Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

FÓKUSZ iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Hi a maoizmus ? A maoista ideológia egyik leglényegesebb vonása a prag­matizmus. A maoizmus a marxizmus ezernyi megállapí­tását végső soron egyvalamire vezeti vissza: a lázadás he­lyes dolog. A forradalom fő feladata és legmagasabb formája Mao sze­rint a hatalom fegyveres úton való megszerzése, vagyis a kérdés háború segítségével va­ló eldöntése. A marxizmus— leninizmusnak ez az elve sze­rinte mindenütt feltétlenül he­lyes, Kínában épp úgy, mint más államokban. Mao szerint minden kom­munistának elméjébe kell vés­nie azt az igazságot, hogy a puskák teremtik a hatalmat. Ez a forradalom tipikus mao­ista értékelése, egy adott tör­ténelmi szakaszban érvényes tézis jellemző abszolutizálása, egyetemes, mindig kötelező ér­vényű törvénnyé emelése. A trockista koncepciók ha­tását tükrözi a forradalmi fo­lyamat erőszakos meggyorsí­tása, akár háborúk segítségé­vel, az ország ugrásszerű és hullámzó fejlődésének elméle­te, a permanens forradalom tézise, a hadsereg szerepének abszolutizálása az állam és a társadalom életében stb. A narodnyik felfogás tükrö­ződik a proletariátus szerepé­nek lebecsülésében és a pa­rasztság társadalmi szerepének túlbecsülésében, mint azt Ián Piao ,,Éljen a népi háború győzelme” című munkája mu­tatja, amely a világforradalom törvényszerűségének kiáltja ki, hogy a „világfalu” körülveszi és legyőzi a „világvárost”. A hagyományos kínai tör­ténelem-társadalmi tanítás Szemelvények külföldi újságokból hatásának forrásait a régi kí­nai filozófiában kell keresni, Konfuciustól kézdve. Ezt tük­rözi a rendszer - eszméje, a kormányzás elvei, az abszolút, centralizált monokratikus ha­talom eszméje, az alattvalók feltétlen engedelmességének eszméje, a kormányzók és kor­mányzottakra nézve kötelező elvek. Ez vonatkozik arra az idealista elméletre is, hogy a „hősök és vezérek” a törté­nelem fő mozgatóerői. (Polityka) Szüntessék meg .' a „kínai szemfényvesztést". A pekingi vezetők abban a törekvésükben, hogy a világot „kínaiasítsák”, nemcsak „Mao Ce-tung eszméinek mindent legyőző erejére” számítanak. A maoisták vezérfonalként át­vették a fasiszta propagandá­nak azt az ismert tétélét, hogyha a hazugságot százszor megismétlik, akkor azt igaz­ságnak kezdik venni. Kína és Albánia területéről nagy teljesítményű rádióadók éjjel nappal azon fáradoznak, hogy megdolgozzák a hallga­tókat Ázsia és Afrika külön­böző országaiban. A Peking Review-hez hasonló kiadvá­nyokat és az Uj Kína hírügy­nökség bulletinjeit, valamint a brosúrák tömegét küldik po­litikai és közéleti személyisé­gek lakáscímére, kötegekben szórják be a különféle pár­tok és szervezetek épületeibe, a kínai nagykövetségek mun­katársai pedig bőkezűen osz­togatják széltében-hosszában. A múlt év derekán Kenyá­ban Mombasu kikötőjét meg­látogatta a „Zsensa” nevű kí­nai hajó. Tele volt aggatva Mao Ce-tung féryképeivel és a „kulturális forradalom" azonnali megkezdésére szólító jelszavakkal A tengerészek Mao-könyvecskéket és Mao portréjával díszített jelvénye­ket kezdtek osztogatni a já­rókelőknek. A kenyai közvé­leményben ez tiltakozásokat váltott ki. A Nairobiban meg­jelenő Daily National című lap jelentése szerint a közvé­lemény követelte, hogy Mom- basuban szüntessék meg a „kínai szemfényvesztést”. A maoista életforma és gon­dolkodásmód propagálását kö­telességévé teszik a fiatal fel­szabadult országokba küldött kínai szakembereknek is. Ezt rendszerint olyan durván csi­nálják, hogy például az afri­kai sajtó már többször aggo­dalmának adott hangot a fia­tal államoknak nyújtott kínai gazdasági és technikai segít­ség Valódi céljait illetően. (Novoje Vremja) Boldog kínai családok A csúcson elhelyezkedő csa­lád természetesen Mao Ce- tung-klán. Mao istenített apaalakja mellett negyedik felesége, a forradalmi hárpia, Csiang Csing, volt sangháji filmszí­nésznő, is immár — a párt- kongresszus után — az ural­kodó kínai Politbüro teljes jo­gú tagja. Ugyancsak újonnan emelték a politbüró kollektív trónjára Mao vejét, Jao Vén- jüant, a vezető propagandis­tát. Felesége Csiang Csingnek egy korábbi házasságából szár­mazó leánya. A Mao-klán még két tagja — Maon kívül — vesz részt teljes jogú tagként a politbü- róban, egy pedig ugyanennek a testületnek póttagja. A két teljes jogú tag közül az egyik a már említett Csen Po-ta, aki több mint 30 éven át ma­gántitkárként, beszédeinek író­jaként és bizalmasaként szol­gálta Maót. A másik Csang Csun-csiao, propagandista és párt-aktivista, kinek nagy ér­deme az oroszok szerint az, hogy ő mutatta be Csiang Csinget leendő vejének. Az új politbüró póttagja bizonyos Vang Tung-hszing, aki hosz­szú ideig Mao fő testőre volt. A második uralkodó család Lin Piaónak, Kína védelmi miniszterének, Mao hivatalos örökösének családja. Felesége Je Csüng, ma szintén a polit­büró tagja. Szovjet források szerint Lin Piaót Mao bírta rá a harmincas évek végén, hogy ezt az asszonyt titkárnőjének: alkalmazza. Valójában Je Csun- nak az volt a megbízatása, hogy kémkedjék Lin Piaó után, akinek akkor független néze­tei voltak a katonai stratégi­áról. Lin Piao feleségül vette tit­kárnőjét, aki a legutóbbi „nagy kulturális forradalomig” házi­asszony maradt. Állítólag ter­rorizálta őt Mao felesége, aki­nek kegyetlen magatartása a megdöntött kínai államfő, Liu Sao-csi feleségével szemben, egész Kínában közismert. Ami a másik két uralkodó családot illeti, az egyik Kang Sengnek, a politbüró tagjának a kínai titkosrendőrség leg­főbb felelősének a családja. Felesége, Cao Ji-ou, most tag­ja lett a Kínai KP Központi Bizottságának. A negyedik család Csou En- laj miniszterelnök, a politbü­ró tagjának családja. Felesé­ge, Teng Jing-csao, most szin­tén a Központi Bizottság tag­ja. A „kulturális forradalom'9 egyik legmeghökkentőbb ered­ménye az a tény, hogy a ve­zetők feleségei politikailag előtérbe kerültek. A kínai párt legutóbbi kongresszusa 176 ta­gú elnökségének 10 női tagja közül 5 egy-egy pekingi csúcs­vezető felesége volt, (The Daily Telegraph)-Aí írockisták és Peking A pekingi „forradalmi bi­zottság” épülete a Jünkelu ut­cában áll. „Jünkelu” annyit jelent, mint „a parmanens forradalom utcája.” Ez nagyon jellemző: a maoista „forradal­mi bizottság”, amely a pekin­gi városi pártbizottság és az összes többi fővárosi hatalmi szerv helyére lépett, olyan ut­cában ütötte fel „főhadiszállá­sát”, amelynek az elnevezése a maoizmus és a trockizmus közeledését, egymáshoz való zárkózását jelképezi. Amint ismeretes, a „perma­nens forradalom” elméletét Trockij hirdette meg és szem­beállította a proletár forrada­lom lenini elméletével. A mao­isták felkapták és tovább fej- leszteték ezt az „eszmét”. „Mao Ce-tung elméletében az a legfigyelemreméltóbb, — jelentette ki még 1958 decem­berében Vu Csiang maoista ideológus, — hogy a perma­nens forradalom elméletét al- kotőan tudta alkalmazni a szocializmus építésérek viszo­nyaira és a szocializmusról a kommunizmusra való áttérés körülményeire... Forradalmunk nem állhat meg. A permanens forradalom eszméje — olyan eszme, amely permanensen lelkesíti a vezetőket és a tö­megeket.” A trockisták és maoisták ál­láspontja sok, nagyon fontos kérdésben megegyezik. Néz­zünk néhány jellemző példát. A trockista „Internacioná- lé” V. kongresszusának „kiált­ványa” ezt állítja': „A különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élése nemcsak lehetetlen, hanem káros is.” Miben különbözik ez a Mao Ce-tung csoportjának állás­pontjától? A trockista „Inter- nacionálé” „Nemzetközi tit­kárságának” nyilatkozata is leplezetlenül hangoztatja a KKP jelenlegi vezetőivel való szolidaritást: „A békés egy­más mellett élés nem az az út, amelyen haladnunk kell... Úgy kell megvitatni a világ­háború elkerülhetetlenségének és a preventív háborúnak a kérdését, ahogyan a Kínai Kommunista Párt és a IV. Intemacionálé veti fel ezeket a problémákat.” A Kínai Kommunista Párt úgynevezett „levelének” 1960 szeptemberében történt publi­kálása után — ez a levél 25 pontban kifejtette a kínai ve­zetőség irányvonalát — az an­gol trockisták kijelentették: „A kínaiak ezt »25 pontnak-« nevezik, mi pedig troctózmus- nak.” {Kdtyeratura&ja Gazeta) Évente félmillió leányanya az USA-ban Az amerikai fiatalokra — nagy vonalakban — az őszin­teség és a becsületesség a legjellemzőbb. Az amerikai fiatalok fittyet hánynak minden néven ne­vezendő szexuális nevelésnek. Nekik az nem kell — nem kell abban a formában, olyan csomagolásban, amilyenben az iskolában kívánják nekik elő­adni. Az amerikai ifjúságnak ez a mindent visszautasító, min­dent kételyekkel fogadó magatartása majdnem megőrjíti az amerikai honatyákat. Nem tudnak mihez kezdeni.» A kormány elhatározta, hogy több tudományos intézetet létesít, amelyek az ifjúság kétségbeejtő helyzetét tanulmá­nyozzák. A washingtoni központi iroda élén Elizabeth Herzog áll. Az igazgatónőt felkereste egy olasz lap szerkesztője, s interjút kért tőle. KÉRDÉS: Mrs. Herzog, mi­lyen problémát jelent önök­nek, hogy olyan sok közép­iskolás diák lányanya? VÁLASZ: Súlyos társadal­mi problémát Intézményünk a közoktatásügyi miniszté­riumnak egyik legfontosabb főosztálya, s ha csak ezt né­zem, büszke vagyok arra, hogy engem neveztek ki igaz­gatónak. A munkát — ezt a roppant felelős és nehéz mun­kát — voltaképpen csak most kezdjük el és én bízom ab­ban, hogy néhány év múlva megoldjuk azt a nagy problé­mát amelyet a törvénytelen gyermek születése jelent KÉRDÉS: Kaphatnánk-e sta­tisztikai adatokat? VÁLASZ: Kaphatnak. Mi ugyanis azt az elvet valljuk, hogy nem sza­bad szemet húnyni a té­nyek előtt sem eltitkolni őket. Tavaly kétszázezer 12—17 éves diáklányunk volt álla­potos. De ezt a számot mi nem tekintjük reálisnak, mert csak a kórházak jelentettek ennyi esetet, illetve azt, hogy ennyien vallották magukat a ,,high school”-ok (a közép­iskolák felső osztályai) rendes tanulóinak a szülészeti klini­kában. De mi még egyszer ennyi diáklányról tudunk akik Puerto Rico szigetér' vagy Mexikóba utaznak, hogy az ottani kórházakban szül­jenek. Kirándulásuknak meg­van az az előnye is hogy az ott született gyermekük nem lesz törvénytelen. KÉRDÉS: Ezek: voltak a ta­valyi adatok. És az ideiek? VÁLASZ: A fenti számok semmi esetre sem csökken­nek. Munkatársaim arról szá­moltak be, hogy az idén a leányanyák száma az Egyesült Államokban meghaladja a fél­milliót. KÉRDÉS: És a pirula? Az nem segíthet? VÁLASZ: A pirulát még a házastársak is legtöbb eset­ben luxuscikknek tekintik. A teenagerek mindenre gondol­nak csak éppen a fogamzás- gátlásra nem. S, ha van is pi­rula kéznél, undorodva gon­dolnak arra, hogy azt hasz- náni is lehet. Intézetünk ti­zenötezer diákhoz intézett körkérdést. 16—18 évesektől várta a válszt A megkérde­zettek — a lányok, fiúk ve­gyesen — 90 százaléka azt válaszolta, hogy a szexuális érintkezést csakis rawly, — tehát „nyersen” — szeretik, a legtermészeteseb módon. Néhány lány még megtoldot­ta, hogy szereti a kockázatot, a későbbi izgalmakat is. Vagy tt van egy washingtoni diák állomása: Az osztályba járó, nind a 25 diáklánnyal érint­kezett, s hogy valami követ­kezménye is. lehetett az egész­nek, arra csak akkor jött rá, amikor igen sürgősen kellett segítenie a húgán, 150 dollárt kellett előteremtenie, hogy a másállapotban maradt 15 éves húgát fogadja egy vidéki or­vos. Osztálytársnői közül is többen panaszkodtak, majd sorban más osztályba rendel­ték őket, — az Egyesült Ál­lamok sok középiskolájában ugyanis külön osztályba jár­nak az állapotos diáklányok, — s tőlük megtudta, hogy az iskolában van egy erős ve- télytársa, — az egyik tanár. Kiderült, hogy az angol nyelv 28 éves tanára nagy siker­nek örvend a diáklányok kö­rében. KÉRDÉS: Mit kíván tenni intézetük? VÁLASZ: Meg akarjuk ta­lálni helyünket abban a szexuális forradalomban, mely­nek kezdetét sokan 1966-ra datálják. Türelemre és időre van szükségünk. Mint mon­dottam, Amerikában a lányok nem sokat adnak arra, hogy ki mint vélekedik róluk. A házasság előtti szexuális érint­kezést fontosnak tartják, érin­tetlen csak az marad — vé­lekedik az óriási többség —, aki buta. Tizennégy éves ko­rában már kevés amerikai lány érintetlen. Ezt tudva, in­tézetünk keresi annak lehe­tőségét, hogy miként juttas­sa el a pirulát a középisko­lákba. Minden tudásunkkal azon vagyunk hogy a leány­anyák félmilliós számát csök­kentsük. S ha ebben a törek­vésünkben nem lesznek segít­ségünkre az iskolák, a szülők és a kormány — s mindenek­előtt maguk a diákok —, ak­kor 1980-ban húszmillióra nő a törvénytelen gyermekek száma. Hiszen már most, na­ponta átlag 1400 törvénytelen gyermeket hoznak a világra az Egyesült Államok leány­anyái! Jogosítvány nélkül A felvételünkön látható kis robogó hajtására sem jogosítványra nincs szük­ség, sem pedig sok pénzre. Az összehajtható jármű a hangzatos „Motograziella’- névre hallgat. Kölnben hoz­ták forgalomba 695 már­káért. Két kivitelben ké­szült el: az egyik 47 köb­centiméteres Sachs-motor teljesítménye 1,5 lóerő, óránkénti sebessége 25 ki­lométer, a másiké 1,8 ló­erő és 40 km/óra. A mini- jármű súlya mindössze 32 kg. Mivel a kormány és a nyereg összecsukható, így könnyűszerrel el lehet he­lyezni egy autó koffertar­tójában is. A „Motograzi- ella”-val még a legkisebb helyen is lehet parkolni az ember egyszerűen csak függőlegesen felállítja a hátsó részére felszerelt négy gumikerékre. Az automati­kus meghajtású motorjár- mű különösen fiatal lányok és asszonyok körében ked­velt. Egy férj statisztikája A Kos Angelesben lakó Norman Smith amerikai téri 40 éven át naponta mindem feljegyzett, ami közte és a felesége között történt, s a 40. házassági évfordulón vas­tag könyvet nyújtott át ünne­pélyesen az asszonynak, fel­tüntette benne valamennyi családi perpatvar okait. íme. a feljegyzéseiből néhány adat: Nem volt kész idejében, vagy nem sikerült az étel 1879. az asszony pénzt kért a fér­jétől vagy nem tudott kijönni a háztartási pénzből 1457, a borotválkozáshoz nem volt elég meleg a víz 734, a fele­sé* túlságosan elkényeztette a gyereket 687, a férj túlságosan elkényeztette a gyereket 817. a férj az asszonyt kárörven- dően kinevette 547, hideg volt a lakás 479, az asszony többet főzött a kelleténél és megma­radt az étel 387, a férj későn jött haza 307, forró volt a fürdővíz 241, az asszony bele­avatkozott a megbeszélésbe 85, a férj elveszítette a zsebken­dőjét 84, a férj túlságosan so­kat dohányzott 68, a feleség elfelejtette felvarrni a gombot 51, a házastársak egyike ok nélkül veszekedni kezdett 28, a férj nem mondott igazat 17, a férj nem akart sétálni men­ni a feleségével 13, a férj el­törte az edényt 11, a férj ki­dobta a macskát 8, összesen tehát 7700 családi perpatvar volt. 40 évben 14 600 nap van. így a Smith házas­pár másodnaponként vesze­kedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom