Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-09 / 156. szám

Mindig jól jön... REJTVÉNY Visszhang HÖ/nONDRSOK r— T------­T — V-----­J 5-----­1 C «1 0 ii....... n th ? rzr-r­& \y ő b ld a TI­a Üi O íí } 5 t B rr~ 77l a 31 » b r Q !=» í Vi •O’ 8 1 rtO & Ki Ki ♦ A déli nap majdnem kibír­hatatlanul meleg sugarakat szór a domboldalra, ahol Ma- jos fiatal fenyőerdeje van. Hat lány ül mellettem az itt dol­gozó „munkások” közül. Ebéd­szünetet tartanak, azt az egy órát, amit már reggel óta vár­nak, nem éppen alaptalanul. Munkájuk: a földből alig ki­látszó fák mellől kell eltün­tetni a fél méter magas gazt. — Nem nehéz ez a kapálás? — Estére nagyon elfára­dunk, de már megszoktuk. Naponként 10 óra hosszat va­gyunk itt. — És mennyi pénzt kaptok érte? — Hat forintos órabért, te­hát egy napra 60 forintot. — Végül egy utolsó kérdés; azt hiszem, erre nagyon köny- nyű lesz válaszolni: mire köl- titek ezt a sok pénzt? — Főleg a táborozásra, ki­rándulásokra, vagy az őszi országjárásra, de ruházkodás­hoz is sok kell, és ezt a saját költségünkre fizethetjük, A pénz mindig jól jöo. Ebéd után rövid ideig pi­henhetnek még, de közben figyelik az órát, mert ponto­san kell kezdeni. És ha letelt az idő, ismét munkához lát­nak. Szorgalmasan dolgoznak, sok tréfa mellett azért, hogy szebb legyen a szünidő. Ti pedig kedves üres zsebű paj­tások, ne irigyeljétek őket. Falun mindig akad olyan munka, amit ti is el tudtok végezni. Nemcsak a tsz fog örülni neki, hanem szüléitek is, akiket gyakran kellemetle­nül érint, ha túl sok zsebpénzt kell adniuk nektek. Jó mun­kát, és hasznos nyári időtöl­tést kívánok. Hahn Erzsébet Egy első ízben táborozó fiú levele: KEDVES ANYU ES APU4 Vízszintest 1. Közmondás. 11. Lábam elé kerül. 12. Át­ölel. 13. Vissza: indulatszó. 14. ...Sámuel; a harmadik ma­gyar király. 15. A ...; riadó. 16. Kiejtett mássalhangzó. 17. Szülő. 18. Fasemmit érő. 19. Az út. 21. Francia fasisz­ta szervezet volt. 23. Meghalt. 24. Neves sportklub. 25. Nép­faj, ilyen a zsidó is. 26. Lágy­mányosi Testgyakorlók Köre. 29. Visszaszúrja! 31. Üteme­sen mozgató. 32, Eredeti. 34. Az évek száma. 35, Lásd a függőleges 5-öt. 39. Elfűsz.ere- zé. 41. Vissza; izületi betegség. Függőleges: 1. Hántol. 2.7 71 Bator; Mongólia fővárosa. 3. Égtáj. 4. Amit egyik fele. 5. Szép magyar szólás. 6. Alma­szintes 1. 26. Albérlőim. 27. Vissza: rendkívül lesoványo­dott. 28. Betegség. 30. Mohá­csi maszkosok. 33. Mari zárjá­ban van! 36. Retesz. 37. A. S. A. 38. Alszik. 40. Len —- hang­talanul. 42. Kötőszó, j Beküldendő a közmondás és a szólás teljes szövege. Ha­táridő: július lß. Június 25-i számunk helyes megfejtése: Dombori, rizs, Koppány, tó, Duna-ág, Blériot, balin és Ob. Könyvjutalmat nyerték: Terényi Mária paksi, 'ifj. Tar János bátai és Bak- say Anna deszki pajtások. Ipolyságon Szerencsésen megérkeztünk Ma- gyaregregyre. Nagyon jól érezzük magunkat, bár az első napon zu­hogott az eső. Minden sátor be­ázott, csak a miénk nem. Igen szeretek sátorban aludni. Ezzel levelem be is fejezem, szeretettel üdvözlök mindenkit: Eller Jani ...: Kazahsztán fővárosa. 7. Népköztársasági Kupa. 8. Ví­zi állata. 9. Gabonát vágó. 10. Nyelőcsövének kapuja. 14. Apa is. 17. A. Z. K. 18. Hal­fajta. 20. Kisgyerek kedvence. 22. Szidalma. 24.. Lásd a víz­a Csupaszemek hírneves fái Kedves meghívásnak tett eleget a dombóvári Csupaszem őrs 15 tagja, amikor az Ipoly­ságba utaztunk. Az, ott igen sikeresen működő Ifjú Tudó­sok Köre szívélyesen foga­dott bennünket és változatos programot állított össze. Az első napon közös autó­busz kirándulást tettünk, melynek legszebb állomása Pocsuvadlo volt. Megtekintet­tük az itteni festőién szép ta­vat és a nemzetközi úttörő­tábor épületét. Másnap a Szántói strandra utaztunk, de fürdési kedvünk kudarcba, pontosabban a zuhogó esőbe fulladt. Szerencsére részben kárpótolt bennünket a Koliba (faházikó) mesébe illő, roman­tikus helyisége, ahol az ebé­det költöttük el. Az ezt köve­tő napon a tesmagi tsz ven­dégei voltunk, s megnéztük az Ipoly jobb partján épülő ..Somori csárdát”. Legnagyobb xészt, vehettünk a „Honti napok” ünnepségein. Jól szórakoztunk a vidám népi felvonuláson és a szabadtéri műsoron. Felejthetetlen élményekkel és sok jó baráttal lettünk gaz­dagabbak e pár nap alatt. Mi is igyekszünk tőlünk telhetőén mindent megtenni annak ér­dekében, hogy magyarországi látogatásuk idején ők is jól ! érezzék-, magú Irat* és», hozzánk asonlóan jól szórakozzanak. I Bérdi Ágnes Magyarország Legalább 800 éves ez a sze­lidgesztenye a kőszegi Király­völgyben. Tör- ,p zsének kerüle­te olyan nagy, tg hogy csak 16 iskolásgyer­mek érné kö­rül. Sajnos ez az értékes fa ma már pusz­tulásnak indult. Pedig tíz év­vel ezelőtt ágai még virultak a levelektől és virágoktól. A történelem nagy viharait átvészelő fát nem részesítet­ték kellő véde­lemben. A kö­rötte lévő ke­rítést elhord­ták tüzelőnek, ágait törték­zúzták. így leg­öregebb fánk ma már nem hajt levele ágain. (Balogh í' Magyarors, nevezetes fái). Megrendeltük a tűzjelzőt... Lapunk június 19-i számában jegyzetet közöltünk arról, hogy Három Tolna megyei áruházban a tűzjelző berendezéseket nem sze­relték fel. írásunkra több válasz is érkezett. Elsőnek a paksi fmsz levelét közöljük, s szüksé­gesnek tartjuk leközölni azt a levelet is, amelyet e témával kapcsolatban az fmsz a Tolna megyei Beruházási Vállalatnak küldött. „A Népújság .1969, június hó 19-i számában „A költségek miatt. . című cikkünkben a tűzjelző és általában a jelző- berendezésekkel kapcsolatban hív­ják fel az érdekeltek, többek között szövetkezetünk figyelmét is. Tájékoztatás céljából a követ­kezőket szeretnénk szíves tudo­másukra hozni: Szövetkezetünk paksi áruházá­nak befejezési határideje 1969, október hónap volt. Ezt a határ­időt közös erőfeszítések árán si­került előbbre hozni, hogy ezzel is a község ellátottságát foko­zottabban tudjuk biztosítani. Saj­nos azonban, hogy minden vo­natkozásban, rajtunk kívül álló okok miatt, nem tudtunk eleget tenni annak, hogy teljesen komplett legyen megnyitáskor az áruház. így megrendeltünk áru­házunk részére 1 db tűzjelző készüléket, melynek költségveté­si összegét, 100 ezer forintot az építő vállalat részére már át is utaltunk, azonban a szállító cég a tűzjelző készüléket még mind a mai napig nem tudta leszállí­tani. Ugyanis a szállító cég az ütemezési határidőhöz nyilván­valóan ragaszkodik, s ez a szál­lítási határidő pedig 1969. máso­dik féléve, tehát a tervezett, be­fejezési batáridőt megelőző idő- időszakban. Az áruházépítés al­kalmával az építők a felszerelés biztosítása érdekében szükséges, összes munkálatokat elvégezték, (csövek lefektetése, stb.). Ugyan­csak megrendeltünk egyidejűleg 5 db betörésjelző készüléket is. melyet szövetkezetünk egységei­nél (nagyobb egységeknél), de elsősorban az áruháznál kívá­nunk felhasználni. Erre is bizto­sítottuk a szükséges anyagi fe­dezetet, azonban egyedül csak az áruházét tudtak beszerelni, azon­ban még annak az üzembehelye­zését; kell még biztosítanunk. A fentiekből megállapíthatóan, korlátozott anyagi lehetőségünk­től függetlenül szövetkezetünk igyekszik mindent megtenni an­nak érdekében, nehogy hasonló eset forduljon elő, mint a szol­noki áruháznak a leégése. Kérem, hogy a fentieket tudó másul venni szíveskedjenek. Sebestyén Zsigmond, Igazgatóság eloöfce>' „Értesültünk arról, hogy a bonyhádi fmsz-áruba/ az elmúlt betekben a nagy esőzés alkalmá­val beázott, melynek követkéz« (ében tetemes kár jelentkezett. Miután ugyanazon típusú áru­ház épült fel önök bonyolítá­sában, ezért azzal a kérdéssel fordulunk önökhöz, hogy rövid időn belül a helyszínre szíves­kedjenek kijönni, megvizsgálni áruházunk tetőlefolyó berendezé­seit és az esetleges tervezői és építési hibák; kijavítása érdeké­ben a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjenek, nehogy a bonyhádi áruházhoz hasonfo helyzet álljon elő* Paks és Vidéke ihaiáttos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Sebestyén Zsigmond. az igazgatóság elnöke’" A vagyonvédelem tűzrendészeit’ szabályai „Örömmel nyugtáztuk lapunk 1969. június 19-i számában meg­jelent, ,A költségek miatt. ..» cí­mű cikkének segítő igyekezetét. E cikk nyomán is éreztük, hogy nem csupán az erre hivatott szer­vek éreznek felelősséget a ter­melés biztonságáért, hanem mind­azok, akik józanul felmérik a. mai kor veszélyhelyzeteinek nagy számát, a bekövetkezhető káro­sodások anyagi és erkölcsi ha­tásait. Népgazdaságunk iparának, mező- gazdaságának, valamint népünk anyagi javainak védelme szüksé­gessé teszi a tűzrendészet átfogó szabályozását és személyi, vala­mint. technikai vonatkozású fej­lesztését. Ezt a célt szolgálják elsődlegesen a tűzrendészettel kapcsolatos jogszabályok. A tűzrendészeti hatóságok — mint államigazgatási szervek —, elsődleges feladata a megelőzés. A létesítmények tervezése, kivite­lezése és használatba vétele so­rán kötelesek a jogszabályokban és szabványokban foglalt bizton­sági előírásoknak, valamint a ke­letkezhető tüzek hathatós oltá­sát elősegítő feltételek biztosítá­sának érvényt szerezni. A létesítmények tervezése so­rán e szempontok fontosságára figyelemmel vannak, ellenvetés általában a tervek elfogadásánál a beruházó részéről merül fel. Sok esetben vitatják a biztonsá­got szolgáló berendezések szük­ségét, máskor a kivitelezés során hanyagolják el, vagy nem kellő ütemben valósítják meg. A beruházók részéről — a biz­tonsági berendezések rovására —■ történő, minden áron való költ­ségcsökkentés az esetek nagy számában megbosszúlja magát. Itt beszélhetnénk a Szekszárdi Állami Gazdaság leperdpusztai birkahodályának „megtakarított” villámhárítójáról, amelynek hiá­nya a hodály leégését és több mint 400 db juh elpusztulását .eredményezte’. Vagy a Gyönki Építőipari Ktsz elhanyagolt kémé­nyeiről, amelyeknek egyike a szövetkezetnek több százezres kárt okozott. Felhozhatnánk a Kövendi Sándor Cipész Ktsz paksi tutyiíizemének nem meg­felelő szárítóberendezését, amely megközelítően félmillió forint kárt okozott a közös tulajdonban, s több dolgozónak hosszas munka­kiesést. A biztonsági berendezések ki­vitelezésének elmulasztása nem­csak tűzesetek alkalmával, hanem sokszor a rentabilitás tekinteté­ben is kárt okoz. Igen gyakori az olyan eset például, amikor új majorközpontok létesítése során nem fordítanak gondot a tarta­lék vízkészlet biztosítását célzó víztároló, a megközelítést szol­gáló bekötő út, vagy a tűzjelzés! biztosító távbeszélő vonal építé­s-éri?, s a hiteleket e költséget: figyelembevétele nélkül igényibe meg. E, biztonságot szolgáló be­rendezések megvalósítását min- denképnen — igaz, hogy később — megkövetelik a tűzrendészei! szervek, de a gazdálkodó egysé­gek rosszabbul járnak, meri meg­építésük nem részesül »Hami kedvezményben, mint azon ese­tekben, amikor e berendezéseik összege a komplex összköltség­ben szerepel. A cikkben, felsorolt esetek -* jellegükben —- megyénk területén egyedülállóak. Tűzrendészeti saer* veink megnyugodva fogadták az automata tűzjelző berendezések létesítésének tervét, de nem zár­kóznak el más megoldástól sem, ha az ugyanolyan biztonságot nyújt, mint az említett berende­zések. Sajnos azonban, hogy nemcsak a költségek miatt elhanyagolt berendezések, hanem szubjektív felelősségérzetének hiánya is gya­kori károkozó. Szinte hihetetlen­nek tartható, hogy komoly _ tu­dással és tekintéllyel rendelkéző gazdasági vezetők nem fordíta nak gondol, a dolgozók tűzren­dészeti oktatására, vagy felüle­tesen követelik meg a tűzrendé­szeti fegyelmei. Néhol magatehe­tetlen öregekre bízzák a millió­kat jelentő majorokat, berende­zéseket, akik nem, hogy a tűz oltását, de a jelzését sem képe­sek elvégezni, vagy az oktatás, vagy a telefon hiánya miatt. így történhetett meg az is, hogy a beavatkozni kívánó öreg éjjeliőr súlyos égési sérüléseket szenve­dett a tamási termelőszövetkeze­tek közös vállalkozásának ba­romfinevelőjében keletkezett tűz­eset során. Többször gyakori a gazdaság« vezetők, vagy vezető beosztású dolgozók részéről megnyilvánuló következetlenség oly vonatkozás­ban is, hogy a saját maguk által kiadott, tűzrendészetet érintő uta­sítások végrehajtását nem köve­telik meg, a végrehajtás ellenőr­zésére nem fordítanak gondot. Minden így gondolkodó, vagy cselekvő személy felelősséggel tartozik önmagával és a társa­dalommal szemben, mint — ha nem is alapvetően befolyásoló módon —, államrendszerünk gaz­daságának veszélyeztetője. Nagy Károly tü. őrgy., »tógyei tűzrendészeti parancsnok” Tehenészeket KERES FELVÉTELRE Fornádi Állami Gazda­ság, Tamási, Formád pta. Bérezés teljesítményben. lakást és illetményföldet biztosítunk. Jelentkezés a gazdaság központjában. (109) ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom