Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-10 / 131. szám
, ■ Egyesülő fal vak« egyesülő tanácsok Ez év július elsején jelentős változás következik be hazánk közigazgatásában. Az Elnöki Tanács, napokban megjelent határpzat'ai alapján 15 községet, 7 községbe egyesítenek, valamint hat községet városokkal vonnak; össze. A másik na- gyob.ti terjedelmű határozat a. közös tanácsok sorának szerve-- zéséről intézkedik. Eszerint Baranya megyében nyolc tele-* pülésbol három közös1 tanács; alakúi.. Borsodban 65 község- bői 25, Fejérben kettőből egy, Győrben 12-ből 5, Komáromban kettőből egy, Nógrád megyében. 10; egységet .. vonnak össze-"4- közös tanácsba, Pest megyében 16-ot 7 egységbe. Somogybán 88 településből alak kul -2.7, 'közös, tánács, Szabolcsban 55-bőÍ 21,'.Tolnában 30-ból 12, Veszprémben 71-bői 24, végül a legjelentősebb változás Zaía megyében következik be, ahol 95 község tanácsa olvad össze 29 közös tanácsba. A két határozatról és ezek kihatásairól beszélgettünk dr. Kiss tíyorgy elvtárssal, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya csoportvezetőjével. «— Ml a különbség a leíromféle .változás; az egyesítés, az összevonás és a közös tanácsok szervezése között? — Az első két eset annyiban hasonló, hogy itt közigazgatási egységek szűnnek meg, tehát falunevek tűnnek el a térképről. A különbség annyi, hogy egyesülni általában hasonló nagyságú, községek szoktak, és ilyenkor egy új közös nevet választanak. Az összevonás esetében pedig tulajdonképpen arról van 'fezó, hogy egy közeli község beleolvad egy városba, amelynek gazdasági életébe már 'eddig' is "sze'rVEsén beletartozott. Ennek legszembetűnőbb példája annak idején, Nagy-Budapest »kialakítása yoit. ' V -'>•'-s*-f y- v Kp-zöp községi tanácsok szervezése esetén a térkép nem vál.jogik.' A-táblák az országúton megmaradnak. Egy csoport falunak egy székhellyel csupán egy tanácsháza, egy végrehajtó bizottsága, egy tanácsa, egy apparátusa, lesz, azonban bizonyos formában a csatlakozott községek is önálló: egységek maradnak. ., « — A két határozat 475 községet, tehát fálvaink közel egy- hatodát érinti. Az ember ebből arra következtet, hogy valamiféle kampány--folyik. — Az- arány a valóságban nagyobb. 'Azridén-január ejje-’ jén ugyanis'megjelentek mar hasopló határozatok, és a. két — Hogyan történik egy ilyendöntés »előkészítése? — A megyék távlati fejlesztési terveik elkészítése során, sokoldalú mérlegelés alapján választják ki a közös tanács szervezésére alkalmas községeket. Legdöntőbb szempont általában az, hogy ugyanezt a érinti... Kampa'fiyivpl ’ mégsirips- szó. * ’ •Már az 1954-es tanácstörvény lehetővé tette a ■ községek ösz- szevonásá#, erre azonban gyakorlati példa évekig legfeljebb ■ elszórtan akadt. Az első nagyobb mozgás 1962-ben kezdődött Baranyában. Ott vált tör megjelenséggé a közös tanácsok szervezése. Ezt sokan elhamarkodottnak tekintették, de az idő a baranyaiakat igazolta. Éppen az ő példájukra indult meg hasonló erjedés 1965-ben Borsodban és Veszprémben. Ez a folyamat fejlődött tovább most. — Mi indokolja ezt a nagyarányú átszervezést? — Az önállóság jogos igénye alulról, és az önállóság biztosításának szándéka felülről. Itt gondolok a politikai és társadalmi, de a községi tanácsok szorosan vett gazdasági önálló- - ságára is. Ezt mindannyian akarjuk, azonban ennek gyakorlati megvalósításához megfelelő méretű gazdasági és társadalmi egységek és megfelelő felkészültségű vezetők kellenek. Az ‘ önálló község partner lesz a közigazgatásban, a politikában és a gazdasági 'életben is. De hogyan legyen partner egy 400 lakosú falu? És hogyan legyen partner az a tanácselnök, akivel szemben rríagas minőségi mércét már csak azért sem alkalmazha-A tunk, mert jövedelme ' talán, ha eléri egy tsz-brigádvezető keresetét. Ha azönban az egyesülések álkalmáVal 6—8 személy közül lehet kiválasztani a legalkalmasabb kettőt, és a. megtakarítások révén ezek fizetése is javítható lesz, akkor más mércét alkalmazhatunk. Vendégségben a November 7. brigádnál Az üzem szakszervezeti bizottsága és a községi népfront- bizottság hozta össze a találkozót a dolgozók kérésére: A Simon tornyai Bőr- és Szőrmeipari Vállalat November 7. brigádjának tagjai, a szocialista brigád versanyszerződése értelmében politikai jellegű vállalásokat . is tettek. Egyik ilyen vállalásuk volt,. hogy a békéhónap keretében' baráti találkozót rendeznek az ideiglenesen hazánkban állomásozó egyik szovjet alakulat harcosaival. A .vendégek szombaton délelőtt érkeztek Simon tornyára. A gyárkapuban a brigád, a gyár, gazdasági vezetői ás tömegszervezeti titkárai fogadták .a kedves vendégeket. Azonnal fehér asztál mellé ültették ‘őket. Mintha otthon, valahol a Szovjetunióban egy szovjet gyár kollektívája fogadta' volna a kiskatanákat... Ezután következett a gyárlátogatás.' Az 54 tagú szocialista brigád tagjai munkahelyükre kalauzolták ' a ‘vendégeket. Hosszasan elbeszélgettek arról, hogyan- alakult meg a brigád, milyen- eredmények tévén ju- ' tottak 'a szocialista brigád, cím kitüntetéshez. Sok-sok- szó esett arról, hogy otthon, a magánéletben, hogyan boldo. guilnak, milyen örömök, gondok övezik életüket. Különösen találkozott a vem dégek és a gyáriak érdeklődési köre, hisz a brigád tagjai is mind fiatalok, éppen úgy, mint a katonák, akik polgári foglalkozásra különbözők — volt közöttük kolhoztag, tanító, vasmunkás; stb. — de a fiatalság gondjai, az új keresésének szenvedélye azonos. Hasznos tapasztalatcsere volt a gyári látogatás. ' Ezután ünnepi ebéd követ-, kezeit, a gyár szakácsai ezúttal is jeleskedtek. Ai délután pedig a dalé, a táncé volt. A gyáriak a. községi művelődési otthonban nívós műsorral kedveskedtek a vendégeknek. Vers; dal, tánc,, minden volt itt, ami a kis gyári. műkedvelő csoport repertoárjából kitelik — igen magas, színvo- -nalon. Este a munkásklu'bban baráti találkozó Volt. Ide már eljöttek a családtagok is. Édességek, férjek, gyári dolgozók, kiskatonák, magasrangú tisztek, községi politikai' vezetők, a szőrmegyár vezetői találkoztak itt. Békés barátságban töltötték ezt a szép" júniusi estét. A találkozó, a mulatság hajnali három órakor ért véget. ' ' - . r- Pj egység^-rite'r 'valóságos legyen! Eze’rikívül vizsgálják' azt is,, milyen létesítmények vannak a már kiválasztott kózségek- ben, milyenek a távolsági és domborzati viszonyok, de még azt is, hogy milyen nemzetiségek laknak az érintett községekben. — Mit jelent a lakosságnak a nagyobb közigazgatási egység? — Az emberek általában attól félnek, hogy majd „elviszik a pénzüket”. Valóban előfordulhat, hogy a csatlakozott község anyagi erejét egy iskola építésére : használják fel, amely a közös tanács egy másik egységében. lesz. Azonban a pénz gyakorlatilag megmarad, hiszen a gyerekek az ösz- szes egyesült községekből abba az iskolába járnak ' majd. A falvak' külön-külön, talán tíz év múlva se lettek volna képesek iskolát építeni. Hasonló lehet' a helyzet a patikával, orvosi körzettel stb. Ezenkívül az egyesült erő nagyobb erő is, mert a kisebb apparátus jelentős megtakarítást eredményez. Tanácsi kirendeltség minden faluban marad, tehát az ügyek intézésével általában nem ( kell messzebbre járni. Sőt, a közös tanács ■ megkaphatja -a nagyközség rangot is, és ez esetben még- olyan ügyeket is helyben lehet majd, elintézni, amelyek miatt eddig a járási . székhelyre kellett utazni. \ ¥’m - '! V.r*’ s" \ ‘ ’. '-i A Választópolgárnak mégsem jSiffiöégy. hogy jSHtitt ' az ö utcájában építik-e,, vagy öt kilométerre onnan, egy olyan, csatlakozott faluban, ahol 6 sóba. nem jár. . . ” — Ilyen eset valóban előfordulhat. Többek között ennek elhárítását szolgálja az, hogy a kirendeltségek mellett bizottságok alakulnak az illető község tanácstagjaiból. Ezek a tanácstagok nem általában a közös tanácsú községben laknak, hanem egy csatlakozott faluban, tehát annak érdekeit képviselik. Ezenkívül nem minden társadalmi testület olvad össze. A népfrontbizottságok például általában úgy döntöttek, hogy folytatják önálló tevékenységüket akkor is, ha a közös tanácsú község hat faluból áll. Lesz tehát egy kis „önálló parlament" is, amely a valóban előbukkanó külön- érdekeket védi amellett, hogy a nagy egység fejlődését is figyelemmel kíséri. F. B. Rovatvezető; 4ANTNER JÁNOS Munkásfürdö és politika Autóbpszboatót létesjít Szekszárdim az Á;K.ÖV, építósétáz év második ,j$lébpn- megkezdik.-: Erről-, tudósít, a minap megjelent rövid hír a Népújságban. Érdekes a hír első mondata is, hiszen azt tudhatjuk meg belőle, hogy ha nem is valamiféle nagy üzemmel, de mégis gyarapodik a megyeszékhely ipara. Ennél azonban több figyelmet érdemel a következő mondat: A beruházás ugyanis nem a műhelyekkel, hanem a negyven személyt kiszolgáló fürdővel és öltözővel kezdik. Úgy gondolják az AKÖV vezetői, hogy az új üzemben mindenekelőtt a dolgozók szociális, egészségügyi ellátását kell biztosítani. Nem fordul elő tehát az, ami sajnos elég gyakori még, hogy üzemeket, műhelyeket bővítenék és nem jut „keret” arra, hogy a munkások tisztálkodásához, étke zéséhez is megfelelő körülményeket biztosítsanak. Az AKÖV beruházása szerencsére ma már nem egyedülálló. Befejezéshez közeledik a Paksi Konzervgyár több, mint százmillió forintos rekonstrukciója, a napokban kezdték meg a termelést az új, korszerű feldolgozóüzemben. A beruházás elsőként átadott létesítménye azonban már két évvel ezelőtt., elkészült: A .külsőre is impozáns, amikoí ‘a. .termelés mégdrégi, 'elavult üzemben folyt. — Iparunk színvonalát mindig ., reprezentálni fogja — mondta a konzervipar szocialista brigádvezetőinek Pakson megtartott értekezletén Kovács László, a Konzervipari Tröszt vezérigazgatója —, hogy tudunk gondoskodni aa emberekről. A termelési sikerek alapvető tényezője, követelménye, hogy tisztaság és rend uralkodjék az üzemekben. Megadjuk a dolgozóknak nemcsak azt, ami a borítékban jár, hanem biztosítsuk számukra az emberi munkakörülményeket, a megfelelő szociális ellátást. Az élelmiszeriparban alapvető követelmény á tisztaság. Ahol ezt nem tartják be, elszaporodnak a különféle baktériumok, szennyeződik, megromlik as áru. Márpedig, hogyan követelhetnénk tisztaságot a num** i Ot arany, 12 ezüst és 4 bronz (Tudósítónktól.') Vasárnap fejeződött be a dunántúli mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképző iskolák háromnapos sportversenye Szombathelyen, melyen 13 iskola több száz tanulója vett részt. Megyénkből a Lengyeli Mező- gazdasági Szakmunkásképző Iskola 38 tanulója (22 fiú és 16 lány) vett részt a versenyen, és összesített eredményként . az iskolák között 3. helyezésit ért el. Ezen belül a leányok atlétikai csapata 1. helyezést, a fiú atlétacsapat 2. helyezést ért el. A kerékpároscsapat 3. helyével oklevelet szerzett. A verseny színvonalára jellemző volt, hogy «won több .sportágban megjavították a tavalyi országos verseny csúcsait. A lengyeli iskola tanulói 5 arany-, 12 ezüst- és 4 bronzérmet szereztek. Aranyérmet szereztek: magasugrásban Fehérvári Erzsébet, a bölcskei Rákóczi Termelőiszövetkezet tanulója, súly- lökésben Rippert Margit, az izményj Gábor Áron Termelőszövetkezet tanulója, ugyancsak siúlylökésben Hahn János, a pusztahencsei Kossuth Tsz tanulója, 100 méteres női síkfutásban Kilián Sára, a bátai November 7. Tsz tanulója és 400 méteres síkfutásban Guzmics Anna, se iregszem- csei kísérleti intézet gazdaság gáznak tjánukuá, kásoktól;: ha róluk ' nem gondoskodunk megfelelően? A vezérigazgató kijelentésének megalapozottságát bizo nyitja az is, hogy a gyárban ugyanúgy, ahogy a gépek, berendezések időbeni beszerzéséről gondoskodtak, még a múlt évben beszerezték a fehér köpenyeket, fehér gumicsizmákat is. A szezont azzal kezdték, hogy kiosztották az új köpenyeket és csizmákat A gondoskodás az emberekről nem elsősorban gazdasá-r gi, hanem politikai kérdés. Politika az, hogy az AKÖV a fürdő és öltöző építésével kezdi a beruházást. Ott, ahol gondoskodnak a munkásokról, jó a közérzet, a politikai lég-* kör. Mint ahogy politika — rossz politika — mindennek: az elhanyagolása. Hogyan vélekedik a szocializmusról az a. munkás, aki gyakran hallja, hogy „Nálunk a legfőbb érték az ember”, közben munkahelyén Bem gondoskodnak arról, hogy a veszélyes gépeken ott legyen a védőfelszerelés, egészség- rontóan rossz a levegő, a világítás, nincs mosdó, vagy fürdő, ahol munka után tisztálkodhat? Az egyik paksi szövetkezeti „vendéglátóegységben” éveken keresztül voltak kénytelenek a dolgozók hideg Vízben mosrti a poharakat, edényeket, mwt vsak a melegvfzvezetéket szerelték fel, de képtelenek voltak beszerezni egy villanybojlert. Csak a szakszervezet közbelépésére, többszörös Rgyehnez- tetősére intézkedtek. Nei* egyedülálló jelenség az sem, amit a siroontornyai ktsz-ben tapasztattak az ellenőrök. A vezetők büszkén mutogatták a szépen berendezett elnöki irodát, de a műhelyekben nemhogy az öltöző, fürdő hiányzott, hanem alig lehetett egy-egy lavórt találni. Néhol még a megfelelő lie te hiányzik. Persze, ilyen eseüben kész az ellenérv; Kevés a pénzünk, ami volt, kellett a termelés bővítésére. Csakhogy az ilyen felfogás előbb, vagy utóbb megbosszulja magát, . Nem kell különösképpen bizonyítani, hogy a .jó üzemi légkör a termelési eredményekben is realizálódik. Azt a munkahelyet viszont, ah«4 nem gondoskodnak a dolgozókról, előbb-utóbb otthagyja az, aki jobbat talál. Márpedig egyáltalán nem közömbös az üzem számára, hogy sikerül-e kialakítani a törzsgárdát, mennyire ragaszkodnak a dolgozók munkahelyükhöz és tartanak ki jóban- A rosszban vállalatuknál, ■ szövetkezetüknél, J. J. Népújság 3 1969. június M,
