Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-25 / 170. szám

ülésezett az MSZMP Tolna megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) gyáregységekben is, elvétve található női gazdasági veze­tő, ahol zömében nők dolgoz­nak. Egyáltalán nincs nő a tsz-elnökök között, ritka a női tsz-vezetőségi tag is. Vizsgálták az előbbiek okait is. Fakad abból, hogy érvénye­sül a hibás szemlélet, a ma- radiság, az előítélet a szubjektivizmus (elvétve ta­lálkozni olyan nézetekkel is, amelyek vitatják a nők veze­tésre alkalmasságát.), de hoz­zájárul az is, hogy nagy a nők elfoglaltsága a családban, a gyerekekkel, kevés a szabad idejük a közéleti tevékenység­re. Kritikai észrevételeket tet­tek az üdültetéssel kapcsolat­ban, mivel az nem a családi üdültetésre épül. A félkész termékek, az előregyártott élelmiszerek előállítása, a szolgáltatások javítása mellett foglalkoztak a nők egészségé­nek fokozottabb védelmével, a szűrővizsgálatok fontosságá­val, az óvodai férőhelyek nö­velésével, az oitt folyó neve­lés javításával. A nők között végzett poli­tikai munkát a pártszervek és alapszervezetek fontos feladat­nak tekintik, bár a legtöbb tennivaló e téren adódik. Többször elhangzott a párt­bizottsági ülésen e fontos meg­állapítás: „A párt nőpolitiká­jának fokozottabb érvényesíté­sét Össz-társadalmi ügynek te­kintjük". Nem mindig az anyagiakon múlik a fejlődés gyorsítása. A nap képei Csütörtökre virradó éjjel adták az utolsó televíziós közve­títést a leszállásra készülő Apollo-11 űrhajóból. A ké­pen Collins, aki az űrhajóban keringett, mialatt két társa a Holdon tartózkodott Georgij Beregovoj vezérőrnagy, szovjet űrhajós Berlinbe érkezett. A schőnefeldi repülőtéren Heinz Hoffmann, az NDK nemzetvédelmi minisztere és Abrasszimov, a Szovjet­unió berlini nagykövete fogadja. Jasszer Arafat, az „Al Fatah" Palesztinái felszabadítás! szervezet vezetője (jobbról) Bagdadban Szaleh Mahdi Arn­icas tábornok belügyminiszterrel tárgyat A tervszerűbb szervezet­tebb munka, a helyesebb szemlélet, a helyi politi­kai szervek tevékenysége segíthet a gondok egy ré­szének megoldásában. Hiba lenne egyetlen moz­galmi szervre leszűkíteni a párt nőpolítkájának megvaló­sítását. Mindenkinek van fel­adata, s valamennyi társadal­mi szerv kötelessége a nők körében speciálisan ráháruló feladatok teljesítése. K. Papp József megyei első titkár a többek áltel szóvá tett gondolatot így fogalmazta meg: „Változtassunk és for­dítsunk nagyobb gondot e politikai kérdésre. A nők kö­zött végzett politikai, társa­dalmi tevékenységet irányítsa, koordinálja maga a párt”. Feladatul szabta a megyei pártbizottság, hogy a párt- szervezetek keressék és al­kalmazzák a legjobb formá­kat, a pártmunka eszközeivel tegyék hatékonyabbá a nők között végzett sok­oldalú munkát. Az eddiginél sokkal differenci­áltabban kell politizálni a nők körében, mivel érdeklődésük, igényük, felkészültségük, tá­jékozottságuk szintje is külön­böző. A nők élet- és munka- körülményeinek, szociális helyzetének további javítása, politikai aktivitásuk fokozása érdekében pontokba szedve summázza a megyei pártbi­zottság a különböző felada­tokat, a negatív tendenciák le­küzdésének,» a jó jelenségek gyarapításának ma és holnapi tennivalóit. A mélyre haitoló, színvona­las vita befejeztével megbízta a pártbizottság a végrehajtó bizottságot, hogy a hozzászó­lásokat figyelembe véve, pon­tosítsa, összegezze az össz­társadalmi ügyként kezelt, a nők közötti poltikai munka jelentős javítást célzó teendő­ket. Ez történt a külpolitikában Nasszer elnöknek az ASZV kongresszusán elmondott beszéde mély benyomást gyakorolt az egyiptomi közvéle­ményre. Az elnök kijelentette: az EAK képes a felszaba­dító harcra. Londoni jelentésünk az angol parlament üléséről szá­mol be: új szerződést kötöttek a bonni kormánnyal az angol csapatok költségeiről, amit az angol közvélemény úgy könyvel el, hogy ezzel csak Bonn jár jól. Kairó Az EAK a felszabadító csata küszöbén Rudnyánszky István, az MTI tudósítója jelenti: Nasszer elnöknek az ASZÚ kongresszusán elmondott be­széde mély benyomást gyako­rolt az egyiptomi közvéle­ményre. A kongresszus kül­döttei és a tv nézői derűlátó, magabiztos, nyugodt államfér­fit Láthattak, aki felvázolta azt a nagy utat, amelyet az EAK az 1967-es csatavesztés óta megtett és aki immár a hadsereg újjászervezésére tá­maszkodva jelentheti népé­nek: az EAK képes a felsza­badító küzdelemre és kész is harcolni megszállt területei­nek visszaszerzéséért. Nasszer rámutatott arra, hogy nehéz, áldozatokat kö­vetelő hosszú harc következik. 1967. júliusában az EAK-nak nem volt semmije és ki volt szolgáltatva az agresszor ké­nye kedvének. ’1968. júliusá­ban csak a passzív védelem­re volt képes. 1969. júliusában az EAK már harcolhat az ag­resszió következményeinek felszámolásáért. Az egyiptomi nép megfizeti a felszabadító csata árát, bármilyen drága is legyen — kész a felszaba­dító küzdelemre. Nasszer kemény szavakkal bírálta Amerikát, amely totá­lis támogatást nyújt Izrael­nek és fegyverszállítással se­gíti az agresszort. Bírálta Anglia kétértelmű politiká­ját is, amely lényegében ugyancsak Izraelt támogatja. Ezzel szemben köszönetét NEMZETKÖZI LAPSZEMLE A LUMEA című román he­tilap legújabb számában Va­sile Gliga külügyminiszter­helyettes cikkét közli „Romá­nia kapcsolatainak fejlesztése az európai országokkal” cím­mel. A cikk kiemeli a szo­cialista országokkal való kap­csolatok jelentőségét, és mél­tatja azoknak a megbeszélé­seknek a fontosságát, amelye­ket a román vezetők más szo­cialista országok vezetőivel folytattak a jobb kölcsönös tájékoztatás és együttműködés megszilárdítása céljából. Ro­mánia — folytatja a cikkíró — állandó érdeklődéssel és aktivitással kíséri a KGST fejlesztését, továbbá minden erőfeszítést megtesz, hogy egy imperialista támadás esetén teljesítse a Varsói Szerződés­ből fakadó kötelezettségeit. Mint azt a kongresszusi lézi- sek leszögezik, Románia azon igyekszik, hogy fejlessze és erősítse kapcsolatait a szom­szédos szocialista országokkal. Románia — mutat rá a cikkíró — az európai konti­nens felosztottsága ellen van, sürgeti a katonai blokkok fel­számolását, a fegyverkezési hajsza megszüntetését és az idegen területeken létesített katonai bázisok felszámolását. A RUDÉ PRÁVO csütörtöki száma „Kit zavar a Szovjet­unióval való szövetségünk?” címmel cikket közöl Antonin Krouzil csehszlovák külügy­miniszter-helyettes tollából. — Elsősorban azokat, akik 1968 januárja után kihasznál­ták pártunk vezetőségének gyengeségét, s azt. hogy álla­mi szerveink nem irányítot­ták megfelelően társadalmun­kat és gazdasági életünket — válaszolja Krouzil a címben feltett kérdésre. — A jobbol­dali opportunista nézetek és tendenciák képviselői megpró­bálták szétzúzni CsehszlováKia politikai rendszerét. Ezeket a törekvéseket gondosan meg­fogalmazták a „Kétezer szó” című politikai programban. E program megvalósításának legfőbb akadálya a szovjet néphez fűző barátságunk, a CSKP és SZKP közötti szo­ros együttműködés volt. A csehszlovák nép nem hagyja magát becsapni; tudja, hogy szocialista országának szuverenitását az imperialista agresszió veszélyével szemben csak nyugati határainak biz­tosításával, a Szovjetunióval való szövetségben valósíthatja meg A miniszterhelyettes le­szögezi : a csehszlovák külpo­litika fő jellemzője a jövőben is a szocialista országokkal és elsősorban a Szovjetunióval való szoros együttműködés lesz, a Varsói Szerződés és a KGST keretein belül. Nem fogunk olyan külpolitikát foly­tatni, ami csak külső formái­ban szocialista, valójában azonban szovjetellencs lenne. mondott a francia államfő­nek, aki korrekt elvi politi­kát folytat és követi az ag­resszió elítélésén alapuló ko­rábbi irányvonalat. De az el­nök a legmelegebb hangon a Szovjetunióról beszélt. El­mondta, hogy a Szovjetunió önzetlen és baráti segítsége nélkül Dajan beválthatta vol­na fenyegetőzéseit. Nagy figyelmet keltettek az elnök arról szóló kijelentései is, hogy a felszabadító csata nem állíthatja meg a szoci­alista átalakulások folyama­tát. Bejelentette, hogy az ASZÚ következő kongresszu­sát ennek megvitatására hív­ják majd össze. Az ország­építés során — mint elmon­dotta — az EAK új eredmé­nyeket ért el a háborús nehéz­ségek ellenére is. Nasszer be­jelentette egy új földreformot is. 1970-től fogva 50 feddán- ban korlátozzák az egyéni földbirtok felső határát, amely jelenleg 100 feddán. Az elnök utalt arra, hogy a reform so­rán földet osztanak azoknak a féllahoknak, akik részt vesz­nek a felszabadító csatában. London Új szerződés Bonnal Az angol parlament szerda délutáni ülésén Fred Mulley külügyi államminiszter beje­lentette, hogy a Nyugat-Né- metországban állomásozó an­gol csapatok eltartásának va- lutakiegyenlítéséről új szer­ződést kötöttek a bonni kor­mánnyal az 1969—71-es pénz­ügyi évre. Az angol csapatok, eltartásának költségei, a mi­niszter közlése szerint, várha­tóan elérik a 198 millió fon­tat (460 millió dollárt) ebben a kétéves időszakban. A nyu­gatnémetek körülbelül 106 millió font valutakiegycnlítést vállaltak, amelynek keretében 47 millió font értékben vá­sárolnak fegyvereket. Az angol—nyugatnémet al­ku részeként az NSZK 52 mil­lió fontnyi hitelt ad Angliá­nak tízévi időtartamra, 3,5 szá­zalékos kamatra. A megállapodás feltételei­vel az angol külügyminiszté­rium. a jelek szerint, igen elé­gedett. A Morning Star csütörtöki száma méltán mutat rá, hogy az egész kölcsönügylettel csak Bonn jár jól, hiszen a pénzt kétszer zsebeli be. Az ango­lok ebből a kölcsönből kény­telenek fedezni a Rajna menti brit hadsereg fenntartásának költségeit, majd pedig kama­tostól vissza is kell t'izetniök a kölcsönt a nyugatnémetek­nek. A Daily Express meg­döbbentőnek nevezi a megál­lapodást. Rámutat: „Az alku­nak csak egy vesztese van — az angol adófizető, akinek ki kell egyenlítenie a számlát”. „Minisztereink láthatóan, úgy vélik, hogy Bonn kegyet gya­korol, amikor elfogadja had­seregünket a Rajna mentén.’’

Next

/
Oldalképek
Tartalom