Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-17 / 190. szám
A Révai Lexikon szerint artézi kú( az olyan kút, amelyből a víz magától foiyik ki, tehát mintegjy természetes szökőkút. A név onnan van, hogy Európában az első ilyen kutat Artois grófságon, Franciaországban fúrták 1126- ban. Kínában és a líbiai sivatag oázisaiban már sokkal régebben megpróbálkoztak a víznyerés ezen módjával... Az Uj Magyar Lexikon megemlékezik arról hogy nálunk Zsigmondy Vilmos bányamérnök fúrta az első artézi kutat 1867-ben a Margitszigeten. ✓ Hadd egészítsem ki a magyarországi artézi kutak adatait egy újabb és minden bizonnyal egyedülálló ténnyel: Kőbányai Sándor MÁV kocsivizsgáló teljesen egyedül fúrt egy artézi kutat Dunafeld- váron, családi házának udvarán. Es idekívánkozik egy feltételezés: hol tartana ma ez a kitartó, tehetséges munkásember, ha annak idején nem kell megállnia a hat eleminél? A kút Dunaföldváron, a Deák tér 8. számú ház udvarán áll. Mélysége hetven méter, a víz mintegy három méterre jön fel a talaj szint fölé. Tulajdonosa — és egyben készítője — Kőbányai Sándor 57 éves MÁV kocsivizsgáló. Használója a házigazdáékon kívül az az egész Külvég és a szomszédban lévő építőipari ktsz. Véletlenül bukkantam rá. A szövetkezet irodájában beszélgettem Túri Ferenc elnökkel. Megszomjazván, az asztalon lévő kancsóból akartam tölteni egy pohár vizet. — Hagvjad, az már biztosan meleg. Menjünk inkább ki a kúthoz, ott mindig friss a víz. Állandóan folyik. Meg Barkácsolt egy artézi kutat aztán, ez nem akármilyen kút. A szomszédé, ö fúrta. Megegyeztünk, hogy a fölösleges vizét elhasználhatjuk... — Fúrt kút? És ő csinálta egymaga? — Igen, artézi köt. És hogy ő fúrta, én is bizonyíthatom. Meg a szomszédok. Évekig állt az udvarában a háromlábú fúróállvány, sokan kétkedve nézték, sikerül-e a fúrás? Hogy őszinte legyek, magam se hittem, hogy Sándor bácsi itt vizet talál. Talált. He ha érdekel, menjünk át, majd ő elmondja ennek a kútnak történetét... Keskeny palló vezet át az árkon Kőbányaiék kertjébe. A konyhakertben dúsan zödell a paradicsom, a paprika, a bab. A földből tízméterenként vízcsap áll ki. Itt akkor is van termés, ha két hónapig sem jön eső. Kőbányai Sándort munkában találjuk. Festi az új ház kamrájának ablakát. — A kútra kiváncsiak? — kérem szépen, azzal minden rendben van. Amikor elkezdtem a fúrást, jelentettem a tanácsnak. Azt mondták, nincs különösebb engedélyre szükség. Amikor elkészült, megvizsgáltattam a vizét. Egészséges, jó ivóvíz. — Nem a hatóságtól jöttünk. Arra volnék kíváncsi, mi történt itt a bejelentéstől a vegyvizsgálatig? Mert arról már hallottam, hogy egy ember vizet fakasztott a kősziklából. De az régen volt. Meg talán igaz se volt. — A bibliai Mózesre gondol az elvtárs. Hát neki egy kicsit könnyebb volt. A legenda szerint egy intésére előtört a víz. Manapság azonban nincsenek csodák. Közben nyílik az ajtó, kannás fiatalasszony jön. — Szabad egy kis vizet vinnem? —! Természetesen. Czobor Miklósné a harmadik utcából jött vízért. Csak az illem kedvéért kérte az engedélyt, az itt egészen természetes, hogy aki kannával jön, megtöltheti vízzel. Ha a házigazdáék a kertben dolgoznak, elöl nem zárják be az ajtót. — Itt az egész környéken rossz a víz. Nem lehet se mosásra, se főzésre, se mosdásra használni. Mindenki a fél kilométerre lévő malomhoz járt vízért. Amikor az öreg házat lebontottam, hogy elkezdjem az újat építeni, bedőlt az udvaron lévő ásott kút is. Akkor határoztam él, hogy fúrok egy artézi kutat. Addig megyek lefelé, ha belepusztuló*; is, míg vizet nem kapok. Tudja kérem, sokfelé megfordultam én életemben, sokat láttam, tapasztaltam. Hajós voltam majd húsz évig. Aztán megnősültem és itt telepedtem le, elhelyezkedtem a vasútnál. Szóval, azt megtanultam, hogyha az ember nagyon akar valamit, és kitant akkor sikerül... Két évbe telt, míg a kútfúráshoz szükséges csöveket, szerszámokat beszerezte, megcsinálta. Ö készítette el a fúvdl Is. Aztán megkezdődött g. munka. Kőbányai Sándor három éven keresztül fúrta a kutat. — Hogy hányszor kerültem meg, nem számoltam. De biztos, hogy annyit gyalogoltam itt a kút körül, hogy azzal körüljárhattam volna az országot. ... Háromszor szakadt be a fúrófej. Ilyenkor menetvágót szereit a fúrószárra, leengedte és új menetet vágott a föld alatt a fúrófejbe és úgy emelte ki. Amikor már ötvenöt méterre lefúrt, elkezdett szivárogni a víz. Ekkor villany- motort, szivattyút szerzett és úgy öblítette ki az iszapot. — így már könnyebb voífc a munka- Addig ötvenszer- hatvanszor is ki kellett emelni a fúrószerkezetet, hogy megtisztíthassam, míg egy-más- fél métert haladtam lefelé. Amikcs- elértem a hetven métert, beszorult a fúró. Óvatosan mozgattam, tudtam, hogy ha nem siker® kiszedni, egész munkám kárba vész. Sikerült. Nem mentem tovább, mert jött a víz. Leeresztettem a szűrőt, a kétcollos csövet és megépítettem a felső szerkezetét. Van vizüwdt bőven — kapcsolódik a beszélgetésbe Kőbányainé. — Ég természetesnek vesszük, hogy idejár ivóvízért az egész környék. Mondták már többen, hogy tegyünk egy perselyt a kútra, szívesen fizetnének a vízért. De az uram azt mondja, hogy vízért nem szabad pénzt kérni. Van elég belőle, miért ne adnánk a szomszédoknak. Miért kelljen olyan messzire menniök? — De a kút használódik, időnként fel kell újítani, as meg pénzbe kér® — Horganyzottak a csövek, nem rozsdásodnak meg. Amíg mi élünk, ez nem apad el... JANTNER JÁNOS I Az újságolvasó ®;akran I— mi—A. iT zik a rendőrségi felhívással, amely szinte mindig ugyanazon a helyen, ugyanazzal a címmel jelenik meg a lapokban: „Jelentkezzenek a károsultak!”. Agyafúrt csalók, veszélyes szélhámosok áldozataihoz szólnak a felhívások, olyan emberekhez, akik tolvajoknak pénzt kölcsönöznek, csavargókra bízzák értékeiket, lakásaikba fogadják a házasságszédelgőket, álorvossal gyógyíttat- ják magukat, nem létező örökségre előleget adnak, egyszóval a legátlát- szóbb meséknek is „bedőlnek”. Jelentkeznek-e a károsultak? Ha igen, mit mondanak vallomásaikban, hogyan ítélik meg saját maguk hiszékenységét, amelynek áldozatai lettek. I A nyomozótiszt várószobájában fi i ■ ■■ négy asszony beszélget. — Határozottan felismertem a csirkefogót. Háromszáz forintot kért tőlem. Én bolond fejjel odaadtam a pénzt és nyugodtan vártam, hogy felszereljék lakásomba a telefont — így az egyik asszony. — Ez a férfi biztos fölényével nyerte meg a bizalmamat. Képzeljék, elhozta a vezetéket is, hófehér készüléket ígért, aztán nem láttam többé — mondja a másik asszony. Odabent, a nyomozó szobájában láthatjuk a férfit, F. Istvánt. Most már nagyon csendesen, szerényen viselkedik. biztos fölénye, amely a károsultak szerint első számú fegyvere volt, nyomtalanul eltűnt. F. elhitette áldozataival, hogy vezető beosztásban dolgozik a postánál, csak egy szavába kerül és -máris szerelik a régen várt telefont. Ha valaki ■ netán mégis kételkedett szavaiban, türelmet kért, másnap elhozta a vezetéket, hangzatos kérvényt fogalmazott, és a nagyobb hatás kedvéért okmánybélyeget is ragasztott a kérvényre. — Elismerem, hogy bűnös vagyok. Jelentkeztek a károsultak, szám szerint több mint harmincán, A rendőr„Jelentkezzenek a károsultak!“ Jóllehet nem minden károsult je- i lervtkezik a rendőrségen, a ségi felhívásból tudták meg valahá- nyan, hogy becsapták őket, kit 300, kit 500 forinttal. I Az iménti ügyben befejeztük L.i—mi . ——ÜJL— a nyomozást — tájékoztat a nyomozótiszt. — Persze néhány csalás még lehet F. számláján, csak ő nem emlékszik többre, a károsultak pedig nem jelentkeznek többen. Előfordul, hogy a becsapott emberek szégyellik hiszékenységüket, azért nem is tesznek vallomást. Őszi doktor példája csak megerősíti ezt a feltevésünket. — Ki az az Őszi doktor? — Közismert szélhámos, rendes nevén Jász Jenőnek hívják. Ha akarja, előkeresem az aktáit... .. .Az akták tanúsága szerint Őszi doktor „civilben” marós, különféle csalásokért többször ült börtönben. Legutóbb, amikor kiszabadult a börtönből, nem tudott azonnal elhelyezkedni. Alkalmi ismerőseitől kért kölcsönöket, és miután teljesen eladósodott, elhatározta, hogy felcsap orvosnak. Jász Jenő korábbi katonai szolgálata idején felcser volt. Ezen a „jogcímen” vásárolt egy orvosi táskát, ezzel feszített az utcán, jelent meg eszpresszókban, és mindenkinek így mutatkozott be: „Doktor Jász-Oszwald Oszkár vagyok!” Kitűnő fellépése hamarosan sokakat megtévesztett, elbűvölt. Hogy orvos voltát szükség esetén igazolni is tudja, személyi igazolványát meghamisította. Jó pénzért „hivatását” is gyakorolta: betegeit olyan injekciókkal gyógyította, amelyeket saját részére Íratott fel az SZTK-nál. I Tíz-egynéhÓny vaskos aktacsomó »I f más esetekről, furfangosabbnál furfangosabb csalásokról tanúskodik. S ez mindössze egy év „termése”, egyetlen rendőrkapitányságon. így leggyakrabban a vidéki embereket környékezik meg, kerítik hálójukba a hiszékenység vámszedői. Itt van például P. Gyula bűnlajstroma Az alig 30 éves fiatalember ötször ült börtönben, bejelentett lakása szerint vidéken kellett volna élnie, de ő a fővárosban ütött tanyát, alvilági társaival csalásra, fosztogatásra szövetkezett. P. Gyula áldozatai között van egy parasztbácsi, aki így adja elő panaszát a rendőrségen: „Kérem, én megértem 65 esztendőt, de még nem ültettek fel ilyen csúfosan. Ez a fiatalember a pályaudvar söntésében szegődött mellém, és megkérdezte, hogy ismerem-e őt, mert ha nem tudnám, falubeliek vagyunk, ő a kisbírónak az unokája. Mondtam a kis- bírónak a nevét, mire ő rávágta, hogy igen, ez az ő nagypapája. Megörültem, hogy ebben a ménkű nagy városban legalább lesz útikalauzom. Egyébiránt táskarádiót akartam venni, a fiatalúr készséggel felajánlotta szolgálatait, el is kalauzolt egy üzletféléig, ott elkérte a pénzt, hogy majd beszél az üzletvezetővel, hogv az olcsóbbik készülékből adjon, aztán mire felocsúdtam, az én barátom nyomtalanul eltűnt”. P Gyula mindig kigondolta a legmegfelelőbb mesét, saját szavaival csak olyan emberekkel kísérletezett, „akik vették a lapot”. Csaknem negyven embertől sMcerült kicsalnia kisebb-nagyobb összegeket. sajtófelhívások azonban mind nagyobb segítséget adnak a bűnügyek felderítéséhez. T. László 55 éves, rovott múltú segédmunkást például házasságszédelgésért tartóztatta le a rendőrség. A nyomozás során kiderült, hogy T. László néhány hónapja újsághirdetést tett közzé: menyasszonyt keresett. Azoknak, akik tetszettek neki, házassági ajánlatot tett, mondván, csak lakásra van szükség. A jó megjelenésű szélhámos azonnal tudott lakáscímeket is. Hogyan, hányán hittek T.' Lászlónak? Eddig hét bejelentés érkezett a rendőrségre, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a segédmunkás, hiszékeny nőktől több mint 200 ezer forintot csalt ki. De van még néhány más ügy is a házasságszédelgő számláján, olyan, amit bevallott — és feltételezik — olyan is, amit nem vallott be. Ezért a rendőrség várja, hogy minden károsult jelentkezzék. KŐSZEGI FRIGYES TANULÓ VEZETŐ — Anyu, visszavittem az egeret se állatkereskedésbe, s ezt kaptam érte! (A Schweizer Illustrierte karikatúrája)
