Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

*'-r* VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜ1JETÉIO niEPUJSAG | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 151. szám ÄRA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1969. július 3. Az 1968-as költségvetés végrehajtásáról szóló törvény javaslat az orsza, ggyűlés előtt Szerda délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál. a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Bé­la, Fehér Lajos, Gáspár Sán­dor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szir­mai István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizott­ság póttagjai, a Központi Bi­zottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglal a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, aki közölte, hogy a Mi­nisztertanács megbízásából Vá­lyi Péter pénzügyminiszter be­terjesztette az országgyűlés­nek a Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslatot. A benyújtott tör­vényjavaslatot az országgyű­lés állandó bizottságai előze­tesen megvitatták, s azt az országgyűlés tagjai között szétosztották. Az országgyűlés egyhangú­lag elfogadta a napirendet: 1. A Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat; 2. Az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökének beszámolója a . vízgazdálkodás helyzetéről és. fejlesztési célkitűzéseiről; 3. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a tavalyi költ­ségvetés végrehajtásáról szó­ló _ törvényjavaslat tárgyalása. A pénzigyminiszler expozéja Vályi Péter pénzügyminisz­ter elmondotta, hogy az álla­mi költségvetés bevételei ösz- szességében 1,6 milliárd fo­rinttal haladták meg a terve­zettet. Az állami költségvetés 1968. évi kiadásainak összege 140,5 milliárd forint volt. — Az 1968. évi állami költ­ségvetés benyújtásakor 1,5 milliárd forint költségvetési hiánnyal számoltunk, — mon­dotta. — A költségvetés ter­vezésének a gazdaságirányítás új rendszeréből adódó bizony­talanságai ellenére a költség- vetés az előirányzatot csak minimálisan meghaladó, 1,7 milliárdos hiánnyal zárult. A hiány fedezetét a korábbi években képződött állami pénzkészlet biztosította. A pénzügyminiszter ezután arról beszélt, hogy a népgaz­dasági terv teljesítése 1968- ban kedvezően alakult. A nemzeti jövedelem 5 százalékkal az építőipari termelés 6 százalékkal emelkedett, a mezőgazda­ság termelése 1—2 szá­zalékkal volt több az elő­ző évinél. A lakosság pénz­bevételei 8 százalékkal nőttek, ami, jóval meghaladja a ter­vezettet. A külkereskedelem és nemzetközi fizetések terén a múlt évinél és a számított­nál is kedvezőbb eredménye­ket értünk el. Ezután a vállalati munká­ról beszélt, majd így folytat­ta: Az állami pénzügyi támoga­tások, mentesítések és kivéte­lek nagy volumene is hozzá­járult a vállalatok könnyű pénzgazdálkodásához és lassí­totta a strukturális átalaku­lást. A jelenlegi támogatási rend­szer hatását tekintve kettős: egyrészt lehetővé tesz olyan gazdasági tevékenységet, ame­lyet az adott ár- és jövedelem- viszonyok mellett a népgaz­kai céljaink elérését, hogy a jók pótolják a jelenleg még dotált vállalatok gazdaságta­lan termelése miatti kiesést. 1969-ben ezeknek az elvek­nek figyelembevételével vál­toztattuk meg a támogatási rendszert. A támogatásokra fordított összeg ebben az év­ben 5 százalékkal, az ipar­ban 10 százalékkal csökken. Ezt a gyakorlatot 1970-ben to­vább kívánjuk folytatni. A pénzügyminiszter a továb­biakban a beruházásokról és a készletekkel való gazdálko­dásról szólt, s egyebek között elmondotta, hogy a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek a tervezett­nél 18 százalékkal több be­ruházást valósítottak meg. Erre az adott lehetőséget, hogy 500 millió forinttal nőttek a saját források és ezzel együtt azok támogatásvonzata is. Elmondotta, hogy 1968-ban 67 000 lakást építettünk, 7 szá­zalékkal többet az előző évi­nél. Az emelkedést a házgyári kapacitások belépése és a la­kosság megélénkült építési te­vékenysége tette lehetővé. A miniszter ezután az élő- . munkával való gazdálkodás néhány kérdését, boncolgatta, majd arról beszélt, hogy 1968- ban a lakosság jövedelmi helyzete jelentősen javult. (Folytatás a 2. oldalon.) Mai szántunkból: Közös kísérletek a tsz-ekben 3. o. Korunk 5. u. Orosz nyelvi tábor Dombodban 6. o. Tömegszerencsétlenség Hőgyésznél 10. o. daság szükségesnek tart, de a vállalat számára támogatás nélkül előnytelen lenne, más­részt azonban csökkenti az anyagi érdekeltség ösztönző hatását és nem segíti elő kel­lően a termelési és fogyasz­tási szerkezet javítását. A támogatás hatására a gaz­daságtalan termelés is haté­konynak tűnik, a magas költ­ségeket a ténylegesnél alacso­nyabbra értékelheti a válla­lat, Támogatási rendszerünk az átmeneti években elfogad­ható, de ha nem törekednénk a fo­kozatos mérséklésre, akkor a rossz hatékonyságú ter­melés megtörésével elvon­nánk az erőforrásokat a jobbaktól, s így nehezebben szorulna háttérben a gazdaságtalan ter­melés. Támogatási rendszerünkön ennek megfelelően a követke­ző változásokat kell fokozato­san végrehajtani: — Csökkenteni kell a piac nyomása eben védő. veszteség- térítés jellegű támogatásokat, illetve egyéb védőeszközök mértékét, — másfelől erőteljesebben kell segíteni távlati műszaki fejlesztési és .gazdaságpoliti­Ez történt a külpolitikában Az Egyesült Államokban továbbra is Nixon elnök ro­mániai utazása áll az érdeklődés és nem utolsó sorban a találgatások középpontjában. Fulbright szenátor, a külügyi bizottság elnöke „nagyon különösnek” nevezte az elnök el­határozását, míg washingtoni román források a tárgyalások várható napirendjéről beszélnek már. A vietnami hadszíntér eseménye: szünetel a Ben Het-i tábor ostroma, amit azonban az amerikai és saigoni ka­tonai vezetők is csak ideiglenesnek tartanak. Egy prágai jelentés Willi Stoph miniszterelnök csehszlovákiai látoga­tásáról számol be_ lagosi hírünkben pedig ismertetjük a kanadai, lengyel, svéd és angol megfigyelők jelentését a nigériai polgárháborúról. Washington Miről tárgyal Nixon Romániában ? Washingtoniban négy nappal Nixon bukaresti látogatásának bejelentése után még mindig rejtély övezi az amerikai el­nök romániai utazását — írja szerda reggeli jelentésében a UPI hírügynökség. William Fulbright szenátor az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke a UPI tudósítójának így nyilatkozott az útról: „Úgy gondolom, na­gyon különös ez. Nem értem, mit jelent”. Amerikai hivatalos szemé­lyiségek nem sokban járultak hozzá a köd eloszlatásához — írja a UPI. Az elnök, mon­dották, úgy tervezi, hogy a Vietnam . napirend kialakítását a román vezetőkre bízza. Washingtoni román források szerint Ceausescu, ‘a román ál­lamtanács elnöke elsősorban a kelet—nyugati kapcsolatok- ról és a Varsói Szerződés or­szágai által javasolt európai biztonsági értekezlet kilátásai­ról kíván megbeszélést foly­tatni vendégével. A listán igen előkelő helyen szerepel ezen­kívül Romániának a Nyugat­tal való kereskedelem kiszéle­sítésére irányuló törekvése. A UPI által idézett román for­rások hangozta ttáK, hogy or­száguk szeretné elérni a leg­nagyobb kedvezmény érvénye­sítését.az Egyesült Államokkal folytatandó kereskedelemben. Szünet a Ben Het-i tábor ostromában Az amerikai és saigoni szö­vetséges- hadvezetés még szer­dán reggel sem volt hajlandó hivatalosan megerősíteni azt a korábbi közlést, amely sze­rint — legalábbis az amerikai hírszerzés ezt állítja — a dél- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom