Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-28 / 198. szám
Molnár Károly: Korzikától Szent Ilonáig Mire fordítják a pénzt? Az angol admirális, anélkül, hogy erről tudomása lett volna, a nyílt tengeren elkerülte és megelőzte nagy ellenfelét. Elsőnek érkezett hajóval Alexandrái vizeire. Nem sokkal később Bonaparte flottája is odaért a híres egyiptomi kikötő közelébe. Értesülvén Nelson fenyegető jelenlétéről, parancsot adott, hogy flottája távolodjék el 25 órányira Alexandriától. Az angol tengernagynak így sejtelme sem volt arról, hogy az üldözött ellenfél a közelében tartózkodik. Bonaparte csele tehát sikerült. Nelson feltételezte, hogy a franciák Szíria irányába vitorláznak. Vagyis megint tévedett,, ugyanúgy, mint Gibraltárnál. Nelson parancsot ad hajóinak, hogy szedjék föl a horgonyt. Teljes sebességgel megindulnak Szíria felé. Napóleon, alighogy az angolok eltávoznak, visz- szatér Alexandriába. Brueys tengernagy ellenezte a partraszállást, mert sejtette, az angolok hamarosan visszatérnek. Napóleon azonban akkor ezt mondta: — Három napot ad nekem most s szerencse, ha ezt nem használom ki, elvesztem. Katonái zavartalanul Egyiptom földjére tehetik lábukat és ezzel megkezdődik az egyiptomi sikersorozat. Július 2: Alexandria elfoglalása, július 10: a Nílus partjának elérése, július 12: az első ütközet Ramanichnél. Napóleon első számú ellenségének Angliát tekintette, de Egyiptom földjén mégis, — ugyanúgy, mint korábban, Itáliában —, szemtől szembe más államokkal kellett harcolnia. Ahol partra szállt, a terület formálisan török tartomány volt, de lényegében a raa- melukok tartották kezükben a hatalmat. Ök eredetileg a szultán testőrségében szolgáltak, vakmerő lovas katonák voltak és uralkodtak az arab lakosság szegény arab rétegein. Murad bej, a mameluk csapatok vezére Chebreisnél vonultatta föl seregeit. Festő ecsetjére való kép. Lovaikon aranyozott és ezüstözött szerszámok, kezükben csillogó puskák és csodálatos kardok, a karabélyok agya és a pengék markolata valóságos ötvösművészeti remekművek. Szemben velük a négyszögben felsorakozott francia katonaság. A lovasok előrelendülnek, hogy lehengereljék az ellenség hadierejét. Napóleon tapasztalt tisztjei higgadtan megvárták, amíg a mamelukok az ágyúk lövőtávolába érnek és akkor adtak tűzparancsot. Murad bej kénytelen volt visszavonulni és Bonaparte nagy álma megvalósulni látszott, a távolban megjelentek Kairó karcsú minaretjei és az égbe nyúló piramisok. A mamelukok mindenképpen meg akarják védeni a várost. Három részre tagolva állították fel hadaikat. A Nílus bal partján 60 000 embert vontak össze, egy másik ponton 20 000 katonát helyeztek el, míg a legjobban 10 000 lovasukban bíztak, akik a sereg centrumában várták a rohamra alkalmas pillanatot. Napóleon tudott a katonái nyelvén beszélni. Amikor észrevette az ellenséges hadak mozgolódását, csapatai élére vágtatott és rövid, de annál gyújtóbb hatású beszédet tart: — Katonák! Itt a csata pillanata... Gondoljátok meg, hogy ezeknek az emlékeknek a csúcsairól négy ezredév tekint le rátok... És fénylő kardjával a piramisokra mutat. V. V. ILYEN CSATÁT MÉG SENKI SEM LÁTOTT ,,Lehet, hogy én csak a rossz időben a legrosszabbakat tanultam megismerni, de ez sem az én hibám.” (Napóleon) Murad bej, a mamelukok vezére néhány elterelő hadmozdulattal megpróbálta megzavarni a franciákat és arra késztetni őket, hogy a szabályos négyszögbe felállított alakulataik fegyelmezett zártságát lazítsák fel. Ez nem sikerült. Ekkor vezényeltetett rohamot Murad lovasainak, akik dübörögve, óriási porfelhőbe burkolva, kiáltozva, lövöldözve száguldottak előre. Egy-egy pillanatra meginogtak a francia sorok. De, mint annyiszor, most is a tüzérség döntött. Napóleon ágyúi borzalmas pusztítást végeztéit, közvetlen közelről valósággal lekaszabolták a mamelukokat. Több ezer halott feküdt a földön, a Nílus partjának sgfga homokját vörösre festette a vér. Összeomlott Murad hadserege, a franciák feltartóztathatatlanul nyomultak előre. Napóleon 1798. július 23-án birtokba veszi Kairót, ahol a mamelukok és a törökök orvul több katonáját megölték. Nem maradt el a megtorlás sem. — Csak a legnagyobb szigorral lehet uralkodni a lakosságon — jelentette a francia erők főparancsnoka Párizsba. — Én naponta 5—6 fejet vágatok le Kairó utcáin. Győzelmei ellenére is csaknem kudarcba fulladt az egyiptomi hadjárata. Katonái a gyenge ellátás, a vízhiány és az elviselhetetlen afrikai hőség miatt föllázadtak ellene. Amikor Napóleon parancsot adott, hogy hadosztályai induljanak el Kairóból, teljesen fölbomlott a fegyelem. A kilences félbrigád nem akarta teljesíteni az utasítást.. A fő- parancsnok ekkor ridegen rájuk kiáltott: — Kilencesek, többé nincs rátok szükségem. . . Ez hatott. A többi alakulat engedelmeskedett. Ezt látva a fellázadt brigád katonái, ők is fölajánlották, hogy hajlandók eleget tenni a parancsnak. Napóleon eleinte úgy tett, mintha hallani sem akarna erről. Majd amikor a kilences félbrigád katonái nagyon kérlelték, hajlandó volt be^e" egyezni, hogy a föllázadt egység a ménét végére árthasson. Napóleon újabb győzelmet aratott Salhieh közelében szétverte Ibrahim bej seregét is. Elégedetten tért vissza Kairóba, ahol kellemetlen hír várt rá. Nelson admirális, miután összevissza manőverezett a Földközi-tenger keleti medencéjében és makacsul kereste a francia flottát és sehol sem találta, újra megielent az egyiptomi partok közelében. (Folytatjuk.) Községfejlesztés DUNAFÖLDVÁR. Paksután a járás legnagyobb községe. 11 100 lakosa van, községfejlesztési hozzájárulást átlag 300 forintot 2264-en fizetnek. A község területén kilenc kommunális adót fizető üzem van, amelyek a tervek szerint ebben az évben 500 ezer forinttal járulnak hozzá a község fejlődéséhez. A tanács vezetői 770 ezer forint értékű társadalmi munkára számítottak ebben az évben. Ebből június 30-ig 417 ezer forintnyit már teljesített is a lakosság Az elmúlt kilenc év fontosabb beruházásai közé tartozik 7175 négyzetméter út, 11 430 méter járda és 1096 méter vízvezeték építése. A duna- földváriak örömmel használják a néhány éve épült közfürdőt, és a közelmúltban megépített uszodát. Elvégezték az OTP átalakítását, megépítettek két körzetorvosi rendelőt, várótermet és lakást és egy fogorvosi rendelőt is. Már beköltöztek a hat ikerház lakásaiba a boldog lakás- tulajdonosok. Korszerűsítették a négytantermes külterületi iskolát és átadtak rendeltetésének egy óvodát is. Jelenleg tartalékolják a pénzüket a tisztasági fürdő építéséhez. A negyedik ötéves tervben részletes és kellő indoklással ellátott fejlesztési terve van a tanácsnak. Ebben lakásém'tke- zés, vízműbővítés, út- járda- és közvilágítás-korszerűsítés, különböző kulturális, szociális épületek felhúzása szerepel. DUNAKÖMLÖD. Százhúszezer forint társadalmi munkát terveztek erre az évre Du- nakömlődön, s a község lakossága ebből az első félévben már 103 500 forint értékűt teljesített is. Az 1600 lakosú községben 415-en fizetnek átlag 230 forint értékű község- fejlesztési hozzájárulást. Egy üzem 20 ezer forint kommunális adót ígért erre az évre. Az elmúlt kilenc évben közel J000 négyzetméter betonjárdát. közel 2000 méter villanyhálózatot építettek és 5000 négyzetméternyi útkövezést végeztek el. Elkészült még vaDunaföldváron Dunakiimlödön Dunaszenígyörgyön lamivel több mint 3500 méter villanyhálózat korszerűsítése is. Átadtak rendeltetésének egy új autóbusz-váróhelyiséget és a sportpályát öltözővel, felszerelték a község hangosbemondóját - és a törpevízmű építéséhez is hozzájárultak 6800 méter csőlefektetéssel. Gondoskodtak a tűzoltók egyenruhájáról, vásároltak futballfelszerelést, az iskola részére pianinót szereztek be • és a könyvtár állományához is hozzájárultak 850 kötettel. A betonjárda építése, az útkö- vezések, a sportöltöző és az autóbusz-váróterem építését házi brigádjuk végezte el, mivel így 50 százalékkal volt kevesebb a kiadásuk, mintha e munkákat valamelyik vállalattól rendelik meg. A lakosság társadalmi munkával segített, s e társadalmi munkából a helyi Szabadság Termelőszövetkezet is alaposan kivette a részét. A negyedik ötéves tervben szeretnék a községi temetőt betonelemes kerítéssel körülvenni, három utca kövezését. elvégezni, s egy gya- logjáróhidat, amely a Táncsics Mihály és a Béke utcát köti össze, megépíteni. Nagy szükség volna az iskola bővítésére — két tanterem és egy tornaterem megépítésére — ehhez azonban mintegy 400 ezer forintos támo- ' gatásra volna szükség DÜNAS7ENTGYÖF.GYNEK 3073 lakosa van, átlag 252 forint községfejlesztési hozzájárulást fizetnek közülük 818- an. A község területén egy üzem fizet 15 ezer forintnyi kommunális adót. Az elmúlt kilenc év legnagyobb dunaszent- györgyl beruházásai: négytantermes iskola, 40 személyes bölcsőde és a művelődési ház megépítése volt. M. É. KÖVETEI ? Fantasztikus tudomány — tudományos fantasztikum II rjTjrjTjrjrjr^jrj* Nagy meglepetésünkre, részletesen elmesélte a vízözönt. Elmondta, az istenek jó előre figyelmeztették a közeledő katasztrófára, s utasították, építsen bárkát, amelyen elegendő hely lesz háza népe és egy-egy iparos számára minden szakmából. A sötétség, szakadatlanul tartó kíméletlen eső és az ennek nyomán támadt általános kétségbeesés leírása még ma is lenyűgöző erővel hat az olvasóra. Ugyanúgy, mint a bibliában, a kujund- zsiki agyagtáblán is olvashatjuk a bárkáról fel- bocsátott holló és galamb történetét. Utnapistim bárkája is egy hegycsúcsnál állt meg, éppen úgy, mint Noé járműve. A Gilgames-eposz és a bibliai özönvíz leírása között erős párhuzam van; ezt a tudósok sem tagadják. Az a különbség köztük, hogy az eposz egyes szám első személyében közli az esemény leírását, s ez arra utal, hogy szemtanú mondta el. A régésztudósok és geológusok egybehangzó megállapítása szerint néhány évezreddel ezelőtt a Keleten vízözönhöz hasonló katasztrófa játszódott le. Óbabilóniai ékírásos szövegek pontos utalásokat tartalmaznak arra vonatkozólag, hol lehetne a bárka maradványait megtalálni. Ezzel kapcsolatban le kell szögezni, hogy vajmi csekély a valószínűsége annak, hogy a több ezer év előtti fabárkák részei megmaradhattak ilyen hosszú ideig. A Gilgames-eposzban nemcsak az özönvíznek nevezett katasztrófa legrégibb keletű leírását találjuk, hanem olyan adatokat is, amelyeket a tábla keletkezésének idején élt emberek — értelmi képességüknél fogva — semmi esetre sem találhattak ki, hanem biztos tudomásuk volt róluk. Nem lehetne-e néhány kérdés feltevésével némi fényt vetni ebbe a sötétségbe? Például: lehetséges-e, hogy a Gilgames-eposz eseményei nem a történelmi idők előtti Keleten, hanem Tiahuanaca térségében játszódtak le? Elképzelhető-e, hogy Gilgames leszármazottai Dél- Amerikából érkeztek, s magukkal hozták az eposzt ? Ha igennel válaszolunk ezekre a kérdésekre, egyszeriben magyarázatot kapunk arra is, hogy miért szerepel az eposzban a napkapu és rögtön más megvilágításban látnánk Gilgames átkelését a végtelen tengeren. Egyúttal magyarázatot kapnánk a sumér nép hirtelen felbukkanására is. Ugyanis kétségtelen és bebizonyított tény, hogy az óbabilóniaiak miijden szellemi és technikai alkotása a sumérokra vezethető vissza. Az ókori Egyiptom fénykorában a fáraóknak kétségtelenül voltak könyvtáraik, amelyek adatokat tartalmaztak régi titkokról. Mózes — mint tudjuk — Egyiptomban, a fáraók udvarában nevelődött, és bizonyára hozzáférhetők voltak számára a könyvek. Tanulékony és tudós ember volt, hiszen állítólag ő maga írta meg öt könyvét — bár egyelőre még megfejthetetlen rejtély, hogy milyen nyelven. Tegyük fel, hogy a Gilgames-eposz — Asszírián és Babilónián keresztül — eljutott Egyiptomba. A fiatal Mózes ott rábukkant, elolvasta és céljainak megfelelően módosította. Ebben az esetben nem a bibliai özönvíz-leírás az eredeti, hanem a katasztrófa úgy játszódott le, ahogyan a sumérok leírták. Nem szabad feltenni a fenti kérdéseket? Sokan úgy látják, hogy az őstörténet-kutatás zátonyra futott, s azért nem jut előrébb, mert kitartóan ragaszkodik bizonyos sémákhoz, amelyek nem adnak teret a képzeletnek, márpedig csakis az adhat alkotó lendületet minden tudományos munkásságnak. Az ókori Kelet múltjának feltárására tett kísérletek megfeneklettek, mert az úgynevezett szent könyveket, köztük a bibliát, sérthetetlennek tekintették. Ki mert ezekben kételkedni? Még a XIX. század annyira felvilágosultnak tartott tudósai is évszázados tévedések bilincseit viselték, mert nem volt annyi bátorságuk, hogy kétségbe vonják a szent könyvek állításait. Közben még a leghívőbb embernek is tisztában kell lennie azzal, hogy a bibliában leírt események közül igen sok nem egyeztethető össze egy mindenütt jelenlévő és jóságos isten létezésével. A Hívő embernek is érdeke, hogy a tudomány megmagyarázza, ki nevelte az ősidőkben az embereket, ki adta meg az emberiségnek a társadalmi együttélés első szabályait, ki adott nekik egészségügyi és más törvényeket. Ezért nem szabad visszariadnunk a legmerészebb és legképtelenebbnek látszó kérdések feltevésétől sem. A ma eseményei egyre nagyobb Réseket ütnek a régmúltról alkotott feltevéseken, még nagyobb réseket fognak ülni rajta a közeljövőben várható történések.
