Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

Molnár Károly: Korzikától Szent I. FORRONG A t,VENDETTÁK FÖLDJE” „Ha az elmúlt életemre visz* szatekintek, sok mindennel nem vagyok megelégedve. Álláspon­tom megváltozott, de ismét még­is úgy cselekednék, mint leg­először”, (Napoleon) Tarle, a híres történetíró megállapítása szerint Napole­on életében 60 ütközetben vett részt, többet volt a csatatéren, mint Nagy Sándor Hannibál, Caesar és Szuvorov együttvé­ve. Igaz, hogy a korzikai ügy­véd fia már kezdő katonaisko­lás korában az ókor nagy hadvezéreit tekintette példa­képnek. Amíg a kis Napoleon társai játszottak, ő a könyv­tárban görög és római íeíráiso- kat olvasott az ókor nagy had­vezéreiről. Tehetségét sejteti diákköri bizonyítványa is. amelyet Brienne katonaiskolájában ka­pott: „Bonaparte Napoleon úr, aki született 1769. augusztus 15-én és négy láb. tíz hüvelyk, tíz vonalnyi magas: elvégezte a négy osztályt. Testalkata: jó. Egészsége: je­les. Jelleme: engedelmes, be­csületes, hálás. A matematiká­ban: láváié. Érti a történel­met, földrajzot. Jeles tenge- tész katona lesz. Megérdemli, hogy a felsőbb katonai iskolá­ba fel vetessék”. _ A mikor ezt a bizonyítványt a fiatal Napoleon hazavitte, anyja előtt a földre tette és ráállt, mint valami szoborta­lapzatra. Kivételes tehetségét hamar fölismerték, bár akkor még senki sem gondolta, hogy ké­sőbb még az ókori példaképeit is felülmúló hadvezér válik belőle. 1785. augusztusában, tizen­hat esztendős korában sikerrel teszi le a tüzértiszti vizsgát. Napóleont sokat foglal koz- totta Korzika helyzete, fantá­ziáját felgyújtotta a sziget la­kóinak elszánt küzdelme a szabadságért. Amikor azonban hazatért, mindén idejét lefog­lalta, hogy családja megrom­lott apyagi helyzetét megja­vítsa. Amíg távol volt, három testvére született (összesen ti­zenkét testvére volt, közülük ekkor hét élt). Anyja elemi gondokkal küzd. Napoleon úgy segít, ahogy tud. Dolgo­zik a család kertjében, földei művel, fákat ültet. Szeretné meghosszabbítani szabadságát, parancsnoka} ezt a kívánságát először teljesítik. Némileg javul a Bonaparte- család helyzete, ez arra ösz­tönzi a fiatal tisztet, hogy to­vábbra is otthon maradjon. Ehhez azonban nem kapja meg felettesei engedélyét. 1788. júniusában (hajóira (száll és visszatér Franciaországba. Ez­redét Auxonne-ba vezénylik, ahol spártai egyszerűséggel él. keveset eszik, sokat olvas, tár­saságba nem jár. Megtörténik, hogy az ebédje vagy vacso­rája mindössze egy szelet ke­nyér. Auxonne-ben egy borbély- mesternél lakott, de akkori­ban környezete nem ismerte föl benne a „jövő emberét”. Egy jellemző epizód érzékel­teti mindezt. Első konzul ko­rában, évekkel később újra járt korábbi állomáshelyén. Csapata.} élén, lóháton vanult át a városon. Megállt a bor­bélyműhely előtt és megkér­dezte a mester feleségét: — Emlékszik-e még egy fia­tal tisztre, akj 1788-bán itt lakott? — Hogyne emlékeznék — válaszolta a szép asszony. — Nem volt kellemes lakó. Min­dig bezárkózott és ha néha átment a műhelyen, nem állt szóha senkivel. Még velem sem. — Ó, ha én akkor a házi­gazdám és a felesége kedve szerint töltöm el az időmet — válaszolta Napoleon — ak­kor most nem állnék egy se­reg élén. Talán élete végéig a vidé­ki helyőrségek névtelen tiszt­je marad, ha Franciaország­ban 1789-ben nem tör ki a forradalom. Máig is vitatott, hogy Napoleon milyen mér­tékben ismerte föl a nagy tör­ténelmi esemény jelentőségét. Egy azonban nem kétséges. Érezte, hogy elérkezett szá­mára a cselekvés ideje. Népszerűségét arra használ­ja fel. hogy a korzikaiakat bíztatja: küldjenek követeket Párizsba. az alkotmányozó nemzetgyűléshez és kérjék, a sziget legyen Franciaország teljes jogú része. Javaslatát Mire fordítják a pénzt? Ilonáig elfogadják. Napoleon így fo­galmazza meg az új helyzetet: — Nem szakadunk el, Fran­ciaország a keblére ölelt ben­nünket. Immár azonosak az érdekeink. Most már semmi sem választ el többé bennün­ket. .. Közben a fiatal tiszt sza­badsága lejár. Tudja, hogyha nincs az alakulatnál az újévi szemlén, akikor eltávolítják a hadseregből. Napoleon úgy gondolja, és nem is téved, a kezébe kell kaparintania Korzika katonai parancsnokságát és a francia forradalom szellemében kell átszerveznie a sziget közigaz­gatását, akkor fölöttesei meg­bocsátják nek} a késést. önkéntes csapatokat szer­vez és be akar hatolni Ajac­cio erődjeibe. Sejti, hogy ter­vét könnyebben végrehajtja, ha a szigeten általános zűrza­var keletkezik. Ezért bezárat­ja a kapucinus-barátok zárdá­ját. A lakosság egy része szembeszáll ezzel az intézke­déssel. Az emberek kitódul- naik az utcára, áttekinthetet­len a káosz. Csak egy ember ismeri ki magát: Napoleon. Katonái bejutnak az erődök­be, merész tervét tehát meg­valósította. 1792. júniusában visszatér Párizsba. Ezredénél azonban nem akarják méltányolni a hosszú távoliét alatti ,,hősi­ességet”. Vizsgálatot indítanak a fiatal tiszt ellen. Napoleon sorsa ekkor teljesen bizonyta­lanná válik. Már arra készül, hogy Törökországba utazik és ott próbál szerencsét, amikor értesítik: „... Korzikán a nemzetgyű­lés forradalmi szellemében járt el. Fegyelemsértés nem forog fenn. Visszaadjuk tiszti rangját és a negyedik tüzér- ezredhez vezényeljük. Had­ügyminisztérium.” Van olyan történetíró, aki egyszerűen nem talál magya­rázatot a nyugtalan Napoleon újabb lépésére. Ismét vissza­tér szülőföldjére, Korzikára. Éppen akkor érkezik meg, amikor forrong a „vendetták földje”. Napoleon megítélése szerint a sziget nem elég nagy és erős, hogy független legyen. (Folytatjuk.) Községíejlesztés GYULAJ. A községben 100 ezer forint értékű társa­dalmi munkát terveztek eb­ben az évben. Végrehajtásá­val jól állnak, hiszen június végéig 60 ezer forint munkát végzett a lakosság.. Az 1800 lakosú községből 592-en fizet­nek községfejlesztési hozzá­járulást, átlag 250 forint ér­tékben. Gyulaj területén egy kommunális adót fizető üzem működik. Erre az évre 286 310 forinttal tervezték gyarapíta­ni a község vagyonát. Az el­múlt kilenc évben sok válto­zás történt Gyulajon is. 1961: 1000 négyzetméter járdaépí­tés, 700 négyzetméter alapkö­vezés és egy orvosi lakás fel­újítása. 1962: 1000 négyzetmé­ter járdaépítés, 900 négyzet- méter útburkolás. 1963 : 2000 négyzetméter járdásítás. 1964: 1000 négyzetméter járdaépítés. 1965 : 300 méterrel hosszab­bították meg a villanyháló­zatot, lakást vásároltak az ál­latorvos részére.. 1966: peda­góguslakást vásároltak, többi pénzüket pedig tartalékolták művelődési ház építéséhez. 1967: felépült a 150 személyes művelődési ház. 1968: peda­góguslakás vásárlása, hídépí­tés. 1969-ben 120 ezer forint­tal járulnak hozzá a járási di­ákotthon építéséhez. Ebben az évben jelentősebb össze­get tartalékolnak az év vége felé elkészülő közvilágítás- korszerűsítési munkákhoz. A negyedik ötéves tervben éven­te 100 ezer forinttal kíván­nak hozzájárulni a község vízhálózatának kiépítéséhez. Ezenkívül a község központi részeiben betonjárdát, másutt pedig betonlapjárdát akarnak lefektetni. KOCSOLA. A 2001 lakosú községből 612-en fizetnek át­lag 261 forintos hozzájárulást. Területükön egy üzem fizet 7000 forint értékű kommuná­lis adót. A községfejlesztési hozzájárulásnál jóval nagyobb az az összeg, amit társadal­mi munkában terveztek. A község egy-egy lakosára 110 forint esik a terv szerint. Az első félévben a 220 ezer fo­Gyuiaj KocsoSa Kurd rintos összegnek több mint fe­lét — 120 ezret — mái- sike­rült teljesíteniük. Az elmúlt kilenc évben több nagyobb beruházást hajtottak végre. Többek között átadtak az ál­talános iskolában egy poli­technikai műhelyt, elkészült a törpevízmű, korszerűsítet­ték a közvilágítást, bekerítet­ték a sportpályát, elkészült egy autóbusz-váróterem, fel­újították az orvos- és peda­góguslakást. Ezenkívül meg­építettek 9500 négyzetméter járdát. Ebben az évbeit 150 ezer forintot tettek be az OTP. hez, amelyet egy művelődé­si otthon megépítéséhez tar­talékolnak. A negyedik öt­éves tervben az új művelődé­si ház megépítésén kívül na­gyobb beruházást nem tervez­nek, mivel egyébre nem fut­ná a pénzükből. KURD. A községben két kommunális adót fizető üzem van, amelyek ebben az évben 10 ezer forinttal járulnak hoz­zá a község fejlesztéséhez. Az így befizetett összegnél jóval többet terveztek társadalmi munkából. De nemcsak ter­veztek. hanem elképzeléseik nagyobb részét már az első félévben teljesítették is. A 150 ezer forint értékű társa­dalmi munkából 137 ezret már elvégzett a lakosság. Az utóbbi években Kurd képe is erősen megváltozott. 1961: 500 méteres szakaszon bővítették a vízvezetéket, s elvégeztet­ték egy artézi kút fúrását. 1962: 550 méterrel hosszabbí­tották meg a vízvezetéket. 1963-ban a közvilágítást kor­szerűsítették. 1964: fogorvosi lakást vásároltak és 3200 négy­zetméter járdát építetek. 1965: 66-ban 3200 négyzetméter jár­da készült el. 1967: közvilágí­tás fejlesztése. 1968: autóbusz­váróterem és 1200 négyzetmé­ter járdaépítés. 1969-ben el­készült egy emlékmű. A ne­gyedik; ötéves tervben. egy négytantermes politechnikai műhellyel ellátott iskola épí­tését tartják a legfontosabb­nak. M. É. a lflLÜGUR KÖUETEI ? Fantasztikus tudomány — tudományos fantasztikum Ezékiel pontos dátumát is közli a furcsa jármű megérkezésének. Jól megfigyelte, hogy észak fe­lől érkezett, hogy ragyogott és sugárzott és se­bességével nagy felhőt kavart fel a sivatag ho­mokjában. Vessük ezt egybe az Isten mindenha­tóságáról alkotott hittel: mi szüksége van a min­denható istennek, hogy járműn érkezzen menny­dörgés és villámlás közepette ? Hiszen puszta aka­ratából ott teremhet, ahol akar. De térjünk vissza Ezékiel próféta helyszíni tu­dósításához. „És amikor ránéztem a lelkes állatokra, íme egy-egy kerék vala a földön az állatok mellett, mind a négy orcájuk felől. A kerekek mintha tarsiskőből készültek volna, és mind a négyük­nek ugyanazon formája vala, és úgy látszanának egybeszerkesztve, mintha egy kerék a másik kö­zepén járt volna. Jártukban négy oldaluk felé mentek vala, de meg nem fordultak vala jártuk­ban és amikor járnak vala a lelkes állatok, jár­nak vala a kerekek is mellettök, és amikor föl­emelkednek vala az állatok a földről, fölemel­kednek vala a kerekek is.” Meghökkentően pontos leírás: Ezékiel úgy lát­ta, hogy az egyik kerék a másiknak a közepé­ben van. Mai ismereteink birtokában tudjuk, optikai csalódásnak esett áldozatul. Bizonyára olyan spirális hengert látott, amilyet homoksi­vatagban és mocsaras területen használnak a korszerűen felszerelt hadseregek. Ezékiel azt is megfigyelte, hogy a szárnyak felemelkedésével együtt a kerekek is felemelkedtek. Ez is helyt­álló, hiszen, ha egy többrendeltetésű jármű, például egy kétlaki helikopter, a levegőbe emel­kedik, természetesen kerekeit sem hagyja a földön. Olvassuk tovább Ezékiel könyvét: „Embernek fia, állj lábaidra és szólok ve­led.” Ezt hallotta, s félelmében a földre borult és elrejtette arcát. A jövevények ember fiának ne­vezték Ezékielt, és szólották hozzá. „És hallék mögöttem nagy dörgés szavát. És amaz állatok szárnyainak zúgását, amelyek egy­mást érik vala, és mellettök a kerekek csikorgá­sát és nagy dörgés szavát.” A jármű meglehetősen pontos leírásán kívül Ezékiel azt is feljegyezte, hogy a csodálatos al­kotmány fülsiketítő lármát csap, miközben föl­emelkedik a földről. A látvány óriási benyomást tett rá, mert ismételten leírja a magasból érke­zett járművet. Még háromszor megismétli, hogy egyik kerék a másikon belül volt, hogy a jár­mű bármelyik irányban haladhatott anélkül, hogy megfordult volna. És az volt rá a legna­gyobb benyomással, hogy a szárnyak, a kerekek, a jármű minden része, szemekkel volt ellátva. A jövevények nem oktalanul látogattak a Földre. Tanácsokkal látták el, utasításokat adtak neki a rendről és tisztaságról. Ha mindent egy­bevetünk amit tőlük hallott, az derül ki, meg­magyarázták neki, hogyan kell a civilizált életet megszervezni. Ezékiel megfogadta az utasítást, és a hallottakat tovább adta népének. ♦♦♦♦♦♦❖♦«••fr**« N** Ki szólott Ezékielhez? Kik voltak a jövevé- X nyék? ♦ A vallási elképzelésnek megfelelő istenek nem % lehettek, mert ha vannak ilyeii istenek, akkor X egészen biztosan nincs szükségük semmilyen f járműre, hogy oda jussanak, ahová akarnak... X A bibliában szó van még egy technikai talál- X mányról, s a fentiekkel összefüggésben erre is j érdemes kitérni. X Második könyvében Mózes pontosan leírja, mi • X Íven utasításokat kapott a frigyláda elkészítésé- Y re. „Isten” pontosan megszabta a láda hosszát, ♦ szélességét és magasságát, megjelölte,' milyen t fémötvözeteket kell elkészítéséhez felhasználnia. X Többször is figyelmeztette Mózest, hogy ponto- Y san tartsa be az utasításokat és ne kövessen el p hibát. ♦ „Vigyázz, hogy arra a formára csináld, amely a hegyen mutattatott néked.” Azt is mondta Mózesnek, hogy a frigyláda út­ján szükség esetén szólni fog hozzá. Szigorúan megparancsolta, hogy senki se menjen a frigy­láda közelébe, s pontos utasítást adott arra vo­natkozóan, hogyan kell a frigyládát szállítani, s milyen öltözéket és lábbelit kell viselni azok­nak, akik szállítják. A " pontos utasítások ellenére egy ízben mégis baj történt. Amikor Dávid Jeruzsálembe szállít­tatta a frigyládát, egy Uzza nevezetű nő meg­fogta, mert az ökrök majd felborították a sze­keret. Abban a pillanatban — mintha villámcsa­pás érte volna — holtan összerogyott... Mi következik ebből? A frigyládának kétségtelenül elektromos tölté­se volt. : x x X ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ X ♦ * ♦ ♦ t

Next

/
Oldalképek
Tartalom