Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-24 / 143. szám
THIERV ÁRPÁD: AZOK A SZÉP Másnap reggel a fegyelmi szakasz. ügyeleti . szobájának ajtaján egy szögön díszes papír lebegett á huzatban. Hájnál, amikor meglátta, odament, és kiböngészte az erős, nyomtatott betűket. . A FORRADALOM AGITÁTORAI, t Az első pillanatban arra gondolt, hogy leszedi a papírt. Aztán még egyszer elolvasta, és kezdett megenyhülni. Végül elmosolyodott. Az első parancsot még aznap megkapták. Hajnal magához hivatta Wolfot. . ,— Ülj le — mondta, és ,a pokróccal letérített vaságyra mutatott. Hajnak az asztalnál ült. Az. öklére támasztotta a fejét, és kibámult az ablakon. Az .asztal szélén állt a csajkája. Hozzá se nyúlt a, déli főzelékhez. — Most meglátom majd, hogy tudlak-e használni benneteket — kezdte. Közben mindenhová oda-odapillantott, és mintha szándékosan tette volna, csak Wolfot kerülte el a tekintete. — Délelőtt a 8. zászlóaljból idejött hozzám depu- tációba hat vöröskatona. A vezetőjük ott ült az ágyon, ahol most te ülsz. Azt mondták, hogy ők csak akkor maradnak továbbra is a Vörös Hadseregben, ha teljesítjük a kívánságukat. Megkérdeztem, hogy mi a kívánságuk? Azt mondták: csapjuk el a dandárparancsnok elvtársat, mert az régi katona, és tegyük meg helyette az ő zászlóaljuk politikai megbízottját. Hajnal fölugrott. Mérgesen mozgott ide-oda a szobában. — A dandárparancsnokunk valóban régi katona, de az első napon felesküdött a proletár- forradalomra. A Tanácsköztársaságra. És ehhez az eskühöz a mai napig hűséges. Wolf nem szólt, csak figyelt, és állandóan arra gondolt, hogy Hajnal szavai nyomán feli kell hogy táruljon valami az agyában. — Most kimentek a zászlóaljhoz — folytatta Hajnal — és megnézitek, hogy mi történt ott az emberekkel? Ki bolondította el őket? Még naa este jelentést teszel! Wolf keményen tisztelgett, mint előző nap a bejáratnál posztoló két vöröskatonától látta, de nehéz szívvel lépett ki az ajtón, mert ami eddig csak szavakban nehezedett rá, amire eddig csak azt kellett volna mondania, hogy igen, vagy nem — az most értelmet nyert, és egyszerre megsúlvosodott. A választ most nem szavakban kellett megadni, s ő, aki lebecsülte a szavakat, érette: most dől el, hogy milyen emberek is ők a valóságban? Este kilenc óra körül érkeztek vissza a 8. zászlóaljtól. Wolf nehéz arccal állt Hajnal előtt. A jól végzett feladat boldogsága helyett súlyos fáradtságok rakódtak rá, már-már attól félt, hogy jön egy pillanat, amelytől kezdve nem tudja rendesen kimondani a szavakat. — Napok óta lázította az embereit — mondta. — Azt híresztelte, hogy a dandárparancsnok elvtárs a proletariátus szemében megbízhatatlan személy. Nem engedhetik, hogy a vöröskatonáknak egy régi tiszt parancsoljon. Azt mondta az embereinek, ha ő lesz a parancsnok, mindenkinek tele lesz a zsebe konzervvel, meg dohánnyal. — Behoztátok? — kérdezte Hajnal. — Be. A folyosóról dulakodás, hangos szitkozódás hallatszott. — Mit kiabál ott kint? — Ismer engem — mondta Wolf rosszkedvűen. — Együtt dolgoztunk a bányában. — A barátod volt? Wolf nem válaszolt, csak a fejét rázta bizonytalanul. — Vezesd be! — mondta Hajnal. Egy zord külsejű, puskával, késsel, revolverrel és kézigránátokkal fölfegyverzett ember lépett be Wolf előtt az irodába. Sáros volt a ruhája és a csizmája, de ez száraz időben sem volt másként, mert akkor a kútnál szokta ösz- szesározni magát. Biztosan érezte, hogy ez a proletár mivoltjához szorosan hozzátartozik. Enélkül nem az, ami. Szétvetett lábakkal, makacsul megállt az ajtónál, és nem mozdult. Elhanyagolt, fésületlen fejéről lassú mozdulattal lehúzta a szőrmesapkát. Meredek, csaknem durva vonalú álla szinte lezuhant a mellére. Hideg szeme csak egyszer villant fel. Könnyes volt a szeme at én drága jó apómnak, de mi mást tehetett volna! Elhajóztunk-Rons tantinápolyba és.*% Végy búcsút a fiadtól, asszony A tehenet nem adhatjuk, mert okkor éhen haí mind a többi f Ne! Ne! Inkább engem Mit kérsz érte? Két aranyat, nagyuram. »A* Isten veled I .. E mlékezzél meg rólam, ^ ha kedvez a szerencse, lert azért adtalak olcsón ennek az úrnak, hogy a szerencse A mindig rádtalálhasson^**^/ y/L A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres központi telephelyre: esztergályos, marós, lakatos, ív-, lánghegesztő, kompresszorkezelő, villanyszerelő szakmunkásokat, férfi raktárkiadókat és férfi segédmunkásokat. A központi munkahelyen 44 órás munkahét, < minden második szombat szabad. Felveszünk továbbá műszer- s technológiai szerelési munkahelyekre: Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat, raktárkiadókat és férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyen is 44 órás munkahét, minden szombat szabad. (Az alföldi munkahelyeinken dekád munkarend szerint dolgozunk.) Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás ingyenes. Munkabér megegyezés szerint. Béren kívül 500 Ft külszol- gálati átalányt, az Alföldön még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget vis szavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzést is lehetővé tesszük. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest. XVIII., Gyömrői út 79/83, vagy a Kőolajipari Gépgyár kirendeltségén, Százhalombattán Horváth üzemvezetőnél. Algyőn Satkovjcs munkahelyi vezetőnél. (270) A Híradástechnikai Vállalat 3 hónapos budapesti betanítással felvesz női dolgozókat (16—30 éves korig). Szállást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat Kaposvár, Dimitrov u. munkaügyi osztályán, 127. (258)
