Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-10 / 131. szám

Vidéki amatőr filmszemle' '------------------------i-t------—----4------------------— C D ombóvári siker Győrött Bonyhátfon nincsenek tolvajok NEB-vizsgálat, nyomozás az Ezüstkalász Tsz-ben .Jelentettük, hogy a bonyhádi Ezüstkalász Tsz-ben társadal­mi tulajdont károsító bűncse­lekmény alapos gyanúja miatt nyomoz a rendőr-főkapitány­ság. A szövetkezetben is, de a községben is sokan .tudták, hogy a nyomozást megelőzően a tsz-ben a Bonyhádi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság tar­tott vizsgálatot, s hogy a népi ellenőrök komor arccal távoz­tak. A NEB-vizsgálat és a rendőri nyomozás között nem volt nehéz megtalálni az össze­függést. A következtetés he­lyes volt: a népi ellenőrzés segítő szándékú vizsgálata során olyan visszásságokra buk­kant. amelyek bűncselek­mény elkövetését valószí­nűsítették. Mivel pedig a népi ellenőrzési bizottság nem bűnüldöző szerv, az iratokat kötelességszerűen továbbította. A rendőrség a NEB-vizsgálat adatai alapján a szövetkezet akkori főkönyvelőjét, Miklós Istvánt nyilvánította terheltté. A népi ellenőrzés felrótta, hogy a kézipénztárban — szabály- ellenesen — igen nagy összeget tartanak; hogy a bizonylato­lás hanyag; hogy a tsz segéd­üzemi tevékenysége keretében végzett kőműves- és vízveze­tékszerelői munkák ellenérté­kéből mintegy 300 000 forint nem folyt be, mivel a kiszám­lázást elmulasztották; hogy a sertésvágások elszámolása nem megnyugtató; hogy egyes sze­ntélyek el nem fogadható in-_ dokkal kapták olcsóbban a húst, mint mások. Miklós István ellen a főka­pitányság — immár jogerős — határozattal bűnycselek­Járási tűzoltóverseny Pakson Vasárnap Pakson fejeződtek be megyénkben az ez, évi já­rási önkéntes tűzoltóversenyek. A színvonalas találkozón az alábbi győzelmek születtek: Gépjárműfecskendő községi férfi: Paks — 800 liter/perc kismotorfecskendő községi fér­fi: Bölcske. 400-as kismotor- fecskendő községi férfi: Kaj- dacs. 400-as kismotorfecskendő községi fiú: Gerjen. 400-askis­motorfecskendő iskolai leány: Györköny. Kocsifecskendő köz­ségi férfi: Dunakömlőd. Ko­csifecskendő községi fiú: Paks. Kocsifecskendő iskolai leány: Sárszentiőrinc-tlzd. Osztottsu- gár szerelése községi női: Paks 800-as kismotorfecskendő léte­sítményi férfi: Dunaföldvári Kendergyár. 400-as kismotor­fecskendő létesítményi férfi: Paksi Konzervgyár. 400-as kis­motorfecskendő létesítményi női : . Paksi Konzervgyár. Osz- tottsugár szerelése létesítmé­nyi férfi: Dunaföldvári Gumi­ipari Ktsz. Osztottsugár szere­lése. létesítményi női: Paksi ÁG hegyespusztai üzemegysége. A járási vándorserleget Ka|- dacs község önkéntes tűzoltó- testülete kapta. A szeptember második felében rendezendő országos versenyen a paksi já­rásból — tavalyi eredményei alapján — a Dunaföldvári Ken- dergyár női csapata indulhat 800-as kismotorfecskendővel, valamint a Paksi Konzervgyár férficsapáta '00-as kismotor­fecskendővel. mény hiányában megszüntette a nyomozást. Annyira mellé­fogott volna a közismerten lelkiismeretes, elfogulatlan munkát végző népi ellenőrzés, hogy valakit alaptalanul kever gyanúba? Nem. Más történt. A rendőri határozat ki­mondja, hogy a NEB vizs­gálata általában helyesen tárta fel a tsz pénz- és anyaggazdálkodásában mu­tatkozó hiányosságokat. — Megijedtem, amikor pol­gári ruhás nyomozók léptek az irodába, — emlékezik Miklós István. — Nagy hirte­len eszembe jutott minden, amit az ismerősök a faluban hallottakból nékem elmond­tak. Akadt haragosom, aki előre örült, hogy Halmosi Já­nos sorsára jutok; más úgy vélte tudni, hogy a bonyhádi bűnök semmivel sem kisebbek a Szakcson és Ozorán elkövetet- teknél. Igen kellemesen le­pődtem meg, amikor tapasztal­tam, hogy a nyomozók nem reám terhelő ' bizonyítékok gyűjtésén, hanem az igazság kiderítésén fáradoznak. Ök többször jártak itt, mint ahányszor nekem kellett Szek- szárdra utaznom. Ott is, Bony- hádon is udvariasan, korrektül viselkedtek velem. Ellenkező mende-mondákkal szemben szó sem volt arról, hogy lete­geztek volna, vagy hogy a fal­hoz állítottak volna azért, „hogy nyugodtan gondolkod- hassam”. Ezzel szemben segí­tettek kidolgozni ezt a több lepedőnyi számadást a serté­sekről .'.T A megszüntető hatá­rozatban később nyugodtan le­szögezhették, hogy a sertések­kel kapcsolatban a NEB tévesen állapított meg félszázezer forintos árbevételi kiesést, tehát kár sincs. Azt helyesen álapította meg a rendőrség, hogy a vízvezeték- szerelési és kőművesmunkák több mint 450 000 forint érték­ben nem kerültek számlázásra; de azt is elismeri, hogy erre a munkára nem volt szakem­berünk. Most már van. — A NEB-vizsgálat, a rend­őri nyomozás, valamint akö­zött, hogy a főkönyvelői be­osztásba ön helyett Prisztacs Gyula került, van-e össze­függés? — Van. A rendőri vizsgálat sok tekintetben megerősítette a NEB megállapításait, de fel­tárta tévedéseit is. A rendőr­ség úgy fogalmazta, hogy a munkát felületesen, hagyagul szerveztem. Valóban hibáztam akkor, midőn elvesztem a rész­feladatokban, s akkor sem kö­veteltem meg másoktól a munkát, amikor kérésem ered­ménytelennek bizonyult. Az Ezüstkalász Tsz gazdái, vezetői között, s közöttem nincs harag; amint látja, itt dolgozom a szövetke­zetben. Meggyőződésem, hogy az új szervezési intézkedések meg­hozzák gyümölcsüket. Szakács Zoltán elnök — például — jobban teljesítheti politikai, irányítói feladatait, mint ed­dig, mivel Szentes Piusz sze­mélyében új főagronómust ka­pott a tsz. — Néhány százezer forint nem futott be a zárszámadá­sig. Nem kapott ön a gazdák­tól afféle szemrehányást, hogy inkasszálás esetén nagyobb lett volna a részesedés? — Nem. Gazdatársaim elége­dettek voltak, hogy a tervezett 46 forintos munkaegység-ré­szesedés helyett 49 forintosat oszthattunk szorgalmuk jutal­maként. Kiosztásra azért sem kerülhetett volna több, mivel a százezrek jelentékeny hánya­da annak a temérdek anyag­nak az értéke, amit segédüze­münk felhasznált. — örült, amikor kézhez kap­ta a megszüntető határozatot? — Ki nem örült volna? — kérdi vissza Miklós István. — A rendőrség aligha tévedett abban, hogy a szabálytalansá­gok, lazaságok bűncselekmény elkövetéséhez vezethettek vol­na. De emellett igaz öröm, hogy nemcsak az én becsüle­tem maradt tiszta, hanem gya­núba keveredett más embere­ké is. Jó, hogy így mondhat­juk: történtek hibák, mulasz­tottam magam is, de Bonyhá- don nincsenek tolvajok. Borváró Zoltán A dombóvári amatőrfilme­sek híre már régen túljutott a megyehatárokon: tiszta mondani való jú, igényesen megformált alkotásaikkal, ran­gos versenyeken szerzett aranyérmeikkel néhány év alatt kivívták az ország ama­tőrfilmes táborának elismeré­sét, megkapták az %,ország légjobb yidéki 1 ámatorfíMi- klubja” ’ címet. ,] .... A Balásy Gyula vezettélel- kes gárda munkája valóban „aranyat ér”. A Győrött szom­bat—vasárnap megrendezett III. vidéki amatőrfilmszemlén beküldött alkotásaik színvona­lának elismeréseként aranyér­met szereztek. Egyedi alkotá­sok kategóriájában a zsűri döntése alapján nem adtak ki aranyérmet. Az egyik dombóvári alko­tócsoport: Balásy Gyula, Bér. kei János, Csulak Katalin és Pauker Ferenc „Veronika” cí- mű filmjét ezüstfokozattal ju­talmazta a bíráló bizottság. A győri siker ismét bebi­zonyította a dombóvár! film­klub életképességét. A film­szemlén díjazott, alkotások feh sorolása pedife azt is igazolja, hogy a Dombóvárott • -évente megrendezésre kerülő dél-du­nántúli amatőrfilmszemle színvonalas, országosán is mél'-, tán számon tartott rendez­vény. Gratulálunk a dombóváriak megérdemelt sikeréhez, bízva abban, hogy az elismerő sza­vak mellé az eddigieknél na-; gyobb támogatás is jut majd— A tej a legelőről jut a tejüzembe A dombóvári Alkotmány Tsz főállattenyésztőjének. és né­hány tehenészének most, ezekben a napokban a korábbinál több a gondja. Ugyanis kedden hajtottak ki száz tehenef a Szarvasd alatti legelőre. Az állatokat most hozzá kell szoktatni a megváltozott körülményekhez a villanypásztorhoz, és az új fejési rendszerhez. Ez utóbbi a gondozóktól is más gyakorlatot követel, mint az istállóban történő fejés. A szövetkezet legelő szempontjából rendkívül kedvező hely­zetben van, amelyet igyekeznek kihasználni. Hogy hogyan, az számukra sem mindegy — hiszen a legfőbb cél a tehenészet gazdaságossága, azoknak a módszereknek a keresése, amelyek­kel a lehető legolcsóbban termelhetik a tejet. Ezért kísérletez­nek különböző módszerekkel, amelyhez szellemi és tárgyi segít­séget iskapnak a szomszéd „vár"-tói, a kaposvári kutató- intézettől. Tehát, kedden legelőre hajtottak száz tehenet... Mondhat­nák sokan: elég későn, hiszent szentgyörgynap már régen el­múlott? Igaz, elmúlott, de a dombóváriak azért vártak eddig a legelőre hajtással, mert előbb el kellett készíteni a fejőházat. A száz tehén tejét közvetlenül, a legelőről szállítják a tej­üzembe. * Érdemes lesz megtekinteni a legelőre épített fejőházat. A fejés — természetesen géppel — futószalagrendszerben történik. Két ember egyszerre fej nyolc tehenet, 7—8 percnyi dő alatt. A jószág lekötését önműködő rendszer végzi. Amint fejét a jászolba dugja, zárul az önműködő kaloda, de fejés latt nyugodtan elfogyaszthatja a pótabrakot. Mert természe­ten pótabrak is jár, tíz liter fölött literenként 40 deka. Ettől a száz tehéntől 16 literes átlagot várnak. Szőke Géza főállattenyésztő pontos számadatokkal támaszt­ja alá a legeltetés gazdaságosságát. Az istállóbani tartással Adalék A Helyi politika és a MEKALOR e. cikkhez De viccnek sem rossz Szekulity Péternek a pénteki Népújságban megjelent cikke olyan tényekre tapintott, amelyek évek óta foglalkoztatják, — vagy még inkább bosszantják — az embereket falun és városon egyaránt, legfeljebb azzal a különbséggel, hogy ezek a tények városon még hatványozottabban jelentkeznek, hi­szen több a vízvezetékkel ellátott lakás, több a háztartási gép és több a személygépkocsi. Egyszóval, a szolgáltató ipar ka­pacitása és technikai — nem utolsó sorban szervezési — szín­vonala messze elmaradt a fejlődéssel együtt jelentkező igé­nyek mögött. Nem akarok statisztikai példákat idézni, hogy á nyugati országokban az iparon belül mennyivel nagyobb a szolgáltató ipar aránya a miénknél — hiszen ilyen összehasonlításnak nincs soha reális alapja. De ha ott a lényegesen töí»b is ke­vés — Amerikában már tekintélyes alapja van a „csináld magad” mozgalomnak — mennyivel inkább kevés nálunk -a szolgáltató tevékenység. Sok korábbi kötöttség sok mindent feloldott már, de még nem mindent. Ezért kell napokat, he­teket a tv-, vízvezeték-szerelőre, az üvegesre várni Szekszár- don ugyanúgy, mint másutt. Személyes tapasztalatot adok közre. A városgazdálkodási vállalatnál jó egy hőnapja megrendel-"• tem egy ablaktábla beüvegezését. Közöltem a szükséges üvegtábla méretét és azt is, hogy a megrepedt üvegből le­hetne pótolni a közös használatú prncefolyosó betört üVegét- is>'„ • ... Csütörtökön — június 5-én reggel úgy fél hét tájban meg­jelent egy ember, becsöngetett. — Itt van valami ablak-probléma? — Igen, itt van... —- Jó, akkor visszajövünk egy negyed óra múlv& «=* Előre is hálásan köszönjük — örvendeztem,, hogy vétgrüi is végre kicserélődik a törött és lassan már kiesessél fenye­gető ablaküveg. Az ígért határidőt be is tartotta, még a negyedóra semte|t el, visszajött — másodmagával. Betessékelem őket a szobá­ba, mutatom: — Tessék, itt van az az ablaktábla, amelyet be kell üve­gezni... . .. — Éeüvegeztíi? Hiszen bennünket azért küldtek M, hogy • befessünk valami ablakot... Ezzel gyorsan elköszöntek. Még aznap délelőtt fellapoztam a magyar nyelv értelmező szótárát, de semmiféle összefüggést nem találtam a „beüve- gezni” és a „befesteni” szavak között, így nem & sejtem, hogy valaki hogyan tudta Összetéveszteni« Mert üveges azóta még nem jött. szemben itt, így nincs szükség annyi fogatra, gépre, emberi,, erőre, de a haszon a tejtermelésben is jelentkezik. — Három év tapasztalatairól pontos számadatokkal SzolgaJ- hatok bárkinek, mert havonként mérjük, fel az állattenyésztés költségeinek "alakulását. így mindig van kellő alap az istálló­ban, illetve a legelőn tartás körülményeinek, eredményeinek összehasonlításához. — A tejzsirszázalék 3,7-ről négyre növekedett. ' 55—60 ezer literes havi termelésnél száz—százhúsz kiló tejzsírtöbblet már nagyobb bevételben jelentkezik. Mint már fentebb említettük, a dombóváriak rendkívül kedvező helyzetben vannak, mert .nem „csak.” legelőre, hanem kitűnő minőségű legelőre — pillangósokkal felülveteit gyepre — hajthatják ki az állatokat. Egy-egy hold ötszöri-hatszori legeltetésre mintegy 300 mázsa takarmányt ad, amely felér egy hold silókukorica minőségével. Ez a legelő — miután a Kapós­hoz közel fekszik — öntözhető is... A dombóvári Alkotmány tehát jól kihasználja az adottsá­gokat, ezért szállíthatja most közvetlenül a legelőről a tej- üzemibe a tejet. Most még kannákban, jármüvei, de születőben vannak már az új elképzelések, ugyancsak a tudomány és a gyakorlat együttműködéseként. . . Közvetlenül a tejüzem mellett újít fel a termelőszövetkezet 164 holdas legelőt. Az ősszel feltörték, most tavasszal bevetet­ték kenderrel, ősszel füvesítik, és amint megerősödik, két év múlva négyszáz tehenet legeltetnek itt tavasztól késő őszig. A tejüzem közelsége új lehetőséget teremt a szállításhoz. Még­pedig a föld alatti csővezetéken történő szállítást. A négyszáz tehénhez méretezett, hálszálkás fejőállásokkal berendezett fejőházból mintegy kétszáz méteres műanyag-cső­vezetéken jut a tej az üzemben levő hűtőtartályokba. Tehát, a legelőn fejik a tehenet és az üzemben csorog a tej. Minderre még két évet kell várni, de a dombóváriak biz­tosan megvalósítják, mert nem titkolják: három megyének akarnak kirakatot állítani — a kaposvári kutatóintézettel- együttműködve — az állattenyésztés korszerű módszereinek bemutatására. Itt, Somogy, Tolna, Baranya határán, rendkívül' kedvező körülmények között erre minden lehetőség adott. Bi

Next

/
Oldalképek
Tartalom