Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-01 / 176. szám

t vílág P8atTfAtjisi-esyr?oit£ttt'i niEPUJSAG | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, t*í6. szám A* A: 90 FILLÉR Péntek, 1989. augusztus 1. A magyar—szovjet gazdasági és mííszaki-tudományos együttműködés, a KGST üléséről szóló beszámoló a Minisztertanács előtt A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta Apró Antalnak, a kor­mány elnökhelyettesének tá­jékoztatóját a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság 8. ülé­séről. A bizottság megállapította, hogy lényegében mindkét fél teljesítette a legutóbbi, múlt év októberében tartott ülé­sén hozott határozatokat Nö­velték a műszaki-tudományos együttműködés hatékonyságát és intézkedéseket tettek új együttműködési formák kifej­lesztésére. Jelentős munkát végeztek mindkét fél illetékes szervei az 1971—75. évi nép­gazdasági tervek összehango­lásában. A bizottság elismerően ér­tékelte a vegyipar műszaki­tudományos, közvetlen együtt­működésének eddigi eredmé­nyeit, melynek során Magyar- ország az utóbbi 10 évben a vegyipar, a kőolajfeldolgozó ipar és az alumíniumipar ré­szére 20 komplett üzemet vá­sárolt teljes dokumentáció­val a Szovjetuniótól, ugyan­akkor 15 komplett műanyag- és lakkfestékgyártó berende­zést szállított. A bizottság azt javasolta, hogy szélesebb kör­ben alkalmazzák az együtt­működés új formáit. A hosszú lejáratú egyez­ményben előirányzott, kölcsö­nös szállítások keretében az áruforgalom az idén a tava­lyihoz képest 7 százalékkal nő. A traktoripar és a mezőgép­gyártási munkacsoport 14 géptípus gyártásszakosítását, a szerszámgépipari munka- csoport pedig — az 1971—75. évi fejlesztési tervek koor­dinálása során — 70 szerszám­gép kölcsönös szállítását egyeztette. A gyógyszeripari munkacsoport 79 féle gyógy­szerkészítmény és 38 féle or­vostechnikai cikk szakosított gyártásában és kölcsönös szál­lításában állapodott meg. A bizottság újabb négy — elektronikai, építő- és útépítő, gépipari, belkereskedelmi és építőanyagipari — állandó ágazati munkacsoport szerve­zését határozta el. Ezekkel együtt a népgazdaság külön­böző ágazataiban 19 ilyen munkacsoport működik. A Minisztertanács a tájé­koztatót jóváhagyólag tudo­másul vette és megbízta az érdekelt minisztereket és or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy a kormányközi bizottság 8. ülésén elfogadott határozatok végrehajtására te­gyék meg a szükséges intéz­kedéseket. Apró Antal ezután a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa végrehajtó bizottságá­nak — Moszkvában, július 16—17-én tartott — 42. ülé­séről számolt be. A végrehajtó bizottság Jóváhagyta a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának kidolgozására létrehozott munkacsoportok részletes numkaterveit. Mint ismeretes, a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa 23. ülésszakán a tag­államok elhatározták, hogy együttműködésük további el­mélyítése, tökéletesítése és a szocialista gazdasági integrá­ció kifejlesztése céljából komplex programot dolgoz­nak ki azokról a szükséges gazdasági és szervezési intéz­kedésekről, amelyeket vala­mennyi tagállam érdekeinek figyelembevételével, szakaszo­san fognak megvalósítani. A létrehozott hét munka- csoport tervei a szocialista gazdasági integráció legfonto­sabb kérdéseinek tanulmányo­zását, többek között az alap­vető gazdaságpolitikai kérdé­sekről szóló konzultációk tar­talmát és formáit, egyes ipar­ágak és termékfajták együttes tervezését, a KGST-országok közös valutájával kapcsolatos kérdéseket, a hitelezési rend­szer fejlesztését, a nemzetközi beruházási bank feladatait, külkereskedelmi szerződés rendszeres, valamint az ár­rendszer tökéletesítését írják elő. A kormány a beszámolót jó­váhagyólag tudomásul vette és megállapította, hogy a követ­kező időszakban a legfonto­sabb teendő a javaslatok ki­dolgozása. Ezért felhívta az illetékes miniszterek figyel­mét, hogy különös gondot fordítsanak a javaslatok elké­szítésére és összpontosítsanak megfelelő erőt erre minden érintett szervnél. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette továb­bá hogy július 17-én Moszk­vában az érdekelt szocialista országok — Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK, a Szov­jetunió — aláírták az Interc- him nevű nemzetközi vegy­ipari együttműködési szervezet megalakításáról szóló egyez­ményt. A Minisztertanács ezt köve­tően megtárgyalta a munka­ügyi miniszter és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa El­nökségének előterjesztését az új Munka Törvénykönyve végrehajtásának tapasztalatai­ról. Megállapította, hogy a törvény alapvető célkitűzései helyesnek bizonyultak. A munkajogi szabályok az új gazdaságirányítási rendszerrel összhangban állnak és elősegí­tik érvényesülését. Ugyanak­kor a helyes célkitűzéseket még nem mindenütt érvénye­sítik. a vállalatok nem hasz­nálják ki kellően a Munka Törvénykönyve adta lehető­ségeket. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta és fel­hívta a mpnkaügyi minisztert. hogy továbbra is ellenőrizze a kollektív szerződések megtar­tását és törvénysértés esetén tegye meg a szükséges intéz­kedéseket. A kormány felkérte a Szak- szervezetek Országos Tanácsát, hogy kísérje figyelemmel és segítse elő a kollektív szerző­dések maradéktalan végrehaj­tását. A munkaügyi miniszter más minisztériumokkal, vala­mint a szakszervezetekkel, tár­sadalmi szervekkel együttmű­ködve fokozottan gondoskodjék a munkajogi kérdések széles körű ismertetéséről. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést tett a Moszkvában augusztus 20-a és szeptember 2-a között rendezendő első magyar me­zőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás előkészületeiről. A ki­állítás célja, hogy bemutassa a két prszág élelmiszergazdasága közötti műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés újabb eredményeit, a tovább­fejlesztés lehetőségeit é* szem­léltesse a magyar mezőgazda­ság növekvő exportképességét. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány meghallgatta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter beszámolóját a nyári betakarítási munkálatok­ról. A beszámoló megállapítot­ta, hogy a termés betakarítása jó ütemben folyik, a felvásár­lás zavartalan. A Miniszterta­nács a tájékoztatást tudomásul vette, majd egyéb ügyeket tár­gyalt. (MTI) Szovjet vendégek Győrben A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hazánkban tartóz­kodó küldöttsége, élén Pjotr Mironovics Maserovval, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének tagjával, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, a Belorusz Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkárával, csü­törtökön Győrbe látogatott. Ve­lük volt Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Pap Já­nos, az országgyűlés honvédel­mi állandó bizottságának elnö­ke és F. J. Tyitov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. A szovjet vendégeket Győr- Sopron megye határán a me­gye vezetői fogadták, Pataki Lászlónak, a megyei pártbi­zottság első titkárának üdvözlő szavai után a küldöttség a me­gyei tanácsot kereste fel, ahol Lombos Ferenc a végrehajtó bizottság elnöke adott tá­jékoztatót a megye életéről, fejlődéséről, eredményeirőL Ezt követően a szovjet vendé­gek elbeszélgettek a megye és a város vezetőivel, országgyű­lési képviselőivel. Társulás a halgazdáikodásban Tegnap Szekszárdon úgyne­vezett egyszerű társulást ho­zott létre hat termelőszövet­kezet, a haltermelés és az ér­tékesítés ' javítása céljából. Ezek a közös gazdaságok a Szekszárd é6 Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségéhez tartoz­nak, s a szövetség kezdemé­nyezésére fogtak össze. Eddig nem használták ki kellőkép­pen az adottságokat a hal te­nyésztéshez, illetve termelés­hez. Rajtuk kívül még kilenc tsz-nek van halastava a bony­hádi, a paksi és a szekszárdi járásban. Többféle hál te­nyésztésével foglalkoznak, ez is nehezíti a nagy tömegben való értékesítést. A társulás egyik legfőbb célja hogy a jö­vőben egyfajta hallal foglal­kozzanak a tagszövetkezetek, és ezt igen nagy tömegben tudják piacra vinni. A tegnapi tanácskozáson részt vett szövetkezetek, az aparhanti a bölcskei a hőgyé- szi, madocsai, a kölesdi és a sióagárdi mellett a többi is csatlakozni kíván a társulás­hoz. A szövetség előzetes fel­mérése alapján minden gazda­ság úgy látja, hogy összefo­gással és szaktanácsadással lényegesen javítható a hal- gazdálkodás. Elsőként az országban Vizsgázott klubvezetők — Jól sikerült az amatőrfilmes­tanfolyam A mai filmamatőr hason­líthatatlanul szerencsésebb helyzetben van, mint korábbi, a filmezés hőskorában tevé­kenykedő társai. „Harminc évvel ezelőtt, amikor fiatal amatőr filmes voltam, elszige­telten, társak nélkül, tanulási lehetőség nélkül, Makótól Je­ruzsálemig is elmentem volna, hogy szervezett filmestanfo­lyam hallgatója legyek — mondja Balásy Gyula, a dom­bóvári fílmszakkör vezetője. Napjainkban a filmamatőr mozgalom mindinkább széle­sedik, létének és feladatának fontossága egyre több ember számára válik ismertté. A fejlődő mozgalom egyik igen jelentős állomásához ér­kezett, amikor elsőként az or­szágban a Népművelési Inté­zet és a Tolna megyei Ta­nács VB művelődési osztá­lya égisze alatt szakkörveze­tőképző amatőrfilmes tanfo­lyam indult Dombóváron. Az úttörő vállalkozás a Tolna me­gyei amatőr filmesek és Kiss István, a Népművelési Ta­nácsadó főelőadójának akti­vitását dicséri. Az előadások megtartására kéthetenként, vasárnapokon került sor. A hallgatók: du­nántúli filmszakkörök és film­klubok tagjai és vezetői. Az előadások anyaga szinte vala­mennyi, a filmezéssel kap­csolatos kérdést felölelte. A gyakorlati-elmélet, és film­készítési gyakorlatok előadó­ja és vezetője Raffay Anna filmrendező volt A gép- és labortechnikai kérdésekről Papp János tv-operatőr szólt. Az operatőr művészi munká­ját Kelleti Katalin rendező- operatőr ismertette. Az álta­lános és a filmesztétika, il­letve a filmdramaturgia kér­déseit Féjja Sándor filmdra­maturg tárgyalta, Herbai Ag­nes és Bánszky Pál, a Nép­művelési Intézet munkatársai pedig a népművelés és a pe­dagógia időszerű feladatait és módszereit elemezték. Kara- fiáth András többek között a filmelméleti szakirodalom­ról beszélt. A meghívott klub­vezetők — köztük dr. Gall- witz Ferenc művészeti elő­adó — értékes szakköri ta­pasztalataikról, az ismert ama­tőr filmesek pedig filmjeik le- vetítése után alkotói módsze­reikről számoltak be. Balia Tamás, Búza Gyula, Buglya Sándor 3-3, Gulyás Gyula és Gulyás János 8 filmet vetí­tettek le. A tanfolyam egyhetes bent­lakásos foglalkozással, Vizs­gahéttel zárult. Ez idő alatt készítették el filmjeiket a hall­gatók. Kiderült, milyen ko­moly feladat a forgatáshoz, kidolgozáshoz szükséges mű­szaki feltételek biztosítása. De ez a kísérlet is sikerültl Naponta kétszer történt a „stáb”-okban dolgozó filme­sek eligazítása; ilyenkor hang­zottak el a még szükséges előadások és konzultációk. Elsősorban a „dombóvári . stílus" — ez nem csupán a vendéglátó filmszakkör film­jeire, hanem tagjai által te­remtett emberi kapcsolatok­ra is értendő — volt az iga­zi kohézió, a kísérleti vállal­kozás, a tanfolyam összetar­tó ereje. Balásy Gyula nem­csak' jó filmes, hanem kiváló pedagógus Is. Ezt lépten-nyo- mon bizonyította, és az ered­mények igazolták őt, egyben a tanfolyam sikerét: a film­versenyeken eredménnyel szerepeltek a tanfolyam alatt készített filmek, továbbá a si­keresen vizsgázó hallgatók. A vizsgabizottság 28 hallgatót vizsgáztatott le, közülük he­ten a „B”, tizen a „C” és hárman a „D" filmszakkör- vezetői kategóriát nyertékel — klubvezetők lettek. A dombóvári filmszakkör- vezetői tanfolyam bebizonyí­totta, hogy úttörő munkájuk eredményes volt. A komoly anyagi áldozattal, jó szerve­zéssel indult merész kísérlet­ből követendő példa lett. F. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom