Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-27 / 146. szám

Vendégségben — itthon „Ha a Magyar Rádió Szülőföldem adásait hallgatom, néha kegyetlenül dühbe gurulok. Az édesmamák siránkoznak, hogy a kisfiúk mit eszik. Biztosan paprikáskrutnplin él. Hát nem... Jegyezzék meg. nem vagyunk már gyerekek, ami bajunk van, azt elintézzük mi magunk is.” A fiú, akivel beszélgetek a csopaki KISZ-vezetöképzö egyik ízléses lakószobájában ül, nyolc társával együtt. Két hétre tér­tek haza az NDK-ból, a legjobb KISZ-aktivák ide kerültek. Őket látogattam meg egy esős napon. Félórás beszélgetést ter­veztem. de annyi érdekeset mondtak el, annyi jó storyt hal­lottam, hogy észre sem vettük, a nagymutató már kétszer ke­rülte meg a számlapot. Rendkívül vegyes összetételű társaság ez. Vannak érett­ségizett lányok, kik az NDK-ban válnak betanított munkásokká, mérnökök, technikusok, jól kereső szakmunkások is. Egyben azonos a véleményük. Nagy kedvvel utaztak ki, vonzották őket az idegen tájak, emberek, az idegen szokások és a nyelv meg­ismerése. Az első rázósabb hónapok után fokozatosan szűntek meg nehézségeik, feloldotta a kis magyar kolónia együvétarto- zási érzése, és a munkahely, munkaviszonyok normalizálódása. Körülményeik legalább annyira sokrétűek, mint az előbb em­lített összetételük. Munkabérükkel általában elégedettek, s ha gyors számvetést csinálunk, kiderül, hogy jobban járnak, mint­ha itthon dolgoznának ugyanabban a szakmában. (Erről tanús­kodnak egyébként az udvaron álló MZ-mötorok is. hevenyészve tizenötöt számoltam meg.) Öt-nyolcszáz márkát keresnek a nehéziparban dolgozók, a könnyűipari munkások valamivel ke­vesebbet. Megteremtik az önálló élet lehetőségét, s egy sajátos életritmust alakítanak ki^_ Az NDK-ban nagy szerepe van a KISZ-nek, összetartó, szervező ereje az idegen.körülmények közt meghatványozódik. A sömmerdaiak mesélték, milyen remek motoros menetet indí­tottak a buchenwaldi tábor emléktáblájához. Minden motor- j kerékpárt zászlóval díszítettek, s a lobogós menetet az egész város megtapsolta. Érdeklődöm, van-e Tolna megyei közöttük? Fiatal barna lány jelentkezik szerényen; Pataki Éva szekszárdi. Szintén Söm- merdában dolgozik, mechanikai műszerész a Büromaschinen- werk üzemében. Mint később megtudtam, a kislány külön dicséretei kapott a KISZ-bizottságtók mert „kitűnt munkafe­gyelmével és azzal a fáradozással, amit a közösség érdekében lett.” Cs. SE. Országfásító fiatalok Polgári védelmi napok Az erdő nemcsak esztétiku-. san szép látvány. Az erdő: életszükséglet. Egy terület er­dősítésének jelentőségét, egy rövid újságcikkben nem is le­het kifejteni. Annyit azonban mindannyian tudunk, hogy a fák lombkoronája biztosítja a szükséges tiszta oxigént, a ta­laj biológiai egyensúlyának fennmaradását. De még az időjárásra is befolyásoló hatá­sa van. Nem beszélve a fa ipari nyersanyag szerepéről. S Magyarország — különö­sen az alföldi területeken — szegény erdőségekben. Tehát: kell az érdő. Az ember évszá­zadokig irtotta az erdőt és gyakorta nem gondoskodott az utánpótlásról. Fogytak a fásí­tott területek, a meglévők el­öregedtek, városrészek, vagy új városok nőttek ki a föld­ből sokszor az erdők rovására. Fiatal erdőségek kellenek? Ki lenne illetékesebb, mint éppen a fiatalok. A KISZ Köz­ponti Bizottsága ezért első kongresszusán vállalta, hogy egyik főszereplője lesz a nagy országfásító program végre­hajtásának az azóta már be­vált és népszerű módon: véd­nökséget vállalt fölötte. Néhány év alatt több tízezer A 11 sz. Autóközlekedé­si Vállalat, Szekszárd, AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ MAVAUT- GÉPJ ARME VEZETŐKET. A vidékről munkába já­ró dolgozóink részére in­gyenes autóbusz-utazást biztosítunk. (302) hektár területen több mint 60 millió facsemetét és suhángot ültettek el. A KlSZ-alapszer- vezetek és úttörőcsapatok fásí­tási programjában főleg a vá­rosoknak, községek belterüle­teinek, az új lakótelepeknek, gyermekjátszótereknek fásítá­sa volt a feladat. A nagy er­dők telepítésében kisebb fel­adat jutott a KISZ-nek. A ha­tározat kimondja, hogy a III. ötéves terv hátralévő idősza­kában mintegy 200 millió, a IV. ötéves tervben mintegy 500 millió facsemetét és su­hángot í kell elültetni és ezek ápolási, növényvédelmi mun­kálatait elvégezni, A KISZ Központi Bizottság kidolgozta az ifjúság erdőtele­pítési és fásítási programjá­nak elvét. A gazdasági me­chanizmus reformjának be­vezetése nagyobb lehetősége­ket teremt az üzemek erdő- telepítési, fásítási tevékenysé­gének szélesítésére. Ahogy nő­nek a feladatok, természetesen a megvalósítással egyidejűleg növekszik e munkában részt­vevő fiatalok száma is. Érde­kes jelenség, hogy a védnök- ségi program keretében egyre több az erdészetben dolgozó szakmunkás és fiatal. A védnökségi programon belül a KISZ-szervezetek ver­senyeket indítottak az ifjúsá­gi munkacsapatok között és ezt évről évre figyelemmel kí­sérik. A versenyben első helyezést elért KISZ megyei bizottság elnyeri a KISZ KB és a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti Hiva­talának vándorzászlaját, okle­velét es emlékplakettjét. A fásítási munkában kiemelkedő eredményt elért megyei bi­zottságokat ezenkívül külön pénzjutalomban is részesítik. (R.) Ifjúságpolitikai ] kérdések A z MSZMP Központi Bi­zottsága a közeljövőben tárgyalni fogja az ifjúság helyzetét — ezekkel a szavak­kal vezette be előadását Mé­hes Lajos, a' KISZ KB első titkára. A jelzett előadásra június 20-án, az NDK-ban dolgozó fiatalok KlSZ-aktivis- táinak csopaki vezetőképző­táborában került sor. Méhes elvtárs elmondotta, hogy a je­lenlegi szakaszban is folyik felmérő és elemző munka. Egy főbizottság alakult, amely a fiatalság és a KlSZ-szerveze- tek problémáját vizsgálta. A felmérő munka eredménye nyolc szekcióban tevékenyke­dő munkabizottság elé került, amely javaslatait a Központi Bizottság várható plénuma elé tárja. Mi tette szükségessé, hogy a párt foglalkozzék az ifjúság helyzetével ? Egyrészt a párt általános munkastílusa, melyre jellem­ző, hogy maga veti fel az élet, a fejlődés során kibontakozó kérdések vitaszerű, széles kö­rű megtárgyalását. Nemcsak az ifjúság helyzete, hanem az állami lét további demokrati­zálódása, és tudománypoliti­kánk jelenlegi helyzete, to­vábbi fejlődése, szintén napi­renden vannak. Ezek megtár­gyalása szükséges, mert minél nagyobb hullámokat kavar a vita, annál mélyebb, élesebb az elemzés lehetősége. M ásrészt az ifjúság jelen­tőségének sajátos volta is sürgeti, hogy problémáiról beszéljünk. A társadalmi harc­ban az ifjúság szerepe kettős: a ma harcosa,, a társadalom aktív alakítója, de ugyanak­kor a jövő embere is, tehát nagymértékben "tőlünk függ, milyen emberek alakítják or­szágunk, s a világ dolgát 20— 30 év múlva. Az ifjúság jelen­tősége számarányának növeke­désével együtt jár. (A 26 éven aluliak aránya 40 száza­lék.) A fiatalság körében bi­zonyos szerkezeti változás is bekövetkezett, megnőtt a ta­nuló ifjúság szerepe. Ha az el­mondottakhoz hozzáfűzzük, hogy a fiatalság problémája 12 éve nem szerepelt a Köz­ponti Bizottság plénuma előtt, akkor beláthatjuk, hogy való­ban fontos erről beszélni. Olyan új változások következtek be időnként, amelyek merően más megvilágításba helyezik a 12 évvel ezelőtt hozott hatá­rozatokat. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, az ú.i gazdasági mechanizmus, a te­levízió megjelenése, mind sú­lyosan latba eső, befolyásoló tényezők. Mi lesz a tanácskozás célja? Fő szempontja, hogy segít­sen egységes véleményt kiala­kítani, s hogy felszámolja a szélsőséges, sőt gyakran anar­chikus nézeteket, a fiatalság megítélésével kapcsolatban. Szeretnénk ezért, ha egységes nevelési szemlélet alakulna ki. El kívánjuk érni továbbá, az igazságosabb teherviselést; az állami és társadalmi szervek, az eddiginél méltányosabban osztozzanak az ifjúság neve­lésének anyagi, de erkölcsi terhein is. B tanácskozás foglalkozik a KISZ szerepével és tevékenységével is. Alaposan elemzik a társadalomban és a fiatalok életében betöltött funkcióját. És végül, a KB plénumán megvitatják az if­júság mindennapi és távlati egzisztenciális (egyénre vonat­kozó) problémáit. Dombóvár Az első nap reggelén a MÁV művelődési házában ki­bővített községi tanácsülés volt Megjelent az ülésen Bölcsföldi György, a megyei PV parancsnokság helyettes parancsnoka és Vaszkó Szil­veszter járási vb-elnökhelyet- tes is, A megyei tanács vb képviseletében Vancsa Sándor osztályvezető, aki átadta a 206 ezer forint jutalomról szóló okmányt a községnek, melyet eredményes községfejlesztési munkájával érdemeltek ki, A polgári védelem jelentő­ségéről, Bánhelyi Béla vb-el- nök, községi pv-paracsnok tar­tott tájékoztatást az egybe­gyűlteknek. Ezután a „Borso- sodi példa” eímű polgári vá­déin») tárgyú filmet vetítették le. Délután a színhely áttevő­dött a községi sporttelepre, ahoi a polgári védelmi egész­ségügyi szakasz bemutatója volt, A nap .jelentős eseményére este került sor. A 10 igen ér­tékes díjért indult meg egy polgári védelmi vetélkedő. A legjobbak sorrendben: Fe- rene Istvánná, dr. Lukács Lászlóné, Savanyú István, Hor­váth Lajos, Rubin Mátyás. Po- tó Béla, Éles Simon, Beck- hauser Anna, Szűcs Gyula és Hegyháti István. Az első öt versenyző kép­Fizetett szabadságra minden dolgozónak törvényben rögzí­tett joga van, aki bizonyos időt munkában töltött. A sza­badságát ki-ki úgy használja fel, ahogy kedve tartja és pénztárcája engedi. Töltheti munkával is, ezt igen sokan teszik és ez a legegészségtele­nebb. Pihenhet Otthon, elme­het túrázni, kirándulni, üdül­ni a saját költségén az ország bármelyik pontjára és az egy­re szaporodó lehetőségeket ki­használva, határainkon kívül­re is. Az üdülés más. Az üdülés a jól végzett munka elismerése, a jutalmazás egyik formája. Természetesen csak a szerve­zett üdülés, melyet a SZOT és a szakszervezetek kiterjedt ak­tívahálózata szervez és igyek­szik évről évre sikeresebben lebonyolítani. Érdeklődtünk a Szakszerve­zetek Tolna megyei Tanácsá­nál, hogy a megyebeli szerve­zett dolgozók részére az idén milyen különböző formái áll­nak rendelkezésre a kedvez­ményes üdülésnek? (A ked­vezményes szót hangsúlyozni kell, hiszen a dolgozókat ter­helő költségek csak törtrészét képezik annak, amibe egy-egy személy üdültetése az állam- v nak ténylegesen kerül.) Beck Erzsébet elvtársnő, az SZMT üdülési felelőse adott felvilágosítást: — ötféle üdültetési formát tudunk biztosítani. Ezek a bel­földi felnőtt-/ a belföldi csa­ládos-, a nyári gyermek-, a külföldi csere- és túrista-, va­lamint az ugyancsak külföldi hajós üdültetés. Ezeken kívül, az egészségileg rászorulóknak szanatóriumi jegyeket adjia­viseli majd Dombó várt a j§- rási wehHkedőn. —R-» Iregszemcse 1 regszemcsén az első nap a kulturházban rendezték mega polgári védelmi vetélkedőt, amelyen szép számú közönség vett; részt. Az öt helyezettnek értékes ajándékot adtak áu Utána filmvetítés következett, amely a polgári védelemmel függött össze. Másnap bemuta­tót tartottak a helyi polgári vé­delmi csoportok, majd a helyi önkéntes tűzoltók szerepeltek. Utána sportbemutató követke­zett. Este a kulturházban re#, gélig tartó bált rendeztek. Horváth Sándor Iregszentcse Lápafó A községben reggel Irat óra­kor zenés ébresztővel kezdő­dött a polgári védelmi nap műsora. Kilenc órakor kerék­asztal beszélgetést rendeztek a község vezetői, melyet a han­gosbemondó közvetített. _ A polgári védelem fontosságát hangsúlyozták, s ki-ki a saját területén elért eredményekrőí is beszélt, s közreműködést, segítséget kértek a további munkához. Tíz órakor lövészeti gyakor­latot tartottak az MHSZ tag­jai. "Délután egy órakor „Ki mit tud?” vetélkedő vo4t a művelődési otthonban, a pol­gári védelemmel kapcsolatos tárgykörben. Este hét órakor filmvetítés zárta a rendez­vénysorozatot, ugyancsak pol­gári védelmi témáról. Sütő Sándor«» Lápafö tunk Hévízre, Balatonfüredre és Paládra. A legutolsó nyilvántartás adatai szerint Tolna megyében 53 476 szervezett dolgozó volt. Természetes, hogy több mint félszázezer ember nem mehet (nem is akar) kivétel nélkül üdülni, hiszen valamennyien nem is szolgáltak rá. Az SZMT központi keretszámok­kal gazdálkodik, az így ka­pott jegyeket a lehető legde­mokratikusabb módszerek sze­rint osztják el a megyében előforduló tíz gyűjtőszakma létszámaránya szerint. — Természetesen mindenki csak nyáron akar üdülni? — kérdeztük. — Tulajdonképpen ez csak a pedagógusoknál természetes, akiket köt a munkabeosztá­suk. Tény azonban, hogy nya­ranta évek óta kevés a jegy. mert nagy a túljelentkezés. Belénk rögződött és rossz szo­kás ez, hiszen az év más idő­szakaiban — tavasszal, ősszel, télen — a Dunakanyartól kezdve, a különböző meleg vizű fürdőkön át a hegyvidékekig, nagyon sok és még kellően nem kihasznált üdülési lehe­tőség van. Nagy általánosságban negy­ven-hatvan százalékát vették idáig igénybe a dolgozók, "a rendelkezésre álló jegyeknek. Az előbb vázolt szándéknak legjobban a túrista- és csere- üdülések hatvanszázalékos kihasználtsága felel meg. Ter­mészetesen tévedés lenne azt. hinni, hogy csak a baráti ál­lamok és a nyugatiak közül Olaszország, Belgium és Auszt­ria tájai érdekesek főszezon előtt és után. A hazpiak is azok. O. I. ÜDÜLÉS tavasszal, nyáron, ősszel, télen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom