Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-19 / 165. szám
Dokumentumkötet Interjú K. Balog Jánossal, a munkásmozgalmi kutatásokról Az utóbbi években több olyan Tolna megyei kiadványról adhattunk számot, amelyek figyelemre méltóak voltak. Most egy dokumentumkötet kiadását készítik elő, de máris híre van. Éppen ezért megkértük K. Balog Jánost, a megyei pártbizottság archívumának vezetőjét, hogy nyilatkozzék a kötetről, s a kötet előkészületeit jelentő munkásmozgalmi kutatásokról. — Azzal kezdeném — mondotta K. Balog János —, hogy a kötet nem úgynevezett évfordulós, jubileumi kiadvány lesz. Bár kapcsolódik tartalmában a mostani ünnepségsorozathoz is, de nem ez adja meg a fő jellegét, s a tervezett megjelenési időpont sem jubileum. Az a célunk a kötettel. hogy a korábban már feldolgozott anyagot kiegészítsük, teljessé tegyük, s ezzel voltaképpen régi adósságunkat kívánjuk törleszteni. •— Mi lesz a címe? — Azt még nem döntöttük el, a munka végére hagytuk. Csak akkor döntünk benne, amikor az anyag már nyomdakész állapotban lesz. — Beszélgessünk egy kicsit részletesebben e kötetről. Milyen témakörhöz kapcsolódik a kötet? — A dokumentumkötet része lesz egy kiadványsorozatnak. Feldolgozzuk a megye küzdelmes, harcos történetét, s ennek képezi részét a mostani kötet. Napjaink fő érdeklődési köre a két forradalom — az 1918-as és 1919-es — köré csoportosul, s a kötettel éPPen ezt az érdeklődési igényt kívánjuk szolgálni. Közel egyéves időszakot ölel fel: 1918 októberétől 1919 augusztusáig. Igazodik a kötet a főbb országos dátumokhoz, de bizonyos tekintetben attól el is kell térnie. A tanácshatalom helyi szervét például Tolna megyében később döntötték meg, mint a Magyar Tanács- köztársaságot: Szekszárdon a direktórium például még augusztus 3-án a pesti proletár- gyermekek üdültetéséről intézkedik, itt még a Tanács- köztársaság törvényei alapján áll az államigazgatás, s a direktóriumot 4-én tartóztatják Hírünk a világban Sajnálatos módon az utcai árusoknál nem kapható egy havonta megjelenő, harminckét oldalas képes újság, az ,,Idegenforgalom”. Belsó' felírása szerint ez ,,a magyar idegenforgalom lapja”, mely csak hivatalos használatra készül. A hivatalos használat ezúttal annyit jelent, hogy a lapot az idegenforgalom szakemberei kapják kézhez, részükre nyújt tájékoztatást, bővíti ismereteiket. Az Idegenforgalom e havi számában Ják Sándor „Uj kirándulóhely: a gemenci erdő" címmel írt beszámolót a Magyar Újságírók Országos Szövetsége idegenforgalmi szakosztályának itteni látogatásáról, melyről annak idején lapunkban is hírt adtunk. A cikk, melynek alcíme: ..Tolna megyei látogatás néhány megjegyzéssel”, elismeréssel szól a rezervátum szépségeiről, a kirándulások szervezéséről, csak az itteni étkeztetést kifogásolja. így ír: ,,A tanulmányúton részt vett újságírók nagyjából egybehangzó véleménye: bármilyen kedves és romantikus a külföldi számára a bográcsban főtt halászlé vagy sertéspörkölt, nem mindenkinek a gyomra bírja ezeket a paprikás magyar ételeket. Gondoskodni kellene — valamilyen választék bevezetésével vagy büfével, ahol ennivalót is lehet kapni — azokról is, akiknek nincs kedvük az erős, zsíros egytálhoz esetleg diétára fogta őket az orvos. . .” Ják Sándor kollégánk véleményével egyetértünk. le. Itt tehát később került sor a megbuktatásra. — A Tolna megyei sajátosságok hogyan tükröződnek a kötetben? — A két forradalom alapján két fő részre oszlik a kötet, ezen belül azonban sokoldalúan, sokszínűén illusztráljuk a megyei sajátosságokat. Eddig sokan hajlamosak voltunk azt hinni, hogy lezajlott ugyan 1918-ban a polgári demokratikus forradalom Magyarországon, de az valahogyan Tolna megyét elkerülte. Nos, Tolna megyében is megvolt a polgári demokratikus forradalom eseménysorozata, s ezt bemutatja majd a kötet. A forradalom nem is egyszerűen abban nyilvánult meg, hogy több helyről elűzték az államhatalom megtestesítőjét, a jegyzőt, és feltörték az uradalmi magtárakat, hanem a hatalom gyakorlására munkás-paraszt-ka tona- tanácsok alakultak. Ezzel egy- időben a megye vezetői minden lehetőt elkövettek a forradalmi hullám ellen. Ennek ellenére a tamási és gyönki járás határvidékein fegyveres felkelésre is sor került. A tanácshatalom időszakára vonatkozóan is sok olyan dokumentumot tudunk majd közölni. amelyek helyi jellegzetességeket tükröznek. A rendelkezésünkre álló iratokból kiderül, hogy a tanácshatalom egyes időszakait szinte a hadikommunizmus jegyei jellemezték. Erről így nem beszéltünk eddig az országos értékelés kapcsán sem, a helyi jellegzetességek alapján sem, ezért ez a megállápítás’ most teljesein újszerű. —- Ha már az újszerűséget említi, jó lenne egy kicsit behatóbban elemezni, hogy a kötet mi újat tartalmaz majd. — Sikerült tisztázni az anyaggyűjtés kapcsán a párt megyén belüli tevékenységét. Dombóváron és Szekszárdon erőteljesen előretört a Szociáldemokrata Párton belüli baloldal, s az egyesülés után is erőteljesen hallatott magáról: tiltakozott például az olyan választási eredmények ellen, amikor a burzsoázia képviselőinek sikerült pozíciót szerezniük. Bő adatot találtunk a klérus reakciós tevékenységére. a Vörös Hadsereg szervezésével kapcsolatban stb. — A dokumentumkötethez milyen kutatómunkát végeztek, s a kötet mikor jelenik meg? — Tavaly egy kutatócsoport alakult, s ez végezte az anyag- gyűjtést. Több tízezer levéltári aktából kiválogattuk a témával kapcsolatban leginkább jellemzőket, s ezzel mintegy hatszáz olyan akta került birtokunkba, ami nagyon fontos a tárgyalt időszak megértéséhez. Egy kötetbe azonban ez túl sok lenne, ezért most a feldolgozás során ezeket szelektáljuk. A kötetet több száz oldalasra- tervezzük, a nyár végére befejeződik a szerkesztési munka, majd következik a lektorálás, s a tervek szerint a jövő év tavaszán kerül ki a nyomdából a mű. Befejezésül idézünk két olyan eredeti dokumentumból, amelyekről már eldöntötték, hogy a kötetben is megjelennek: „Szálkai plébániai hivataltól. Tekintetes Alispán úrnak. Szekszárd. A szálkai... plébános javadalmát képező 18 kát. hold föld megmunkálása a rk. telkes gazdák kötelessége. valamint 56 m. öl fának az erdőbőj való hazaszállítása. Múlt év őszén nem szántották fel földemet, úgy, hogy egy szem őszi búzát sem vethettem el. Ez idén már ismételten élőszóval felhívtam a közs. bírót.. . rendeljen ki ekéket, de mindeddig egy talpalatnyi földet nem szántottak tavaszi búza, zab, rozs, lóbab alá. Sőt tudomásomra jutott, hogy erre biztatva lettek azzal, hogy ma már nincs kötelező törvény.... Ugyanazon alapion, amelyen megtagadták a földmunkát, megtagadják majd a párbért is — mint már jelzik. Eddig is 2500 kor. hátralékom van csak az idei évről. Kérem Alispán urat, kegyeskedjék a jegyző és bíró úr révén a népire hatni. Eddig itt szép állapotok voltak, most egy pár izgató támogatva ellenségeimtől, kenyeremtől akar megfosztani, mert fentiekből áll a jövedelmem. Kérésem sürgős elintézését kérve maradtam kiváló tisztelettel: Szentiványi József. Szálka, 1919. márc. 14.” A kérvényre az alispán helyett a főjegyző a következő levelet írta Bonyhád járás főszolgabírójának : „A szálkai róm. kath. lelkész kérvényének másolatát oly felhívással adom ki főszolgabíró úrnak, hogy... az eddig történt kényszeradózást a szovjet kormány megszüntette, értesítse kérelmezőt, hogy kívánságának meg nem felelhetek, saját fáját költségén hordássá be, földjeit ugyancsak saját költségén mű- veltesse meg, mert elsőrangú közérdek, hogy a földek parla- gon ne heverjenek.”. BODA FERENC Két kép a bátaszéki ktsz-röl A forgalomban levő összes zsirzógombtípusokat készítik, esztergályozzák. E munkát végzi tizedmagával Császár Eruő- né, a revolverfejes automata esztergapadon. A 35 tonnás Excenter présgépen dolgozik Szembratovics Sándorné. Napi munkája eredményeként készülnek el az alumínium fedők, valamint a kuktafogantyúk, mindkettő a Budapesti Alumínium Gyár részére. Mezőgazdasági kiállítás a felszabadulási jubileum jegyében Egy korábbi határozat értelmében az országos mezőgazda- sági kiállításokat háromévenként rendezik meg. így a soron következő 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt 1970. augusztus végén, szeptember elején rendezik. A kiállítás — amelynek megrendezéséről most jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utasítása — beleilleszkedik hazánk fel- szabadulása 25. évfordulójának egész éves programjába. A történelmi jelentőségű jubileumhoz kapcsolódóan valóban hű, és kifejező képet ad majd arról a fejlődésről, amely az elmúlt negyedszázad alatt a mezőgazdaságban végbement. A felszabadulás adta a földet jogos tulajdonosainak, tette lehetővé a termelés módjában, a parasztság életében, életkörülményeiben bekövetkezett társadalmi-gazdasági átalakulásokat, a párt vezetésével a szocializmus építésében elért eredményeket. Ennek megfelelően a kiállításon részt vehet önállóan rendezett bemutatóval minden olyan termelő, szolgáltató, vagy kereskedelmi tevékenységet folytató szervezet, amelynek bemutatásra kerülő anyaga elősegíti a kiállítás célkitűzéseinek elérését. A növény- termesztési, kertészeti, állattenyésztési, erdőgazdálkodási és élelmiszeripari bemutatókon azok vehetnek részt, akik teljesítették a kiállítás feltételeiben meghatározott követelményeket, illetve elérték a szinteket. A feltételek, a szintek valóban, olyan követelményeket szabnak, hogy a részvevők termékei, terméseredményei ténylegesen kifejezői lesznek a magyar mezőgazdaságban két évtized alatt végbement fejlődésnek. Az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, szak- szövetkezeteknek búzából például holdanként húszmázsás átlagot, kukoricából 25, lucernamagból 2, cukorrépából 230, fűszerpaprikából 50, paradicsomból 180, almából 100, őszibarackból 70 mázsás termést kell elérni. Az állattenyésztés követelményei sem kisebbek: olyan tehenet lehet nevezni, amely — ismert származó.- mellett — három laktáció átlagában legalább 160 kiló tejzsírt termelt, 3,8 százalékos tejzsírtartalom mellett. Követelmény még a géppel jól fejhető tőgy; típus- és tőgypont- szám minimum 24—24 lehet. A külemi pontszám minimuma 84. A kocasüldőnek legalább I. vagy Elit törzskönyvi osztályba sorolt apától és törzskönyvi osztályba sorolt anyától kell származnia, hízékonysági vizsgálaton legalább 65 H-pontot elért szülői származással. És ezek a követelmények csupán a minimumok! Az egyéb feltételek között szerepel, hogy szarvasmarhánál magyar-tarka, szimmen- táli, magyar-szürke, borzderes, vagy keresztezett fajtával lehet jelentkezni, sertésnél: fehér hússertéssel, lapály, Cornwall, Berkshire, mangalica, öves sertés, pietrain, valamint hibrid fajtákkal. Az élelmiszeripari termékek bemutatóján saját készítményeikkel vehetnek részt az állami élelmiszeripari üzemek, növényi és állati eredetű nyersanyagokat feldolgozó mezőgazdasági nagyüzemek, azok közös vállalkozásai. Csak olyan termékkel lehet nevezni, amely a legutóbbi kiállítás után kerültek forgalomba, illetve új választékban, korszerűbb csomagolásban gyártanak és az előző kiállításon nem díjaztak. A műszaki újdonságok és újítások bemutatóján is csak 1967. óta kialakított újdonságok, újítások és találmányok szerepelhetnek. Az eredménybemutatókra való jelentkezés határideje: 1970. február 28. BI. Népújság 7 1969. július 19.
