki a tanács. Ennek a jó kapcsolat­nak egyik Láncszeme, hogy évente mintegy 100 ezer forint értékű társadalmi munkával segíti a tsz a község fejlődését. M. É. ♦ ♦ ♦ * ♦ A VILÁGŰR Fantasztikus tudomány — tudományos fantasztikum ,,'fiür » .gr ffr gr -gr W " ST ST W H a fényt akarunk deríteni az emberiség leg­régibb múltjára, le kell térnünk arról a vágány­áról, amelyen gondolatmenetünk eddig haladt, s kétségbe kell vonnunk mindent, amit igaznak tartottunk. Nem szabad elzárkóznunk a felté­telezésektől, bármilyen merészeknek is látsza­nak, pusztán csak azért, mert egyelőre nincs bi­zonyíték mellettük, s mert képtelenségnek lát­szanak. • Végeredményben alig ötven évvel ezelőtt a legnagyobb képtelenségnek látszott az űrhajózás -is. Hidrogénbomba-robbanás az őskorban? Az eszkimók mitológiája azt állítja, hogy az első eszkimó törzseket ércszárnyú „istenek" vit­ték a messzi északra. Az indiánok legrégibb legendái arról regélnek, hogy tűzmadár ereszkedett .le a magasból, az hozta el számukra a tüzet. A Mahabharata krónikása olvan fegyverről is tud, amely képes tizenkét esztendőre terméket­len pusztasággá változtatni az országot, s meg­öli á még meg nem született gyermeket, any­jának méhében. Ez az óindiai eposz sokkal terjedelmesebb, mint a biblia és ä legszerényebb becslések sze­rint is legalább ötezer éves. Mai ismereteink bir­tokában érdemes elolvasni néhány részletét. Aligha fogunk csodálkozni, ha repülő alkot­mányról olvasunk benne. Ezek a szerkezetek higany segítségével nagy magasságokban hajóz­nak, és óriási távolságokat képesek megtenni le­szállás nélkül. A leírás szerint még a mai űr­hajóknál is tökéletesebb járművek — mert kor­mányozhatok ! A krónikás vimananak nevezi az égi jármű­veket, s azt írja, hogy óriási robajt okozva emelkednek a magasba. A Mahabharata egyik helyén ezt olvashatjuk­„Bhima és óriási sugáron repült vimanajával. A sugár ragyogott akár a Nap és olyan lármát keltett, mint a mennydörgés.” A képzeletnek is szüksége van valamilyen tá­maszpontra. Pusztán képzelete alapján a Ma­habharata szerzője nem írhatott le egy rakétát, ha nem lett volna tudomása arról, hogy létez­het olyan szerkezet, amely sugárhajtással, nagy sebességgel mozog és közben ijesztő mennydör­gésszerű robajt hallat. Az eposz első énekében leírja a hajadon Kun- di történetét. Látogatót kapott a magasból, a Napisten látogatta meg. A találkozás után Kun- di gyermeket szült — aki úgy ragyogott, akár a Nap. Szégyenének elleplezésére Kundi egy ko­sárba helyezte magzatát, és kitette a folyópart­ra. Egy Adhirata nevezetű derék ember meg­találta a csecsemőt és felnevelte. Erre az esetre nem is kellene kitérnünk, ha nem egyezne meg hajszálnyira Mózes bibliai tör­ténetével. , És említésre méltó azért is; mert mint sok más régi írás, ez is arról ír, hogy az „istenek” meg­termékenyítették a földi asszonyokat. Gilgameshez hasonlóan Arjuna, az óindiai eposz hőse is útnak indul, hogv megkeresse az isteneket és fegyvert kérjen tőlük. Számtalan veszély után eljutott óda, ahol az Istenek lakóz- nak. Szemtől szem be találkozott Indrával, az ég urával és feleségével SahivaL Nem palotában talált rájuk, hanem egy ragyogó égi szekéren, s az isteni házaspár meghívta egy égi utazásra.. Az eposz krónikása leír egy borzalmas fegy­vert, amely képes megölni minden harcost, aki­nek testén a legcsekélyebb fémtárgy van. Ha a harcosok idejekorán észreveszik, hogy ilyen fegy­verrel kerülnek szembe, letépnek magukról minden fémtárgyat, a folyóba vetik magukat, s megmossák testüket. Nem ok nélkül, mert a szerző szerint a fegyver hatására kihull a ha­juk, elvesztik körmüket, testük vértelenné vá­lik és teljesen elgyengül. Ugyanebben a könyvben azt olvashatjuk, hogy egy Gurka nevezetű isten egy óriási méretű égi szekérről ledobott valamit, s ezzel óriási pusztí­tást okozott. Mintha helyszíni jelentést olvas­nánk a világtörténelem első hidrogénbomba­robbantásáról. Az eposz olyan kifejezésekkel él. amelyek felidézik bennünk mindazt, amit akkor olvashattunk az újságokban, amikor a Bikini szi­geten az amerika'ak kísérleti célokból felrob­bantották az első hidrogénbombájukat: a Napnál tízezerszer fényesebb füstfelhő látszott. Úgy tűnt, hogy elszabadultak az elemek. A Nap körben forgott. A hőségben elefántcsordák ro­hantak menedéket keresve. A folyókban forrt a víz, az erdők hatalmas lángokkal égtek, min­den élő elpusztult. Utána halotti csend borult a tájra. A szél lassan szétkergette a fellegcket. Mindenütt halottak feküdtek, a holttestek a felismerhetetlenségig összégtek. Soha azelőtt nem láttunk ilyen pusztulást, soha azelőtt nem hal­lottunk ilyen pusztító fegyverről. — írja a Ma­habharata krónikása. Akik túlélték a szörnyű eseményt — hangzik a jelentés, — megfürödtek, megmosták ruháju­kat és foi»vverüket, mert mindenre rátapadt az „irtanék” halálos lehelete. Mit is olvashattunk a Gilgames-eposzban? * ♦ ♦ i * * ♦ I ♦ * t ♦ § i i : ♦ i ♦ : ♦ : ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom