Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-03 / 125. szám
Képek a snäzsi termelőszövetkezet életéből ' ’ . 5 ii . * 1 A mözsi Új Élet Termelőszövetkezet traktorosai — Lizák József és Lovasi Mihály — a takarmány gépi vágását végzik. A vasútvonal mentén húsz méter szélességű biztonsági tűzsí:/at alakítanak ki. Munkájukkal egyrészt a napi friss zöldlakarmányt biztosítják az állatállománynak, másrészt az előirt tűzrendészeti intézkedést hajtják végre. A kertészetben kilenc fóliasátor alatt mintegy kétszáz ágyon csemegepaprikát termelnek. A szakszerű talajelőkészítésnek, palántázásnak, gondozásnak megvan az eredménye. Elkezdődött a zöldpaprika szedése. Értékesítése részben a MÉK-en keresztül, valamint a szövetkezet piáéi elárusító helyein történik. A növényápoló brigád a hagyma sorközi gyomtalanítását, kapálását végzi. Munkájukat a rendszeres öntözés követi, mely biztosítja a gyors növekedést. Foto: Tóth Iván Gőzgép a Kinek éri Fr. J. G. Norman amerikai sebész „atomkazános” gőz- gépecskét dolgozott ki műszív működtetéséhez. Sikeres kísérleteket hajtott végre kutyákon.. amelyek egy évig „viszívben selték” az atomszivet. A készülék nem gyakorolt rájuk semmiféle káros befolyást, s az elhasználódás jeleit sem mutatta. Hálván Kopernikusz sírja ? A tudósok már 250 éve kérdezgetik, hogy hol van Kopernikusz sírja? Mindössze annyit tudunk, hogy Kopernikusz, e nagy lengyel csillagász 1543, május 14-én halt meg Fromborkban és az ottani katedrálisban temették el. Semmi jele sem maradt azonban annak, hogy a nagy katedrális melyik részében pihennek Kopernikusz földi maradványai. A nagy csillagász élete és munkája ismét a fokozódó érdeklődés középpontjába került, azzal kapcsolatban, hogy 1973-ban ünneplik 500. születésnapját. Jerzy Sikorsky, az Olsztyn tudományos kutatóintézet munkatársa már eljutott addig a megállapításig, hogy a fromborki kanonokokat (és Kopernikusz is közéjük tartozott), a katedrálisban a gondozásukra bízott oltár alá temették. A sírok azonban névtelenek voltak. Fennmaradt dokumentumok alapján Sikorsky megállapította, hogy melyik oltárt bízták Koper- nikuszra, ezzel azonban rajta kívül még más nyolc kanonok is foglalkozott és nem állnak rendelkezésre adatok arra vonatkozóan, hogy valóban itt temették el Kopernikuszt. Nem kizárt az sem, hogy a hitleristák szétrombolták a nagy lengyel csillagász sírját, erre azonban nem mutatnak nyomok. így tehát eddig nem sikerült a Koperni- kusz-sír rejtélyének megoldása — s csak remélhetjük, hogy a jubileum évéig — a nagy tudós 500. születésnapjáig —, sikerül fellebbenteni a titok fátylát. — Szeretem a bácsit egy forintért.. . — „stoppolta” le a járókelőket a város utcáin egy esetien, tizenegy néhány év körüli kis kölyök. Volt, aki sző nélkül tovább ment, volt aki jót derült a szeretetnek ilyen áruba bocsátott megnyilvánulásán, és néhány pénzdarabbal honorálta a kéregetésnek eme eredeti formáját. A kéregető cigánygyerek nem volt ritka, de az rendszerint, a régi sablonnak megfelelően kenyérre kuny éráit. A kölyök — akire közben valamilyen okból ráragadt a „Kalács” név — egyre jobban meg- bátorodott. Ma már nincs előtte Szekszárdon zárt ajtó — ha csak a szó teljes értelmében kulcsra nincs zárva. Bejáratos valamennyi üzletbe, úgyszólván minden létező hivatalba, cseppet sem tiszta kezével mindent végigtapogat, és a szellemi fogyatékosok torz vi- gyorával mondja a már ismert szöveget: — Szeretem egy forintért... — Ha két forintot ad, marhául szeretem._ Nemrég, az influenzajárványra való tekintettel, látogatási tilalom volt a kórházban. „Kalács” ettől függeUenül zavartalanul járt kibe a kórházba. Sajnos, a felnőttek jó része nagyon mulatságosnak tartja az idétlen kis kölyköt. Olyannyira, bogy a Garay borozóban többen egy, vagy több pohár borral is „megjutalmazzák”. „Kalács” ilyenkor már felettébb szemtelen is tud lenni. Sogy honnan került Szekszárd- ra3 Bogyiszlóról. Hogy először ml úton-módon, azt bajos lenne megtudni. Talán itt felejtették. Tény az, hogy nap mint nap a városban csavarog. Csavarog és kéregét.. Néha önellátó, de nagyon gyakran a Garay büfében táplálkozik az asztalokon hagyott maradékokból. Esetleg a személyzet szánja meg egy tányér levessel. Egyszóval, a gyerek csavarog és kéregét. Ebből is meg lehet élni, bár a koldulást, a kéregeAz illetékességről csaptak össze a közelmúltban a fad- di Lenin Tsz helytálló és a vele szemben lévő fogyasztási Szövetkezet enyhén szólva hazabeszélő érvei. Arról volt szó, . hogy vajon a tsz jogosult-e a művelődési otthonban lévő presszót üzemeltetni, vagy a fogyasztási szövetkezet? Mindenki a maga igazát hangoztatta. A „szerzett jogok” öncélú ismétlése és a lakosság érdekeit mesz- szemenően figyelembe vevő elvszerűség mérte itt össze az erejét, s örömmel könyvelhetjük el, az utóbbi győzött. Ez egyúttal az új gazdasági mechanizmus helyes értelmezésének is megfelelő bizonyítványa. A faddi Lenin Tsz a községi művelődési ház mecénása, s ha másért nem, már csak azért is joga van a presszóhoz. Akár tovább is mehetne. A külterületein szolgáltatást, kiskereskedelmi ellátást is vállalhatna,, ha ezt kívánja a tagok érdeke. Első hallásra ez most furcsa, de a körülmények ismeretében egyáltalán nem lenne meglepő, ha a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok egyike- másika vegyesboltok, szolgáltatást végző műhelyek „üzemeltetésének” gondolatával foglalkozna. Miért? Erre a kérdésre a választ sok helyütt lehet és kell keresni, de legjobb kiindulni abból, hogy az egyéb lakott helyek megjelölésű puszták, mini-községek, közszükségleti cikkekkel való ellátásával még ma sincs megtést hivatalos rendelkezések tilt- ják. De ebben az esetben a tilalom nem elég. Nem akarok senkit „tetemre hívni”, nem akarok a társadalom felelősségére apellálni. Csupán m kérdést teszem felt Valóban a humánum hagy nyitva minden ajtót ez előtt a testileg — és feltehetően szellemileg — fogyatékos gyerek előtt? A sajnálkozás ad boros poharat a kezébe? A gyerekkel szembeni elnézés ad neki menlevelet a csavargáshoz? Kétségtelen, az első helyre kell tenni a szülői felelősséget, ez esetben pontosabb megfogalmazással a felelőtlenséget. Másodsorban nem a társadalom felelősségére hivatkozom, mert az tulajdonképpen megfoghatatlan valami. Viszont vannak hivatalos szervek, amelyeknek hivatalból kötelességük a „Kalácsához hasonló gyerekek helyzetével foglalkozni. Ha „Kalács** előtt továbbra is nyitva lesz minden ajtó, végül nem lesz belőle más, mint egy szánalmas pária, aki nem fog élni, Csupán vegetálni, mint nem egyszer látni hasonlókat. Most még gyerek. Ha nem vész el a hivatalok illetékességének útvesztőjében, lehet még belőle, testi, szellemi képességeinek megfelelő embert nevelni. Nem tudom, ki hogyan van vele, de nekem nem tetszik ez a városban csellengd, torz vigyor- ral kéregető gyerek Még kevésbé tetszik az a közöny, amely ezt a számára lehetővé teszi. Pedig vannak intézmények, ahol az ilyen gyérekek őszinte szerető gondoskodást kapnak. Az oda nyíló ajtót kell kitárni „Kalács** előtt is. BL Népújság 8 1969. június 3. elégedve a kint élő lakosság. Sőt, megesik ez még a megye- székhely peremkerületeiben is, ahol magán kiskereskedők vállalkoztak boltot, cukrászdát létesíteni. Nézzük tovább. Kár lenne vitatkozni, hogy rossz közérzetet kiváltó, tehát politikai előjelű kérdés, ha alapvető közszükségleti cikkekért kilométereket kell gyalogolni, vagy motorozni. A télről ne is beszéljünk A fogyasztási szövetkezetek igyekezete elismerésre méltó, de valamennyi pusztán soha nem tudnak vegyesboltot létesíteni, másrészről, ha éppenséggellétesítenek, ki megy oda dolgozni? A néhány ezer forint forgalmat lebonyolító üzletecske által nyújtott fizetésből ugyanis nem lehet megélni. A gazdasági mechanizmus gyakorlatában viszont még inkább a végzett munkát, ebben az esetben az eladott áruk mennyiségét, értékét vehetik csak figyelembe a fizetés megállapításakor. Ilyen helyzetben V keresik most a közélettel foglalkozó emberek az élethez, a követelményekhez jobban igazodó megoldást. Ma még többnyire hangosan gondolkodnál!, mikor azt mondják: Mi lenne, ha az egyéb lakott helyeken, ahol objektív okok miatt sok nehézséget, bosszúságot, fáradságot okoz a só, paprika beszerzése mi lenne, ha ezeken a településeken a mezőgazdasági üzem oldaná meg tagjai, dolgozói ellátását, napi közszükségleti cikkekkel, ösz- szedőlne a világ? Bizonyos, hogy nem. Ellenben kilométereket, időt takarítanának meg azok a családok akik mesz- szire járnak vásárolni. S ebben az esetben a boltos is megtalálja a számítását,' ha az üzem más kereseti lehetőséget is biztosít számára. Ezt egy tsz, vagy egy Miami gazdaság megteheti. Gondolkodni a megoldásokon mindölképpen érdemes, hisz nem többről, nem kevesebbről van szó, mint az új gazdasági mechanizmus lényegéről, a dolgozókkal való fokozottabb törődésről. SZEKUL1TY PÉTÉ« most felfedezett finnugor nyelv Ago Kürrnap, a tarttui egyetem filológusa a finnugor csoporthoz tartozó, eddig holt nyelvnek tartott kamasszin nyelvet tanulmányozza. Szibéria déli részén nemrég két idős kamasszin nőre bukkant, akik még emlékeztek anyanyelvűkre. Az észt tudós feljegyezte szóbeli elbeszéléseiket és visszaemlékezéseiket. A nyelvészeknek most 40 magnetofonszalag áll rendelkezésükre kamasszin szövegekkel, továbbá egy terjedelmes szó-kartoték. Adatokat gyűjtöttek a földrajzi nevekről, orosz jövevényszavakról és más jelenségekről e kihaló nyelvben. A szamojéd nyelvek tanulmányozása — amelyekhez a kamasszin is tartozik — a finnugor nyelvekkel foglalkozó szovjet tudósok széles körű kutatási programjába tartozik. „Kalács“
