Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

PROGRAM A falu ma — es holnap VÁLTOZIK A FALU. Nap­ról napra emelkednek középü­letek, kulturális, egészségügyi intézmények a kis falvakban is. Falu vagy város? Mi a fej­lődés iránya? A növekvő igé­nyek, az emelkedő életszínvo­nal, a bővülő lehetőségek el­indították a fejlődést. hogy kialakuljon a szocialista falu. A falu szocialista urbanizáció­ja nem azt jelenti, hogy mi­niatűr kis város lesz belőle, hanem azt, hogy olyan tele­püléssé fejlődik, melyben _ a városi és a falusi elemek cél­szerűen, a település mezőgaz­dasági jellegéből adódóan, arányosan keverednek. Tar­talmazzák már az urbanizáció technikai előnyeit, egyesítve a falu természetes környezetet utánzó előnyeivel. A szocia­lista falu középpontjában is lesz — a mezővároshoz ha­sonló — városias, központi rész. Lesznek itt is többszin­tes épületek, de csak középü­letek. A tanácsháza, a kul- túrház, a tsz-irodák. a tisz­tasági fürdő stb. a falu főte­rén helyezkedik majd el. Et­től távolabb a fő forgalomtól, a zajtól, a portól már jól el­szigetelve, parkosított környe­zetben a gondozóintézet, a böl­csőde, a sportpályák. Az üze­mi épületek csakúgy, mint a mezővárosban, a falun kívül az egyes üzemegységekkel cso­portosulnak. A helyesen tele­pített egészséges szerkezetű falu harmonikusan illeszkedik be a tájba, szép, természetes környezetével is szolgálja la­kóinak egészségét. MÁS JELLEGŰ, más szer­kezetű falut alakított ki az egyéni gazdaságon alapuló ter­melés és egészen más rendsze­rű falut követel a szövetkeze­ti, nagyüzemi termelés. Nö­vekedett a parasztság igénye — szervezettebb ellátást, köz­művesítést, utakat, közintéz­ményeket kívánnak. Ha a magyar falut meg akarjuk indítani a szocialis­ta urbanizáció útján, elsősor­ban közművesíteni kell. Ehhez viszont a falu lakóterületét, az eddigiekhez képest, lénye­gesen tömöríteni és a kis fal­vak lakásszámát alaposan nö­velni kell. Mert a szórvány te­lepüléseket nagyon nehezen, drágán lehetne csak ellátni. Az ÉVM Városépítési Tudo­mányos és Tervező Intézet foglalkozik az országos telepü­léshálózat fejlesztési tervvel. Perczel Károllyal, a tervező- intézet igazgatóhelyettesével beszéltem erről. — Vannak-e minimális na­pi szükségletet kielégítő intéz­mények — általános iskola, üzlet, orvos — amelyre min­denütt szükség volna. Gazda­ságosan 2500—3000 lakosú köz­ségben lehet az alapfokú in­tézményeket. megvalósítani. Nyugat- és Dél-Magyarorszá- gon ennél kisebb falvak van­nak, az alföldi nagy faluváro­sok 10—20 ezres lélekszám- mal már több falut tesznek ki. — Milyenek most a magyar falvak? — Általános képet adni na­gyon nehéz. Hiszen az ország más-más vidéke szerkezetileg, gazdaságilag és népességben nagyon különböző települése­ket foglal magába. Lakás- és közműellátottság szempontjá­ból a mai falu nagyon rosz- szul áll. Még ahol vízmű, és csatornarendszer van is — ál­talában nem a falu lakosságát látja el — egves közintézmé­nyek számára énítették. Dr. Bakács Tibor profesz- szor. a falu kommunái egész- légügyi kérdéseiről írt tanul­mányában olvasható, hogy mezővárosainkban és falva- inkban közel 20 ezer jó mi­nőségű zárt közkút áll rendel­kezésre. 600 községben van már törpe-, körzeti és közép­vízmű, amelyek 800 ezer la­kost látnak el jó ivóvízzel. Ez azonban az ország 6 milliónyi falusi lakosságához képest el­enyészően kevés. Az elmúlt években ugyan a vezetett- vízes ellátás kiépítése éppen a termelőszövetkezetek kezde­ményezésére meggyorsult. Évente átlag 50—60 falusi tör­pe vízmű vet építenek, mégis, mint a fenti adatok mutatják a magyarországi 3200 község zöme vízellátásának megoldá­sa, rendezése még hátra van. E TELEPÜLÉSEK elmara­dottságára jellemző, hogy a Ti­szántúl 27 mezővárosában a lakóházak 99 százaléka föld­szintes, tégla- és betonfalazat­tal hét százalék rendelkezik, alápincézve csak 2—7 százalék van. De ilyen szempontból a Dunántúl és az Északi-hegy­vidék törpe- és kis falvai sem állnak jobban. A falusi lakosság elvándor­lása, városba költözése, ipari munkavállalása összefüggésben van a mezőgazdasági technika fejlődésével, a mezőgazdaság csökkenő munkaerő-igényeivel. Legjobban a szórvány, és kis településeken csökken a lakos­ság, de ugyanígy a nagy fal­vak lakói is elvándorolnak, ahol még nincs ipar, s a meg­lévő néhány kis üzem és a mezőgazdaság kevés munkaal­kalmat biztosít. Más a hely­zet a városkörnyéki falvakban pl. Miskolc, Győr, Pécs,* Sze­ged, Szolnok, egyre több kör­nyékbelit foglalkoztat az ipar­ban és a szolgáltatásban. Jelenleg a lakosság 44 szá­zaléka él városban. Két-há- rom évtized múlva már 65 szá­zalék lesz városlakó. Ez a folyamat és a falusi lakosság csökkenése nem akadályoz­ható meg. S nem is lenne célszerű. Az elvándorlással viszont javul a falu lakáshelyzete, (igaz csak számszerűen). Az utóbbi 10 évben az országban éppen a falusi lakáshelyzet javult a legjobban — sok he­lyen 50 százalékban. Ez a tény tükrözi egyébként a lakosság társadalmi, gazdasági á(réteg­ződését is. A közös gazdaságok fejlő­dése, az egyéni gazdálkodásról a szövetkezeti termelésre való áttérés életszínvonal-emelke­déssel jár. Éppen ezért a fal­vak korszerűtlen lakásállomá­nya kicserélődik, új házak épülnek. Ott is tömegesen építkeznek, ahonnan a lakos­ság elvándorolt. (Igaz, hogy nincs' tervező- intézet, mely a falusi házak tervezésével foglalkozna. A Típustervező Intézet többnyire teljesen közművesített terüle­tekre alkalmas házakat ter­vez.) ÉVEKKEL EZELŐTT volt egy elképzelés,.mely szerint az ország 6 különböző típusú községét kísérleti, mintaköz­séggé építik ki — központi irányítással és beruházással. Egyebek között az Országos Tervhivatal, az Építésügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Or­szágos Közegészségügyi Inté­zet is foglalkozott a Város- építési Tervező Intézet e ter­vével, amelyek el is készültek Senki sem vetette el. Az érin­tett megyék, községek öröm­mel fogadták — a tervek mégsem valósulnak meg olyan ütemben és mértékben, aho­gyan azt a tervezők elképzel­ték. Hogy miért nem? — Egyelőre nincs rá magyarázat. Szó volt akkor Ujvisonta, Hortobágy, Püspöklak, Szék­kutas, Mihályi és egy Zala, vagy Vas megyei község kí­sérleti fejlesztéséről. Mind­egyik falu más típust kép­viselt. Ujvisontán például az utakat a gazdasági épületek mentén, a kertek végébe ter­vezték. A házak között csak gyalogút vezetett volna. Hi­szen a falu közlekedése mégis a gazdasági épületek közt, azt kiszolgálva bonyolódik. így több útfelületet kellett volna megépíteni, drágább, de ész­szerűbb, gazdaságosabb lett volna a falu szerkezete — mégsem fogadták el. Másutt, mint a Baranya megyei Püspöklakon nagyjá­ból megtörtént két kis község összeépítése. A Győr megyei Mihályiban e terv szerint ala­kítanak iskolát a község ro­mos kastélyából, építettek uta­kat, közműveket. Még 1963- ban riportot írtam Székkutas általános rendezési tervéről. Évek távlatában több ütem­ben képzelték el a fejlesztést. Az első ütemben közmű vetí­tették volna a községet. A központ csatornahálózatát, út­jait, járdáit, középületeit ter­vezték — orvosi rendelőt, gyógyszertárat, bölcsődét, üz­letházat, vendéglátó-egységet, éttermet, iskolát, 170 emele­tes házat, játszóteret, fürdőt. Úgy képzelték, a belkerületi tömbön a tsz kezdi meg az építkezést. Rendezett utcák, házsorok adták volna a köz­ség egységes képét. A ter­vezőmérnök akkor azt mond­ta: a faluközpontot korszerű­en akarjuk kialakítani, úgy, hogy a jövő falusi lakosságát szolgáló fejlődésben előremu­tató község legyen .. . Kár, hogy e tervek nem valósultak meg. 600 FALUNAK van általá­nos rendezési terve és 1962- ben a tanácsok helyileg, szak­mai irányelvek alapján készí­tettek fejlesztési terveket, amelyek még most is érvény­ben vannak. Ezek alapján épül, fejlődik a mai falu. A Városépítési- és Tudomá­nyos Tervező Intézetben el­készítették az országos telepü­léshálózat fejlesztési tervet — amely még az idén a kormány elé kerül. — Mit tartalmaz ez a terv? — kérdezzük Perczel Károlyt. — A 3200 falusi és vagy 300 külterületi település közül ki­jelöltünk 1050 alapfokú köz­pontot. amelyet fejleszteni kí­vánunk — úgynevezett alap­fokú intézményekkel, közmű­vel. utakkal. Az ellátó intéz­ményeket a környező tanyák, szórványtelepülések lakosaira és később beköltözőkre szá­mítva építjük meg. Ahol sok a kis település 2—3 esetleg 6 falué lesz a központ — lehe­tőleg a jelenleg is legnagyobb, közlekedésileg jól megközelít­hető településen. j A NAGY FALVAK nagyobb körzet ellátására alkalmas egységet kapnak. Az 1050 fej­lesztésre kijelölt község közül is kiválasztottunk 140-et, ahol a legsürgősebb, legfontosabb a fejlesztés. Ezek a kiemelt alapfokú központok bővebb el­látást kapnak, — több üzle­tet. esetleg gimnáziumot vagy más középfokú intézményt — mint az alapfokú fejlesztésre kijelölt községek, KÁDÁR MÁRTA Múzeumok: A Balogh Ádám Múzeum Szekszárdon naponta 9—13 és 14—18 óráig, hétfő kivéte­lével van nyitva. A Babits Em­lékház hétfő kivételével 9—13 óráig látogatható. Könyvtárak:. A megyei könyv­tár szerdai nyitva tartási ideje: felnőtt kölcsönzés 10—19 óra, ol­vasóterem nyitva tartása 9—13 óra. Tájékoztató szolgálat: ideoló­gia és társadalomtudomány 11—16 óra, szakreferens Miszlai Sarolta. Ifjúsági könyvtár mindennap 14— 18 óráig. Dombóvári Járási Könyvtár: felnőtteknek 10—12, 13—18-ig, if­júságiaknak 10—16 óráig. Paksi Járási Könyvtár: felnőt­teknek kölcsönzés 13—18 óráig. Tamási Járási Könyvtár: 13—19 óráig látogatható. Szekszárd, művelődési központ: Műszaki klub. Bonyhád: Községi ünnep, au­gusztus 20 tiszteletére: MOZI Bonyhád: A Sah táncosnője, (Szovjet film). Dombóvár: Hogyan szabaduljunk Helenkától? (Csehszlovák film). Dunaföidvár: A bizánci arany- kincs. (Csehszlovák film). Paks: A leghosszabb éjszaka. (Bolgár film). Szekszárd, Garay: A koppányi aga testamentuma. (Magyar film). Szekszárd, Kert: Csodálatos élet. (Angol film). Tamási: 2x2 néha 5. (Magyar film). SZERDA KOSSUTH RADIO 8.10: „Jó reggelt, vasárnap!’* 9.30: A Rádió automata közön­ségszolgálata. 16.00: Mit üzen a Rádió? 17.45: Ajándék-áruház! 18.05: Közvetítés nagygyűlésekről. 19.05: A Rádió automata közön­ségszolgálata n. rész. 19.30: Ka­baréműsor. 21.00: A Rádió auto­mata közönségszolgálata ni. rész. PETŐFI RADIO 7.30: Magyar muzsika. 8.12: A ,.Fáklyavivők” dalaiból. 8.21: Me­sejáték. 9.12: Vivaldi: A négy évszak, 9.55: Népdaljáték. 10.45: Versek. 11.00: Fischer Annie fel­vételeiből. 12.19: Tánczenei kok­tél. 13.04: Jó ebédhez szól a nóta. 14.00: A Magyar Népköltészet Hete. 14.17: Operettmelódiák. Huszka Jenő műveiből. 15.02: A falurovat műsora. 15.26: Mario del Monaco operafelvételeiből. 16.05: Ferencsik János vezényel. Közben: 16.51: Szép magyar vers. 17.30: A labdarúgó MNK döntő mérkőzés II. félidejéről. 18.20: Az Állami Népi Együttes műsorából. 18.35: Alexander Brailowsky két Liszt-rapszódiát játszik. 18.50: Udo Jürgens Budapesten. 20.10: Szabó Pál regénye. 21.20: Beetho­ven: IX. szimfónia. 22.26: Ritmus- turmix. 23.10: XX. századi víg­operákból. URH 16.05: A búsképű lovag. 17.10j Hanglemezparádé. 18.05: Tánc­zenei koktél. 18.50: Hunyadi — hősi ének. 19.45: Kamarazene. 21.00: A jazz kedvelőinek. 21.19: Arturo Toscanini operafelvételei­ből. 21.58: Mesejáték. MAGYAR TV 9.00: Virágkarnevál. Közvetítés Debrecenből. 10.00: Tisztavatás a Kossuth téren. 10.45: A Virág­karnevál közvetítésének folytatása 11.00: MHSZ dunai víziparádé. Helyszíni közvetítés. Fegyverba­rátok Sp^rtakiádja. Riportfilm a baráti hadseregek kijevi sporttalál­kozójáról. (II. rész.) 16.23: Tele­sport: U. Dózsa—Bp. Honvéd. Magyar Népköztársasági Kupa labdarúgó döntő mérkőzés köz­vetítése a Népstadionból. 19.05: Esti mese. 19.15: Aranylakodalom. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Szegedi Szabadtéri Játékok 1969. Kodály: Háry János. Daljáték 4 kaland­ban. 22.40: Tv-híradó. — 2. kiadás. JUGOSZLÁV tv 17.15: Magyar nyelvű tv­krónika. 17.45: Gyere, nőjjünk. 18.30: Utazók elbeszélései. 19.00: Mi történt a városi emberrel? 19.15: Dubrovniki nyári játékok. 20.30: Blitz. 20.35: Janus Kra- sinski: ,.Halál, részletekben”. Tv- dráma. 21.00: Ondina. Balettjáték. 23.40: Tv-híradó. II. osztrák tv 17.00: Gyermekműsor 6 éves kortól. 17.40: Nemzetközi ifjú­sági magazin. 17.55: Egy kutva története. 18.20: Jó éjszakát, gye­rekek. 18.50: Tv-konyha. 19.16: Az ORF — ma este. 19.30: Tv- híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Udo Jürgens műsora. 21.12: Egy asszonygyilkos naplója. 22.55: Tv- híradó. CSÜTÖRTÖK KOSSUTH RADIO 0.2d: Oralis Dominguez. Gianni Poggi és Paolo Silvesteri enekel. Dombóvár: A művelődési köz­pontban ifjúsági klub. Paks: A járási művelődési ház­ban nyugdíjasok délutánja. Meg­emlékezés alkotmányunk ünnepé­ről. Futballmérkőzés, tekever­seny, asztalitenisz-verseny, este Gyapán bál. Máza: A tamási országos lo­vasverseny megtekintésére külön­járat indítása. Nyugdíjas klub. Tolna: Augusztus 20-1 ünnepsé­gek. Bál. DaLmand: Augusztus 20-i ün­nepség, kultúrműsor. (A programban szereplő mű­sorok megváltoztatásának jogát az illetékesek fenntartják). Orvosi ügyelet: Szekszárdon, a Hunyadi utca 2. szám alatti gyermekkörzeti orvosi rendelő­ben állandó orvosi ügyelet na­ponta este 7-től reggel 7-ig. Az ügyelet kiterjed Szekszárd város, • Harc, Sióagárd és Szálka közsé­gekre is. Telefon: 12—132. Paks: dr. Ilyés János várja be­tegeit. (Paks, Templom u. 5. Telefon: 264). Dunaföidvár: dr. Pozsonyi Im­re ügyel. (Dunaföidvár, Előszái- lási 46). Nagydorog, Györkőny, Bikács, Pusztahencse összevont ügyeletét dr. Nagy József tartja. (Győr- köny, Fő u. Telefon: 6). Dombóvár: dr. Kedves Ottilia (Ujdombóvár, III. u. Telefon: 12—94). Rendel délelőtt 10—12-ig a központi orvosi rendelőben, utána a lakásán található. Állatorvosi ügyelet: ár. Fisi István (Sióagárd) ügyel. Az ügye­let kiterjed Szekszárd város, öcsény, Sióagárd és Szálka köz­ségekre is. Ugyeletet tart még az állatkórház szakállatorvosa is. 9.00: Tudományos Magazin. 9.25: Verbunkosok, népdalok. 10.05: A Pál utcai fiúk. II. rész. 11.01: A Magyar Népköltészet Hete. 11.11: Kórusok magyar költők verseire. 11.30: A Szabó-család. 12.30: Me­lódiakoktél. 13.40: A Szabolcs— Szatmár megyei tanács munká­járól. 14.00: Zenekari muzsika. 14.39: Déryné naplója. VI. rész. 15.10: Vallomások a népdalról. I. rész. 15.35: Pataky Kálmán éne­kel. 16.05: Boccacio — nyitány. 16.12: ».Dialógusok a matematiká­ról”. 16.37: Beethoven: F-dur ..Tavaszi” szonáta. 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. 17.15: Hi­das—Gál: Crescendo-kantáta. 17.22: Körmikrofon. 17.32: Nyitott stú­dió. 17.47: Cigánydalok, csárdá­sok. 18.12: A mikrofon előtt: An- day Piroska. I. rész. 19.25: Köny- nyűzene, tánczene, jazz. 20.00: Kapcsoljuk a salzburgi Festspiel­haus hangversenytermét. Közben: Kb. 21.03: Láttuk, hallottuk. Kb. 22.20: Nóták. 22.55: Nagy László költeményeiből. 23.11: Bach zon­goraművek. 0.10: Filmzene. PETŐFI RADIO 8.05: Kedvelt régi melódiák. 8.45: Külpolitikai figyelő. 9.00: Barokk muzsika. 9.30: Borravaló­ért sem! 11.50: Magánvélemény — közügyekben. 12.00: Rossini: Se- miramis. 14.00: Kettőtől—hatig... 18.10: Fáy András szerzeményei­ből. 18.30: Szép asszony a ko- vácsné. 19.00: Részletek Millöcker operettjéből. 19.23: Hangverseny a stúdióban. 20.25: Uj könyvek. 20.28: Az MRT gyermekkórusa énekel. 20.47: Az ifjúsági rádió színpada. 21.28: Berki László né­pi zenekara játszik. 22.00: Hang­lemezgyűjtők húszperce. 22.20: Amerika hőskora. 22.30: Részle­tek Walton operájából. URH 18.10: Hanglemezparádé. 19.00: Klarinétszerenád. 19.23: Beszél­jünk az operáról. 20.13: A jazz kedvelőinek. 20.33: Bartók: I. he­gedű-zongoraszonáta. 21.07: Kul­turális világhíradó. 22.03: Ravel- művek. MAGYAR TV 17.58: Hírek. 18.05: Tájak, váro­sok, emberek. Japán ’69. 18.30: Csere-bere nagyban. Ipari műsor. 19.00: Esti mese. 19.10: Készítsünk együtt filmet! 6. Az utómunkák. 19.40: Az öltözködés művészete. Tv-híradó. 20.20: Akit nagyon sze­retnek. Francia film. 21.35: Jazz- pódiuM ’69. 22.00: Tv-híradó. — 2. kiadás. JUGOSZLÁV TV 17.45: Távcső. 18.15: Vers, le­genda, dal. 18.45: ,,Alkohol-teszt”. Vígjáték. 20.30: Blitz. 20.35: Anna Mofo showja. 21.35: Tv-sport. 21.40: ,. A hódítók”. A hídfő és Emlékszem a gyilkosságra. Foly­tatásos filmek. 23.20: Tv-híradó. II. OSZTRÁK TV 18.20: Jó éjszakát, gyerekek. 18.25; Sportmozaik. 18.50: Rend­őrségi tudósítások. (15. rész). 19.16: Az ORF — ma este. 19.30: Tv-híradó. 20.06 : Sporthírek. 20.15: Színház: A mi kPdves Grandot kisasszonyunk. 22.10: Tv-híradó. 22.20: Vidám operettrészletek. A rádió és a televízió műsora

Next

/
Oldalképek
Tartalom