Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-02 / 177. szám

A termelőszövetkezetek ^ élelmiszer-feldolgozó tevékenységét reprezentáló országos bemutatón Tolna megyét, ellentétben kiváló adottságaival, már alig lehetett észrevenni. Ha nem szerepel a bátaszéki Búzakalász, és a bogyiszlói Dunagyöngye Tsz, akkor tulajdonképpen Tolna megye nincs sehol. Egyébként a bemutatót más megyék termelőszövetkezeteinek közös vállalkozásai uralták, s ennek láttán a Tolna megyei megfigyelőben óhatatlanul ismét felötlött az a gondolat, hogy ha ez így megy tovább, aákor lemaradunk, a többi megye mellett szóhoz sem jutunk,, s szemtanúi lehetünk majd annak, hogyan lesznek az elsőkből az utolsók.

A prognózis biztos. Ka Tolna megyében továbbra sem ismerik fel a közös gazdaságok termelési együttműködésének felülmúlhatatlansá- gát, akkor néhány éven belül a ma még országosan is kiugró termelési eredményeinket nem hívják semminek. Teljesen világos: ha a megye mezőgazdasága lépést akar tartani az ország mezőgazdaságával, akkor elsősorban járási szinten kell belátni, hogy olykor a tsz-ek egyesülése helyett a termelés szempontjából célravezetőbb a közös vállalkozások létrejöttét szx'gai > mazni, siettetni, hisz egy bizonyos ágazatban, az együttműködéshez mindenkor érettebb a helyzet, mint esetleg az egyesüléshez.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez mégsem megy. Helyenként valósággal erőltetik az egyesülést, de a kézenfekvő megoldásra, a kooperációra nem gondolnak Azon . csak sajnálkozhatunk, hogy : emiatt a lehetőségek sóicasá- gát hagyják ki a közös gazdaságok. Az időt rabló, „fórt” veszejtő kisszerűséggel csak hosszú évek múltán érik el azt, amit a vállalkozás erejé- vel, a termelésben mind minőség, mind mennyiség tekintetében, rövid idő alatt egyik évről a másikra elérhetnének.

A lehetőségek korlátlanok.

S ha a területi tsz-szövetségek, a járási pártbizottságok megnézik, hol, miként élnek ezekkel a lehetőségekkel más megyékben, akkor beláthatják, hogy indokolt félni a lemaradástól, mert nálunk az együttműködés helyzete nyugtalanító. Nézzük a sertéshizlalást. Egyik-másik közös gazdaság hihetetlen erőfeszítések árén építi a korszerű telepeket, s ennek láttán a kisebb tsz-ek tagjai, vezető; elkedvetlenedve hangoztatják:: pénz és egyebek híján nem tudnak lépést »tartani, tehát lemaradnak. S. csakugyan lemaradnak. Egy kakasdi tsz önerőből még állami dotációval sem képes a pincehelyihez hasonló korszerű állattenyésztési telepet építeni. De hát ez azt jelents, hogy a kakasdihoz hasonló tsz- ek lehetőségei csakugyan korlátozottak, és kizárólag az egyesülés nyit meg előttük új perspektívákat? Erre a kérdésre határozott nemmel kell felelni.

TI áront, vágy négy ftözepes nagyságú szomszédok tsz ugyanúgy, sőt köny- nyebben megteremtheti a korszerű hizlalda létesítéséhez és üzemeltetéséhez a szükséges feltételeket, mint a pincehelyi Vörösmarty Tsz. Mégsem csinálják Eddig Tolná megyében mindössze? két tsz szövetkezett sertéshizlalásra, a szakályi és á regölyi. Eddig egyedül ta Kapos—Koppány Völgye Területi Tsz-Szövetsé- gen foglalkoznak jelentőségének megfelelően a' kooperációval, másutt nem.

A jobbnál jobb elgondolások közös vállalkozási szinten való megvalósítása-'késik. A gyönki Petőfi Termelőszövetkezetben, a főagronómus nagyszerű, merész elgondolásai miért nem realizálódhatnának nagyban? Azért nem, mert az együttműködés mint lehetőség, egyáltalán nem kerül szóba, Gyönkön és környékén. A kölesdi termelő- szövetkezet vezetői köztudottan vállalkozó kedvű emberek Most újabban egy malom üzemeltetésének a gondolatával foglalkoznak De miért nem ismerik fel itt is a szövetkezés hasznát és előnyét? A faddi Lenin Termelő- szövetkezet ötletei országos érvényűek, és szinte kivétel nélkül népgazdasági jelentőségűek Szinte mindegyik

megvalósulhatott volna már, ha kooperációban kezdik tető alá hozni.

Nemrég Tengelicen, Cseter- ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára a termelőszövetkezet vezetőivel is a közös vállalkozásban rejlő lehetőségekről beszélgetett. Megemlítette, nagy fantáziát lehet felfedezni abban, ha mondjuk az adottságok és lehetőségek figyelembevételével 3—4 tsz olyképpen rendezkedik be seríés- hizlalásra, hogy az egyik a takarmányt, a másik az alapanyagot, a harmadik a munkaerőt adja. Egy ilyen variáció talán elképzelhetetlen? Nem,, Megyei példával bizonyítunk. A közelmúltban a dombóvári Alkotmány Tsz- ben a főkönyvelő elmondotta, hogy most, a nyár kellős közepén, körülbelül 40 vagon

szemestakarmány-felesleggel rendelkeznek. Ez az első esztendő, hogy a tsz nem tud mit kezdeni a sziemes takarmánnyal. Illetőleg, tud vele mit kezdeni olyképpen, hogy helyben és a környező piacokon árusítja.

A ma ma még egyedi je- lenség, az jövőre, két év múlva általános lesz. Jövőre, két év múlva nő a takarmányfelesleggel bíró közös gazdaságok száma. Tálcán kínálja tehát magát a lehetőség. Sokkal jobban járna az Alkotmány Tsz már most is, ha létezne egy laza társulás, ahol az egyik gazdaság, ebben az esetben a dombóvári Alkotmány Tsz adná a takarmányt, a másik a hízóalapanyagqt, a harmadik a férőhelyei.

A vállalatok és a termelő- szövetkezetek között az együttműködés számtalan változata jött létre. Tsz-ek és tsz-ek között azonban nem. Mintha kizárólag más megyék részére lenne fenntartva a kooperáció, mint lehetőség.

S3. P.

Augusztusi pártnapok

Tamási, 4-én, ti órakor«

György József, a megyei pártbizottság osztályvezetője.

Dombóvári Kesztyűgyár 5-én, 14 órakor.

Gyurkovics Lajos esti egyetemi tanszékvezetői Dombóvári MÁV, 6-án, 14 órakor.

Kaszás' Imre országgyűlési képviselő.

Dunai öld vári Kendergyár, 7-én, 14 órakor.

Varga Sándor alezredes, megyei rendőrfőkapitány helyettes, Zomba, művelődési ház, 7-éri, 19.30-kör.

Takács Mlhályné, a nőtanács elnöke, a megyei pártbizottság tagja.

Szekszárdi Gépjavító, 8-án 14.30-kor,

Dr. Vígh Dezső, a megyei tanács elnökhelyettese.

Máza, 8-án, 19 órakor.

Dr. Szili László, a megyei bíróság-elnöke, a megyei pártbizottság tagja.

Hogy ész, 8-án, 18 órakor.

Palkó László, az eső egyetem tanszékvezetője.

Megyei tanács 11-én, IS órakor.

Harmatit József, a megyei pártbizottság osztályvezetője.

Gyönk, 11-én, 20 órakor.

Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára,

Öcsény, 11-én, 2# órakor.

Rév András, j az esti egyetem igazgatója.

Pállá, gyermekotthon. 11-én, 14 órakor.

Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei OtKára.

Szekszárdi Állami Gazdaság 12-én, lí órakor.

Hohmann József a KISZ megyei bizottság titkára,

Fadd, 15-én, 20 órakor,

K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára,

Paksi Konzervgyár, 15-én, 14.30-kor.

Szabó Géza, a KISZ megyei bizottságának első titkára.

Segítik a szomszédokat

Befejeződött az aratás Fácánkerten,

Tengelic-Szőlőhegyen

A gabona betakarításának befejezéséről az első híreket a szekszárdi járás területéről kaptuk. A tengelic-szőlőhegyi Uj Élet Tsz. a búza betakarításával már napokkal ezelőtt végzett, de utána még rozsot arattak g kombájnok, tegnap délelőtt pedig kései takarmánykeveréket. Azért hagyták utoljára a rozsot, mert az, a szövetkezet vezetőinek megítélése szerint^ jobban bírta az időt. Az eredmény búzából holdanként egy mázsával elmaradt a tervezettől. Megszorult a szem azokon a táblákon, amik az aratás előtt legnagyobb termést ígértek. Az Uj Élet Tsz. rendelkezésre bocsátaná egyik kombájnját, ha valahol a környéken ezt igényelnék.

A segíteni akarás szép példája a mözsi „Uj Élet” Tsz. és a bogyiszlói Dunagyöngye Tsz. között kialakult kapcsolat. Mözsön még nincs vége a betakarításnak, de máris átadott a szövetkezet egy kombájnt Bogyiszlóra.

Tegnap fejeződött be az aratás a fácánkerti Uj Barázda Tsz-ben. A kis szövetkezet egy kombájnnal takarította be 290 hold gabonáját és a munka végeztéig már el is szállította az összes terményt, amit az államnak eladott. Le-, hőcz Istvánná főkönyvelő arról adott tájékoztatást, hogy a tagok szükségletén és a vetőmagon kívül minden búzát eladtak, összesen 12 vagonnak Bár korán végeztek a betakarítással, nem ment minden simán náluk sem. Különböző meghajtó szíjakat például nagyon sok helyen próbáltak szerezni, és végül a szekszárdi állami gazdaságtól kaptak, már a betakarítás utolsó időszakában.

A szekszárdi szőlővidék felújítása

Hogyan vélekedik az egyetem rektora ? — A termő réteget

r | II . /. ■ .

Közélelünk

A Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága ' tegnap délelőtt Kemény István vb-el- nök vezetésével tartotta ülését. A magánkisipar és a magánkereskedelem alakulásáról tartott tájékoztatót Gaál Já- nosné, a tanács ipari főelőadója és Jankó Sándorné kereskedelmi felügyelő. Ezután került sor a járási művelődési ház igazgatójának, Czakó Sándornak a beszámolójára, a vezetése alatt álló intézmény járási irányító és községi népművelési tevékenységéről.

•

A Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága is ülésezett tegnap délelőtt. Az ülést Varga István vb-elnök vezette. Először a tanács szakigazgatási szervének hatósági ügyintézéséről beszéltek a jelenlévők. A napirend előadója Darnai István vb-titkár volt. Kürtös Kálmán, a művelődésügyi osztály vezetője, a családi események társadalmi megünneplésével kapcsolatos időszerű tanácsi feladatokról tett jelentést. Különböző bejelentések után az ülés véget ért.

Könyvbarát-klub a TIT-ben

A Tolna megyei TIT Szak- szárd, Hunyadi utca 5, szám alatti kicsinosított kistermében kapott új otthont a könyvbarátok klubja, amely a megyei könyvtárban működött eddig.

Az alapítók csütörtök este megbeszélték felkészülésüket a következő, évadra, szóltak elképzeléseikről. Változatosan színes y programmot vázoltak fel: így például találkozók tervét ■ társadalmi irodalmi és művészért! életűink kiválóságaival, úti- és egyéb élmény- beszámolókat, .esztétikái gondolatcserékét, filmvetítéseket és értékeléseket, s javasolták családias estek rendezését is. A rendezvényekén kívül kötetlen lenne a klubélet, s olvasnivalóról is gondoskodnak a megyei könyvtár, a megyei« tanács művelődési osztálya és a népművelési- tanácsadó támogatásával. A klub szeptember második felében tartja évadnyitó összejövetelét, s akkor nyilvánosságra hozza új műsorát. '

Szekszárd történelmi borvidékének felújításával kapcsolatban gyakorlati bemutatót és megbeszélést tartottak szövetkezeti és más szakemberek az őcsényi Kossuth Tsz-ben. A tanácskozás értékét, hasznosságát nagyban növeli, hogy megjelent és véleményt nyilvánított dr. Kozma Pál, a kertészeti egyetem rektora. Nagyon érdekli a híres kertészeti szakembert a szekszárdi szőlőhegy sorsa. Nem csupán azért, mivel annak "rekonstrukciójára a gazdasági bizottság határozatot hozott, hanem szakmaszeretetből is figyelemmel kíséri a szekszárdi hegyvidék felújítását.

Az őcsényi Kossuth Tsz- nek a szekszárdi hegysor végénél, az úgynevezett tótvölgyi • részen van új telepítésű szőlője. Itt összesen 250 hold telepítésére van lehetőség, eddig 100 holdon valósult meg a nagy munka. Őcsény és a szekszárdi Szabadság Tsz. végzi a felújítást. Miután megtörtént a vízlevezető hálózat és az út építése, továbbá teraszok kialakítása, fokozatosan telepítik a szőlőt. A Tótvölgyben már kétéves ültetvény is található.

A jelenlévő szakemberek nagy érdeklődéssel hallgatták a kertészeti egyetem rektorának véleményét a teraszokról és a fajtakérdésről. Dr. Kozma Pál jónak tartja a makro- teraszos megoldást, tekintettel a hegyoldal erős lejtésére. Helyteleníti azonban, hogy a termőréteget nem „hámozták” le és tették félre, amíg a teraszok kiképzése megtörtént, és utána az értékes földet nem terítették rá a teraszokra, így tudniillik 10—15 év is kell ahhoz, bármilyen jól adagolják a szőlőföldnek a tápanyagot, hogy a vadföld a régihez hasonló termőréteggé változzék. Javasolta, hogy a jövőben más módon végezzék, a mak- roteraszok kialakítását, az újtelepítésű szőlők helyének elrendezését. A fajtamegválasztással kapcsolatban úgy vélekedik,- legalább 40 százalékban fönn kellene tartani Szek- szárdon a vörös borok arányát. Közismert, hogy egyre nagyobb területen telepítenek fehér borszőlőfajtát, a kadarka hátrányára. A professzor azt javasolja, a kadarka mellett főként kékfrankost és cabernet fajtát telepítsenek a szövetkezetek.

Másik helyen, a Baranya völgyben elő van készítve a telepítéshez a Béri Balogh Ádám Tsz. szőlőjén 50 hold, a Jóreménység Tsz. területén pedig 60 hold. A közeli napokban újabb 70 holdon kezdik meg a Jóreménység Tsz-ben a szőlőtelepítés előkészítését. A Baranya völgyben mintegy 70 százalékban készült el az úgynevezett közcélú beruházás: a vízelvezető-befogadók főcsatornák hálózata.

Kaposi Istvánnak, a városi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjének tájékoztatása szerint az 1975- ig tervezett nagy munka, a vízelvezető rendszer megépítése és a nagyüzemi szőlőtelepítés a tervezettnél kissé lassabban haladt ezideig. Az ok a pénzügyi támogatás, a hitel- politika változásában keresendő. A rekonstrukció azonban mégis csak megkezdődött, és remélhetőleg folyamatosan meg is valósul. A kertszövetkezetben eddig 250-en kaptak szőlőföldet a telepítéshez. Ez a munka, bár kisebb területen történik, mint a közös gazdaságokban, ugyancsak fontos része a rekonstrukciónak, G. 3.