Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-05 / 153. szám

Interjú

Szűcs Lajossal, a Szekszárd és Vidéke Területi Tsz Szövetség titkárával

A 4L

nemzetközi szövetkezeti napon

A szövetkezés a legegyetemesebb emberi törekvések egyike. Nem magyar specialitás, még csak nem is népi demokratikus jellemvonás. A szövetkezési törekvéseket nem lehet földrajzi határok közé szorítani, legfeljebb az időbeni elterjedtségük nem azonos: az európai szövetkezetek régebbi keletűek, az afrikaiak, ázsiaiak fiatalabbak. Eltérést mutat a társadalmi formációból adódó jelleg is, hiszen a szocialista, illetve szocializmust építő országokban teljesen új tartalmat kapott a szövetkezeti gondolat. Egy alapvető dologban azonban minden ország szövetkezeti mozgalma azonos: ez pedig nem más, mint az erők egyesítése, összefogása valamilyen gazdasági cél érdekében.

Egyre általánosabb vonásként jelentkezik, hogy a legkülönfélébb típusú, célzatú szövetkezetek egységesen lépnek fel bizonyos politikai kérdésekben is, már amennyiben egyáltalában politizálnak. Ilyen például a nemzetközi béke és biztonság kérdése.

A szövetkezeti eszme és gyakorlat kialakulása a nagyipar kifejlődésével párhuzamos. A kisember a szövetkezésen keresztül próbált eljutni céljaihoz, s többnyire eredményesen. Bár a kapitalizmus enn ek Is bizonyos határt szabott, hiszen a nagytőke fojtogatása ellen nincs orvosság, a szövetkezés önmagában nem vezethet a tőke legyőzéséhez, sőt, sok esetben maguk a szövetkezetek is a tőke eszközeivé váltak. Mégis nem véletlen, hogy éppen 28 szövőmunkás alakította meg immár több mint 120 éve az első szövetkezeti társulást N yu gat-Euró pában. Ebben az időben nagyiramú ipari fejlődés következett be N yugat-Európában, és ennek nyomán törvényszerűen elterjedt a szövetkezeti mozgalom. A legutóbbi felméréshez a világ több mint 60 országában már szervezett szövetkezeti mozgalmat találtak, s a tagok száma messze meghaladta a 230 milliót.

_ A világ különböző országainak szövetkezetei nemzetközi szövetségbe tömörültek. Ez a nemzetközi szövetség az ENSZ- szel együttműködve, az ENSZ alapokmányának megfelelően tevékenykedik.

Hazánkban körülbelül egy évszázados múltra tekint visz- sza a szövetkezés. A különféle sikertelen próbálkozások után Károlyi Sándor kezdeményezésére először a Pest megyei hitelszövetkezet, majd a hangyaszövetkezet alakult meg. Később, 1004-ben a szocialista munkásmozgalom védőszárnyai alatt fogyasztási szövetkezeit alakult, közben különféle kisiparos szövetkezetek is létrejöttek. Nemzeti szövetkezeti mozgalmunk kiemelkedő szakasza az elmúlt két évtized eredménye: a szocializmus talaján a legkülönfélébb szövetkezés! formák fejlődtek ki, terjedtek el. Erre az időre esik a nagy fegyvertény? a mezőgazdaság szövetkezeti átszervezése. Ma már ott tartunk, hogy Magyarországon a családok nagy része közvetlen kapcsolatban áll valamelyik szövetkezeti for-« mával. Tolna megyében jelenleg így fest a helyzet: A megyének hozzávetőlegesen 250 000 lakosa van. Ebből a termelőszövetkezeti tagok száma 42 000. Ez 98 termelőszövetkezet között oszlik meg. A megyében működik 31 kisipari termelő- szövetkezet is közel 9000 taggal, illetve foglalkoztatottal. Számbelileg is, a tevékenVségi kört tekintve is a legterebélyesebb az fmsz-i hálózat. Tolna megyében 19 fmsz tevékenykedik 70 000 taggal, ezenkívül 21 takarékszövetkezet 35 000 taggal. Fmsz-i keretek közt 140 mezőgazdasági jellegű társulást is nyilvántartanak. A megyében már megalakult 3 lakásszövetkezet is, és most van kibontakozóban egy újabb szövetkezeti forma, a munkás-k ért szövetkezet.

Tolna megyében immár kevés azt mondani, hogy szövetkezet is van. Nem is! Tolna megye fő jellegzetessége a szövetkezeti élet, égtünk összenőtt a szövetkezeti formával, s itt inkább az a család számít kivételnek, amelyik nincs közvetlen kapcsolatban valamelyik szövetkezeti formával.

BODA FERENC

Meglepetés

Huszonkét mázsás őszi árpa termés holdanként

— Szttcs elvtárs, elég nagy a szóródás, a tsz-vezetők fogékonyságára gondolok. Egyesek még a régi mechanizmusban élnek, mások a jelenben, sőt némelykor a jövőben.

— Helyben hagyom. De ez mégsem ilyen egyszerű, mert akikről úgy látszik, hogy a régi mechanizmusban élnek, azokat gyakran a körülmények késztetik erre: nem áll módjukban gyorsan reagálni az eseményekre, nincs lehetőségük úgy élni a reform adta lehetőségekkel, ahogy szeretnének.

— Miérti

— Pénz, vagy egyéb főtételek hiánya miatt.

— Egyéb feltételek? Mire gondol, Szttcs elvtárs?

— Mondom, hónapok óta vajúdik a Hőgyészi Állami Gazdaság és hét tsz társulása. Műtrágyatárolásra, -felhasználásra szeretnének szövetkezni.

— Márciusban, vagy áprilisban a megyei tanács vb-ülésén a Hőgyészi ÁUami Gazdaság igazgatója beszélt erről. De. Örmény Imre miniszternek tetszett az elképzelés. Azt hittem, a társulás már rég tető alá került.

— Csodát került tető alá. Még nevet sem tudunk kitalálni. De ez a legkevesebb. Az igazi bajok ott kezdődnek, hogy nincs az ilyen társulások testére szabott jogszabály. Állami vállalatok és termelő- szövetkezetek hogyan hozzanak létre közös vállalkozásokat, hatályos jogszabályok nélkül? Nehéz ügy. Más az adó, a jövedelemadó az egyiknél, más a másiknál. A hőgyészi társulásról, hogy végre nyoma legyen, jegyzőkönyv készült Mit gondolt mire kellett hivatkozni? Egy 1930-ban kiadott rendeletre^ Képtelenség. Szóval mondom, ezeknek a vegyes társulásoknak nincs még meg a jogi alapja. Ennek hiánya megtorpanáshoz vezet

— Miért nem sürgetik az új

rendelkezések megalkotását, ki- bocsájtásál? Elvégre a területi tsz-szövetségek, mint érdek- védelmi szervek, sürgethetnék.

— Sürgetjük. Megjelent a tsz-ek melléküzemági tevékenységét szabályozó kormányhatározat, s nyilván napvilágot lát hamarosan minden olyan rendelkezés, amely elősegíti a közös vállalkozások alapítását

— Legyünk optimisták.

— Hallgatta dr. Dimény

Imre országgyűlési felszólalását? Optimisták lehetünk.

— Hát, hát. Itt van az élet

miszer-feldolgozás. A kölesdi tsz pasztőrizálóüzeme rég elkészült, de nem üzemelhet. Egy ilyen helyzet nem ösztönzi a környező gazdaságok vezetőit az élelmiszer-feldolgozásra, ha az okokat esetleg nem ismerik, csupán azt tudják, a kölesdiek tejpasztőrizálója áll. Az ilyen helyzet visszaveti a kezdeményező kedvet, nehezíti a kormányhatározat szerint is oly kívánatos élelmiszer-feldolgozó tevékenység bővülését. A területi tsz-szövetségnek nem állt módjában menet közben szakmai tanácsokkal segíteni a kö- íesdieket? Nincs maguknak, Szűcs elvtárs olyan emberük, aki meg tudja mondani, hogy milyen rendeleteket, előírásokat kell a termelőszövetkezeteknek betartani, ha élelmiszer-feldolgozásra akarnak berendezkedni?

— Van émberünk.

— Akkor miért fordult elő KQlesden, hogyha átmenetileg is, de zátonyra futott egy nagyon pozitívan értékelhető tevékenység?

— Szerencsére nem ez a jellemző.

— Egy is elég abhoz, hogy 4» többieknek kedvét szegje.

— Hallatlanul nehéz állást foglalni. Megmondom őszintén, adva van ez a régi tejipari- létesítmény, amely úgy, ahogy van, üzemelhetett. Lehet, hogy mióta átvette a tsz, szigorúbbak a normák, tény, hogy jelenleg nem üzemeL A tsz vezetői azt mondják, bár nem tudják dokumentálni, menet közben kérték az egészségügyi szerveket, nézzék meg a létesítményt. Állítólag megígérték, de nem jelentek meg.

— Szerintem, Szttcs elvtárs, a kölesdi ügy nyugtalanító. Súlyosabb és több, mint amilyennek látszik. Attól tartok, azok sem értik a reform lényegét, akiknek kötelességük lett volna ügyelni arra, hogy minden szabályosan történjék, hogy ne az üzemelés megtiltásával fejezzék be az átalakítást, hanem az üzemeléssel. Az összes tanulságaival együtt ebből nagy ügyet kellene a tsz-szövetségnek csinálni.

— A kölesdiek vállalkozásáról mi is csak késve értesültünk.

— Ezért is nagy ügyet kellene belőle csinálni.

— Átgondoltabban, megfontoltabban. Szerintem ez a legfőbb tanulság. Itt a mözsiek tolnai üzletháza. A lakosság megkedvelte, szívesen vásárol benne. Az üzletház gondolata tavaly született. A mözsi tsz vezetői mindent a szabályoknak, az előírásoknak megfelelően csináltak és nincs semmi hiba. Átgondoltan, megfontoltan. Pakson a konzervgyárral szemben az új épületben a három paksi tsz kapta meg a földszintet, mező- gazdasági mintabolt létesítésére. Erről tudunk. Minden kérdésben megfelelő segítséget nyújtunk a három paksi termelőszövetkezetnek, s bízunk abban, hogy mind a lakosság számára, mind a tsz- ek számára jó üzlet lesz. A mi emberünk közreműködésével, szakmai segítségével készül üzletet nyitni Hőgyé- szen a hőgyészi, a kalaznói és a felsőnánai tsz. A három közös gazdaság egymás között megegyezett, hogy melyik, mit termel a bolt részére. Augusztus elseje és tizediké között nyitják az üzletet Amit nem tudnak előállítani saját erőből, azt a környező termelő- szövetkezetekből szerzik be. Tóth István, a területi tsz- szövetség kereskedelmi ügyintézője minden vonatkozásban segít. Közreműködésével készült el a faddi termelőszövetkezet presszója. A medinai Béke Tsz Varsádon és

Gyünkön akar zöldségboltot, vagy mondjam inkább úgy, standot nyitni.

— A gyönki Petőfi Termelőszövetkezetben hallottam, hogy a községben nem üzlet zöldségboltot létesíteni. A medinai- ak mégis meg merték kockáztatni?

— A gyönki községi tanács vb-elnöke a falu lakosságának jobb ellátása érdekében munkálkodik. Én azt mondom, ha a medinai Béke Tsz- nek sikerül a gyönki boltjába egy olyan embert találni, aki nem eladó, hanem kereskedő, akkor egyaránt megtalálja a számítását mind a medinai tsz, mind pedig a gyönki ellátatlan lakosság.

— Beszéltem nemrég, Szűcs elvtárs a Paksi Konzervgyár egyik vezetőjével. Az előfeldol- gozásról érdeklődtem. A nagykőrösi és más konzervgyár körzetében Ilyen már van. A Paksi Konzervgyár körzetében nincs.

— Talán itt is a kétoldalú kezdeményezés hiányáról van sző.

— Vagy inkább arról, hogy egyesek még a régi mechanizmusban élnek.

— Én azt mondom, nekünk a monopolhelyzetben lévő vezetőkkel nincs problémánk. Érdeke a húsiparnak, hogy öcsényben a tsz húsüzemet létesítsen? Nem. Nemrég mégis Öcsénybe látogattak Pécsről a húsipari szakemberek, és hasznos tanácsokat adtak a termelőszövetkezet vezetőinek. Az őcsényiek nagyon rövid idő múlva üzembe helyezik húsüzemüket, töltelékfélével és füstölt áruval bővítik a választékot és segítik az ellátást Szekszárdon.

— Ez nagyon jő hír, Szűcs elvtárs. Kell a konkurrencia, mert a fogyasztók, gyakran hallom, csalódtak a szekszárdi mezőgazdasági mintabolt töltelékárujában.

— Az őcsényi tsz hamarosan megjelenik a piacon.

— Engedjen meg még egy utolsó kérdést. Van-e olyan elképzelés a termelőszövetkezetekben, hogy az adottságok és a lehetőségek ismeretében az egyik közös gazdaság termeli meg a takarmányt, a másik gondoskodik a hízóalapanyagról esetleg a harmadik,, munkaerővel rendelkezve, vállalja a hizlalást?

— Ilyen elgondolások vannak, de konkrét elképzelések még nincsenek. Ahogy mondani szokás, ezen a területen még érlelődnek a dolgok.

— Köszönjük a beszélgetést, Szűcs elvtárs.

SZEKULITY PÉTER

Mezőgazdasági körökben valószínűleg nagy meglepetést okoz a bátaszékl Búzakalász Tsz idei terméseredménye őszi árpából

A közös gazdaság 237 holdról holdanként 22 métermázsás termést takarított be.

Feltehetően ez lesz az idő nyár terméseredményekről szóló legtalányosabb szenzációja. Az a helyzet ugyanig hogy néhány évvel ezelőtt az őszi árpára már kimondták a halálos ítéletet. A tapasztalatok azt mutatták, nem érdemes termeszteld, az alacsony hozamok miatt. A tamási járás egyes termelőszövetkezeteiben 1967-ben a szakemberek megfigyelése szerint betakarítás előtt az őszi árpa egyszerűen elrúgta a termést, s az óriási szemveszteség miatt alig néhány mázsa került zsákokba.

Éppen a kedvezőtlen tapasztalatok miatt honosodott meg Tolna megyében is a takarmánybúza, amely termésátlag szempontjából felülmúlta az őszi árpát. Most azonban számítani lehet rá, hogy az ag- ronómusok újból két táborra szakadnak, lesznek, akik a bá- taszéki Búzakalász Tsz idei terméseredményeire hivatkozva azt fogják mondani, hogy az árpa maradjon, mások viszont feltehetően változatlanul pálcát törnek fölötte. Maul János, a bátaszéki közös gazdaság főagronómusa elmondotta, hogy búza volt az őszi árpa előveteménye, majd ezt megelőzően a búzáé borsó.. ősszel és tavasszal összesen három-három és fél métermázsa vegyes műtrágyát kapott. A főagronómus úgy vélekedik, az is hiba, ha túl rossz, az is, ha túl jó körülmények között termesztik az őszi árpát.

Betakarítását a két komplexbrigád öt üzemnap alatt végezte el.

A 22 métermázsás átlagtermés már biztos szám. Csak növeli az ellentmondásokat, hogy ugyanakkor más közös gazdaságokból változatlanul alacsony, 15—16 métermázsás terméseredményekről érkeznek hírek.

4z ifjúság helyzetéről tárgyalt a városi pártbizottság

Érdekes, színes téma szerepelt az MSZMP Városi Bizottságának pénteken megtartott ülésén. A párt ifjúságpolitikájának végrehajtását, helyzetét, a tapasztalatokat és a további feladatokat taglalta a beszámoló, amelyet dr. Háromházi Jánosné és Hinkel Károly előterjesztésében tárgyaltak.

A téma vizsgálatával kapcsolatos írásos anyag előkészítésébe a városi pártbizottság tagjait a város területén működő társadalmi és tömegszervezetek vezetőit pártalap - szervezeti titkárokat vontak be. A Vizsgálat kiterjedt az ifjúság valamennyi rétegére. Helyszínen tanulmányozták öt ipari üzem, három kereskedelmi vállalat, három hivatali szervezet, valamint az iskolák, intézmények politikai nevelő munkáját

A beszámoló vitára ösztönzött. A pártbizottság tagjai és a meghívott vendégek közül tizenegyen vettek részt a vitában. A felszólalók személyes tapasztalataik felhasználásával, reális megállapításokat tettek. A beszámoló és a vita hűen tükrözte a szekszárdi ifjúság helyzetét, érzékeltette azokat a pozitívumokat és ellentmondásokat, amelyek ifjúságunk körében léteznek és hatnak.

Az értekezleten részt vett és felszólalt Szabó Géza, a Tolna megyei KISZ-bizottság első titkára is. Szabó elvtárs többek között az utóbbi időben tapasztalható „divatról”, az ifjúság megítélésével kapcsolatos vitáról, ennek okairól beszélt. Helyes, ha egyes kérdésekben vitatkoznak, de veszélyt hordoz magában, ha a

párt politikájától elvonatkoztatva foglalkoznak az ifjúsági mozgalommal, a KISZ szerepével. Az ifjúság nevelése társadalmi feladat, de ennek hangoztatásánál nem árt ügyelni arra, hogy ne tereljék el a figyelmet az ifjúság felelősségérzetéről. Nem lehet eleget beszélni arról, hogy személy szerint maga a fiatal is felelős saját jövőjéért, a szocializmus felépítéséért, a szocialista haza boldogulásáért — mondotta.

A vita összefoglalása után Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára a II. féléves munkatervet ismertette, majd személyi ügyekben döntöttek: Dr. Péter Szigfrid elvtársat, a párt vb-tagjának és titkárának, Császár Józsefet vb-tagnak választották meg titkos szavazással.