Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-24 / 195. szám
. ,1 kSTfvsl Kínéi ttíctUá főzne* s «»KmHM faitrvégen, KS- »x fcielmiszMiKHt c^üfi pnyi ü&fctarái»» » aa valaki Ue- in vitái, üttptkca löv.l >1 fedt?é „A Kávécserje gyümölcsének babszemhez ■ hasonló egyik oldalán lapos vagy horpadt, barázdált, koffeint tartalmazó, hámozott magja: száné zöldes- szürke, pörkölve fényesen te- ketésbarna: kávébab. Feketekávé: Pörkölt szemes kávéból lej nélkül készült ital. (A Magyar Nyelv Értelmező Szótára) A kávé-divat magyarországi elterjedése kezdetén ..duplát" ittunk Akkor még ismeretes volt a szimpla fogalma is. amely előbb a vendéglátó- iparból, aztán a szóhasználatból is kiszorult. Manapság „kávét” iszunk. Csak így egyszerűen. derűt is kelt. ha valaki így rendel a pincéméi: kérek egy dupla feketekávét. A vendéglátóipari szakkönyvek tíz, vagy tizenkét feketekávé- készítményt sorolnak fel, ezek közül a legegyszerűbb a nálunk szinte egyeduralkodó „natúr" feketekávé. A feketekávé általában bab- kávéból készül. (Néha másból is, de az büntetendő.) Néhány évvel ezelőtt a válogatásra még alig volt lehetőség. A kávét osztályba sorolva vásárolhattuk, s ez a besorolás na jelentett is valamit ízbeli eltérést nemigen. Lassan eltűnnek az üzletekből a zöld-fe- hér-bama csíkozásé nem éppen világszínvonalon csomagolt kávék, és külsőre, tartalomra is kitűnő minőségű ká- véfajták szolgálnak elménk frissítésére. Arról nem is beszélve, hogy az ízek, aromák újonnan kikevert változatait élvezheti a fogyasztó. Arrago, Cafe do Brasil. Omnia, Extra... A mi fogalmaink szerint az a kávé jó, amelyik erős, alaposan megjáratja a „verklit”. Ismert kávézó fogalom: „dög- erős". Ez nagyjából annyit jelent, hogy a szokásosnál jóval több kávéból — nem ritkán duplájából — készül a „halottat is feltámasztó” ital. Az orvosoknak erről egészen más a véleményük mint a megrögzött kávésoknak... zsa k&vé fogy ei az üzletekben és a szórakozóhelyeken egy esztendő alatt. Érdemes tovább számotok Ebből a mennyiségből a vendéglátóiparban hivatalosán. előírt norma szerint (6 gramm egy dupla) megközelítőleg i millió 830 ezer duplát lehet főzni, ami nagyjából annyit jelent, hogy Tolna megye minden lakosára majd egy dupla jut naponta. Ez még a szigorú orvosi előírások szerint sem számít. nem is olyan meghökkentő szám. (Persze ismerek olyan kávézót, aki egyetlen este tizenöt duplát ivott meg. a napi megszokott mennyiség pedig ritkán marad alul a haton.) Érdekesebb az. hogy nálunk. ahol nem volt kultusza a kávénak, rövid idő alatt hallatlan népszerűségre tett szert Az elmúlt évhez viszonyítva az idén például 4« (!) százalékkal nőtt a fogyasztás Minden valamirevaló. hivatalban . — ahol legalább ketten vannak együtt — aktív kávéfőzés folyik. Nagyobb létszámú irodákban több főző is működik, mindegyik a saját szigorúan vett von záskörzetével. A folyamat — nem is olyan i’égen — úgy kezdődött, hogy valaki becipelt egy főzőt a hivatalba. Csináltak egy kávét, vizespoharakból megitták Aztán a masina bennmaradt, elkészült az „árkalkuláció” — jóval alacsonyabb haszonkulccsal dolgoznak mint a vendéglátóiparban, többek között ezért is népszerűek — A bevételből először pohár, aztán új kávéfőző, később konyharuha, cukortartó és az ördög tudja, hogy mi került. A hivatali kávézás burjánzását látva az a víziója támad áz embernek, ha a főzés ilyen ütemben terjed, nemsokára megérjük, hogy az irodákban kávé- zósarkok lesznek székkel, asztallal, — esetleg íróasztalok egyáltalán nem. Egyébként szerte Európában csak mi isszuk ilyen erősen a kávét, úgy hogy a külföldiek nálunk, mi külföldön képtérnek vagyunk jó feketét inni. Statisztika Azt hiszem a cigarettán kívül nincs még egy ilyen széles körben elterjedt élvezeti cikk Magyarországon. A FÜ T7.ÉRT összegezése szerint Tolna megyében 220—230 máA hivatali kávéfőzést általában ostorozni szokás. Ha egy közgazdász szentelne erre némi időt, könnyen kiszámíthatná, hogy mi az olcsóbb: ha egy-vagy két gépírónő esik ki néhány percre a munkából, vagy ha hat, kvalifikált munkakörben dolgozó alkalmazott elballag akárcsak a folyosón lévő büfébe. (Azokról a hivatalokról természetesen nem '.-eszélek. ahol mindenki ráér, s kávézás ürügyén, kitűnő dumaparti” jön össze, naponta legalább kétszer.) Kávézók A fekete lé fogyasztása néha szükséglet, valóban élénkít, „feldob". Hosszú távon viszont cseppet sem különb szenvedély a dohányzásnál. (Az más kérdés, hogy a mérték- tétén kávéivá« rossz hatását lehetetlen olyan meggyőzően bizonyítani, mint például a nikotinét.) A kávézás szenvedély mivoltát azok ismerik legjobban, akik éveken keresztül isszák. Ha valami miatt te gell mondani róla, úgy éráik, nem teljes emberek — .valami hiányzik*. Ki ne ismerné a kávézók közül ezt a tagadbatattenul kellemetlen állapotot? A kávéivásnak rítusa van. Ki előtte gyújt rá, ki közben, ki egyáltalán nem. Kj reggeli előtt issza, ki utána, ki délelőtt kilencre esküszik. Isszák gőzölve. . anélkül. langyosan, hosszú lével, rövid lével, cukorral és keserűen, tejszínnel, rummal, fagylalttal, és ki tudja .— „Alkalmazási terület”: rsz- száik fejfájás ellen, fáradtság ellen, idegesség ellen, mdiszponál tság ellen, álmosság ellen, pálinka eilen (kitűnően fedi az illatot), a pálinka hatása ellen és talán végül, megszokásból. Külön kasztba lehetne sorolni a kávéivókat, a presszógép típusa, a kávé- fojta, víz és matéria aránya, a pörkölés módja szerint is. Persze mindenki csak egy. legfeljebb kétféle, valós vagy vélt hatása miatt issza, arra esküszik. így is, ha végignéz az ember a felsoroláson, megállapíthatja. hogy jószerint a kávé lett az új idők aszpirinje... A feketét valahol meg kell inni. Ékre a célra szolgálnak a kávézók, amelyek Magyar- országon nincsenek. (Másutt, ahol sokkal kisebb a kávéivás kultusza, bőven találni belőlük.) Nálunk viszont vannak eszpresszók, cukrászdák, — amelyek fő profilja a kávéivá« lenne, de nem az, ezeken kívül minden valamirevaló kocsmában hódolhat szenvedélyének a vendég. A községekben gombamódra szaporodnak a régi butikokat helyettesítő. többé kevésbé korszerű, s az esztétikai követelményeknek is megfelelő vendéglője, amelyekből ritkán hiányzik a presszó-részleg. •• Összegezés Gyakran hallottam büszkén emlegetni, nem lovas, kávézó nemzet lettünk, pedig hogy milyen nemzet vagyunk, egyáltalán nem függ össze az elfogyasztott kávé — vagy más ital mennyiséggel, erre sokkal pontosabb, fontosabb értékmérők vannak. Nem is ez a lényeg: szeretjük „mindennapi italunkat”, olykor túlságosan szeretjük. Az is óhatatlanul eszébe jut az embernek, talán féktelen tempójú korunk is hozzájárul ehhez. Beszéljünk róla. Talán egy kávé mellett . . Cigaretták a buszmegállónál ff etenként egyszer kimegyek a szőlőbe, hozok öt li- ' * ier bort. Kimegyek délután, de csak másnap •jövök vissza, mert nem bírják a lábaim. Ott alszom a présház padlásán, takarmányon. ~De még út közben is leülök többször. Eg a talpam. Nézze, milyen nagy vágások vannak mindegyik oldalamon. Először úgy volt, hogy leoperálják a lábaimat. Amikor ezt megmondta az orvos, azonnal kértem a ruhámat és elmentem a kórházból. Fölmentem Pestre. Beszéltem, az egyik hires sebésszel, mondtam neki. meghálálom, csak maradjon meg a lábam. Most aztán így vagyok: megvan mind a kettő, de arra se tudom őket használni hogy elmenjek a munkahelyre. Adnának a tsz-ben könnyű munkát, hiába. Volt is már nekem nagyon jó munkám, az üzemanyagot kellett kiadni a traktorosoknak és ellenőrizni, ki mikor indul, mikor érkezik. Azt mondhatom, csak hever észtem. De már nem tudom megtenni ezt a dolgot se, nem tudok mindennap elmenni odáig, É étszázhatvan forintot kapok havonta. Ut a baj. Ke- “ véshetnék kétezret is, ha bírná a lábam. Mi az a kétszázhatvan farkat? Jó azoknak, akik tudnak dolgozni. Azoknak jó világ van most. Utaznak, viszik a szép bőröndöket. A buszmegállónál egész cigarettákat eldobnak és nem veszi föl senki. Fiatal koromban hármas dohányt szívtunk. Az olyan vott,... De hiába is magyarázom, régen volt, éhgyse értené meg. Amikor megnősültem, az apámtól egy kaszát meg egy kenyeret kaptam. Ez volt az örökségein. Pestre mentem dolgozni, bekerültem az állatkertbe, a madárházhoz. Egy év alatt félretettem annyi pénzt, összetakarítottam, hogy itthon vettettem rajta egy kis magyar holdat. Aztán ez így ment hat évig. Megvolt a hal hold föld, akkor vettem egy rossz lovat, azzal dolgoztunk. Később már két lóra tellett és tudtunk venni borjút is. De a katonaság, a háború, meg fogság elvett az életemből kilenc esztendőt. Sose felejtem ei, mezítláb gyalogoltam a havon, amikor egyszer hazafelé igyekeztem. ff* ÓV gyerekünk van, egy fiunk. PostahivataL-vezető. *J Későn nősült, már elmúlt harminc éves. Igaz, én is későn nősültem. A fiamék kaptak az apóséktól 40 ezer forintot, autót vettek. Mi csak tízezret tudtunk hozzáadni. Ritkán jönnek. Amíg itthon élt velünk, jobb volt. Ez mindig így van. Ha elmegy a gyerek a háztól, már a másé. Másnak él. Az a baj, hogy keveset tudok mozogni és meghíztam. Nem szeretem ezt a tétlenséget. Kevés a pénz is. Legalább a kenyérnek valót és a tüzelőt megadná a szövetkezet ingyen a magamfajta, tehetetlen embernek. Hallom, vannak tsz-ek, ahol megadják. A miénk is jól fizet már, de én csak azt a kétszázhatvan forintot kapom. A szőlő miatt a háztáji is kevesebb. Nekünk most kicsit nehéz. Amikor még tudtam dolgozni, akkor rosszul fizetett a szövetkezet. Megtörtént, hogy az év végén vissza kellett fizetni abból, amit előlegben fölvettünk. Most jó a gyulaji tsz. és jól megy a sora mindenkinek, aki tud dolgozni. Mondom, egész cigarettákat is látni a buszmegállónál. Eldobják, vagy elejtik és ottmarad. A nevem? Furcsa név. Mátó János. Nem Máté, hanem Mátó. Árpád utca 21 szám. J öjjön el máskor ts! Szívesen látjuk. Disznóvágáskor jöjjön, akkor jobb a kedvünk. GEMENC! JÓZSEF IZGALMAS KÉRDÉS. D. Kónya József rill, 1OL0)
