Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-06 / 128. szám

Fock Jenő Karlovy Vary-ba utazott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a prágai Vitkov-hegyen megkoszorúzta a Ismeretlen katona emlékművét. Képünkön yt Minisztertanács elnöke és Kovács Imre hazánk prágai nagykövete a koszorúzás után. Prága (MTI). Fock Jenő miniszterelnök és felesége, valamint kíséretének tagjai, csütörtökön reggel gépkocsin egynapos látogatásra Karlo­vy Vary-ba, az ismert nyu­gat-csehországi fürdőhelyre utaztak. Megérkezésükkor a járás és város vezetői fogad­ták a magyar vendégeket és rövid beszélgetés után a ma­gyar küldöttség megtekintet­te a világhírű Moser üveg­gyárat és annak múzeumát, majd a brezovai porcelán­kiállítást. Délben a város vezetői ebédet adtak a ma­gyar vendégek tiszteletére. (I prágai Kapok Fock Jenő látogatásáról A csütörtöki prágai lapok tu­dósításokban számolnak be Fock Jenő látogatásának má­sodik napjáról. A Lidova De- mokracie, a Prace és a Svo- bodne Slovo a magyar minisz­terelnöknek Svoboda köztár­sasági elnöknél tett látogatá­sát emeli ki, a Mlada Fronta pedig a két ország sokoldalú együtt működésének szükséges­ségét. A Rudé Právo részlete­sen beszámol Fock Jenőnek a csehszlovák televízió, rádió, a Rudé Právo és az Űj Szó mun­katársaival folytatott beszélge- téséről. Kiemeli a magyar kor­mány elnökének szavait a tár­gyalások baráti légköréről, a nyílt és őszinte hangról, amely „azokban a kérdésekben is megnyilvánult, ahol nincs tel­jes egyetértés”. Kiemeli a lap továbbá Fock Jenőnek azt a véleményét, hogy javultak a kapcsolatok, kivéve a kultúra területét. Kiemelik a lapok Fock Jenő válaszát — amelyet szakemberek egyiittmOködése A magyar és az osztrák szakemberek közösen dolgoz­nak a határmenti területek re­gionális tervein. A munkában részt vevő magyar és osztrák szakemberek az utóbbi napok­ban helyszíni szemlét tartot­tak Nyugat-Dunántúlon. Út­juk utolsó állomásán — Győ-t rótt, csütörtökön Lombos Fe­renc, a Győr'-Sopron megyei Tanács Végrehajtó bizottságá­nak elnöke is fogadta a két ország szakembereit. Az MTI munkatársa ez alkalommal kérdéseket intézett dr. Per- czel Károlyhoz, a Városépítési Tervező Vállalat igazgatóhe­lyetteséhez, a magyar delegá­ció vezetőjéhez, a helyszíni szemle céljával és eredményei­vel kapcsolatban. A szemle során — mondotta többek között dr. Perczel Ká­roly —, olyan problémákat ta­nulmányoztunk, amelyek meg­oldása mindkét félnek érdeke, de csak együttesen valósítha­tók meg. foglalkoztunk az az Üj Szó című, magyar nyel­vű pozsonyi lap munkatársá­nak adott — miszerint a buda­pesti felhívás első visszhangja jó volt, bár a NATO ülésén e pozitív hangok lefékezésének kísérletére került sor. A prágai lapok ismertetik a magyar sajtó pozitív megálla­pításait Fock Jenő csehszlová­kiai látogatásáról és fogad ta- tásáróL Az olasz külügyminisztérium közölte, Mario Pedini olasz ál­lamtitkár Biafrába látogatott, hogy tárgyaljon a helyi ható­ságokkal és Ojukwu tábornok­kal. Pedini találkozott a fog­ságban levő olasz olajkutatók­kal és jó egészségben találta őket. * A chilei kormány szerdán felkérte Nixon elnök latin- amerikai különmegbízottját, Nelson Nockefcller New York-i kormányzót, függessze fel chilei látogatását,' mivel ér­kezése „alkalmatlan” lenne a jelenlegi helyzetben. A beje­lentés előtt 1000 diák kövek­kel dobálta meg az amerikai konzulátust és elégetett egy amerikai zászlót. * A szerdai diákzavargások nyomán Kinshasában legalább 400 fiatalt vettek őrizetbe. A kinshasai rádió szerda es­ti adása szerint az eddigi val­lomásokból kiderült, hogy a diákok fel akarták robbantani a június 30-án megnyíló kin­shasai első nemzetközi vásár létesítményeit. Az utcai har­cokban legalább hat diák éle­tét vesztette, 12 pedig súlyo­san megsebesült. Partraszállás Normandiáhan 1944. június 6.: A második front megnyitása „Furcsa háború”-uak nevezték a második világháború első sza­kaszát a kortársak azért, mert Anglia és Franciaország komoly el­lenállás nélkül eltűrte, hogy Hitler hadigépezete 1939 szeptember l én lerohanja Lengyelországot, utána pedig Norvégiától Belgiumig meghódítsa Nyugat-Európát. Párizs és London kudarcot vallott tak­tikája az volt, hogy a német fasizmust kelet felé terelje. E taktika következményeként az angol haderőt megsemmisüléssel felérő vere­ség érte Dunkerque-nél s Franciaország- hamarosan kapitulált. 1941 június 22-én, Nyugat-Európa gazdasági erejére támaszkod­va, a náci csapatok valóban rátörtek a békés szovjetállamra és szövetségeseikkel együtt kezdeti sikereket értek el. De a Moszkva alatti téli csatában elszenvedték első vereségüket s helyenként 44)0 kilométerrel kénytelenek voltak visszavonulni. Az angolok és ame­rikaiak ekkor egyezményt kötöttek a Szovjetunióval és vállalták, hogy 1942-ben megnyitják nyugaton a második frontot. A háború második szakaszában a szovjet csapatok tönkreverték Sztálingrádnál a németeket és hihetetlen lendülettel megkezdték te­rületeik felszabadítását. Az a tény, hogy a Szovjetunió hadereje óriási német erőket kötött le, megkönnyítette az angolszászok észak­afrikai sikereit a német—olasz erők felett s lehetővé vált a nyuga­tiak partraszállása Szicíliában. Ebben a helyzetben, 1943 november végén, december elején, az antifasiszta koalíció teheráni konferen­ciáján az angolszászok vállalták, hogy legkésőbb 1944 május l-ig megnyitják a második frontot. A háború negyedik szakaszát az egyre gyorsuló szovjet katonai előretörés jellemezte Berlin felé. Az angol—amerikai vezérkar már 1944 tavaszán világosan látta: a Szovjetunió képes arra, hogy egy­maga is elfoglalja egész Németországot. Ezt a nyugati hatalmak el akarták kerülni. Ezért eredeti ígéretüket két évvel később mégi1’ beváltották, s 1944 június 6-án Normandiáhan partravetették csapa­taikat. E hadműveletnek kedvezett az adott erőviszony, hiszen nyu­gaton mindössze 60 német hadosztály volt, Olaszországban pedig csupán 26 — mialatt keleten 259 hitlerista hadosztály igyekezeti feltartóztatni a szovjet előrenyomulást. Az angolszászok június 6-án 10 0O0 repülőgép támogatásával 5000 hajót vonultattak fel, rajtuk az 1. amerikai és a 2. angol hadsereggel. A megerősített partvonal 3 helyén sikerült hídfőt létesíteniük, majd július 21-ig, szakadatlan harcokban, az állásokat kiszélesíteniük és megerősíteniök. A második világháború ötödik szakasza 1945 szeptemberében ért véget Japán leverésével. A háború mérhetetlen anyagi pusztulással járt és 50 millió ember életét követelte. A második front menyitása — tagadhatatlan — jelentős esemény volt. Hozzájárulást jelentett a háború befejezésének meggyorsításához. Téily azonban az is, hogy igen sok emberéletet megkímélhettek volna, ha ezt az akciót a nyugatiak — első ígéretüknek megfelelően — már 1942-ben végre­hajtják. íHlii'’ *4 £sz£.i: . ranciaország: Amerikai katonák 1944. június 6-án, 25 éve, a normandiai partraszállás napján. Megnyílt a nemzetközi kommunista értekezlet érintett területek, iparának, mezőgazdaságának, közlekedé- séneK, vízgazdálkodásának és idegeijforgaimának kérdéseivel. Kölcsönösén több javaslatot tettünk. E javaslatok össze­függésben vannak az E—5-ös ut továbbépítésével, valamint azzal: hogyan csatlakozzék az E—5-ös az Ausztriában épülő úthoz. Foglalkoztunk a Fertő­tó fejlesztésével, a Barátság útjának kiépítésével, kicserél­tük véleményünket a Szom­bathely—Oberwart közötti közr vetlen forgalom kialakításá­nak lehetőségeiről. Nagy mér­tékben érdekli az osztrákokat a balatoni út további építése is, mivel ennek használatá­val sík területen, az Alpok megkerülésével lehet eljutni Ausztriából Jugoszláviába. A szemle eredményei, illetve az ezek alapján kialakított javas­latok jegyzékbe foglalva a ma­gyar—osztrák vegyesbizottság elé kerülnek — fejezte be nyi­latkozatát dr. Perczel Károly. (MTI). (Folytatás az 1. oldalról.) hetett. Az értekezlet munká­jában több mint 70 marxista —leninista párt képviselői vesznek részt, többen, mint az előké­szítő munka bármely sza­kaszában. A tanácskozás iránti érdek­lődés nagysága méltó az ese­mény jelentőségéhez. Az ér­tekezlet munkájáról tájékoz­tató több mint 200 külföldi újságíró, rádió- és tv-riporter, öt világrész sajtóját képviseli. Munkájukat információs köz­pont könnyíti. A jelzőkkel egyébként fuka­rul bánó szovjet sajtó is azt húzza alá: történelmi jelentőségű ese­mény kezdődik Moszkvá­ban, amely az egész em­beriség érdeklődésének középpontjában áll. A kommunisták nemzetközi fórumának közösen elfogadott napirendjén szereplő gondo­san előkészített fő dokumen­tum címe így hangzik: „Az imperializmus ellent harc fel­adatai a jelenlegi szakaszban és — a kommunista és mun­káspártok az összes imperia­listaellenes erők akcióegysé­ge”. Az előkészítő bizottság előterjesztése alapján a világ kommunistáinak csütörtökön kezdődő tanácskozása megvi­tatja még három okmány ter­vezetét. Az első: A vietnami nép harcával való szolidaritás nyilatkozata, a második: A világ népeihez intézendő bé­kefelhívás, a harmadik: A Le- nin-centenárium megünneplé­sére felszólító állásfoglalás. A tanácskozás napirendjéről szólva a Pravda csütörtöki számának vezércikke nyoma­tékosain hangsúlyozza, hogy az korunk legégetőbb kérdését, az imperializmus elleni har­cot és a kommunista és mun­káspártok akcióegységét fog­lalja magában. Nyilatkozatok a moszkvai tanácskozásról A kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácskozása nyitónapjának reggelén, a Pravda egy európai, egy ázsiai és egy latin-amerikai testvér­párt vezetőjének nyilatkozatát közli. Vasil Bilák, a CSKP Elnök­ségének tagja, a KB titkára, aki a csehszlovák pártküldött­ség tagjaként tartózkodik Moszkvában, rámutat, hogy az utóbbi években körmönfon­tabbá és edszántabbá vált az imperializmus. Ellene csak egységben, összefogott erőkkel, az egész nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom egy- ségakcióival lehet' eredménye­sen harcolni. Vasil Bilák kiemeli, hogy a CSKP Központi Bizottsága felhatalmazta a moszkvai ta­nácskozáson részt vevő cseh­szlovák pártküldöttséget: kö­vessen el mindent a kommu­nista és munkáspártok lehető legnagyobb egységének eléré­séért. „Azt várjuk, hogy a kom­munista és munkáspártok nemzetközi értekezlete a moz­galom további erősödését eredményezi, s ez megszilár­dítja valamennyi antiimperia- lista erő egységét” — mutat rá a csütörtöki Pravdában F. Nasszar, a Jordániái Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára. Ennek az egységnek erősödése nagy je­lentőségű lesz abban a vonat­kozásban is, hogy világszerte fokozódik a szolidaritás Viet­nam népével, valamint az Im­perializmus és a reakció el­len küzdő más népekkel, így az arab népekkel is. Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára „Ko­runk leküzdhetetlen ereje” címmel széles körképet ad a latin-amerikai népek antiim- perialista mozgalmairól, hang­súlyozva, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása, amely az im­perializmus elleni harc újabb fellendítésére hivatott ösztö­nözni a világ dolgozóit, meg­felel a latin-amerikai népek létérdekeinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom